Keleti Ujság, 1943. január (26. évfolyam, 1-25. szám)
1943-01-23 / 18. szám
\ *9 43. J J1 N V AH 23 \ 5 SCsma&ntiwsßtn A rádió és tesfvérvóliafafoí tizeze* pengőt adományoztak a Fcmelíóscgu Asszony mozgalma javára Budapest, január 22. A. Magyar Távirati Iroda jelenti: A rádió és testvérvállalatat a maguk és munkatársaik, illetőleg tisztviselőik adományaként 10.000 pengőt juttattak a Főméltóságu Asszonynak honvédeink itthonmaradt családjaiért inditott mozgalmára. Veress Endre dr. temetése Kolozsvár, január 22. Pénteken délután fél 5 órakor kisérték utolsó útjára Veress Endre dr.-t, a kisebbségi élet egykori bátor, önfeláldozó harcosát. Veress Endre dr földi maradványait a házsongárdi temető halottas kápolnájában ravatalozták fel. Ba- ráth Béla dr. plébános beszentelése után Demeter Béla szerkesztő, az „Ellenzék“ és „Estilap“ szerkesztősége és kiadóhivatala, Demeter Ferenc ipartestületi elnök az iparostársadalom, Leitersdorfer Sándor a katolikus férfiszövetség nevében búcsúzott az elhunyttól, majd az Iparos Dalárda énekelt egy gyászdalt Kovács Béla dr. vezényletével. Ezután gyászkocsira tették Veress Ehdre dr. koporsóját. A simái Végh József szerkesztő az Ujságiró Egyesillet erdélyré- szi tagozat nevében mondott utolsó. Isten- hozzádot. Veress Endre dr. végtisztességén- egykori fegyvertársain, a kolozsvári újságírókon kivül számosán vettek részt Kolozsvár közéleti vezetőségei közül. ír ----------------- / ZalViurrczIty Gtufa iwqY§il>erü németnyelvű előadást tartóit Beszteicén a maqyar sorsi* érdese!« tő Beszterce, január 22. Zathureczky Gyula, az ,JSllenzék“ felelős szerkesztője a Magyarországi Németek Szövetsége meghivására csütörtökön este németnyelvű előadást tartott a magyar sorskérdésröl az Erzsébet- mozgóban. Az előadáson megjelentek a magyarországi szász népcsoport és a besztercei magyarság vezetői is. Róbert Gassner kerületi vezető megnyitó szavai után Zathureczky Gyula rámutatott arra, • hogy bár jelenleg mindent a háborúnak, kell alárendelni, mégis itt az ideje, hogy a jövendő felől gondolkozzunk, amely — hasonlóan a háborúhoz — szintén törvényszerűségeken fog nyugodni, majd történelmi visszapillantást vetett a múltra és megállapította, hogy Szent István, aki össz- hangbahozta a régi magyar hagyományokat a nyugati műveltség és a keresztény vallás életformáival, külpolitikai vonalon már megteremtette a németségre és a pápaságra — másszóval a most megvalósult tengelyre — támaszkodó magyar politikát, amely kelet felé állandóan védelemben állott az Európát fenyegető támadásokkal szemben. A kitűnő előadó ezután a magyarság 1526-os összeomlása után bekövetkezett kál- váriás útját, a török-időktől a Habsburg-ház törekvéseivel szembeni szabadságharcokon keresztül a kiegyezésig, majd azt a felfogást vázolta, ami a mai fiatal magyar nemzedékben él a liberális korszellemmel szemben. Kifejtette, hogy Magyarország jelenlegi baráti kapcsolatai a szentistváni politika töretlen folytatását jelentik. A jövőt illetően azt hangoztatta, hogy a Duna-medencének, amelyben mindig a magyarság volt a vezető és rendezödem, a jövőben is egységesnek kell maradnia. A jövőben a népek rangsorát asszerint állapítják meg, hogy mit cselekedett önmagáért és a közösségért s ebben a tekintetben