Keleti Ujság, 1943. január (26. évfolyam, 1-25. szám)

1943-01-21 / 16. szám

19 43. J /M N U A tt 21 I Veress Endre dr. | Kolozsvár, január 20. Súlyos veszteség érte az erdélyi magyar társadalmat és az újságírói kart: Veress Endre dr. hírlapíró, az „Ellenzék“ Volt belső munkatársa, hosz- szas szenvedés után 52 éves korában, a keddről szerdára virradó éjszaka meghalt. Vorcss Endre dr. halálával a volt erdélyi kisebbségi magyar élet egyik legbecsülete­sebb harcosa szállt sírba. Néhai kartársunk egyetemi tanulmányainak elvégzése után rögtön a harctérre került és főhadnagyi rangban küzdötte végig az első világhábo­rút. Trianon, után nem folytathatta jogászi pályáját s kénytelen volt más elhelyezkedés után nézni. A jogvégzett ember megtanulta, a cipészipart és cipészüzletet nyitott a ko­lozsvári Egyetem-utcában. Itt került össze­köttetésbe az erdélyi magyar iparostársadá- lommal s később ő szervezte meg Erdély magyar kisiparosságát. Veress Endre dr. miután egy ideig ma­gántisztviselőként kereste kenyerét, 1925- ben újságírói pályára lépett. A kisebbségi sorsban élő magyar újságírók hivatalos egyesületének elnöki tanácstagja volt és mindenkor lelkesen harcolt minden újság­írói, szakmai kérdés érdekében. Betegeskedőbe a bécsi döntés és a magyar csapatok bevonulása közötti időben' kelet­kezett, amikor felelőtlen román elemek egy éjszaka megtámadták és súlyosan bántal­mazták. Regi tüdöbaja kiújult s attól kezd­ve sorvadásnak indult az életerős férfi, akit most a halál megváltott szenvedéseitől. Az erdélyi magyar újságírás saját halott­jának tekinti az elhunytat s temetéséről a Magyar Ujságirók Egyesülete Erdélyrészi Tagozata gondoskodik. Veress Endre dr.-t előrajáthatólag pénteken délután helyezik ölök nyugalomra. í*oIoisv»rra érlieieVI Scheffler János «ír. »xalmár ■ meqf^spilispolt Kolozsvár, január 20. Scheffler János dr. szatmári megyéspüspök, volt kolozsvári egyetemi tanár hivatalos ügyek elintézése végett a szerda déli gyorssal egy napi tar­tózkodásra Kolozsvárra érkezett. A megyés­püspök a belvárosi plébánián szállt meg. Ráfizetett a bivalylej-üzletre egy kolozsvári tejárus, — mégis megbüntették Kolozsvár, január 20. A vistaiak nem­csak szemkápráztató népviseletükről híre­sek, hanem kitűnő gazdák is. Bivalytehené­szetükkel messze földön nevet szereztek maguknak. A kolozsváriak előszeretettel szegődtetik be őket tejhordásra. A háborús időkben felburjánzó nyerészke­dési vágy ezt a jellegzetes magyar falut sem hagyta érintetlenül. Ott is éppen úgy túllépik a hatósági árat, ha tehetik, mint­ha piaci üzérek volnának. A bivaly tejet ftrulfj tehetősebb gazdák egy-egy szegényebb fuvarost bíznak meg, aki tejtermékeiket a városba ' hozza, hogy itt busás haszonnal adjon túl rajta. Mátyás Istvánná; Mátyás Mártonná, Kis Török István, és a melléknévvel illetett Gáspár István Kovács Ferenc Jankó szekerével küldözgették be a tejet Kolozsvárra. Kovács Ferenc Jankó itt égy Jókai-utcai tejklmérés tulajdonosával, Fodor Gáborral kötött állandó üzletet.. Az elárusitás útvesz­tőiben járatlan újdonsült bodegas könnyű­szerrel megádott Kovácsnak 60 fillért a bi­valytej literjéért. Minthogy viszonteladásról volt szó, az ussorabiro öt is felelősségre vonta a meg nem engedett ár kifizetéséért. «— Kényszerítve voltam rá — védekezett kihallgatásakor —, mert tejkimérésemben egész sereg gyermekes családanyát kellett tejlapjaikra Kiszolgálnom. — De hi,szen ezért legfeljebb 44 fülért számíthatott fel literenként — álmélkodott a biró. — Miképpen fedezte hát üzleti re­zsijében a fennálló 16 filléres küiönbo^etet ? — Ráfizettem!