Keleti Ujság, 1943. január (26. évfolyam, 1-25. szám)

1943-01-24 / 19. szám

A HONVÉü'íHÖZiíATARTOZóKftRT MEG­INDULT' ORSZÁGOS GYŰJTÉS ELSŐ SÁPJAINAK EREDMÉNYE: 3.000.000 TENGŐ * Vasárnap kezdődött a Pö- méltóságu Asszony legfőbb védnökségével a honvéd-csa­ládok javára az országos gyűjtés és már most megál­lapítható, hogy a gyűjtésben az egész ország társadalma, magánosok és intézmények, vállalati érdekképviseletek, városok, közsé­gek, fatyak a nemes célhoz mérten lelkese­déssel vesznek részt és Igyekeznek a gyűj­tés sikerét előmozdítani. A beérkező adomá­nyokból'kitűnik, hogy az ország több helyén máx á gyűjtés megindulása előtt elküldték hozzájárulásukat, most pedig napról-napra nagyobb ütemben érkezik pénzadomány a lionvédcsaládok gyűjtőakciója javára. Mi­előtt a gyűjtés hivataloson is megkezdődött volna, már 100.000 pengő érkezett a 180.000- es csekkszámlára. Január Í7 óta ez a szám örvendetesen és rohamosan növek­szik. Ála már közel félmillió pengőt küldtek be csupán csekk la polcon apróbb-nagyobb té­telekben a gyűjtés javára. A GYOSz eddigi egymillió egyszázer pengős és a TÉBE öt­százezer. pengős felajánlásával az országos gyűjtés első napjai január 20-ig kereken 2.000.000 pengőt eredményeztek. Mint a Le­vente Hírközpont jelenti, a GYOSz-ban, még nem fejeződtek be a gyárvállalatok felaján­lásai. így rövidesen újabb nagyobb összeg­gel emelkedik az országba gyűjtés eredmé­nye. * A „Leventeifjuság honvédkarácsonya mozgalom“ hatalmas munkája még most is folyik. Az ország minden részéből továbbra is állandóan érkeznek küldemények. A „Le­venteifjuság honvédkarácsonya mozgalom“ most készítette el honvédeinlc számára a 10.000- ik szeretetcsomagot. Ülést tartott a munkaközvetítés központi bizottsága Budapest, január 23. A Magyar Távirati Iroda jelenti: >. A munkaközvetítés központi bizottsága pénteken ülésezett óz iparügyi minisztérium­ban. Az ülésen Kádas Károly iparügyi ál­lamtitkár, a bizottság idei elnöke is meg­jelent. Megnyitó beszédében részletesen is­mertette a teendőket és azokat az irányelve­ket, amelyeket szem előtt kell tartani. Bar­clay János földművelésügyi államtitkár ar­ról beszélt, hogy az egész ország egyetemes érdekének megfelelően elsőrendű követel­mény a munkaerőgazdálkodás létesítése. A bizottság tagjainak felsorolása után Kádas Károly államtitkár adott kimerítő választ, majd a bizottság a tárgyalások előkészítése, valamint a bizottság működésével kapcsola­tos részletmunkák kidolgozása végett végre­hajtó albizottságot alapított. 4 . v, v , % ’ - \ \ . . A gyámoltalan vidéki Ma bejöhettem a városba, mert oda­haza a béreseknek és a cselédségnek kulturtanfolyamot tartanak, — Művelik őket — mondta önagy - sága olyan hangsúllyal és hanghordo­zással, mintha nyúznák szegényeket. Nagyon művelődünk mi ott a falun mindnyájan. Az én öregemet is elkapta a kultúra. Eleinte csak szónokolt, egy év óta ir is. De csak nappal, mert este elfuvom a lámpát. Nem engedem paza­rolni a petróleumot. Azt mondja a fér­jem, hogy az írásaival országos nagy •Sikere lenne és többet keresne, mint a birtokkal, ha fiatalkorában napszámos, vagy kőmiveslegény lett volna. De mert akkor az akadémiára járt, azt nem tud­ják megbocsátani és a legszebb s legmé­lyebb gondolatokkal telt írásait agyon­hallgatják.