Keleti Ujság, 1942. december (25. évfolyam, 272-294. szám)
1942-12-12 / 281. szám
MTmamUí^m 4 1942. DECEMBER 12 Könyvek között ASSZONYOK A TÜZVONALBAN — A „Rege" kiadása, Budapest —• Ezt a könyvet nem finomtollu irómüvész irta. Nem stílusával, művészi hatáskeltésével nyűgöz le ez a kis kötet, hanem a finn testvémép hősi lelkületének csodálatos megmutatásával. A könyvet a Lotta Svárd szervezet tagjai Írták: egyszerű, munkás, harcos finn leányok és asszonyok, és éppen ez a körülmény adja meg a finn lőtték háborús munkájáról beszámoló kötet európai súlyát és jelentőségét: a maroknyi testvémép hazaszeretetének, kötelességteljesitésének és emberfeletti áldozatkészségének gyönyörű, felemelő höskölteménye bontakozik ki a hűvös tárgyilagossággal és a becsülettel elvégzett szo’gálat sugárzó öntudatával megirt könyv lapjairól. A történelem nem ismert példát arra, s csak a finneknél fordult elő a népek életében, hogy a harcoló hadsereget női alakulatok nemcsak erkölcsi síkon, hanem a háborús élet minden vonalán teljes erejükkel támogatták volna. Lauri Malmberg vezérőrnagy, a finn Polgári Véderő főparancsnoka állapítja meg ezt egyik beszámolójában. De enélkül is csak erre a megállapításra jutnánk a könyv végigolvasása után. A finn lották szervezete nem önkéntes, karitativ alakulat. Integráns része a finn nemzeti hadseregnek s szerepét, jelentőségét az adja meg, hogy a finn leányok és asszonyok a legtisztább önfeláldozás alapján tették meg kötelességüket a harctéren és az arcvonal mögött. Az 1939—40. évi téli finn-orosz hábon ragyogó finn győzelmeit és fegyvertényeit csodaként vette tudomásul a világ közvéleménye. S valóban csoda is volt, hogy finn testvéreink az egész világ fenntartásnélküli elismerését vívták ki az orosz kolosszussal szemben való helytállásukkal. Am ennek a csodának, a finn csodának titkát csak akkoi értjük meg, ha figyelembe \ esszük a hazájuk függetlenségét, szabadságát, európaiságát fegyverrel védő férfiak hősi kiá lása mellett a finn asszonytársadalom ámulatos fegyelmét, odaadó honvédelmi szolgálatait is. Csak megilletődött szívvel, csak könnytől fátyolos szemmel tudjuk a könyv lapjain végigkísérni a finn asszonyhadsereg honvédelmi szolgálatának útjait a szemünk előtt lezaj'ott és újra fellángolt élethalálharcban. Megtudjuk, hogy az előbbi világháborúban még nem volt meg ez a hatalmas szervezet s csak 1921-ben vonták a Lotta Svärd egyesületeket egységes, központi katonai vezetés alá. A finn nők minden időkben részt vettek a férfiak honvédelmi kötelességteljesité- sében. A tiszta erkölcsi alapot már hagyományként ismerik' a finn nők és a finn sorsért felelős államférfiaknak nem is kellett mást tenniök, mint az ösztönné vált nemes erőket céltudatosan összefogták és értékesítették. A lották munkája kemény próbatétel elé állította a finn asszonyokat. S a finn nők, hogy a fegyveres férfiak harcát eredményessé tegyék, egyéni szempontjaik és érdekeik tökéletes feláldozásával, borzalmas megpróbáltatások vállalásával és leküzdésével az első vonalban is ott voltak s ott vannak, csakhogy Suomi — Suomi maradjon! A finn csoda titka itt, ennek a józan, póztalan könyvnek lapjain tárul ki. A finn hadsereg ragyogó fegyvertényeit a finn asz- szonyok önfeláldozásából értjük