meg lehet állapítani, hogy a magyarok és a szászok jogos reménységgel tekinthetnek a jövő elé. A nagy tetszéssel fogadott előadást a szász népcsoport vezetősége által adott vacsora követte. Halálraítélt a Kúria •gy gyilkos dense égi egányt Budapest, január 22. A Magyar Országos Tudósító jelenti: A Kúria pénteki tárgyalásán Rostás (Bumbuía) János 46 éves cigányt halálra Hélte. Rostás Dengelég községben baltával agyonütötte Tanta Máté 76 éves cigányt, akiről úgy tudta, hogy 170 pengő megtakarított pénze van. A gyilkosság után a pénzt, kereste, de nem talált egy fillért sem. A dési törvényszék 14 évi fegyházra ítélte, a kolozsvári tábig az enyhítő szakasz alkalmazásával életfogytiglan tartó fegyházzal sújtotta. A kúriai tárgyaláson megállapították, hogy a tábla tévedett, amikor a vádlott javára az enyhítő szakaszt alkalmazta. Az Ítélet kihirdetése után a Kúria büntető tanácsa kegyelmi tanáccsá alakult át. Hogy lakása meleg legyen, csak gáz-hősugárzót vegyen! Vékás Lajos dr.-t választotta elnökéül az Egyesült Keresztény Liga ünnepélyesen megalakult kolozsvári A* efnok nn'ţţlialâsu beszédei mondott a Liga cél* I» ittiíiéseirői és feladatairól Kolozsvár, január 22. A kolozsvári királyi Ítélőtábla dísztermében csütörtökön este lelkes hangulatban alakult meg az Egyesült Keresztény Liga kolozsvári fiókja. Az ünnepélyes alakuló közgyűlésen nagyszámban vettek részt a budapesti központ kiküldöttjei is. A küldöttség tagjai Makay Dezső de., a magyar főudvarnagyi biróság és az Egyesült Keresztény Nemzeti Liga országos elnöke vezetésével Bocsáry Kálmán dr. kormányfötanácsos, országgyűlési képviselő, Sztankay András dr. püspöki tanácsos, Dvorcsák Antal dr. ügyvéd, Tassonyi Gyula dr., a Liga központi titkára és Tholt Gábor dr. székesfővárosi tiszti ügyész voltak. Kolozsvár vezető'egyházi és polgári, társadalmi, közhivatali vezetői közül 54 meghívott vezető férfi jelent meg Inczédy- Joksman Ödön dr. főispánnal az élén. Képviseltette magát a Vitézi Szék és az Orvosi-, valamint az ügyvédi Kamara is. Az egybegyűlteket Vékás Lajos dr. királyi Ítélőtáblái elnök üdvözölte meleg szavakkal. A megnyitó beszéd után Makay Dezső dr. ügyvezető elnök beszélt a Liga célkitűzéseiről és eddig elért eredményeiről és felkérte az egybegyűlteket a Liga kolozsvári fiókjának a megalakítására. Miután egyhangú lelkesedéssel kimondották a helyi szervezet megalakítását, megválasztották a tisztikart. t Elnökké egyhangú lelkesedéssel Vékás Lajos dr. királyi Ítélőtáblái elnököt, alelnökké Schilling Dezső dr. közjegyzőt, főtitkárrá Mánybky András Ítélőtábla! titkárt, titkárrá Vargha Lajos dr. ügyvédet választották. Pénztáros Tarján Pál, számvizsgáló bizottsági elnök Kálith András, jegyzők Szath- máry János dr. és Timkó István lettek. Választottak választmányi rendes és póttagokat is. A Liga megalakult helyi tagozata ezután négy bizottságot alakított: egyesületközi bizottságot, amelynek elnökévé Szath- máry Lajos dr.-t, az EMKE ügyvezető al- elnökét, előadójává Oberding József dr.