-— Hát én ehhez nem érlek — foly­tatta önagy sága-. — Ellenben, amikor a férjem azt írja és hirdeti: Közelebb kell hozni a várost a faluhoz — azt teljes mértékben helyestem és okosnak tartom. Az én öregem úgy véli, kötelezni kell, de kivétel' nélkül minden városit, hogy havonta két hétig falun éljen a gazdák­nál és ott a gazdák felügyelete és okta­tása alapján tanuljon meg — kapálni. És a többi más komoly munkát elvé­gezni. Nagy szerepe lenne ebben az ok­tatásban a gazdák feleségeinek is, külö­nösen a városi hölgyek ismeretbővítését illetőleg. Természetes, hogy a városiak az oktatásért mérsékelt tandijat kellene fizessenek, készpénzben és előre. Hass, alkoss, irta a férjem e tanulmánya elé jeligének. Én meg azt mondom, hiába erőlködünk, mi vidékiek. Nem sikerül nekünk semmi, mert mi olyan szerények, gyámoltalanok és jóhiszemüek va­gyunk! -.... Szólt önagy sága és sóhajtott. Arcán azonban az egészség pirospozsgás színe fényeskedett. :—-Maguk városiak nem érthetnek meg minket — mondotta panaszosan, — hiszen a maguk élete csupa szórakozás, kényelem s vigasság, kultúra és modern technika. A mienk meg csak törődés és örökös gond. A munkánkból is csak ma. gulcnak városiaknak van hasznúk. Ezt önagysága némi szemrehányással mondotta és felszólított hogy legyek se­gítségére. mert hiszen olyan végtelenül gyámoltalan, tájékozatlan ebben a nagy városlpan. Feldiktált egy csomó megbíza­tást. Lelkemre kötötte, hogy erélyes é-> buzgó legyek. Ne engédjem magúmat ígéretekkel kifizetni, követeljem az azon­nali és kedvező elintézéseket. Gondol­jak arra, hogy egy szerény gyámoltalan vidékiről van szó. Tizenegy órára végez­zek, mert akkorra az ügyvédnél kell lennünk. Ott, mint tanúra teám is szük­ség lesz. Rohantam s a gyámoltalan vidék ér. dekében szárazva beszéltem a torkomat. Lenyeltem az ingerült megjegyzéseket és gyanúsításokat. Végre holtfáradtan, de pontos időre megjelentem az ügyvéd­nél, ahol már önagysága minden gyá­moltalansága és tájékozatlansága elle­nére három nj por megindítását, mint valami nagy s kivételes kegyet rábízta a paragrafusok szakértőjére. — Még az ingüket is szedje le róluk — biztatta szerényen és jóságosán nem csak az ügyvédet, hanem az iróg'.pes kisasszonyt is.'— Nem sajnálom ma guktól, ha keresnek ezeken a pörökön — vetette oda búcsúként. — Jaj, már delet hárangoznak — mondotta. — Most Elzához kell men­nem. Nála ebédelek. Az igaz: nem is sejti, hogy itt vagyok, dehát városon nem olyan nagy probléma egy ebé i, mint nálunk falun. Kísérjen el... Bemondott egy utcanevet, a város legtávolabbi oontjan. Menjünk falán taxival, mondtam. Taxi helyett azon­ban csak bérkocsit kaptam, Azt is nehe. zen: Hegyre, nem akarták a fuvart vál­lalni. Vígan kocogtunk a városon keresztül, amikor azonban a hegy felé bekanyarod­tunk, a ló hátranézett, megállóit és el­kezdte a fejét rázni. A kocsis suhog­tatta az ostorát, -. nagy lármát csapott, rángatta a gyeplőt, biztatta a lovat, de az meg se mozdult. A kocsis leugrott és káromkodva tolni kezdte jármüvét. A ló megérezte, hogy tolják és ismételten hátranézett. Látta, hogy én a kocsiba ülök. Erre csak rázta tovább a fejét és kezdte visszafelé nyomni a kocsit. Mit lehet itt tenni? Leszálltam a kocsitól és segítettem tolni. A ló hátranézett s nagy kegyesen lépegem kezdett előre. így toltuk a kocsit s benne a gyámoltalan s tájékozatlan vidéki hölgyet fel a