Keleti Ujság, 1942. december (25. évfolyam, 272-294. szám)
1942-12-13 / 282. szám
5 942. DECEMBER 13 Kolozsvár, ÜTelődésíInlc ősi Icözponlja Irla s Boga Alajos «Ir., prelálus*ísanonolc A Kulturális Egyesületek december elsején Budapesten, a Tudományos Akadémián EMKE-ün- nepet rendeltek. Boga Alajos dr. prelátus kanonok ezen az ünnepségen tartotta az alábbi nagy- crdekességü előadást: ,.v Nem a mai Kolozsvárról akarok beszélni, hanem arról, amely a múltban játszott szerepet nemzetünk életében, amely munkájával, teremtő erejével, egész gazdagságával és minden szenvedésével a múltba omlott bele, sőt részben a föld rétegei alá került, vagy a várbástyák és régi házak köveiben húzódik meg. Ez a város beszél hozzánk a Bástya-utcai muzeum hallgatag szobraiban, ira- tos cserepeiben és néma köveiben. A mult némaságában is a jelen nemzedéknek nevelő iskolája. Éhhez a városhoz jogot tartunk az örökség és vér jussán, mért hiszen falait apáink s vitéz eleink építették, ők emelték templomait és szeretettel dédelgették hírneves iskoláit. Nem is tagadom, hogy nem akarnék Horatius szerint „laudator temporis acti“, régi idők dicséröje lenni. Igaz, hogy csak néhány vonással szeretném megeleveníteni azt a lelket és szellemet, a „genius loci“-t, amely a változó idők forgatagában, jó és balszerencsében, sok munkában és verejtékezésben, reménykedésben és csüggedés- ben, de folytonos küzködésben kialakult s amely kezdettől fogva magyar volt, vagy magyarrá vált. A mult nagy érték, amelybe a veszélyek között lelkünk és tudásunk minden szálával bele kell kapaszkodnunk, mint fa az anyaföldbe. Ebben a múltban a folytonosságot, az állandóságot, a szellemi javak, a kultúra képviselik. A kultúra, mely szellemi termék, a lelki képességek munkája és kifejtése, mely az ösztönös emberből öntudatos embert tud faragni, mely az embert a föld göröngyéből felemeli, megneme- siti, az életet szebbé és megelégedettebbé teszi. Három alakitő, teremtő tényezője van ennek a folyamatnak: a föld, az idő s az emberek. Mind a háromnak városunk életében és fejlődésében nagy szerepe volt. 159? w mmm* \ r** ~ ■ r r (ESERUVIZ . -- ... , ■ • • i, . y. . •; A föld: Kolozsvár az erdöntuli országrésznek szinte a közepén fekszik, a gyalui havasok keleti lábainál, abban a völgyben, melyet a Kisszamos és a Nádas vize vájt. Ez a terület igen alkalmas életerős emberi településre, éppen ezért legrégibb idők óta lakott hely is volt. Herodotos, a történetirás atyja is ismerte s azt Írja róla, hogy ezen a földön az agatirszek laktak, kik abban tűnnek ki, hogy bősé£szeretök, többnyire aranyat viselnek; a szövetséget vérrel szokták megpecsételni, a férfiak karjaikból a vért borba eresztik, abban a tört, nyilat, bárdot, parittyát megmártják, azután imádkoznak s így Isszák ki a szövetség poharát kicsinye, nagyja egyaránt. (Liber 4, 243.) Ezeknek utódai a dákok és géták, kiknek Dáciáját a világbiró Róma császára, Trajánusz döntötte meg 104-ben, hogy azután 168 esztendeig a sasos légiók uralkodjanak itt. A rómaiak Napoca-nak hivták az e helyen elterülő várost és várat, melyben a birodalom keleti részeiből összetoborzott XIII. légió katonái Ez a hely tehát méltán viseli a népek or- szágutjának és egyben temetőjének nevét, hiszen nemzetünk előtt egyetlen nép sem tudott itt mélyebb gyökeret verni, állandó lakást venni. Csak a magyar tudta megtartani ezt a földet, fegyverrel és vérrel tudta tovább fejleszteni az itt talált kultúrát munkával' és magával hozott, örökölt és kifejlesztett tehetségével. És bár őseink e földön nem találtak csak pusztaságot, hanem lakott helyett is, amelyet kardjukkal maguknak megszereztek s azután vitézségükkel meg is tartottak, mégse a kardos és lovas pogány magyar érdeme az itt kitermelt kultúrának megteremtése, hanem a megkeresztelt magyaré, aki