--------- jelentette ki határo­zottan a vádlott. Állítását a vevők is iga­zolták, akik -valamennyien szabályszerű ár­ban kapták a kiutalt tejet. A vádat képviselő Nagy Lajos dr. ügyész azonban a törvénnyé! élveit: ha a viszont­eladó többet ad a hatósági árnál, már vét­séget jelent... Vitos Pál dr. uzsorablró valamennyi vád­lottat bűnösnek mondotta ki árdrágító visz- száélés vétségében és ezért a rossz üzletet kötő tejkimérót, a tejssáliit.ást Vikidről ess- közlő Kovács Ferenc .'ankét és a legna­gyobb mennyiséget árusításra, bocsátó Mi tyás Istvdnnét egyenként 500—500 penge Gáspár Istvánt Pitit 400 pengő. Mátyás Mártonnct 'es Kis Tőrök Istvánt pádig 200— 200 pengő pénzbüntetésre Ítélte. Mindegyik ítélet jogerős Fái lyáfe gyulnak ki január 244b Kolozsvár főierén Vitéz Bélcfy citcborncgy, az Ifiuság Országos Vezetője, ezalfealom- mal hirdeti ki a „Mátyás király levente-kiképzési évet" KOLOZSVÁR, jan. 20. Január 24-én délután 5 órakor Kolozsvár főterén ki- gyulnak a fáklyák, hogy közrevegyék azt az ötvenhat levente-zászlót, amelyet vi­téz Béldy Alajos altábornagy, az Ifjúság Országos Vezetője avat fel. Vitéz Béldy Alajos altábornagy kihirdeti a „Mátyás király levente-kiképzési évet“ és irányt ad a levente ifjúságnak a jövőre nézve. Fölemelő pillanat lesz a zászlóerdö, a levente diszszázadok és küldöttség meg­tekintése. A Mátyás király-tér január 24-én dél­után magasztos ünnepély tanújává válik és Kolozsvár közönségének szivébe kell fogadnia szeretett véreit: az uj és becsü­letes utón haladó levente-ifjúságot. Undembertfer János dr. lett a nagyváradi székeskáptalan nagyprépostja Nagyvárad, január 20 A pápa Scheffler János püspök előterjesztésére a nagyváradi székeskáptalan nagyprépostjává Lindenber- ger 'János dr.-t, a volt debreceni apostoli kormányzót, a káptalan éneklő kanonokját nevezte ki az elhunyt Gresitzky Antal nagyprépost utódjává, Uj kanonokot is ka­pott a székeskáptalan. A pápa Luttor Fe­renc dr.-t a káptalan mesterkanonokjává nevezte ki. Luttor Ferenc dr. 12 éve teljesít szolgálatot Magyarország szentszéki követ­sége mellett, mint kánonjogi tanácsos. Az uj kanonokot káptalani mise keretében iktat­ták be méltóságába. (Magy. Tud.) Szivszélhüdés ölte mog a lavocsnai állomáson vitéz Tolnoy Andort, a Tábori Színház igazgatóját Budapest, január 20. (MTI) A Tábori Színház tagjai, Dayka Margit, Kiss Manyi, Hosszú Zoltán dr., Kertész Dezső, Andrássy Márton és társaik kedden este érkeztek Budapestre. Csak vitéz Tolnay Andor, a színház igazgatója nem érkezett meg. A lavocsnei vasúti állomáson hétfőn este vo- natraszállás előtt szivszélhüdés ölte meg. Az állomáson még jóízűen vacsorázott, nem látszott rajta, hogy rosszul lenne. Amikor fel akart kapaszkodni a vonat lépcsőire, hirtelen rosszul lett. Bevitték az állomás épületébe, de az orvos már nem tudott se­gíteni rajta. v A tragikus sorsú színigazgató élete és pályafutása Vitéz Totnay Andor tragikus halála, amely hivatása teljesítése közben érte, or­szágszerte mélységes részvétet keltett. A kiváló színészt és szervezőt mindenütt is­merték, becsülték és szerették. Vitéz Tol­nay Andor a húszas évek derekán négy éven keresztül tagja volt az egykori magyar ki­sebbségi színtársulatnak is. Janovics Jenő szérződtette borvivánnak. Izzó, töretlen ma­gyarsága miatt nem egyszer szembekerült a megszálló hatóságokkal is s éppen ezért kellett elhagynia Erdély fővárosát, ahol még ma is élénken emlékeznek rendkívül sikeres alakításaira. Kolozsvárról