hegyre, amíg azt nem mondta: na megérkez­tünk. A veríték szakadt rólam. — Délután négykor találkozunk •— mondta önagysága — és remélem, nem fog magamra hagyni. Még olyan sok dölgóm van s olyan gyámoltalan'^va­gyok. A kocsis, megdicsért, hogy koromhoz képest milyen jó erőben vagyok. — Igen, — nyugtáztam a bókot — de miután magunk toltuk föl a kocsit és benne a gyámoltalan vidékit, megmond. hatná, hogy tulajdonképpen miért tartja ' a lovat? — Az engedély miatt — *válaszolta és nagyon keúeselte a borravalót. Délután egy csomó üzletbe kísértem el önagyságát. Mindenütt 'vásárolt. Be- csomagoltatta az árut. Gyámoltalanul és tájékozatlanul hozzákezdett fejben és írásban számolni, az összeadásban és ki­vonásban mindig tévedett. A végén pe­dig azt mondta: most kapok még ennyi meg ennyi pengőt és fillért. A kereske­dők fizettek s mialatt önagysága szép nyugodtan táskájába rakta a bankókat, — vakargatták a fejüket. —- Menjünk a gyermekek után — szólt önagysága. Néhány internátusból összeszedtünk két leánykát és három fiút. — Ó kis gyámoltalanjaim — mondta az anyjuk — és könnyes szemmel sorra ölelte s csókolta őket. A gyermekek olyanok voltak, mint az óriások s arcuk majd kicsattant az egész­ségtől, akár a túlérett barack. Az anyjuk kikérdezte és közben folytonosan saj­nálta őket. Százszor is elismételte, hogy nagyon vigyázzanak magukra, mert őket, mint falusi gyermekeket itt a ra­vasz és kitanult városiak részéről ezer­féle veszedelem fenyegeti. Ne engedjék magukat kifosztani és megkárosítani, ta­nácsolta nekik ismételten. Végre valami hirtelen átmenet folytán egy cukrász­dába érkeztünk. Heten telepedtünk egy asztal köré. Gyámoltalanul, esetlenül és egysze­rűen enni kezdtünk. A gyermekek itul- tak-pirultak, mert a jelenlévők, mintha meg akarnák igézni, úgy nézték őket. A felszolgáló kisasszonyoknak is tátva ma­radt a szájuk, mert a kirakatba tett édes­ségeket is be kellett hozzák, hogy az igényeket kielégíthessék. Amikor már alig szuszogtak, önagysága megszólalt és ezeket mondta: — Na, gyermekek, köszönjétek meg ezt a kis uzsonnát a városi bácsinak!... E fordulatra nem tehettem egyebet: félrehivattam a tulajdonost és megegyez­tem vele egy méltányos havi részlet tör­lesztésben. Az első részletet azonnal ki­fizettem és némi megkönnyebbüléssel s mintegy vigasztalásul láttam, hogg a tu­lajdonos gondterhes s felhős homlokkal jegyez s a gyámoltalan‘ s tájékozatlan, egyszerű vidékiekkel vonatkozásban — ir. Miért ne írjon ö is — gondoltam — miközben önagyságának bejelentettem, hogy legnagyobb sajnálatomra nem le­hetek többet szolgálatára, mert kezdő­dik a hivatalos teendőm. — Ilyenek maguk városiak — mondta önagysága enyhe megvetéssel — szívte­lenül s közömbösen hagyják magukra a gyámoltalan és tájékozatlan falusiakat. TURAN LAJOS JO ÁRU ÉS JÓ HIRDETÉS ALAPJA A JÓ ÜZLETMENETNEK II» Fehérbárcás erdélyi lóhere, lucerna és más gazdasági _ _ w ^ Erdflüi Oaztifö PhuKrtOc* M Ä Ca VA K szftvctkczefától kaphatók. KOLOZSVÁR, M&JÁLIS-U. tO. SZ. - TELEFONSZ, i 31-83. Löheremagrs, takarmányfélékre és borsófélékr* termelési szerződéseket kötünk. Előjegyzését azonnal eszközöltese, mert később nem vehetjük EeyeUmba I I ! 