Keleti Ujság, 1943. január (26. évfolyam, 1-25. szám)

1943-01-27 / 21. szám

MstmOrS^m Tábori Színház a fronton... — A honvéd hadltndősitö század közlése — , A Tábori Színház lelkes művészet, ezer kilométerek választanak el a megszo­mint néhány nappal ezelőtt megírtuk, most tértek haza a frontról, ahol ked­vet és derűt vittek honvédeink éle­tébe. Mindamellett érdekesnek tartjuk a kis késéssel beérkezett riport köz­lését. Vitéz Tolnay Andorról is szó esik benne, akit, mint ismeretes, mi­előtt társulata tagjaival hazatérhetett volna, szivszélhüiés ért Lavocsnén, o határállomáson. (Valahol Oroszországban.) A hetek óta jsulló hó fehér leplével jótékonyan takarja el a félig rombadőlt orosz városka kopott szegénységét. Itt, elöl a hadiövezetben, közel a fogcsikorgatva küzdők vonalához, egyik nap éppoly csigalassúsággal és véres egy­formasággal telik el, mint a többi. A hét­köznapot az ünneptől csupán a rövid, tábori istentiszteletek ájtatos ünnepélyessége vá­lasztja el, különben a harcokban elfáradt honvédnek a jólmegérdemelt, de rövid pl kenő az ünnepe. Vasárnap van, talán mi sem vettük volna észre, ha nem érkezik az ... -1 parancsnok­ságtól az értesítés: „A Budapestről utbainditott 85 tagú Tá­bori Színház a déli órákban megérkezik." Egyik alakulatunk segédtiszti szobájábau érthető izgalommal várjuk a vonat pontos érkezéséről szóló telefonértesítést. Végre rö­vid, éles csengetés. A segédtiszt sietve veszi fel a kagylót. — Halló! Igen! Tehát tizenöt perc múlva érkezik az állomásra! Köszönöm. Vége! Percek alatt beülünk a parancsnokság előtt utrakészen várakozó szánkóba és ab­ban a pillanatban érkezünk a pályaudvarra, amikor a vonat éles féknyikorgás közben megáll. Alig futja végig kereső szemünk a hosszú szerelvényt, máris megpillantjuk az elsőnek leszálló Kiss Manyit. Kissé fáradt arccal, de mosolyogva állja a hivatásos és műkedvelő honvéd fotóriporterek pergőtüzét. Még néhány perc és a havas pályatesten csomaghalmokkal körülvéve, együtt van a „társulat“. Itt van Kertész Dezső a felesé­gűvel Platthy Babával, Utry Anna, Kelemen Lili, Mátray Maya, Polly Anny, R. Tóth József, Anday Béla, Bomonnay Ferenc, Gú­láé sy Albert, Lászlóffy József, Járay Fe­renc,: Burányi Győző és sokan mások. Az ünnepeltek között, feltürt kabátgallér­ral szerényen húzódik meg a Tábori Szín­ház életrehivója és lelke, vitéz Tolnay An­dor Igazgató. A Színház parancsnokával, vi­téz Z. B. alezredessel együtt egy-kettőre a várakozó két autóbuszba ülteti a társaságot és rövid negyedóra múlva a városparancs­nok alezredes üdvözlőbeszéde után a kije­lölt kényelmes szállásokon pihenheti ki min­denki az ötnapos utazás okozta fáradtságot. A pihenő azonban nem sokáig tart. Két óra múlva már a „színházban“ van a „tár­sulat", hogy tudásuk és művészetük legja­vát nyújtva, már az első este egy három­órás k&baréelöadással örvendeztessék meg a onvédeket. A termet zsúfolásig megtöltő gyenruhás „közönség“ soraiban szelíd szín­foltokként világítanak a vöröskeresztes nő­vérek főkötői. Megérkezik a városparancsnok alezredes, tisötétülnek a „nézőtér“ lámpái, felgördül az ütött-kopott függöny. Hatalmas tapsvihar köszönti a bejelentő szerepét betöltő Platthy Babát, aki könnyes szemmel, meghatott