Keleti Ujság, 1942. december (25. évfolyam, 272-294. szám)

1942-12-11 / 280. szám

942. DECEMBER II • • „Hitessék helyünkre az ünnepre Megtérített asztalhoz egy egy elesett bajtársunk árváját!" T.zenhot kolozsvári honvéd meghaló karácsonyi üzenete * a Don-vidékről Kolozsvár, dec. 10. Vannak pillanatok, mikor a távoli oiosz harcmezükön, valahol Don mellett elhallgatnak a harci fegyve- ek s ilyenkor a kemény katonákban, a harc tán megpihenő honvédekben megszólal a zlv... A szív, amely ott a távoli harcmezö- ;ön is az itthoniakért dobog s minden aggo- lalom őérettük van... És — mintha látnók, — amint ott ülnek a kemény honvédek fede- lékeikben s csöndesen beszélgetnek, talán ■ppen a közeledő szent karácsonyi ünnepek­ből. .. Puskapor szaga helyett már a fosz'ós- >élü ünnepi kalács drága illata esi ki and ja orrukat s aztán sóhajtanak egy nagyon, na­gyon mélyet, mert ezen a karácsonyon leg- :öbbjük távol lesz szeretteitől... Távol mind­attól, ami a békét s a karácsonyt jelenti, azért, hogy tovább virágozzék majd az itt­honiaknak a Béke s békével tölthessék a szent karácsony ünnepét... A katona számára azonban idegenül cseng minden szép szó s minden kicirkalma- zott gondolat. Számára csak egy a fontos: a tett, a cselekedet. Ennek jegyében tölti minden percét ezer veszedelem közepette s ha pillanatra van úgy, hogy nem kell földbe vájnia tiz körmével s nem kell lehasalnia a lövészárok sarába, akkor újból és újból ha­zaszán gondolata azokhoz, akiket itthon ha­gyott s megragad minden alkalmat, amely- lyel üzenhet. Zöld tábori leve’ezölapon üzen haza és üzen egy szerkesztőségbe, amelyről tudja, hogy továbbítja majd üzenetét. Érzi, hogy karácsony előtt küldött üzenete nem is csak szükebb hozzátartozóinak szól, ha­nem az egyetemes, karácsonyt ünnepelni ké­szülő magyar társadalomnak! Ilyen üzenetet hozott a posta számunkra valahonnan a Don környékéről, tizenhat magyar honvédtől. Szól pedig ez az üzenet imigyen: — Nagyságos Szerkesztő Ur! Nekünk, kolozsvári fiuknak határozott, kimondott kívánságunk az, hogy hozzátartozóink Karácsonykor, a kereszténység legszen­tebb ünnepén, miután ml nem lehetünk otthon szeretteink között, a mi helyünkre, az ünnepre megtérített asztalhoz, ültessék egy-egy elesett bajtársunk árváját. Lássák el úgy, amint azt meg tudják tenni. Fe­ledtessék el vélük ezen a napon, hogy ár­vák s egyedül vannak, mert mi még innen is gondolunk rájuk. Osszák meg velük a nekünk szánt szeretetek Ez legyen a ne­künk szánt karácsonyi ajándék hozzánk- tartozóinktól, mert ennél szebbet úgyse kaphatnánk, üdvözlettel: Summi zászlós, Bálint Gyula őrmester, Máthé Miklós őr­vezető, Túrós Viktor, Kendrán Gábor, Szappanyos László, Kerekes Gergely, Nagy Ferenc, Krécz László, Jakab József, Pataki József, Kerekes János, Czegyán Miklós, Bém Aladár tizedes, Szebehelyi Géza törzsőrmester. A 115/73. tábori posta szám alatt, novem­ber 30-án keltezett tábori levelezőlap tartal­mát nyomban közreadtuk, mert az a meg­győződésünk, hogy ez a magyar honvédeket még inkább dicsérő és felemelő üzenet nem csak szükebb hozzátartozóikhoz, hanem az egész magyar társadalomhoz szól... Mielőtt „elkönyvelnék“ ezt az üzenetet, gondolkozzunk el kissé a dolgon... Benne vagyunk a dermesztő decemberben, mely ha itt nálunk nem is kegyetlenkedik még, oda­kint, a fronton, bizonyára sokkal zordabb. S ezek a derék magyar honvédek mégsem meleg ruhát kérnek hozzátartozóiktól, ha­nem azt, hogy a karácsonyi ünnepek a’att az ő helyükbe ültessék az ünnepi asztalhoz egy-egy elesett bajtársuk hadi árváját. Lás­sák el úgy, amint azt meg tudják tenni, fe­ledtessék el velük, hogy árvák... Osszák meg velük a nekik szánt szeretetüket, mert ez lesz az ő számukra a legszebb karácsonyi ajándék... Akikhez