19 4 3. J M JN V /i U 24 F, év január hó 25*én kezdők és haladók részére gépkocsivezetői tanfolyam kezdődik. Jelentkezni lehet naponta: Árpád-ut 28 szám. Goring morsa'! távíróiban mondott köszönetét KáNay miniszterelnök üdvözletéért BUDAPEST, jaiiHár 33. A Magyar Táv­irati Iroda jelenti: ’ Göring birodalmi marsall meleghangú táviratban mondott köszönetét KáJlay Miki lós miniszterelnöknek a születésnapja alkal­mából kifejezésre juttatott jókívánságokért. • Ribbentrop birodalmi külügyminiszter ugyancsak táviratot intézett KáJlay Miklós miniszterelnökhöz, amelyben a legszivélye- sebb jókívánságait fejezi ki a miniszterel­nöknek születésnapja alkalmából. Szamosujvári napló AZ ÖRMÉNY SZERTARTÄSU RÓMAI KATOLIKUS EGYHÁZKÖZSÉG választmányi gyűlést tartott. Elfogadták az egyház Apáca-utcai 97.3 négyszögöles-.* területének városrendezés céljaira ölen­ként 8 pengős áron a város részére való átengedését. A város magáravállalja ez­zel szemben a Salamon-templom melletti, vaskerítés egy részének s a kapunak át­helyezési költségeit és a 36 méter hosszú­ságii és 1 méter átmérőjű vízlevezető sánc zárt csatornává való átalakítását. Ezután számvizsgáló bizottságot küldtek ki és kimondták, hogy a városnak 50 évre át­adott Karácsonyi Szegényház felügyelő bizottsági tagja az egyház részéről, annak mindenkori vezetősége legyenek. * E LŐLÉPTETÉSEK történtek a szamosujvári rendőrség kebelé­ben. Iványi Andor rendörfelügyelöt a bel­ügyminiszter IX. fiz osztályú rendőrfelügye- lóvé léptette elő. Ive ji 1923-ban Sátor,íj­helyen került a rendőrség kötelékébe. 19j‘í novemberében a polgári közigazgatás kez­detekor vezényelték Szamosa,jváéra és azóta állandóan itt lakik családjával.-— Vitéz Szili Dezső detektivnek a belügyminiszter a IX. fiz. osztály jellegét adományozta. Szili Dezső 1924-ben Szolnokon lépett a rendőrség kö­telékébe. 1940. szeptember 9-én, Szamosvj- vár visszatértének napján került a városba. Résztvett a világháborúban 1916—íS-ig, a kommunizmus bukása után, mint tényleges katona 1922-ig a nemzeti hadseregben szol­gált. Számos kitüntetése van és nemrégen a nemzetvédelmi keresztet is megkapta. * A POSTAHIVATAL FORGALMA 1942-ben 5« százalékkal nagyobb voit, mint 1941-ben. A forgalom jelentékeny megnövekedését a sok kirándulónak és a hadkiegészítő parancsnokságnál jelentkező katonáknak lehet tulajdonítani. Bartha Bertalan postafőtiszt, hivatalvezető min­dent megtett a forgalom zökkenésmentes lebonyolításának érdekében, ami bizony meglehetősen nagy feladat volt, mert a 14 tisztviselő legtöbbje alig egy éves gya­korlattal rendelkezik. A gyakorlat hiányát lelkiismeretes szorgalommal igyekeztek pótolni. * AZ EGYESÜLT NŐI TÁBOR a Széchenyi Kaszinó helyiségeiben nénid teát rendez. A jövedelmet hössákok készí­tésére fordítják a fronton harcoló katonád részére. * A „SZAMOSUJVÁRI TÖREKVÉS SPORTEGYLET“ eddig az Iparos Egylet keretén belül mű­ködött és főképpen csak az iparos osztályt foglalta magában. A sportélet fellendítése érdekében szükségessé vált az egyesület újjászervezése, hogy az minden társadal­mi réteget magában foglaljon. A város­háza tanácstermében megtartott gyűlésen megválasztották az nj vezetőséget. Elnök: Szentirmai Dezső dr. tb. főszolgabíró, fő­titkár Várady Sándor igazgató-tanító, Jegyző Nádor Béla, pénztáros: Móricz Je­nő. Kijelölték a 18 tagú választmányt is. Az újjászervezett egyesületnek hét szak­osztálya lesz és műiden sportágat felölel.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents