Keleti Ujság, 1943. január (26. évfolyam, 1-25. szám)

1943-01-17 / 13. szám

1943, J AN U An 17 & ffiTTf M rr_uL.jtnira 36 és olcsó könyvet kér a magyar munkás Aki végignézi a könyvesboltok kirakatait, Meggyőződhetik arról, bogy a magyar fcön.vvtenueiés soha gazdagabb nem volt, whí éppen napjainkban. mir évek «te háborúba*» áftnnk, vérben és vtMÜwn. *K> régi kmuiwmdnA **t állítja, hogy fegy- w* közt Hattguénak a Múzsák ... A ma- 9QF»r Mrrraák azonban netel hallgatnak moot •«•n, » fegyverek zajában fa-oi SM*t miaUw •ftpro eeefeben a ncliév. időkben akartuknak Mwmyaágot tenni. hogy Műnk és <ioigor.n»k, ţrtfcobomk ... Ari *m hb*ö*»b««. azonban saátnhavonai, *M9«5 a magyar társadalom metyík nétegé- *tek íródtak e»ck a könyvek. amelyeket ép­pen a karácsonyi ünnepek nagyhete óta lá­búik a fcöoyvenbo'ttok kirakatában Î... Még mkAbb elgottdofhoxhatnttk azokon a hirdeté- »fcen, amelyek eveket a könyveket beha- ramgoztáU. Kissé különös, de igy szólnak a Mrdetések: „Megtekinthetek bár­melyik könyvkereskedés kira- k utáhas ...“ Nem általánosítunk, de mintha ez*c1 kirakati tárgy vált volna a könyv. A nagy magyar, és külföldi rcgény- itmtalom gyöngyeiből. Hiyzcn a magyar tár- MMtekmnak alig van olyan rétege, sőt egyede is, amelyik énekért a könyvekért 12—80 pettgéf rm-gadhatna. A* is igaz, hogy a há­borúval együtt jár a drágaság. Megdrágul­tak az elsőrendű fontosságú közszükségleti rikkek s természet »wen megdrágult a könyv 1». Csakhogy a könyv aligha ment nálunk valaha közszükségleti c*fck számba, hogy etefirendű Iont osságáról ne is beszéljünk. Kik vásárolnak nálunk könyvet?... Egyál- talán nem azok. akiknek módjukban volna még ma is könyvet vásárolni, hanem a betű örök szerelmesei és szomjuliozéi. Ezek szá­mára metán a* is igaz. hogy nem is nagyon fontos a könyv ára, mert nekik maga a könyv fontos. Csakhogy ilyenek elenyészően cse­kély szambán vannak ám! Egy-egy város­ba« csupán annyian, hogy a könyvkereske­dők minden nehézség nélkül nyilvántarthat­ják őket. Marad tehát a társadalom széle­sebb rétege, amely' eddig se *dvásott, a jö_ v/fíben pedig még úgyse olvas, mert nines abban a helyzetben, hogy könyveket vásá­roljon. Pedig napjaink erősen kedveznek a köny­veknek. A napokban egyszerű munkásembe- rok kiddnttrk levelet szerkesztőségünk et- méiv s abban éppen a könyvek magas árára panaszkodtak: Néhány hónappal ezelőtt felsőbb pa- ra»r*.ra eltűnt a piacról a Tempo BOI és az íM'öljog s niég számtalan ponyvaregény', amelyeket a könyvkereskedők, antikváriusok fillérekért vesztegettek — írják. — Akkor bejelentették az újságok, hogy' nemsokára ugyancsak fillérekért, olyan könyveket ol­vashat a magyar munkás, amelyek leikéhez legközelebb vannak. Mag.var írók írják majd ezeket a könyveket a magyar müliókníik néhány fillérért, de igaz magyar lélekkel... Hát mi vártuk és rendületlenül várjuk ma is ezeket a beharangozott magyar- könyveket, őe úgy' látjuk, hogy hiába! Moziba, színház­ba, nines időnk járni. Hiszen késő este