Budapest­re ment s a Fővárosi Operettszinházhoz szerződött, mint bonviván. Különösen a „Nótás kapitány“-ban aratott forró sikere­ket. Később a dunántúli kerületben lett szin- igazgató,- majd Kassa, Szeged, Debrecen, Pécs, Miskolc következett. Mielőtt a legfel­sőbb fcadvezetöség a Tábori Szinház meg­szervezését és igazgatását rábízta volna, a Kassa—miskolci társulat igazgatását látta el. Erdély felszabadulása után, mint a Tá­bori Színház igazgatója Kolozsvárra is el­látogatott lelkes gárdájával, ö volt az első, aki magyarul szólott újból a kolozsvári Nemzeti. Színház Színpadáról a honvédkö­zönséghez, boldog, könnyes meghatódott­sággal. Azóta pedig, amióta a magyar hon­védek messzi Oroszországban harcolnak a magyar haza épségéért, a hadszíntéren lá­togatta meg honvédőinket társulatával. Ki­váló szolgálatait, a legfelsőbb hadvezetöség is értékelte s éppen azért társulata kibő­vítésével bízta meg. Vitéz Tolnay Andornak most azért kellett volna hazajönnie több­hónapos távoliét után, hogy a kibővítést és a felfrissítést elvégezze. Meghívására a legelsőbbradgu színészek jelentkeztek zász­laja alá. Tonípa Sándor, a kolozsvári Nem­zeti Szinház tagja nemrégiben a következő szövegű tábori lapot kapta vitéz Tolnay Andor igazgatótól: — Kedves Pufikám. Közeleg az idő, hogy te is, mint öreg tábori medve, kijöjj közénk. Közlöm veled, hogy nagyon jól érezzük magunkat. Már. mindenki átesett a tűzke­resztségen, de lelkesedésünkhöz mérten el­törpül itt minden, Légy kedves, hozd ma­gaddal székely ruhádat is, hogy abban ját­szói majd, . . Tompa Sándor, aki a jövő héten már el is indul a Tábori Színházhoz, megrendültén beszél Tolnay Andorról, a leg jobb I barátról, akinek társulatánál már nyolc hetet „szol­gált“ az Erdély felszabadulása előtti hetek­ben. Megrendült szavakkal emlékezik a 48 éves korában. elhunyt vitéz Tolnay-Andorra Cselle Lajos dr., az Országos Szinmüvészeti Kamara főtitkára is, aki éppen szabadságát tölti Kolozsvárott. A kolozsvári Nemzeti Szinház tagjai is mély megilletödésséi vet­ték tudomásul vitéz Tolnay Andor halálát s a, színpadon egy percre felfüggesztették, a próbát, hogy ezzel is hódo' nah a tragikus hirtelenséggel, idegen földön, hivatása tel­jesítése közben meghalt kartársuk emlé­kének. . . Vitéz Tolnay Andor egyébként a világ­háborút elejétől végig küzdötte s számos, szép kitüntetést szerzett. Ebben a világhá­borúban már lelki- fegyverekkel vette fel a harcot s hivatását lelkesen betöltötte élete utolsó percéig, haláláig. Haíszéznéay tanító 35.777 tanulót tanít Szolnok-Doboka vármegye 327 iskolájában l)é.s, január 20. A tanfelügyelöségen most összegezték és foglalták össze adatszerűén a Szamosmente tanügyi helyzetét. 35.777 beirt tanulót könyveltek el, akiket 516 ál­lami és 88 felekezeti, összesen tehát 604 ta­nító oktat 327 iskolában. Az iskolák közűi 273 állami és 54 felekezeti iskola. Az 51 fe­lekezeti iskola megoszlása a következő: re­formátus 39, római katolikus 8, evangélikus 5, izraelita 2. Llsörendii ininőséiü vetem«n^fk és f»jal*Rák kaphatók: Sárgarépa---------------— 100 kg-ként P £0.— Petrezse'yem ----------100 „ P 60.