hangon Jelenti be az első szám szereplőit: Mátray Mayát, Ker­tész Dezsőt és R. Tóth Józsefet. A remek előadásu kis egyfelvonásos után a magyar nóta legszebb hangú művésznője: Utry Anna lép a színpadra. Gyönyörű, ezer színben pompázó magyar ruhában, megha­tott mosolygással köszöni meg az előlege­zett, szűnni nem akaró tapsvihart. A ke­zében tartott fehér keszkenővel könnyedén int a légierők zenekarának és a rádióból jól ismert, meleg hangon felcsendül az első magyar nóta ... Valami furcsa, megmagyarázhatatlan és mégis érthető melegség lopódzik szívembe és szemeim akaratlanul Is az ájtatos csend­ben figyelő honvédeket nézik. Az egyik negyven év körüli, nagybajuszu, szikár ma­gyar, lecsukott szemekkel ül. Szinte látszik rajta, hogy minden ideg szálával, egész lei­kével átérzi a magyar nóta soha el nem múló varázsát és csukott szemei talán vala­melyik kedves, hazai tájban gyönyörködnek. Néhány sorral hátrább, fiatal, napbarní­tott arcú honvéd áll kiplrultan, csillogó szemmel. Mellén halványan csillan meg a kisezüst vitézségi érem. Ki tudja, milyen véres csaták, avagy bátor egyéni haditettek elismeréseként kapţa? És Így tovább min­den arcon, legyen az fiatal, vagy Idősebb, látjuk a megnyugvást, a gyönyörködést és a soha el nem múló szeretetet a varázsos magyar nóta iránt. Visszafordulok a szinpad felé és a simán, zökkenő nélkül gördülő műsort látva, pilla­natokra elfelejtjük, hogy Ji-boru van, hogy kott, kedves otthontól s a minduntalan fel­csattanó tapsvihar régi, forró sikerű szín­házi estékre emlékeztet. Múlik az idő, az előadás első része a vége felé jár. Szünet előtti utolsó számként, egyszerű falusi ruhában, Kiss Manyi jelenik meg a színpadon. Jellegzetes mozdulattal simítja hátra a piros főkötő alól makrancosán ar­cára hulló fürtöket, megvárja az üdvözlő tapsvihar végét és kedves hangján elénekli a két legújabb és legnépszerűbb katona­irt tát: a „Csicskás"-1 és a JCét napot ül­tem az egyesben" kezdetűt. Szívderítő lát­vány, amikor az utolsó sorok éneklésénél honvcdccpkával a fején, tisztelegve, feszes diszlépésben hagyja el a színpadot. A dalra és mókára vágyakozó honvédek szűnni nem akaró tapsa azonban ráadást követel. Egy­öntetű kívánságra elénekli még a „Habos süteményt“ és... vége az első résznek. A szünetben felkeressük a színpad egyik fenyőgalyakkal feldíszített sarkában álldo­gáló Kiss Manyit és megkérjük, mondja el, hogyan került a Tábori Színházhoz, ml vitte arra, hogy otthagyjon otthont, sikert, kö­zönséget és kijöjjön messze, idegenbe, vál­lalva a harcokban elfáradt honvédek mulat- tatását ? — Régi vágyam volt —- mondja kedves, közvetlen hangon, hogy szeretett honvédeink szórakoztatására kijöjjek a frontra, hogy ezzel, ha kis mértékben is, de lerójam há­lámat azokért a nagy áldozatokért, ame­lyeket mindannyiunkért, értem Is, nap-nap után hoznak. Amikor megtudtam, hogy Tol­nay Andor Tábori Színházat létesít és ta­gokat keres, azonnal és örömmel jelentkez­tem. A Színész Kamara kérésére kiengedtek a Fővárosi Operettszinház nagysikerű ope­rettjéből, a „Mária főhadnagy"-bői és sike­rült felbontanom a Vígszínházzal kötött szerződésemet Is. Hetek óta tartó lázas ké szülődés után, végre elérkezett az indulás pillanata. Felejthetetlen