közvetlenül szól az üzenet, azok minden bizonnyal örömmel végre is hajtják. A távoli harcmezükön küzdő édesapa és fiú helyett a szent karácsony ünnepén ott ül majd az asztal mellett egy-egy kis hadiárva. De szól ez az üzenet mindannyiunknak, akik itthon vagyunk és magyarok vagyunk: cse­lekedjünk a szent ünnepek alatt ennek a tá­volról jött üzenetnek a szellemében! ültes­sünk ünnepi asztalunkhoz a szent karácsony ünnepek alatt egy-egy hadiárvát, honvédeink számára, — amint az üzenet küldői is írják — ennél szebbet és többet úgyse adhat­nánk!... Kolozsvár város polgármestere nyilván tartja mindazokat, akik a fronton küzdenek, vagy hősi halált haltak. S ha — hála legyen a Gondviselésnek, — ennek a háborúnak nem volna erre a szent célra ele­gendő hadiárvája s áldozata, van — sajnos — a-mult világháborúnak, akiket a Honvéd- utcai Hadigondozó tart nyilván... Minden jőszándéku magyar kérését teljesíteni tud­ják s akkor leszünk méltóak az ott kint küz­dőkhöz, ha az ő üzenetük szellemében já­runk el. Mindenen túl pedig felhívások és díszes falragaszok tudatják minden karácsonyt megünnepelni készülő magyarral, hogy 1£42 karácsonya harcoló honvédeinkké és hozzá­tartozóiké. .. MIKIIT Men ezt • lapot t? | 1 HIRDESSEM # ORSZÁG EG ESZ 1 A REL.ETI I VEVŐK EPES KO­ÚJSÁGBAN B ZÖNSEGE olvas* j Száznyolcvan szeletes felett ítélkezett a kolozsvári katonai törvényszék Nagybánya, december 10. Annakidején beszámoltunk arról, hogy Szatmármegyé- ben többszáz egyént tartóztatlak le, mert a Jehova Isten tanúi elnevezésű tiltott szekta tagjai voltak. A letartóztatottak egyrészét internálták, másrészét lendfrl felügyelet alá helyezték, a fővádlottaKat pedig kato­nai törvényszékek elé utalták, összesen száznyolcvan vádlott került a kolozsvári katonai törvényszék elé. A nagybányai vádlottak közül Fehér A'.bu Pamfil 15 évi, Flórián Gábor és Tót Jáuos 5—5 évi fegy­házbüntetést kaptak. MJCMVIL? NYIREDY ES ORBÁN ———■férfiruha üzlete ———■■ Valódi gyapjú lélikabát és öltönyszövetek raktáron. Wesselényi és Timtr-u. sarok. (A Főposta épületével szemben.) w Ardrágitási visszaélés miatt két és félévi fegyházra ítélték a „Futura“ szamosujvári bizományosát Dés, december 10. A désl törvényszék uzsorabirósága Kabdebó Szi'.árd dr. tanács­elnök elnöklésével most foglalkozott a „Fu- tura“ szamosujvári bizományosának, Gov- rik Jánosnak árdrágitási visszaélésével. A tárgyalás folyamán megállapították, hogy Govrik a lisztet és a különböző terménye- ket Üzletszerűen magasabb áron árusította és ezzel az árdrágítás biirét 100 százaléko­san kimerítette. A vádlott javára semmi­nemű enyhitő körülmény nem mutatkozott s igy a törvényszék uzsorabirósága BoüoUa Gábor dr. ügyészségi elnök vádbeszéde után Govrik Jánost 2 és félévi fegyházbünte­tésre, 3500 pengő pénzbüntetésre ítélte, ezenkívül kötelezte, hogy 5000 pengő va­gyoni elégtételt fizessen a kincstárnak. Az ítélet további része hivatalvesztésre, politi­kai jogainak felfüggesztésére és a „Fu- tura“ bizományosi állásából való elbocsáj- tásra és egyéb mellékbüntetésekre Ítélte Govrik Jánost. Az ítélet nem jogerős. r Érdekes fejezet a kolozsvári Egyelem/ Könyvtár múltjából György Lajos dr. előodása az Erdé'yi Muzeum Egyesületben Kolozsvár, december 10. Az Erdélyi Mu­zeum Egyesület Bölcsészet-, Nyelv- és Tör­ténettudományi Szakosztálya december 0-én tartotta meg tudományos felolvasó ülését. A felolvasó ülést György Lajos dr. szakosztályi elnök nyitotta meg. Az elnöki megnyitó az 1842. évi erdélyi, Kolozsváron megtartott országgyűlés tárgya­lásairól emlékezett meg. Száz évvel ezelőtt mondta ki az országgyűlés gróf Kemény Jó­zsef nagyértékü adományának hatására az országos erdélyi nemzeti museum megalakí­tását. Az ekkor meghozott törvényt nem szentesítették