meg. De nemcsak megértjük s bámuljuk a finn lották páratlan erkölcsi nagyságát, hanem oda is állítjuk a mi asszonyaink elé. íme: ez a nő szerepe a férfi mellett a háborúban, az olyan háborúban, amelyet kis nép viv kolosszus-ellenféllel szemben. Biztosak vagyunk abban, hogy Isten és ember színe előtt az erkölcsi nagyságnak az a gyönyörű megnyilatkozása, amely a finn lották honvédelmi munkájáról beszámoló kötet lapjain elénk tárul, nem maradhat hatás és eredmény nélkül. Az a nép, amely szülőföldjét, hitét, erkölcsét ilyen csodálatos hősiességgel és mártiromsággal tudja megvédeni, nem maradhat hely nélkül a nap a'att. Ezért az emberfeletti erkölcsi nagyságért ajánlja vitéz Keresztes-Fischer Ferencné előszava a magyar asszonyok figyelmébe a lották munkájáról szóló könyvet. Fanni Luukkonen, a Lotta Svärd szervezetek tábornok-asszonya néhány tömör mondattal utal a kötet tartalmára, amely „szerény leírásokban és képekben mutatja meg azt a küzdelmet, amelyet a finn asszony a lották egyenruhájában hazájáért harcolt végg“. És Deédné Garzuly Mária, a kötet fordítója is gyönyörű, csupa sziwel megirt sorokban utal arra, hogy „a hősi testvérnemzet szellemében rázza fel minden magyar lelkiismeretét“. S valóban, ha a könyvet elolvassuk, lelkiismeret vizsgálatot tartunk. Vájjon mindaz, amit itthonmaradtak teszünk e háború árnyékában, felér-e abba a magasságba, ahol a lelkes finn nők áldozatkészsége mutatja a kötelességte jcsités igazi mértékét. A kötetnek ott a he ye minden magyar asszony (és férfi) könyvespolcán. — fz — fdv TUNGSRAM Kolozsvár elaggott szegényei átköltöztek Tárcsáról az átalakított vasgárdista otthonba \ magyar Tárosvezel őséq e?en a téren is orvosolta n megszállás alatti intézi«edéselcet Kolozsvár, december 11. A megszállás alatt sűrűn váltakoztak a vezetők a város élén, egymást felülmúlva tékozolták el a város vagyonát és olyan döntéseket, intézkedéseket hoztak, hogy az adófizető polgárok a szó szoros értelmében megdöbbentek. Annakidején nagy félháborodással fogadta a lakosság a város vezetőségének azt az intézkedését, hogy száműzte Kolozsvárról a városi szegényeket s a tárcsái gazdaság istállóiban helyezte el őket. Az élet kivénült napszámosai csaknem két évtizeden keresztül pokoli környezetben sínylődtek, mert bárhogyan is tatarozták az Istállókat, még jóindulattal sem lehetett egyiket sem barátságos otthonnak tekinteni. A bécsi döntés után a város vezetőségének első teendői közé tartozott, hogy rendezze a városi szegények helyzetét. Hamarosan akadt is megfelelő épület, az egykori vasgárdista otthon, ahol a szegényeket elhelyezhették. Az épületet a város népjóléti hivatala rendbehozatta s a szegények négy héttel ezelőtt beköltözhettek a Honvéd-utcai díszes épületbe. Csizmadia Andor dr. tb. tanácsnok pénteken délután mutatta be a sajtó munkatársainak a városi szeretet-otthont, amelynek jelenleg 102 női és férfllaköja van. Csizmadia dr. tanácsnok és Bedö Albeit gondnok vezetésével végigjártuk a hatalmas épületet. Mindenütt példás tisztaság és rend fogad... Amint végigjárjuk a folyosókat, úgy érezzük, mintha valami elegáns szálloda, vagy szanatórium falai között lennénk. Bedö Albert gondnok elmondja, hogy az otthon ápoltjai tettesen díjtalan ellátásban részesülnek. A