szép volt's. bucsuzás a Keleti pályaudvaron. A vonat indulása előtt annyi csomaggal, ajándékkal halmoz­tak el, hogy lépni alig tudtam tőlük és va­lósággal úgy festettem, mint egy élő mozgó karácsonyfa. A vonat elindult és... most itt vagyok, hogy játékommal, dallal és tánc­cal köszönjem meg honvédelnknek azt a sok, kedveshangu táborilapot, amelyeket százszámra juttattak el hozzám. Megköszönjük a kedves, őszinte szavakat, „katónaszérencsét“ kívánunk a művésznő­nek. Még utánunk szól: ■— Kérem, Írják meg, hogy mindenkit sze­retettel üdvözlök és várom a rengeteg leve­let a 202/01. tábori postaszámra. Mire leérünk a nézőtérre, már megkezdő­dött az előadás második részének első szá­ma és harsány nevetés tanúskodik arról, hogy a „zenebohóc" kiválóan teljesiti hiva­tását. Gulácsy Albert magyamóta-számal és egy kitünően előadott apacsjelenet után a műsor utolsó számaként Kiss Manyi, Ker­tész Dezső és Surányi Győző a „Das Fräu­lein" című mulatságos bohózattal kacagtat­ják meg a honvédeket. Legördül a függöny. A Tábori Színház első előadásának végére értünk. A boldog megelégedettséggel mosolygó honvédek las san elhagyják a színháztermet. Halkan beszélgetve, készülődnek „haza­felé" a művészek. Sötétség van a kis orosz városban. Távol­ról tompa ágyudörej hallatszik és az ütegek torkolattüze véjvörösen villan meg a látha­táron. Különben csend van, halotti csend, csak néha csikordul meg a fagyott hó, egy- egy őrködő honvéd bakancsának szöges talpa alatt. TARJAN GYŐZŐ karp. őrvezet« Minden szempontból rendezik a faluról Kolozsvárra került cselédleáni/ok helyzetét fl város vezető rétegeinek bevonásával lezajlott értekezlet gyors intéz­kedéseket határozott el a legsürgősebb kérdések megoldása érdekében Kolozsvár, jan. 26. A nemzet ereje a nép. Általános tétel lett ebből a felismerésből. A magyar ember leglgazibb, legsajátosabb ér­tékeit leghívebben a nép, a falu őrizte meg. A falu változatlansága a magyar é'et meg- rendithetet’enségének jélképe. A külsőségek mélyen gyökereznek s az ősi hagyományo­kat mentik át a tovatűnő századok során. A magyar faluba tévedt Idegen álmé'.kodva hallja az Ízes magyar szót, csodá1 atţal látja a gyönyörű népviseletet, gyönyörködik a sok-sok eredeti népszokásban, amelyekben á'tálában a tiszta magyar lélek, a nép mű­vészete mutatkozik meg. A magyar városok is magukon viselik a félreismerhetetlen ma­gyar jelleget, mégis az építkezésben, az életformában és a viseletben valami egyön­tetűség s ezen keresztül valami á’talános nemzetköziség jut kifejezésre. A város lel­kében érzi és éli magyarságát s éppen ezért a beszivárgók közül kevesen férkőzhetnek „titkához“. A falusi élet a legegyszerűbb, a legtermé­szetesebb. A kelő nappal virrad, két kezed munkája élelmet kamatozik, fáradtságod Imában enyhül s az esti tűzhely körül csa­ládod melegszik. A városba tévedt falubéli magyar járatlan a kusza, ismeretlen városi rengetekben. Élete és sorsa bizonytalan. Ha szerencsés és elég erős, kitér a bonyoűa'- mak e'öl, ha azonban a számára íelismerhe- tetlen és érthetetlen kényszerűségek maguk­kal ragadják, elveszti egyensu'yát s a csa­lódások lassan-lassan megnyomorítják. Egyetlen cselédleány sem kallódhatik el a város forgatagában Ma nem lehet