a kalandozásokban kifáradva, kemény nyakát keresztvíz alá tartotta. A magyar nemzet őshazájából két nagy erőt, jobban mondva erényt hozott magával: a szabadságnak és a hazának szeretetét. De ezeknek birtokában is éppen úgy elpusztult volna nemzetünk, mint rokon-elődjei elpusztultak, ha meg nem keresztelkedik és ezáltal a magával hozott erények állandókká nem válnak. Szent Istvánnak éppen az a nagy történeti érdeme, hogy nemzetét megkeresztelve, beállította a nyugati keresztény népek közösségébe anélkül, hogy eredeti örökölt tulajdonságaiból kiforgatta volna. Mikor 1003- ban a szent király itt járt, hogy lázadó nagybátyját, a hatalmas Gyulát megfékezze s egyben a gyepüket keletre kitolja, megvetette a keresztény műveltség alapjait: a bihari és gyulafehérvári püspökségek megalapításával, melyeknek küldetése volt, hogy az erdöntuli részekben a kereszténységnek most elültetett gyenge palántáját a lelkekben ápolják és védelmezzék. Ezt az elgondolást a szent király törvénybe is foglalta, mikor második törvénykönyvének 34-ik cikkelyében elrendelte, hogy minden tiz falu templomot építsen. Templom és műveltség egyet jelentett s éppen ezért a templomok állomásoztak. Az óvárban, a Szent Mihály templom környékén talált fürdöberendezések, fogadalmi táblák, fegyverek és fedélcserepek felírásai bizonyítják azt a nagy hatalmat, mely birtokolta városunk ősi elődjét. A germán géták és gepidák átfutó uralmát a schiţa hunok és avarok váltották fel, hogy azután végleg helyet adjanak a honfoglaló magyarságnak. mellett mindenütt iskolák is épültek, a székesegyházak, a kolostorok és plébániák mellett székesegyházi, kolostori és plébániai iskoláit. Ezeket a történelmi tényeket Írásos bizonyitékok iá igazolják, melyekből tudjuk, hogy Kolozsvárt az övárban és közvetlen szomszédságában, Kolozsmonostoron már , 1059-ben I. Béla király a benedekrendiek vezetése alatt megszervezte az apátságot, azt különös kiváltságokkal ruházta fel: hiteles hellyé is tette. A középkorban az egyház papjai a kolostorok szerzetesei voltak eleink tanítói, a magyar műveltség és tudomány megteremtői és fáklyahordozói. A Szent Gellértről szóló legendás könyv szemléltető képét adja annak az áldott munkának, mely megragadta a pogány magyar kezét és szinte kézenfogva vezette el a templomba és iskolába, kezébe adta az ekeszarvát, megtanította betűt vetni, zsoltárt énekelni, mocsarat csapolni, templomot építeni, miáltal Hungáriát a kereszténység virágzó kertjévé tette. A kard megmaradt azután is a magyar kezében, de markolatjára felkerült a kereszt és az olvasó. Kolozsváron a világi papság mellett a bencések, a domonkosok, a franciskánusok és a minoriták tanították és nevelték a férfinemet, a klarissza apácák pedig a magyar leányokat a szépre és jóra, a tudomány elemeire, ezáltal gazdagították és szépítették a minden jóra és nemesre fogékony lelkeket. A lelki nemesedésnek ékes bizonysága, hogy a Szamos partján már 1207-ben II. Endre király alatt az ö leánya, Erzsébet emlékezetére felépült az első szociális intézmény, melyben a szegény és elaggott magyar férfiak és nők nyertek elhelyezést és gondozást. A kor uralkodó eszméi tehát nem állottak meg a Királyhágónál, hanem azon átjőve, a kies Erdély földjén, elsősorban abban a királyi várban kaptak helyet, melyet Kolozsvárnak neveznek. Látta ez a vár a MEGNYALT VERESS ISTVÁN rum- likőr és egyéb szeszesitalok gyára Koloisvár, Honréd'Uf(A 55. svam. Csak a magyar tudta megtartani ezt a főidet... MEGJELENT! „TERMÉS“ első őszi kötete. Az uj írói Munkaközösség irodalmi évkönyve. Bolti ára 4.50 P Négy kötet előfiaetési ára 15 P. Pártoló tagoknak .10.— Pengő. Mindé«« könyvk«resfc*d*st>en ksptwM. hentgerlctl Jakab JaaS kiadása. tatárok pusztitó hadát, mely 1241 április első napjaiban földig rombolta falait, kardélre hányta lakóit, mint az epternachi kolostor szerzetese irta: „Item in quodam Castro, quod dicitur cl úja, cecidit infinita multitudo Hungarorum“, — a magyarok töméntelen sokasága vált az ellenség prédájává. A lerombolt várat és várost polgárai IV. Béla, a második honalapító és fia, V. István biztatására és segítségével serény kezekkel újra építették, de most már ezeknek megritkult soraiban sok szász vendéget is találunk, akik a kipusztiţott magyarság helyébe jöttek. Az Anjouk sok kiváltsággal ruházták fel, ZsignMnd király pedig .1405 július 28-án Zágrábban kiadott kiváltság- levelével kulcsos •-várossá teszi Kolozsvárt. Mátyás király, aki 1440 február 23-án az1 Övár egyik házában született, szülővárosát gyermeki gyöngédséggel kartája fel s ö épiti a Farkas-utcában a minoriták részére a szép csúcsíves templomot. Hogy a lakos-' ság milyen lázas buzgalommal és szakadatlan munkával építette és fejlesztette a város műveltségét, kitűnik az 1509-ben kelt' minorita Leltárkönyvből, melyben Servatius, perjel igy ir: „Mindezekből megérthetik az utódok, mekkora munkával, fáradsággal és gonddal jön e konvent a főidből kiemelve, feddhetetlen férfiakat, a vallás nagy bajnokait nevelte e hely, kik mind a tudományokban, mind-a rend igazgatásában az egész tartományokban elől tündököltek, kiknek ritka gondosságát hirdeti a szentegyház épülete s mutatják a szent készületek.“ MövószteHca szerzetesek A konvent épületét legnagyobbrészt a szerzet tagjai építették, volt a konventnek. kőbányája, mindenféle szükséges, körontó,, sajtoló és faragószerszámuk, favágó és bár- doló, üvegablak készítéséhez való műszerük, a szerzetesek között vannak szakképzett emberek, építészek, mérnökök, kik a középületeket maguk' tervezték és építették. És ök nem állottak meg az egyszerű iparnál, hanem a mesterségeket művészetté fejlesztették. A késői csúcsíves építészet remeke az Anjou-korban épült, ma is a város fölött őrködö Szent Mihály templom.. Kolozsvári Miklós és Tamás mesterek behozták a fes-, tészetben az olasz quatro-cento művészetét.! Előbbinek fiai, Kolozsvári Márton és György 1373-ban alkották remekbe Szent. . György lovasszobrát, amely most is a prágai Hradsint ékesíti. Azonfelül az ő vésőik alól kerültek ki Nagyváradon Szent István és Szent Imre szobrai és Szent László király lovas bronszobra. A középkor embere lelki és vallásos ember volt. Elsősorban az égre nézett, hol ÜdAkarja, hogy élete QAnfl ICPVCT gondtalan legyen OUIluJLuILI Dr. vitéz B ró Imre "Ä íöelárusííónái vegyen Mátyás király-tér 4—5. szám. Szentqerlcei JaksbJenö könyvesboltja Kolozsvár, Mátyás kir.-tér 7. sz. Fagyverkülönlegességek Hegyvári puskamüvesnél Horthy-u. 66. Uj puskák és javítások legolcsóbban. Karáconyra magyar ékszerek öivös munkák nagy választékban: Fuhrmann Károly ötvös mester, rarkas-u. 9. 1. em. 9. Nemzeti Önállósitási Alapból. Deák és Deák Rádió és villamossági szahiiziet Kolozsvár, Mátyás kir.-tér 15. Telefon: 21-38. RácTÓk, Csi!,árok, Resók, Asztali lámpák és villamossági cikkek n ^gy választékban • KOVA) S7*Y Ktf0: Y fényképészeti műterme írószerek, levélpapírok, karácsonyfa- díszek nagy választékban Pere Erzsébet könyv és papirkeresksdésébcn Kolozsvár, Mályás király-tér 10. Finta és Soós csemege, élelmiszer és italáru különlnges- ségek üzlete Wesselényi M.» utca 21. szánt. Legszebb karácsonyi ajándék, r ldlkfll, pénztárca, bőrdíszmű Molnárnál Mátyás klr. tér 13 Unió-u. <26. Magyar Üzlet Bauch Ernöné szili. Bocskai Jolán Wesselényin 2. Telefonsz: H-16 Kézimunka, harisnya, fehérnemű, csipke, szalag és gomb nagy választékban ! Legszebb és legjobb karácsonyi ajándékot DEMETER KISSTŐI Deák Ferenc-ulca 4. Nagy választék harisnya, kesztyű és kötö'tárukban. Blaupunkf rádió a legszebb karácsonyi ajándék Alex! Lajos Bos’h szolgálat. Petőfi- utca 56.
