Keleti Ujság, 1943. január (26. évfolyam, 1-25. szám)
1943-01-17 / 13. szám
w**' Vasárnap i94S i an vár 17. k£PV l2BlQrrtz ^ *"2 °^S0îEîn H.’íe A,*, w. , ^2a *-> X I 4ra 20 fillér ELŐFIZETÉSI ARAK: 1 HÓRA 3.20, NEGYED ÉVRE 920, FEL ÉVRE 18.40, EGÉSZ EVEK 38.80 PENG«-----POSTATAKARÉKPÉNZTÁR! CSEKKSZÁMLA SZÁMA 73148. HUSZONHATODIK ÉVFOLYAM IS. SZÁM. KIADJA A LAPKIADÓ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG SZERKESZTŐSÉG, KIADÓHIVATAL ÉS NYOMDA: KOLOZSVÁR, BRASSAI-U. 7. TELEFON: 13-08. — POSTAFIÓK: 71. SZ. KÉZIRATOKAT NEM ADUNK VISSZA FINN TESTVÉR Á MAGYAR KARJALABAN A híradások azt mondják, hogy ma délbe« Kolozsvárra érkezik Linkomies Edwin 1 dr. finn egyetemi tanár, a helsinki parlament alelnöke. Bizonyos, hogy a, két évtizedes idegen uralom alól felszabadult Kolozsvárnak a hé- esl döntés éta, nem LinkomJes professzor az első finn vendége, de még bizonyosabb az, hogy- a Kolozsváron járt finn látogatók sorában ö a finn tudományos és politikai közélet legsúlyosabb egyénisége. Nemcsak öröm, hanem megtiszteltetés is számunkra, ha az ősi Kolozsvár falai között testvémép fiát köszönthetjük. A hagy ományos magyar vendégszeretet kitárt karja nem csak a hozzánk tévedt világjáró idegent öleli az erdélyi szívhez ilyenkor. A finn vendégek kolozsvári látogatásakor testvér jön hozzánk, testvére az európai népek tengerében cseppnyi magyarságnak s nem a politikai és gazdasági érdekek udvarias mosolyát hozza nekünk, hanem hozza a távolhnsza- badt atyánkfia, kedves rokonunk önzetlen szeretetét, meleg szivdobbanását és együttérző érdeklődéséi. Bár tudjuk, hogy’ ez magától értetődő, mert mind finn testvéreink, mind magunk tisztában vagyunk a népi rokonság fokával, mégis a két nép sorsának párhuzamossága, sőt sokszor megdöbbentő történelmi azonossága, művelődésünk s erkölcsünk közössége és az európai hivatásaidat ma már kikristályosodott tudata jgen szorosra, ma már eltyphetetlenre fűzte a finn—magyar rokonság és barátság szálait Ma talán leginkább azzal érzékeltetjük a finn—magyar rokonság és rokonszenv lényegét, ha a két nép sorsközösségének tényezőit hangsúlyozzuk. Minden alkalmat meg kell ragadnunk erre. Sajátos nyelvünkkel, faji adottságainkkal, szokásainkkal s 1 főképp a múltban elszenvedett történelmi megpróbáltatásokkal példa nélkül állunk Európában s mert a sors, a nyelv és a kultúra szálai csak erősítik a vérségi kötelékeket, a sorsközösség kihangsulyozása sem finn, sem magyar részről nem romantika már többé, liánom az egymáshoztartozás és az egymásrautaltság gerinces kinyilatkoztatása. Amint tegnapi számunk tudósítása már közölte, Linkomies dr. professzor Budapestre való megérkezése után nyomban annak a kívánságának adott kifejezést, hogy Kolozsvárra akar jönni, mert Kolozsváron keresztül látni akarja az idegen uralom alól felszabadult Erdélyt, amely az ö szemében a magyar Karjala. Köszönjük ezt a szándékát a finn parlament áléi nőkének és nagyon hálásak vagyunk szavaiért, mert azokkal a legtalálóbban jellemezte Erdély’ mai lielj’zetét s ezzel a jellemzéssel egyben a finn—magyar sors- közösség egyik igen fontos azonossági pontjára is rámutatott. Karjalára és Erdélyre utalt! Nem tagadjuk s egy pillanatig sem titkoljuk, hogy Linkomies professzornak, a finn tudományos és politikai élet kimagasló egyéniségének ez a párhuzama minden magyar lélek legérzékenyebb húrját rezditi még. Különösen Itt Erdély földjén van mélj’ és fájdalmas hatása annak, amikor a szeretett és nagyrabecsült testvémép fia az anyaország testéből erőszakkal elszakított kedves földdarab történelmi megpróbáltatásaival eleveníti lel a magyar testvérre méltatlanul szakadt történelmi csapás minden keservét. De nem azért Írjuk e sorokat, bogy keseregjünk. Csak éppen eszünkbe jut Karjala, a finn föld legdrágább, legkedvesebb és leghányatottabb sorsú földje. Akárcsak Erdély — nekünk... Linkomies professzor azért jön Kolozsvárra, hogy itt lásson valamit Erdélyből, a magyar Karjalából. Bizonyosak vagyunk abban, hogy ez a vágya teljesedik. Mert ha itt más is a táj és a nyelv, nem más a szív és nem más a lélek s azonos a történelemi sors. Itt Kolozsváron fogja megtudni, vagy in- káMrt megérezni a hozzánk érkező fisa testvér, hogy’ Erdély földje nekünk valóban, a szó legszorosabb értelmében ugyanaz, mint Suomi gyermekének Karjala. Ha a lélek kincseit vesszük számadásba, Erdélyben az alkotó magyar géniusznak olyan gyönyörű értékeit sikerült megteremtenie, mint a székely népballadák, a világirodalom különös szépségű remekei. Itt termett meg a székelj’ népmese és itt melegítik legizzóbban a magyar lelkeket az ősi mlthoszok, legendák és históriák. Ez a szép lelki kincs — ha a világ még nem is ismeri kellőképpen — nekünk épp annyi, mint finn testvéreink Kanteletar-ja, a finn népköltészet Karjaiéban termeit gyűjteménye, vagy mint a Kalevala, a világirodalom egyik legszebb népi eposza. Nem hivalkodásképpen állítjuk fel ezt a párhuzamot, nem dicsekvésképpen állitjuk a Kalevala hatalmas szellemi ériéke mellé az erdélyi lélek szerény kincsesládájának boglárjait. De jól esik szivünknek, ha az atyafiságos találkozás ünnepi órájában felidézhetjük a két testvérnép létének el nem vitatható nagy’ bizonyosságát és gyönj’örü azonosságát: Suomi népe ott fenn, a messze északon, mi itt, Európa délkeleti csücskében az egész emberiség csodálatára méltó lelki értékek birtokában évszázadok hosszú során át folytonosan csak védtilk, védelmeztük földünket, otthonunkat, hitünket és eszményeinket, amelyekből Istentől kapott lélek csodája révén kivirágzik a dal, a mese, a hagyomány és a mithosz halhatatlan virágoskertje. Nagyon jól tudjuk, hogy Karjala finn őslakói, a mi testvéreink hánj’szor harcoltak, A HONVÉD ARCVONALRA kiterjedt bolsevista támadásokról és azok hősies leküzdéséről számol be a honvédvezérkar főnökének 33. számú hadijelentése. Január 13-án hajnalban, sürü ködben. 20 fokos hidegben erős tüzérségi előkészület után nagy harcikocsi kísérettel indulták rohamra a bolsevista tömegek. Az időjárás nagyon kedvezőtlen volt a védelemre, a ködben alig néhány lépésre lehetett csak látni és igy az elhárító fegyverek csak a legrövidebb távolságra érvényesülhettek és a légi erő sem 'tudta támogatni a földön harcoló bajtársak küzdelmeit. Ennek ellenére a magyar ütegek és a páncélos elhárító nehéz fegyverek sok ellenséges páncélkocsit semmisítettek meg. Az ellenség helyi sikert tudott csak elérni s áz azonnal meg indult ellentámadás az ellenség hátában maradt magyar támaszpontok hősies küzdelme segítségével csakhamar elrehányszor maradink alól a keleti barbárság túlerejével szemben. Bizonyos, hogy finn testvéreink is tudnak egyetniást arról az évezredes magyar kiállásról, amelynek neve — a kereszténység, az európai civilizáció, védelmében — Erdély’ a nemzetek lclkiis- nieretcben. Ahogy Erdély keleti gyepűje volt itt Európa délkeletén a magyarságnak és mindannak, ami Európa, ahogy Erdély völgyei és bércei velünk együtt harcoltak az, ellenség ellen, annak neve erdélyi csoda volna, ha egy évezreden át mostanig nem olyan magányos, elhagyatott nép a magyar. De í büszkék vagyunk, mert minden más népnél | és nemzetnél ml, magyarok értjük meg job- 5 ban a dolgok párhuzamát, büszkék vagyunk í arra, hogy alig két éve hittük a finn csodát: Suomi népének dicsőséges helytállását a 'kolosszus! ellenféllel szemben. Büszkék és boldogok vagyunk, hogy Karjala sziklái és tavai épp úgy együtt küzdöttek Suomi népével abban a szörnyű élethalál harcban, mint ahogy az erdélyi gj’epü sem hagyta cserben soha azokat, akik hittek és bíztak a föld és a nép valóságos és valóságfeletti egységének örök erejében. S a finn csoda, amelynek két évvel ezelőtt az egész világ bámuló szemtanúja volt, nem az egyenlőtlen fegyverek mérkőzésének mi- ráculuina volt, hanem tanuságtétele annak, hogy az a nép és az a nemzet, amely önmaga erőiben bizik és erőit a maga hitével, a maga erkölcseivel állítja a történelem itéiőszéke elé, még a többszörös túlerő, még — a valószínűség számítás szerint való — elsöprő hatalom nyomását" is kibírja, sőt erkölcsi értékeiben megnemesedve, újjászületve áll újra jövendője küszöbére. Ez a csoda megtörtént és ennek a csodának színhelye a finn dalok, mesék és mlthoszok zordon virágos kertje: Karjala, Suomi Erdélyének földje volt. S Linkomies professzor szavaiba újból be- ( teszelte a bezárt bolsevistákat. A magyar arcvonalnak azon a részein, amelyekre a nagyobbméretü támadás nem terjedt ki, a honvédcsapatok továbbra is eredményes saját vállalkozásokat hajtottak végre. Sok földerődöt robbantottak szét és fegyvereket zsákmányoltak. A magyar légi erő az éjszakai bevetések során az ellenséges utánpótlást bombázta és két szovjet repülőgép lelövésé- vel gyarapította eddigi eredményeit. A most már csaknem az égész keleti arcvonalra kiterjedő szovjettámadásokra való tekintettel várható volt, hogy a magyar arcvonal ellen is megindul a bolsevista tömegek áradata. A hadvezetö- ség és a harcoló haderő teljes felkészültséggel várta ezt az előre látható támadást és az időjárás minden viszontagsága és akadályozása ellenére is eredményesen küzdötte le azt, ugg, hogy a kapcsolódva, a rokoni szeretet minden melegével állíthatjuk, hogy Karjala és Erdély párhuzamának mélj'érlclmü jelképességének niég más vonatkozásait is niegérezziik. Az ősi finn földet: a dalt, mesét és mithoszt virágzó Karjala szikláit és tavait át kellett engedni a keleti barbároknak. Väjnämöjnen könnyei kicsordulának, amikor a karjalai finnek elvándoroltak. De a föld hivebb az emberhez, mint az embpr hozzá! Karjala szikláin mégis ott maradt Suomi lelke s az mint a Kelevala leányzója, halként siklik ki a nem kívánatos ara hatalmából. Karjala finn volt és finn jellegét soha, semmiféle hatalom nem tudja megváltoztatni, eltüntetni. A' történelem erői ismét vlharzanak Karjala kövei felett s már a viharban is újabb csoda tárul szemeink elé: a két évvei ezelőtt elorzott Karjaidban már megkezdődött a hazatért finn testvérek építő munkája. Csodálatos a föi<j és az ember hűsége! A harc még folyik, de a karjalai föld visszahívta fiait s azok engedelmeskedtek e mondatban, íratlan parancsnak, amelynél erősebbet nem ismerünk. Amikor Kolozsvár városának kövein szeretettel és tisztelettel köszöntjük Linkomies professzort, Suomi kiváló flát, meghatva köszönjük meg neki a finn és a magyar föld egj’-egy történelmi viharsarkáról mondott hasonlatát. Köszöntjük és szivünkre öleljük, mert a dalt, mesét és mithoszt virágzó Karjala sorsával az erdélyi föld sorsára utalt s erre a költői hasonlatra nyomban felelhetünk Is. Nagy a mi hűségünk és ragaszkodásunk ahhoz a földhöz, amelynek minden rögét niagj’ar vér öntözte termővé s amelynek ■ninden röge fölött — akárcsaMfeKarjalábau a vén Väjnämöjnen — ott virrásztanak a magyar mitológia regében s szívben egyaránt éló' hősei. —fz _ szovjet csapatoknak a már semlegesített helyi betörésen kívül nem sikerült hadászati eredményt elérni. Mértékadó magyar és szövetséges katonai körökben a legteljesebb elismeréssel cdóznak a harcokban résztvett magyar kötelékek hősiességének, talpraesett magatartásának. Különösen kiemelik azoknak a honvéderőknek kiválóságát, amelyek az ellenség egymást követő rohamhullámai között és azok háta mögött elszigetelt helyzetben is a legnagyobb hősiességgel harcoltak tovább és igy lehetővé tették az ellentámadás sikerét. * A SZOVJET PARANCSNOKSÁG Európa keleti arcvonala ellen ismételt támadásaival egyrészt a ■ legkisebb ellenállási pontot keresi, másrészt azért terjeszti ki próbálkozásait mindig újabb és újabb a re vonal szakaszokra., hogy lekösse a német tartalékodat, -■ i Magyar hivatalos jelentés a honvéd arcvonal elleni szovjet támadás leküzdéséről A . Vám a «fástól nem érintett szakaszon eredményes safáff váBlalIcozásotcat fiai f of falc végre a honrédek Hőmmel csapatai visszaverték az angol páncélos tya&eiö támadását Tuniszban a tengeiycsapatok előbbre helyezték állásaikat Japán véglegesen te akar számolni az Egyesült Államokkal is