van már, amikor levetjük a munkaruhát. Fárad­tak vagyunk mi még újból felöltözni, szín­házba vagy moziba menni s éppen azért, legszívesebben olvasnánk. Nem mondjnk még azt sem, hogy a Tempo Bilit vagy az *Htöi jogot sírjuk vissza, de igenis vágyódunk olyan szép magyar írások, regények ,után, amilyet Zilahi Lajos, vagy Nyirő József ir, csak nem 18—20 pengőért, hanem 1—3 pen­gőért!... Honnan adhatnánk mi Ilyen össze­geket könyvre, amikor nem egy esetben 120 pengőből kell havonta eltartanunk 3—6 tagú családunkat!?... De újból és újból hangsú­lyozzuk, mi is olvasni szeretnénk. Olvasni olyan szép könyveket, mint az urak, olyan szép köny'veket, amivel pallérozhatnánk ma­gyar .lelkeinket. Mikor érjük el mi már ezt? é- erre kérünk választ, de sürgősen!... Nem tudtuk meghatótlottság nélkül el­olvasni ezeket a sorokat, amelyeket megfá­radt, magyar munkáskezek róttak s küldöt­tek el szerkesztőségünk elmére és most vá­laszt kérnek rá, de, sürgősen, / Mit tudjunk rá válaszolni?... Talán azt, hogy egyes dohányáriidában már láttunk a Tempo Bill-ek és az ököljog helyén uj és magyar lélekkel írott köny'veket, alig fillé­rekért, talán ezek megfelelnének ... Nézzék Bé ly e ggy üjteményf, bélyegedet, régi lev»5*. xévt vessek. Kdlcsäat fo­lyósítok bélyegíedezetre, ka­matot kizárólag bélyegekben igényiek. Kutassy étterm igazgató, Budapest, Csfi* ţeryutca 68. Telefon i 1*8-384, még. Meg aztán a hivatalos kormányzói Is uj, olcsó, népszerű magyar regénye* kiadá­sát határozta el s talán, ezek is piacra ke­rülnek nemsokára ... A legérdekesebb a dologban azonban az, hogy a munkásrétegek is olya» köny veket akarnak olvasni végre, mint az „urak“. /Maiéit, meg Nyírét s lehetőleg nem 12—20 pengőért, hanem I—.3 pengőért ... Misem volna időszerűbb, mint ezt az óhajt — amely, hangsúlyozzuk, a magyar munkás óhaja —- megvalósítani. Napjaink vezető gondolata az uj orszóg- é pitéé. Az uj országépitést pedig' mindenek előtt a« nj magyar lelkiség felépítésén kell kez­deni. Ennek a nagy munkállak a mívesei pedig mindenek előtt a magyar írók. Azok a ma gyár írók, akiknek nem közömbös, hogy müveüíet kik és a magyar társaAa- J ómnak melyik rétege olvassa, mert ők nem ismernek társadalmi rétegeket,, csupán ma­gyarságot ismernek és semmi sem fontosabb számukra, mint a magyar létek megerősí­tése. A könyvkiadóknak lehetetek egyéni érde­keik s egyéni számításaik, de az íróknak, a magyar Íróknak csupán egy bevallott és be nem vallott érdekűk lehet: munkáik mi­nél szélesebb körökkel való megismertetése. Mert magyar írónak lenui soha nem jelen­tett üzletet, de méginkább nem jelenthet ma aet, amikor az egész élet elűztetesedett. Há a könyvkiadók rájönnének ama, hogy a mai, aránylag nehé*, háborús idők »Hlyen kedvezőek a lelkek megfogására, bteonayára akként: cselekednének, amint azt például a magyar munkásrétegek is óhajtják. Ha pe­dig |>»pirhlányra hivatkoznának, újból és újból emlékezetűkbe idézzük, hogy talán soha annyi könyv nem jelent meg, mini ezen a háboríts karácsonyon. Egyébként a könyvesboltok kirakatában még most is „megtekinthetők". BÍRÓ JÁNOS Svédországban a nők a férfiakkal valé egyeofogttsitási követelik és hadköiebzeitsé^et vállalnak ütnek holm, január 16. (MTI.) A Nézne1. Távirati Iroda jelenti: Frédiik Ström szociáldemokrata képvi­selő és író a svéd képviselőházit an törvény- javaslatot nyújtott be. amely nagy feltű­nést keltett. Az „Alton Bladed“ szerint Ström javaslatában a férfiakkal való teljes (gyenjogosítást követeli a nők számára a pályaválasztás, a fizetések, előléptetések, nyugdíjaztatás, stb. terén, viszont a nönpk ugyanazokat, a kötelezettségeket Is kell vál­lalnia, mint a férfiaknak, tehát többi kö­zött a hadkötelezettséget is. Ströni szerint a „háziasszonyi állást" kü­lön törvénnyel egyenértékűvé kell tenni más foglalkozásokkal. Ennek következté­ben a háziasszonynak joga lenne törvényes szabadságra, valamint ugyanolyan és. ak­kora nyugdíjra, mint a férfinak. A közhi­vatalokban a nőnek is ugyanolyan befo­lyással kell bírnia, mint a férfiaknak. Világnézet éhomra... A férj reggelizett. Szilvaizes keni/eret evett s hozzá teát ivott. A feleség pon­gyolában- és posztócipőben tett-vett és lruhán járt, hangtalanul, mint egy cica. A férj reggelizett s közben félszemmel olvasta a réggeli lapot. A két gyermek kapkodott s álmosan, síró hangon nya­fogott, nem Ízlett nekik a szilvaiz. — Armand —■ szólt a feleség s köz­ben ásított — te, Armand!? Van nekünk világnézetünk? Szavalhat) több volt a követelés, mint a kérdezés, >4 férj az asszony szavaira nem is mozdult, csak evett tovább s meresztette szemét az újságra, — Armand — szólt a feleség, egy hanggal feljebb s parancsolón — miért nincs nekünk .világnézetünk? A férj az erélyesebb szóra felnézett s meresztette szemét úgy, mint bolond Ásvayné fia a második felvonásban, mi­kor betolják váratlanul s indokolatlanul a színpadra. Szájában megakadt a falat s csak nézett az asszonyra meredten. — Malvin, mik jutnak neked eszedbe, már ilyen korán éhomro —r mondta. — Még nem is reggeliztél. — Okom van rá — szólt ■— a feleség. —- Felelj a kérdésre minden megjegyzés nélkül! — De Malvin — szólt a férj — miért akarsz te most teggel politizálni és épp a gyermekek előtt? — Politizálni?.— szólt a feleség s hangjában ingerültség rezgeti. — Te po­litizálásnak mondod azt,'amivel a felesé­gedet megsértik, lesajnálják? Szégyelhe- ted magadat! A férj nézet, megcsóválta a fejét cs megdörzsölte az oi rát. — A; embert megtámadják, — mondta a feleség — zavarba hozzák. És te, mint férj, nyugodtan tűröd ezt. A tegnap le­jártam a lábam. Tejfel után jártam. Gyalogoltam, mint egy turista, szerte a városban. Tejfelt nem kaptam és azért ' vettem egy blúznak valót. Maradékót és előnyösen, majdnem ajándékba. Amikor kiléptem az üzletből, az ajtó előtt össze­ütköztem Hedviggel. Szervusz, —­mondja' — mit csinálsz te itt? Egy cse• kélysé’-et vásároltam, mondtam neki. Ebben az üzletben? — kérdezte. — És nézett rám, mintha nem ismerne s mintha valami gyanúsat látna. Valami herciget kaptam itten s előnyösen, mondtam, ha látnád milyen appart s csak a jobb kö­rök részére való, tettem , hozzá, hogy a figyelmét bizonyos körülményekre föl­hívjam. Hát erre csak felemeli az orrát, ez a Hedvig és. mint a gimnáziumban is szokása volt, amikor még mint osztály- tárr*m. :"<ndennap felbosszantott, és azt mondia: hót letkcm, akiit milyen a**r*~t. én ilyen boltban mégsem vásárolnék. — Miért — kérdeztem — ha meg nem sértelek? — Hát azért nem — mondta ő s köz­ben csücsörítette a száját és rázta ma­gát, mintha csiklandoznák mert1 ne­künk van világnézetünk ... — Erre. a nyilatkozatra nem tudtam válaszolni. Csókollak, mondtam, de köz­ben mást. gondoltam és otthagytam Hed­viget. Tudom,1 hogy dicsekedett,' mert mindég is ö volt a legnagyobb dicse­kedő, de mégis valami tűrhetetlen s meg­engedhetetlen, hogy most, amikor az ó férjének csak kettöszázharminchét-hat­vanja van és nekünk háromszáztizenhat- ötvenhárom, a kezemhez,, amiből ugyan te havonta husz-ncgyvenet elfüstölsz, de mégis... Az tűrhetetlen, hogy nekik van világnézetük és nekünk nincs! Ar­mand! *— ez lehetetlen! Szólt önagysága és fenyegetően né­zett a férjére. — De, Malvin kérlek — mondta a férj és sűrűn pislogott. — Semmi de —r mondta ' Malvin. -— Ezt nem lehet beszéddel és kifogások­kal elintézni. Neked azonnal cseleked­ned kell! Még ma elmégy és gondosko­dott hogy nekünk is legyen világnéze­tünk, de föltétien jobb gs szebb..,mint a Hedvigeké. Armand! Megértetted?!... — Apuka!... Hozzál nekünk virág­mézet — mondták a gyermekek nyas fogva. ; . A férj, mint akit tűvel hirtelen meg- szúrtak, felugrott: — Már fél nyolc, mennem,;kell, mert elkésem . . —- Csak rohanj — szólt a feleség — de el ne feledd, amit mondtam. Gondolj teám és családodra. Végre te is meg­erőltetheted magadat egy kicsit a mai körülmények között. Látod én is egész nap lótok-futok. hogy enni adhassak nektek. Annyit csak megérdemelek én is, hegy nekem is legyen minden ami Hed­vigéinek van. Armand/ Ne gyere haza világnézet nélkül— tette hozzá — eré­lyesen. ■■ ■, • Armand homlokon csókolta önágysá- gát. Vette a botját, megdörzsölte az or rát, feltűrte a nagykabátja gallérját és kilépett az utcára. Az arca vörös volt, mert a vér a fejébe tolult. Felnézett az égre s közben irányt vett. Nagyot lé­pett s térdig belesüppedt a járdaszélen felhalmozott hóbuckába. Ettől magához tért és miközben rázta magáról a havat, csak annyit mondott: —- Vigyázz Malvin!... Lcíz neked világnézeted, lesz. ,. De ké* hétig fogod borogatni!. . .-ítéli A- v takaii-3 * Az ország legrégibb szarvubőrgyára. n7-ft7ZrtfQC dámvaabúrvket, kesztyű, ru- VtlttarVdS, házait; bátor- es mosóböt- vaadtsxnb- róka-, radmacska és egyéb állati bó­rákét szőrmére M*6sxKé»rh elváltat Mehfschrmdi Gyula utóda : vitéz f^eiér András HawnhOrgyin, Tartató város* I-egmagatsabb naptáron vessek; őz, szarvas, dámvad, vaddisznó, farkas, róka, borz, vadmacska, vidra, nyesi, hörcsög, görény és KUTYABOA&KfT. JUAPtTVA I 1780. MeqahtktÁ* Szamos újváron 9 katolikus Nőszovetség Nxamwsnjvár, jan. 16. A róni. kát. kultúrte­remben tartotta meg alakuló gyűlését a Kato­likus Nószövetség, melyre teljes egységben vonultak fel Szamosujvár róm- kát, és örmény szériáitásu róm. kai. női. Nils Jánosné, mini Korelnök az Erdélyi Katolikus Nőszövetség Központjának megbízásából nyitotta meg a gyűlést és előterjesztette a központ által kije­lölt vezetőséget, 'akiknek jelölését a jelenlé­vők egyhangúlag elfogadták. Elnök: nemes dr. Tamássy Károlyné, iigyv. alelnökök: Ma- tyasovieh Ferencné és dr. Pongrátz Ernőné, titkár: üátrin Miklósné, jegyző: Székely Má­ria, pénztáros: .Szelük Györgyné, ellenőr: Sá­liin Kata. N vezetőség tagjainak megválasztása után nemes (ir. Tamássy Károlync vette át az ülés vezetését és elnöki beszédében annak a kíván­ságának adott kifejezést, hogy igazi béke és szeretet, legyen a közös belső fronton, mert csak igy lehet erőteljes munkát kifejteni- Elő­terjesztésére Nils Jánosnál — aki bosszú időn át duóké volt a Nőszövetségnek — örökös diszeínöknek választották- Majd megválás* tolták a 12 választmányi és 2 számvizsgáló bizottsági tagot két póttaggal- A vendégként itt tartózkodó Albert Tstván dr. budapesti he­gyesrendi theológiaí tanár a katolikus öntu­datról 'és az egyesületi élet komolyságáról far­tőt! rövid beszédet Matyasovicb Ferencné ügyv. alelnök pedig az egyesület munkapro- grammját ismertette. A népes gyűlésen megje lentek. Lengyel Zoltán örmény szertartási) Tóm. kát- apostoli kormányzó. P- Hegyi Pr tér és Aleva Ferenc tb- fcentszéki tanácsos plébánosok, nemes Tamássy Károly dr. pol­gármester és Sipos Károly az Országos Bünte­tő Intézet lelkésze. « AKK 144. SZÁMÚ FELADVÁNY W. A. Shinkman-tól. fPi Wá w üt f ír VUérjos: Ke6, Bf5, Hb2 és d3 (4 db.). Sötét: Kai. Matt 3 (három) lépésben. A december 20-án közölt 140. számú fel­advány (Chicco) megfejtése: 1. bZ—bS. Magyar nemzeti mesterverseny, Tatatóvá- ros, 1935 julius 9. Világos: Becker. Sötét: Szabó László. í. d4, d5. 2. c4, c6. 3. Hf3, Hf6. 4. Ho3, dXe. 5. a4, Ff5. 6. e3, e6. T. FXc4, Fb4. 8. 0—0, 0—0. 9. Ve2, c5. 10. Bdl, Ve7. (El­térés az elmélettől, amelyet az orosz mes­terek világos következő lépésére való hivat­kozással sötét számára hátrányosabbnak tartanak.) 11. h3, He4. 12. Ha2, Fa5. 13. dXc, Hc6. 14. Hd4, Bfd8! (Kitűnő lépés, amely sötétet jó játékhoz juttatja.) 15. HXc6? (Beláthatatlan bonyodalmakra ve­zet. A helyes folytatás itt 15. b3 kapcso­latban Fb2-vel.) BXdl + . 16. VXdl, bXc. 17. b4, Fc7! 18. fS? (Újabb hiba, sptét tá­madása azonban már nehezen védhető. Ha például világos a kettős sötét fenyegetés* (HXf2, illetve Vf6> 18. Ve2-vél védené, úgy 18. Vgő. 19. Kfl, Bd8 stb. következne tseös támadással.) Bd8. 19. Vc2, Vh4! 20. fxe, FXe4. 21. Ve2, Vg3. 22. Fd2, Vh2+. 23. Kfl, Fg3. Világos feladta. (Nagyszeiii tel- ies’tmény a fiatal magyar mestertől. Teore- iákuó értékű játszma.) '

Next

/
Thumbnails
Contents