veszendő magyar, számon kell tartanunk mindenkit. Városaink mégis ezerszámra nyelik el a falu gyermekeit, ki­forgatják őket önmagukból s Így lényüket vesztetten ténferegnek az ismeretlen, idegen talajon. A legválságosabb a fa'usi leányok helyzete. A férfiak céltudatosan vál’alják az az új életformát és nagyobb, szivósabb el- lenállóerövel rendelkeznek. A lányok szá­mara azonban a városi szolgá'at ideiglenes, átmeneti megoldás. A női Ösztön a család körében betöltött hivatás felé téríti őket. ezért önállóságuk korlátozottabb s a csalóka lehetőségek kecsegtetőbbnek tűnnek fel előt­tük. Hiszékenységük, tapasztalatlanságuk miatt sokszor rászedik őket s egy-egy re­ménységnek gyakran drágán adják meg az arat. A probléma súlyos és megoldása elodáz­hatatlan. Hogy Jelentőségét országos vi­szonylatban elképzelhessük, tudnunk kell, hogy Budapesten például minden tizenhárom emberre esik egy háztartási alkalmazott, tehát százezernél több falusi leány sorsáról van sző. Nálunk Kolozsváron számszerüsége miatt Igénytelenebbnek tűnik fel a kérdés, mert számuk négy-ötezer között mozog, de elhagyatottságuk, szervezetlenségük mégin- kábo sürget, hogy istápoljuk és gyámolitsuk őket. A tiszta képet ki kell egészítenünk azzal, hogy az úgynevezett szolgalegényeket beleszámítva, a háztartási alkalmazottak Kolozsváron hétezernél több lelket számlál­nak. 19 4 3. J A N 1/ A %t 27 mében. Az értekezleten Grucza Lipőt városi tanácsnok elnökölt, de jelen volt a város részéröl Muth Mihály tanácsnok, Sólyom Sándor dr. tiszti főorvos, Csutalc Béla dr. rendőrfőtanácsos, Kiss Károly tanügyi fő­tanácsos és Mezey Mihály dr. tanfelügyelő, az EMKE részéről Szathmáry Lajos dr. *1- elnök és Unghváry Sándor titkár, a Refor­mátus Nőszövetség részéröl báró Borne­missza Elemémé és dr. Tavaszy Sándoroé, a Római Katolikus Nőszövetség részéről báró Mannsberg Margit, az Unitárius Nő­szövetség részéről pedig Vall Ilona. A Nem­zeti Munkaközpontot Görög Ferenc dr. el­nök és Wenczel Antal országgyűlési képvi­selő, a györgyfejviak egyesületét cs. Tamto Béláné, a Székely Alkalmazottak Társasá­gát Szőke Izsák és Borbély Imre, az állami Munkaközvetítői Hivatalt Csontos Andor képviselte. Jelen voltak még Rejőd Tibor dr. teológiai tanár, Kocsis Margit dr., Nagy Margit és Főris Margit szociális előadók, Mozsollcs Amália dr„ Sarolta és Etelka diakonissza testvérek, valamint Orbán Magda tanárnő. Mit határozott az értekezlet? L % Az értekezlet alaposan megvizsgálta ft kolozsvári alkalmazottak helyzetét. Min­denekelőtt kimondott* a cselédpiac sürgő» feloszlatásának szükségességét. A cselédek ţ elhelyezését az Állami Munkaközvetítő Hi­vatal révén kívánják megoldani, közvetí­tést engedélyezve azoknak a társadalmi egyesületeknek is, amelyek ezen a téren ed­dig is megfelelő eredményeket mutattak fel. A társadalmi egyesületek ilyenirányú tevékenysége az Állami Munkaközvetítő Hi­vatal ellenőrzése alá tartozna. Ezzel egy- úttal megoldódna a háztartási alkalmazot­tak központi nyilvántartása is, aminek w elmaradhatatlan egészségügyi, erkölcsi és kulturális gondozásuk szempontjából első­rendű fontossága van. Elhatározták, hogy lépéseket tesznek a rendszeres egészség- ügyi ellenőrzés érdekében. A havonkénti kötelező