városnak az ápoltak ellátása fejenként 70 fillérbe kerül naponként. Ebből a pénzből háromszor telik érkezésre. Sokszor a városnak kell gondoskodnia az ellátott ruházkodásáról is. Az otthon lakói a szentvlncés nővérek felügyelete alatt állanak. A munkaképeseket különböző munkáknál foglalkoztatják. Legtöbbje kerti munkát végez s ezért 8—10 pengő fizetést is kap. Régebben aggmenház volt a neve ennek az intézménynek. Ez a meghatározás most már nem találó, mert a 80 évesek mellett nagy számban vannak fiatalabb évjáratunk is az otthonban, akiket talán a külső élettől való vonakodás hajtott a szegények házába. Végigjártuk az épület női és férfi osztályait. Mindegyik ápoltnak ^yan valami elfoglaltsága, amellyel egész napra leköti magát. Az a kis öregember, aki hatalmas seprővel éppen a folyosót seperte, egészen kedélyes ember. így mutatkozik be: — Sándor király vagyok. ,Képzelt beteg.“ Azt hiszi magáról, hogy király. Meg is kérdezzük, hogy hol a koronájaT A ráncos arc kisimul, a száj nevetésre torzul és természetes hangon mondja: — Pesten. „Sándor király" egyébként az otthon humoristája. Kedélyt és derűt visz az öregek életébe. Antal Sándor, egy másik összeaszott arcú aggastyán már húsz éve a szeretetotthon lakója. Neki az a napi teendője, hogy a fekvő betegeket időnként megforgassa. Az öreg, beteg csontoknak nehezére esik a mozgás s Antal Sándor segíti őket átfordulni a másik oldalra... A női osztály dolgozószobájában is lázas munka folyik. Egyesek varrnak, apró rongyokból szőnyeget csinálnak, gyékényt kötnek, az egyik töpödödött anyóka pedig or- sózik. így megy ez mindennap, amig ki nem hull a szerszám a kézből... (V.) Bőrrel üzérkedett egy zs'dókbó! álló társaság naovjbónvdfl Nagybánya, december 11. Nagyszabású nyers- és feldolgozott bőrrel való üzérkedésre jött rá a nagybányai rendőrség. Megál’a- pitották, hogy egy zsidókból álló társaság a bányavidék különböző helyeiről nagymeny- nyiségü juh-, marha- és borjubőrt vásárolt össze meg nem engedett módon s azokat busás haszonnal értékesítette. Egy várat’an rajtaütéssel sikerült a rendőrségnek nagymennyiségű elrejtett bőrt lefoglalnia. A feketéző társaság nagyrészét a polgári bíróság elé utalták, mig Lazarovits Lázár 21 éves vádlott esetében internálást javasoltak. — Tűz pusztított egy nagybányai cég raktárában. Tudósítónk jelenti: Hatalmas tűz ütött ki a nagybányai Merkur-cég raktárában. A lángok átcsaptak a szomszédos Incze- házra is s több épületet elhamvasztottak. Bár a tűzoltóság pil anatok alatt a helyszínen termett és a munkaszolgálatosok -egy csoportját is igénybevette, nehezen lehetett a tüzet eloltani. A lángok megfékezését akadályozta a város területén minduntalan előálló vízhiány is. Nagykároly! napló AZ EVANGÉLIKUS EGYHÁZ most Iktatta be a nyugalombavonuló Kódéi Károly helyébe ifj. Rimár Jenőt, az egyházközség uj lelkészét. A beiktatás a Luther-utcai evangélikus templomban történt, ahol id. Rimár Jenő budapesti evangélikus lelkész édesatyja olvasott evangéliumot. Ezután a nyugalomba vonuló Rédei Károly Úrvacsorát adott az ifjú lelkésznek. Turmezei Sándor a liszavidéki egyházmegye főesperese beszédet mondott, majd átnyújtotta a fiatal papnak lelki- pásztorrá avatásának jelvényeit: a bibliát, a templom kulcsát