— Fajalmák — ------— — 1 „ P 1.10- tol Fenti árak ab raktár értendők. Bfssíni Sándor Utóda, Fül Ön Géza, nagykereskedés,. nagykereskedés. Mátyás király-fór 26. &z€cEieny’-fór 19 Mihsxrriírs'MG Bitai Balykő Sándor tanfelügyelő a tan­ügyi helyzetről a következőket mondja: — Az oktatásügy terén határozottan ja­vulásról beszélhetünk. Nőtt a beiratkozot­tak száma is. A tanulók száma a megszál­lás alatti Időkkel szemben 1670-cl emelke­dett, ezenkívül 44 tanítóval több oktatónk van, mjnt a megszállás alatti években, ami igen örvendetes javulásnak nevezhető. A* oktatás javulása természetesen kihat a me­gye társadalmi és kulturális életére is. Az iskolák közül 73 tiszta magyar nyelven ta­nít, 5 németül -— románul pedig 249. ami a magyar kormány megértő nemzetiségű is­kolapolitikáját bizonyítja. Az iskolák közül legjobb a helyzet a német Iskolákban, ahol egy tanítóra 44 gyermek esik. Az állami iskolákban 60. A kívánalmak között első helyen a tanítói lakások szükségessége áll, a legtöbb faluban ugyanis a tanitó úgyszól­ván nem tud lakást kapni. Gyengék az is­kolaépületek is, ezeket a kérdéseket azon­ban csak a háború után lehet megoldani. Mint örvendetes eseményt kell elkönyvel­nünk, hogy Szentmáté községben a refor­mátus diakonissza nővérek vezetésével ott­hon nyilt meg, népiskolai nevelőintézet jel­leggel. Az otthonban 50 népiskolai lány­tanulót helyeztek el, akiket az iskolai okta­tással párhuzamosan a diakonissza nővérek különböző gazdasági, gyümölcstermelési, stb. gyakorlati munkára is megtanítanak. Az otthonban csakis Szolnok-Doboka és Bészterce-Naszód vármegyék szórvány- vidékeiről származó lányokat helyeztek el. EGYETEM'MOZGOBAN El szív megáll előadásának utolsó napjai! minden eszközzel meg akarják akadályozni a járványok efteríedéséf Palesztinában Antachia, január 20. (MTI) A Német Távirati Iroda jelenti: A különféle járványok elleni védekezés­ben a városokban, különösen Jaffában és Haifában lebontották a barakkokat^ elsősor­ban az arab lakosságét. Más intézkedéseket is tettek, így a patkányok kiirtására, hogy a pestis továbbhurcolását megakadályozzák. Krresltedelmi pályám nevelik a Lolocsvári síékely alkalmazónkkal Kolozsvár, január 20. A Kolozsvári Szé­kely Alkalmazottak Egyesülete elhatározta, hogy tagjainak a kereskedelmi pályákon való elhelyezkedésének megkönnyítésére ke­reskedelmi tanfolyamokat rendszeresít. Az első tanfolyam még karácsony előtt kezdő­dött meg az állami kereskedelmi fiúiskolá­ban, ötven hallgató részvételével. A tanfo- - iyam nyolc hétig tart s annak végeztével a hallgatók vizsgát tesznek. A vizsga ered­ménye alapján a hallgatók kereskedői ipar- engedélyért folyamodhatnak. A Kereske­delmi és Iparkamara lehetővé teszi szá­mukra, hogy a- nemzetiségi vidékeken ön­állósíthassák magukat. A Kolozsvári' Szé­kely Alkalmazottak Egyesülete a kereske­delmi tanfolyamot rendszeresíti. Az a cél, hogy minél több törekvő, székely fiatalem­ber, aki eddig nehéz szolga-sijrsban tengette életét, önálló keresethez juthasson a meg­könnyítsék számukra a családalapítást. Rendbehozzák a dési szinház épületéi Ués, január 20. A kolozsvári Nemzeti Színház február 11. körül rövid vendégjá­tékot rendez Désen. A szinház megbízásá­ból Vargha Mátyás díszlettervező és Szalui Lajos titkár aé igazgatóság megbízásából megszemlélték a dési vármegyei szinház épületét, amely bizony meglehetősen elha­nyagolt állapotban van. Gróf Bethlen Béla - főispán most elren­delte, hogy az öltözőket és a színház épület eihanyagoltabb részeit sürgősen hozzák rendbe. A dési színházat annakidején me­gyei magánosok építették közadakozások­ból és egyike volt Nagymagyarország leg­első köszinházainak. A megszállásig gond­nok lakott az épületben, aki felügyelt arra és gondoskodott arról, hogy a színház a ma­gyar kultúrához méltó állapotban marad­jon. A megye közönségének régi óhaja az, hogy a vármegyei nemzeti szinház épületét teljesen rendbehozzák. I

Next

/
Thumbnails
Contents