-t, várospolitikai szakosztályi bizottságot, amelynek elnökévé Kádár Géza generális direktort, előadójává Kedves András dr. római; katolikus egyházközségi gondnokot, nemzetvédelmi bizottságot, amelynek elnökévé Deák Gyula dr. közjegyző, országgyűlési képviselőt, előadójává Vargha Lajos dr. ügyvédet és gazdasági szakosztályt, amelynek elnökévé Török Bálintot, előadójává Solthy Ernő dr. miniszteri titkárt választották. A választások megejtése után Vékás Lajos dr. királyi Ítélőtáblái elnök, mint egyhangúlag megválasztott elnök, a következő lelkes beszédet intézte az alakuló közgyűléshez: Véli ás Lajos dr. beszéde Mélyen tisztelt Alakuló közgyűlés! — Úgy a magam, mint & megválasztott tisztikar nevében hálás köszönetét mondok azért a megtisztelő bizalomért, amelyet" velem és a megválasztott tisztikar tagjaival szemben a közgyűlés az egyhangú választással kifejezésre juttatott. — Ezalkalomból engedjék meg, hogy a Liga célkitűzéseinek szem előtt tartásával egy pár szempontra már most utaljak, mint olyanokra, amelyek előtérben tartását és követését a magam részéről ezen a . területen fontosnak látom. — A kolozsvári fiók egyik feladatának azt tekintém, hogy tömörítse magába az összes egyérzésü és egygondolkozásu magyarokat, erdélyieket és a csonkaországnól közénk jött magyarokat, — döntse le azokat a válaszfalakat, amelyek itt-ott még fennáilanak és társada'milag is hozza közelebb egymáshoz azokat, akik különböző területen, de egy célért, a magyarság feltámadásáért és megerősödéséért küzdöttek s most egymás mellett, vállvetve és ugyanazokkal az eszközökkel és erkölcsi erővel hajlandók továbbmunkálkodnl a magyarság érdekében. •— A Liga célkitűzései között szerepel mindjárt az első mondatban: „önvédelem a szervezett keresztény és nemzeti akarat érvényesítésére“. önvédelemre volt szükség 1919-ben, mikor a Liga zász'óját kibontotta és önvédelemre van szükség most, mert úgy a múltban, mint a je enben is a keresztény gondolat és az ezen valq berendezkedés, éppen úgy mint a magyar nemzeti érzés és gondolat állandó támadásnak és gyöngitésnek van kitéve. Legtöbbször a magyarságtól távol állók részéről történik támadás, lgengyakran azonban a magyarság köréből történnek o’yan lépések, amelyek a keresztény és nemzeti gondolat uralmát nem engedik érvényre jutni olyan mértékben, amint azt a magyar nemzet életérdeke kivánja. — Legújabban éppen a gazdasági átá'li- tás terén látunk olyan jelenségeket, amelyek egy á'talán nem szolgálják azt a magasztos eszmét és azt a nemzeti érdekeket, amit a gazdasági élet keresztény kezekbe való juttatásával a nemzet el akart érni. Avofe, akik szakismeret, tőke és munka nélkül akarnak érvényesülni, akik ma is a zsidó szál ismeretére, tőkéjére és munkájára szorítkozva kapcsolódnak bele a gazdasági életbe, azok nemcsak nem használnak a keresztény erkölcsi felfogásnak és a magyar nemzeti életnek, hanem annak végtelen ártalmára vannak. Gondolatom szerint a Ligának, mint politikamentes társadalmi szervezetnek minden erővel oda kell hatnia, l'-gy - gazdasági átállításnak azok a kirívó jelenségei, amelyek az átállítást nemzeti szempontból zavarják, eltűnjenek és gazdasági téren is csak olyan egyének kapjanak támogatást, akik a szükséges szakismeretet megszerezték, saját személyükben akarnak dolgozni és saját tőkéjüket viszik a vállalkozásba. Minden visszaélést meg kell torolni —'• A Liga célkitűzései között szerepel továbbá a köz- és magánéletben minden risz- szaélés meggátlása és üldözése. E téren is minden tagnak tevékenyen kell közreműködni. Szigorúan ellen kell őrizni a közé etet, éppen úgy mint a magánéletet avégből, hogy itt valóban a keresztény erkölcsi felfogás érvényesüljön és kiirtassék minden visszaélés. Csak állandó éber ellenőrzéssel és a társadalomból való kiközösítéssel lehet teljes sikert elérni. Éberen kell figyelni hiva- ta főnöknek és minden illetékes tényezőnek a köztisztviselő életére, társadalmi magatartására s figyelni keli magánéletéi és költekezését, mert a múltban sem volt, most pedig éppen nincs egyetlen köztisztviselő sem abban a heyzetben, hogy 'egális jövedelme mellett fényűző életet vagy költséges mulatozásokat engedhetne meg. Aki ezt teszi, annak életvitele szerfelett gyanús és ezért felette szigorú ellenőrzést ke’l gyakorolni, Egyes, szórványos esetek nagy £lta- lánositásokra adnak alkalmat s a nagyszáma köztisztviselői kar érdeke is azt kívánja, hogy minden visszaélés felfedeztessék és megtoroltassék. A magyar állam egyik szilárd biztosítéka a megközelíthetetlen tisztviselői kar. Vigyázni kell, hogy ezen a téren ne érje csorbu’ás a nemzet erkölcsi erejét. Egy állam évszázados fennállásához megdönthetetlen erkölcsi alapokra van szükség. A magyar nemzet ezeket az erkölcsi '■' őket a benaelévő ős erőből kitermelte és évszázadokon át megőrizte. Ezeke-: továbbra is mint államfenntartó tényezőket kell ápjlni és meg kell óvni minden idegen befolyás bomlasztó hatásától. Mi, erdélyi magyarok, láttuk, hogy egy, állam minden más1 fő tétel és főleg viruló gazdasági helyzet mellett is mennyire ingatag' alapokon nyugszik, ha a köztisztviselői erkölcs nem emelhető o y fokra, amely mellett az állam egyetemes érdeke nem szenved hátrányt a köztisztviselő önző, kicsinyes és Igen sokszor aljas magánérdeke mellett« A felekezetek közötti összhang ápolása *— Egy további terület, ahol minden tagnak cselekvö’eg kell fellépnie, az egyetemes magyar keresztényeszme, a felesegetek közötti összhang ápolása. A magyarság felekezeti’eg szerfölött tagolt. Ezt mindnyájan tudjuk. Vitatni lehet, hogy ez nemzeti szempontból milyen veszélyt jelent s menynyire gyengíti a magyarság erőkifejtését. Egy azonban biztos és ez az, nogy itt egy olyan adottsággal állunk szemben, amelyen Változtatni nem ál! módunkban. Azt azonban vizsgálni kell, hogy miben áll ennek a tagoltságnak nemzeti szempontból való elsődleges veszedelme, fin abban <átom ezt. hogy a felekezeti megosztottság alkalmas lehet adott pillanatban arra, hogy t magyart a magyartól elválasztja, ha egyesek szem elöl tévesztve a magyarság egyetemes étde- két és ezt a megosztottságot kihasználva felekezeti alapon mesterséges válaszfalat igyekeznek emelni magyar és magyar között. Minden Liga tagnak küzdeni kell a felekezeti béke megbontó! eilen, — legyenek azok papok, vagy világiak — s minden alkalmat meg kell ragadni az Ily irányú kilengések megszüntetése ételekében. A felekezeti összefogás nagy nemzet-nevelő és nemzetmentő voltára ismét az erdélyi kisebbségi élet szolgáltatott követendő példát. Erdélyben az elnyomás éve! alatt a római katolikus, református és unit- 'us püspök, tehát a három erdélyi történelmi múltú magyar egyház feje Összefogott • egyházi, kulturális és iskolai kérdésekben mindig egyöntetűen jártak el s bár külön külön, de egységes és egyetemes elvek alapján képviselték a román kormánnyal szem-1 ben az egyház álláspontját. — A nagy és immár történelmi nevű egyházfők összefogása, amelyet a későbbi egyházvezetők is híven követtek, megteremtette a felekezetközi értekezletek tartását, ahol megbeszéltek és megtárgyaltak minden közös magyar kérdést s ezzel egyfelől biztosították az egyöntetű feüfpést a román kormánnyal szemben, másfelől elejét vették mindenféle felekezeti versengésnek, kü'ön utakon járásnak és biztosították a felekezetek közötti jó viszonyt. A kisebbségi nyomás megszűnt és most mintha lazulni kezdene a baráti kéz szorítása a magyar egyházak között. Erre pedig nemcsak az elnyomás idején, hanehx a szabad hazában is szükség van, mert együttvéve Is kevesen vagyunk s Így a felekezeti tagozódásnak nem szabad maga után vonnia oly megosztottságot, amely a nemzeti erők gyengítésére vezet. Megítélésem szerint a magyarság egyik legnagyobb és legégetőbb problémája ez. A magyar józanság, elfogulatlanság s a történelmi mult sok tekintetben eltüntette a felekezetek közötti rurlódási felületet, de azért időnként minden fe’ékezetből akadnak, akik a békés együttműködés lehetőségét Igyekeznek megbontani, de mert a nemzet jóérzésü nagytöbbsége ebben nemzeti veszedelmet lát, — hazafiul és keresztényi kötelesség megtenni mindenkinek minden alkalommal mindent avégből, hogy * nemzetegységét veszélyeztető, a nemzet erejét ok és cél nélkül gyengítő erők szórványosan és átmenetileg se tudjanak érvényesülni. Az elnök ezután Isten áldását kérte as Egyesült Keresztény Nemzeti Liga kolozsvári szervezetének működésére. A kolozsvári házfelügyelők ezer pengőt adományoztak a hodbavonultak hozzátartozói r4si*»e KOLOZSVÁR, jan. 2.. A Házfelügyelők Nemzeti és Gazdasági Egyesületének kolozsvári csoportja a kolozsvári hadbavomil- tak hozzátartozói részére 300 pengőt ajánlott fel. Ezt az összeget 1942 október haváT tői ezév január 22-ig a tagoktól kisebb adományokban gyűjtötték össze és most elju:- tatták a polgármesterhez, hogy azt illetékes helyre továbbítsa. Ugyancsak a Házfelügyelők Nemzeti és Gazdasági Egyesületének kolozsvári csoportja 705 pengőt ajánlott fel a polgármesternek azzal, hogy az összegen cigarettát vásároljanak a harctéren küzdő katonák részére, összesen tehát 1005 pengőt ajánlottak fel. and minden elismerést érdemel. A kolozsvári házfelügyelők ezenfelül résztvesznek a Kormányzón« öfőméltósága akciójában, amely a hadba- vonultak hozzátartozóinak segítésére irányul. fiűv'iícsen rendezik ai erdélyi dohánygyári *»t**«?* Ásol* l*«»!y3MBtét Kolozsvár, január 22. Az erdélyi dohánygyári munkások helyzetének ügyében rövidesen megoldás várható. A dohánygyári munkások nevében vitéz Marton Béla, a Nemzeti Munkaközpont országos elnök* valamint Rosta Lajos dr. és VVenczel Antal országgyűlési képviselő felkeresték a Dohányjövedék országos igazgatóságát ée előterjesztették a munkások nyugdíj-, valamint szabadság- és fizetésrendezés tárgyában alkotott álláspontját. A nyugdijkérdés* ben a már korábban előterjesztett javaslat alapján a Dohányjövedék vezérigazgatósága a pénzügyminiszter döntését kéri, mig a szabadságidő- és a fizetésrendezés kérdésében rövidesen meghozzák, a döntést» I