és az egyház bélyegzőjét. Ezután a beiktatott uj lelkész igehirdetése következett. A beiktatási szertartás végeztével az egyházközség dísz- közgyűlést tartott, amelyen az egyházközség vezetősége elbucsuztatta Rédei Károly lelkészt és üdvözölte ifjú papját. * A VÖRÖSKERESZT Nagykárolyban alakuló közgyűlést tartott. A Magyar Vöröskereszt nagykárolyi tagozata ugyanis eddig hivatalos formában még nem alakult meg. A megjelenteket Schuste- ritsch Béla dr. polgármester üdvözölte. Az alakuló közgyűlés a nagykárolyi tagozat elnöki tisztségére gróf Károlyi Gyula ny. mt- niszterelnököt, társelnökké pedig gróf Károlyi Gyulánét kérte fel. A tisztséget mindketten elfogadták, ügyvezető álelnökké Kovács József dr. városi tisztiorvost, alelnö- kökké vitéz Boer Endre dr. főszolgabírót és özvegy Kacsó Károlynét, titkárrá Török Sándor hírlapírót, jegyzővé pedig Kassay József református igazgató-tanítót választották. * A PIARISTÁK magyarországi betelepedésének 300-lk évfordulója alkalmából Nagykárolyban is nagyszabású egyházi Ünnepségeket rendeztek. Az Ünnepségek egy házi része a római katolikus plebánla-templomban négy napon keresztül tartottak s azon résztvett Scheffler János dr. szatmári megyéspüs- pök és Pakots Károly kanonok püspöki helynök Is. Az ünnepségek alatt miséket celebráltak Scheffler János szatmári megyéspüspök, Pakots Károly kanonok és Márton József mezöfényl plébános szentbeszédet mondott. * A KÖRÖNDI SZÉKELY FAZEKASOK karácsonyi vásárt rendeztek Nagykárolyban s bemutatták a hires köröndi fazekasipar gyönyörű termékeit. A korondiak Szat- már vármegye több városában kiállítást rendeznek, hogy a bevételt összegyűjtve országzászlót, hősök emlékművét és kultur- házat építhessenek Korondon. A kiállítás jövedelmének ötven százalékát a nagykárolyi szegények felsegélyezésére fordítják, aki tehát a koronái mesterek munkáiból vásárolt, az nemcsak eredeti székely remekművekkel lett gazdagabb, hanem a nagykárolyi szegények felsegélyezését is elősegíti. * A SPORTÉLET fellendítésének érdekében értekezletet tartottak a városházán, amelyen, mint az országos sportközpont kiküldöttje, megjelent vitéz Hadházy Dezső testnevelési tanár Is. Az országos kiküldött rámutatott arra, hogy a sport honvédelem és az ifjúság testnevelése nem szórakozás, hanem fontos nemzeti érdek. Nagykárolynak lehetősége van arra, hogy a sportélet fellendüljön. örömmel állapította meg, hogy a levente-sportpályán korszerű, nyolc lőállá- sos, fedett lőtér készül. Rövidesen megkezdődik az uszósport fellendü'ése is, mert a város a gőzfürdő udvarán egy uszóver- senyek céljaira megfelelő szabályszerű méretű úszómedencét épit. Az úszómedence épitését az országos sportközpont is támogatja, * A GŐZFÜRDŐ ÜGYE végre dűlőre jutott. A gőzfürdő ugyanis hosszas per tárgya volt egy pénzintézet és egy magános között. A város időközben megunta a huza-vonát és úgy határozott, hogy negyvenezer pengőért megvásárolja a gőzfürdőt, a pereskedő tulajdonosnak pedig hétezer pengő végkielégítést, valamint örök lakást biztosit. A fenti összegeket a belügyminisztérium bocsátja rendelkezésére a városnak, mert az elhanyagolt fürdő rendbehozatala és korszerüsitése amugyis igénybeveszi a várost. Ja ára és jó hirdetés-^ alapja a Jó UzleUnenetue» 1