Bécs ellenzése miatt s az Er­délyi Muzeum csak 17 évvel később, társa­dalmi kezdeményezésre alakult meg. Az 1842. évi muzeum-alapitásl mozgalom azon­ban mindenkor élni fog az erdélyi magyarság köztudatában, mint a nemzeti kulturális cé­lokért való áldozatosság szép példája. Az elnöki megnyitó után György Lajos dr. egyik uj tanulmányát mutatta be. György Lajos dr. előadása a kolozsvári Egyetemi Könyvtár múltjának egyik érdekes fejezetét ismertette. A két részből: a muzsum és az egyetemi könyvtárból összetevődő Egyetemi Könyvtár alaprétegének kialakul?. - lását világította meg a fökormányszék és a Lyceum-könyvtár eddig felhasználatlan ma­gyar, latin és német nyelvű iratai alapján. 1872 augusztus 29-én lépett életbe az a szer­ződés, amellyel a vallás- és közoktatásügyi minisztérium biztosította az egyetem számá­ra az Erdélyi Muzeum akkor már több, mint 30.000 kötetét számláló könyvtárának hasz­nálatát. A szerződés életbeléptekor azonban az újonnan alapított egyetemnek is már több, mint 10.000 kötetből álló saját könyv­tára volt. A gyűjtemény legnagyobb részét a Benifirm-könyvtár alkotta, amelyet Benigni József hagyatékából 1855-ben vásárolt meg a kormány s hosszú időn át letétként a kolozs­vári katolikus, de tartományi könyvtárként szereplő, Lyceum-könyvtárban helyezett el. Az erdélyi művelődés magyar és német elemeinek sorsszerű egybefonődása látszik meg Benigni József gazdag könyvtára sorsá­ban. Az ausztriai német mildenbergl- Benigni József (1782—1849), aki félszázadon át Er­dély történetének és földrajzának buzgó ku­tatója és a nagyszebeni szász művelődés egyik legtevékenyebb munkása volt, munkás­ságát az osztrák összbirodalom szolgálatába állította és mint a magyarellenes szász tö­rekvések egyik képviselőjét ismerték. Gazdag könyvtára azonban a kormány által eszközölt vásárlás utján az erdélyi magyar művelődés legfőbb munkásának, a kolozsvári egyetem könyvtárának lett értékes részévé. A 6300 kötetet számláló gyűjtemény a XVIII, szá­zad közepe és a XIX. század közepe között megjelent német, francia, olasz, magyar, la­tin és angol nyelvű történelmi és földrajzi szakirodalomnak a javarészét foglalja magá­ban. György Lajos dr. előadása befejező részé­ben rámutatott a könyvtártörténet, e megle­hetősen elhanyagolt kutatási terület nagy jelentőségére. Erdélyben sűrűn sorakoznak egymás mellé az évszázados múltú kollégiu­mi könyvtárak és becsesebbnél-becsesebb ina- gángyiljtemények, amelyek feldolgozása gaz­dag anyaggal egészítené ki az erdélyi mű­velődéstörténetet. A mindvégig érdekes és a további tudo­mányos munka számára termékeny ösztön­zést adó előadást a Szakosztály és az össze­gyűlt szépszámú érdeklődő közönség az elő­adó meleg ünneplésével köszönte meg. Hatvanhárom halottja van a török szénmedencáben történt • bónyarobbanásnak Ankara, december 10. (MTI) Mint az an­karai rádió szerda este jelentette, a leg­újabb értesülések szerint a Fekete-tenger mentén lévő szénmedencében történt bánya­robbanás halottjainak száma 63. A mentés még folyik MkzJsrriFfSjra Twm—w i/dfnin—— 3opón átkeresztelte a megszállt területek egyrészét Tokió, december 10. (MTI) Hivatalos köz­lemény szerint a kormány átkeresztelte az alábbi déli területeket. A volt Brit-Borneo ezentúl Kita-Borneo (Észak-Borneo), Hol­land-Borneo ezentúl Minami-Borneo (Dél- Borneo), Mala ja neve ezentúl Malai lesz. Sztojka László színmüve Szamosujváron Szamosujv&r, december 10. Désl sikere után most került bemutatásra Sztojka László Írónak, a „Szamosvidék“ szerkesztő­jének „Utolsó kör" c. színmüve Szamosuj- váron. Sztojka már hosszú évek óta tevé­keny munkása az erdélyi magyar életnek. Verseivel, novelláival és bátor hangú újság­cikkeivel a magyar közösség érdekeit szol­gálta. Az „Utolsó kör“ a munka apoteőzisa. Ti- bold Andor szobrász és épitész küzdelmes gyermekkoron, megaláztatásokon, nélkülö­zéseken keresztül hihetetlen szorgalommal és kitartással 50 éves korában eljut az or­szágos hírnévig. Templomokat épített, kór­házakat, iskolát és halott köveket keltett életre vésőjével. Fehér fejjel eljutott a hír­névig, de még nem élt. Beleszeret tanítvá­nyába, akiről azonban ifjú müvésztársa, egy dúsgazdag gyáros fia nem akar lemondani. A leány mind a két férfi felé hajlik, de a mester iránti érzése inkább csak a művésze­tének kijáró csodálat. Küzdelmes életének és munkájának jogéin magának követeli a mester a leányt, de amikor a gyáros elké­nyeztetett fia beáll egyszerű munkásnak apja gyárába és két keze munkájával küzdi fel magát, akkor félreáll utjából és lemond­va arról, hogy önmagának is éljen, tovább épitl népének a templomokat. A darab vallomás a munka mellett. Ez, valamint a szereplők szájába adott szép gon­dolatok és a szerző jó szinpadi érzéke feled­teti, hogy inkább csak a színpadon elmon­dott szavakból, mint előttünk lejátszódó cse­lekményekből vagyunk kénytelenek felépí­teni a szereplők jellemét. A föalak szép ne­mes figurája mellett a többi inkább csak vázlat, kevesebb élet és kevesebb napfény jutott nekik. A szerző a közönség fantáziá­jára bízza, hogy megrajzolja őket. A darab azonban Írói munka és a dikció, amit a szín­padról hallunk, nemes. A kifogásokat is azért mondottuk el, mert második darab­jában ennél is többet várunk a szerzőtől. A darabot a Székelyföldi Szinház adta elő olyan előadásban, melyet az utóbbi években vándor-szlntársulattól nem láttunk szamos­ujvári színpadon. Pétcrffy Antal mély meg­értéssel és legjobb színészi tudásával úgy elevenítette meg a szobrászt, hogy játéka néhol már nem volt játék, de maga az élet. Tobak Kató a tanitványleány szerepében meggyőzően alakította a fiatal leány rajon­gását mestere iránt. Kemény Erzsébet, ez a jobb színpadra is méltó színésznő, mélyen átérzett játékával most is életet tudott vinni szerepébe. De orvosnőjében — talán kisebb szerepe miatt — nem tudott fölemelkedni „A bolond Asvayné“-ban elért magaslatig. Horváth Gyula Tamása nem tudott a tőle megszokott színvonalnál magasabbat nyúj­tani. Varga László a szerelmes müvésznö- vendék szerepét sok liraisággal alakította. A többi szereplők, névszerint: Barancsy Má­ria, Koinlóssy Gyula és Landa József is hoz­zájárultak a darab sikeréhez, mely előtt Péterffy Antal szavalta el a Szózatot. A darabot Thuróczy Gyula igazgató, a debre­ceni szinház örökös tagja rendezte és nem tudjuk elmulasztani, hogy ebből az alkalom­ból meg ne említsük: főképpen az ö hozzá­értésének, intelligenciájának és magyar szel­lemű Irányításának köszönhető az, hogy ezen a szórvány-vidéken — nehéz viszonyok mellett is — komoly nemzetnevelö munkát igyekszik kifejteni a színtársulat. És ez a szándék az eddigi vidéki szokástól eltérően erkölcsi magatartásukban is megnyilvánul. Bárcsak megértené a közönség a zintár­sulat és az igazgató nemes igyekezetét és ne kényszerítené őket — gazdasági okokból — a sokkal alacsonyabb színvonalú operettek előadására. FLORIAN TIBOR — Levizsgáztak a nagybányai vöröske­resztes tanfolyam hallgatói. Tudósitónk je­lenti: Dr. Streicher Andorné, a szatmárvár- megyei alispán hitvese, Szabó Miklós dr. polgármester, va’amint több városi és vár­megyei egészségügyi szaktekintély jelenlé­tében tartották meg a nagybányai vörös­keresztes tanfolyam összesített vizsgáját, Szent-Miklósy Ida vöröskeresztes tanfolyam- vezető jelenlétében. A kéthetes előképző tan­folyamon összesen harmincegy nő vizsgázott sikerrel. A hathetes kórházi ápolási tanfo­lyam tizenegy hallgatója ugyancsak sikere­sen vizsgázott.

Next

/
Thumbnails
Contents