orvosi vizsgálatra igen nagy szük­ség van, különösen a fertőző betegségek miatt. Az értekezlet kéréssel fordult ** EMKE és a Népművelési Bizottság képvi­selőihez, hogy szabad Idejükben faluközös­ségenként foglalkoztassák a háztartási al­kalmazottakat. A faluközösség felállítása tájegységek szerint célszerűbb, mert csak Így őrizhetik meg a városba munkát vál­lalt falusi legények és lányok tiszta népi jellegüket. A falu közösségek lényege ab­ban áll, hogy összegyűjti az egy vidékről városba származott falubelieket, hogy együtt szórakoztassa, tanítsa és nevelj* őket. A háziasszonyoktól is sok függ... Természetesen mindenben számítanak a háziasszonyok megértő jóindulatára. Meg kell értetni a háztartási alkalmazottakkal, hogy a ház körüli munka nem megszégye­nítő, ellenkezőleg igen fontos és btzalmat érdemlő hivatás, hiszen a legtöbb esetben* család nemcsak otthonát, hanem a gyerme­keket is rájuk bizza. Ezzel szemben a házi­asszonyok jóakaratának abban kell meg­nyilvánulnia, hogy háztartási alkalmazot­taik részére megfelelő szabad időt biztosí­tanak. Csak az ö támogatásukkal lehet el­érni mindazokat a feladatokat, amelyekkel a háztartási alkalmazottakon keresztül a városban dolgozó tiszta falust' népréteg megtartása, nevelése és gondozása lehetővé válik. BCDINSZKY FERENC Beadvány a cselédkérdés megoldása érdekében A Nemzeti Munkaközpont kolozsvári szervezetének vezetősége a háztartási alkal­mazottak súlyos helyzete és a nemzeti fe­lelősségérzet tudatában mozgalmat Indított a cselédkériés rendezésének érdekében. Be­adványt Intézett az ITetékes hatóságokhoz, kérte a háztartási alkalmazottak kötelező nyilvántartását, a számukra havonta köte­lező orvosi-, vizsgádat bevezetését és a beje­lentési kötelezettség elrendelését, mind a nyilvántartás, mind az egészségügyi gondo­zást illetően. Kérte ezenkívül, hogy külön orvosi vizsgálat nélkül ne lehessen háztar­tási személyzetet alkalmazni, hogy szüntes­sék meg a Deák Feren-utcat „cselédp'acot" és állítsanak fel a mai szükségleteknek és kivánalmaknak megfelelő cselédotthont. A Nemzeti Munkaközpont mozgalma % város vezető köreiben általános megértésre talált. Keledy Tibor dr. polgármester érte­kezletet hívott össze a városháza tanácster­Bevéíelének tiz százalékát ajánlotta tel a p.-csi nemzeti fzlnház a Főméltóságu Asszony seqitőokciójára Fécs, január 26. (MTI.) A pécsi Nemartl Szinház a január 25-ével kezdődő hét brnttó bevételének 10 százalékát felajánlotta a Fő­méltóságu Asszony „Honvéd családokért" akciója javára. — Halál a kenderkazal alatt. Pécsről je­lenti az MTI: A Dárda község ha’áráoao lévő Lajtapusztán Kviring János 53 éves dárdai szikvizgyáros kenderpozdorját akart fuvarozni a pusztáról. Felmászott a kocsira felrakott kenderkazal tetejére, megcsúszott, magára rántotta a kazal tetejét s az alatt megfulladt. Fehérbárcás erdélyi lóhere, lucerna és má3 gazdasági in M _ írfiem! Gazéák PSagárftke A li f Aü sSífi SzMeihfzrléníl kaphatók. T KOLO>SVA«, MAJAL'S-U. 10. ÍZ. — TELEFONSZ. I 31-83. Löheremagra, takarmányfélékra és borsófélékra termelési szerződéseket kötünk. Előjegyzését azrnnal e«zkczöltrse, meri később nem vehetjük fi«v»l mb» 1 I I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents