Keleti Ujság, 1942. december (25. évfolyam, 272-294. szám)

1942-12-08 / 278. szám

J942. DECEMBER a Kéztisztító „Szamos' mandula por, vagy kocka kezet finomít és mos! Gyártja: „OLAJÉRDEK“ Kolozsvár, Rózsa-utca 1. szám. Az angolszász és szovjet 1 ' _ ..........1 - - » » ‘ pzaksTcrvezetek együttműködése Stockholm, december 7. (MTI.) A Né- (piet Távirati Iroda közli: Murray, a nagy északamerikai Cio szak- szervezet elnöke a „Daily Express“ new- yorki jelentése szerint rövidesen Anglián át a Szovjetunióba utazik. Az a célja, hogy biztosítsa az angol-amerikai é* a Szovjet «sakfwervczcteU együttműködését. ftjoncnzăsi- és munkaköteiezettség az Egyesi! I t-A lln mokhn n Amszterdam, december 7. (MTI.) A Né­met Távirati Iroda közli: Mint a brit hirszolgálat jelenti, Boose- Wlt, elnök a polgári és katonai erőforrások mozgósitásának megbízottjává nevezte ki Paul Mar. Nuth-öt, a gazdasági megszilár­dítás hivatalának kebelében. Mac Nníh felhatalmazást kapott annak megállapítá­sára, ki köteles belépni a.z amerikai had.- erőbe, miként kell foglalkoztatni az otthon­maradottakat. Felhatalmazást kapott arra is, hogy kijelölje azokat a női korosztályo­kat, amelyeket segédszolgálatra kötelezhet­nek. Felhatalmazást kapott arra is, hogy a munkaadókat, különösen a hadiipariakat arra kötelezte, hogy a hivatalos munkaköz­vetítő hivatal utján rendelkezésükre bocsá­tott munkaerőket fokozottabb mértékben igénybevegyék. Ugyanakkor Roosevelt el­nök felfüggesztette azt a rendelkezést, amely szerint a 18—38 év közötti férfiak önként jelentkezhetnek a hadseregben, a tengerészetben és a légi haderőknél. Ezzel arra kényszeríti a három fegyvernemet, hogy a jövőben ujoncozás utján hívja be a szükséges emberanyagot. Szófiát megtisztították « gysniis elemektől Szófia, dec. 7. (MTI.) A Német Távira­ti Iroda jelenti: A sajtó félhivatalos közleményt ismer­tet december 5-én Szófiába elrendelt ki­vételes állapotról. A közlemény igy szól:. December 5-én Szófiában általános rendőri vizsgálatot hajtottak végre, hogy megtisztítsák Szófiát a Jogtalanul ott tar­tózkodó elemektől és kézr\kerítsenek el­rejtőzött bűnösöket. A várost körülzár­ták és megtiltották elhagyását, valamint az utcán való közlekedést. Este fél 7 órá­ra a vizsgálat befejeződött és a rendes élet menete azonnal visszatért. A vizsgá­lat teljes rendben folyt le. A lakosság WQV fegyelmet tanúsított és közreműkö­dőt t a hatósági szervekkel. A vizsgálatot végrehajtó hatóságok közlik, hogy az in­tézkedés eredménye nagyon kielégítő. A szófiai lakosság támogatása nagyon érté­kes volt. Illetékes hely közli, hogy a szombati vizsgálaton három embert meg­öltek. Kommunista elemekről van szó. Az a merénylő is köztük van, aki az utóbbi hetekben több lövéssel súlyosan megse­besített egy német katonát: A merénylő nem ejtőernyős vadász, hanem bolgár diák volt. A londoni rádió állításával szemben, amely szerint Bulgáriában ál­lítólag mozgalom készül a szerbiai fel­kelők támogatására, a leghatározottab­ban kijelentik, hogy semmi alapja nincs az ilyen híresztelésnek és a további vizs­gálat alkalmával sem merült fel olyan körülmény, amely megokolttá tehetné a londoni rádió állítását. l*esjré«i«l momi ma « spanyol államfő Madrid, dec. 7. (MTI.) A Német Táv­irati Iroda jelenti: A spanyol államfő hétfőre várt nagy beszédét illetékes hely szerint kedden mondja el, még pedig a Fallange nem­zeti tanácsának ünnepi megalakulásán. Madrid, dec. 6. (MTI.) A spanyol hiva­talos lap tud túl adja, hogy az 1940-es korosztály minden egyes tartalékosa, a segédszolgálatosok kivételével, december 10-ére köteles bevonulni. — Kelemen Lajos előadást tart csütör­tökön az Erdélyi Kárpát Egyesületben. Az Erdélyi Kárpát Egyesület december 10-én, csütörtökön este negyedhétkor tartja meg díjtalan, vetitett-képes ismeretterjesztő elő­adását, a római katolikus gimnázium dísz­termében. Az előadást Kelemen Lajos le­véltári főigazgató tartja, „Kolozsvár vidéke történelmi műemlékei“ címmel. A* orseágépilés ulpai fásokra képesít, mint- ezeréves múltúnk bár­mely korszakában. Nem hivalkodás, csak a kötelessé gtel jesités öntudata mondatja lu az igazságot: az az uj vasút, melynek megnyi­tásánál szemtanuk lehettünk, a valóságban nem csak Szeretfalvát köti össze Déda köz­séggel, hanem újból megerősíti azokat a szo­ros és,biztos kapcsolatokat, amelyek a ma­gyarság sorsát elválaszthatatlanul hozzá­fűzik Európa sorsához. S ugyanakkor, amikor a magyar élet egyetlen gondjának elhárításában újra és ismét bizonyságot tettünk a magyar ország- építés tiszta és nemes szándékairól, erről a nagy és biztos európai értékről, .hangokat sodor felénk a történelem szellője a Kárpá­tok nyugati vonulatának tövéből, hangokat, amelyekben európacllenes erők szirénhang­jai szólalunk meg. A „Slovenska Pravda“ cimü szlovák lap december 2-í számában megjelent cikkre utalunk. A szlovák lap „A román december elseje“ c. cikkében a gyu­lafehérvári határozatokról emlékezik meg és többek között ezeket Írja: „A románok mindig állították és ma is ezt ismeri el az európai tudomány is, hogy egyik legfőbb predetlközpontjuk, az egykori Dácia, — a románoké volt. Ennek a terűiéi­nek történelmét csak román történelemnek tekinthetjük. A vallási és Unlturális szabad­ságért, vívott harcok után nálunk szlovákok­nál is és a kárpát medencei románoknál is politikai harcok következtek az Idegen zsar­nokság ellen.“ Milyen szép és hatásos szóvirág ez. az. „Idegen zsarnokság“. Különös és visszatet­sző azonban az. hogy épp a szlovákok, v, \y.As.v; tV, beszélnek „zsamokság‘‘-rói, holott a „zsarnoki“ magyar uralom alatt' jól éltek s volt mit ennlök, hogy vallási és kul­turális szabadságukról ne is beszéljünk. Az a harc, amit a v a magyarság ellen foly­tattak, nem magy ar okok miatt keletkezett. Vakarjuk csak meg a î * szlovák sérelme­Párisból sugalmazott kisántánt törekvések gyűlölködő és romlmló szelleme ma sem pusztult el s tudomásul vesszük, akárcsak a felénk dobott keztyüt, hogy ezek az európa- eHenes elgondolások még ma is épp úgy megvannak, mintha Versailles és Trianon bilincseit nem zuzta volna szét az uj Euró­pát felépíteni akaró erők vasökle. Mindezt nem ártana a „Slovenska Prav­da“ berkeiben is józanul tudomásul venni. Már csak azért is, mert az az 1918, a ni elv­ben Európa romhadőit, a mult keserű emlé­kei közé tartozik és soha vissza nem tér az. a gyászos korszak, amelyben évezredes eu­rópai népek sorsába a nyers erőszakkal szentesített szabadrablással lehet beavat­kozni. A Bratianuk, Massarykok. Benesek és TitIliescuk rendszerének és módszereinek aranjuezi szép napjai régen letépett lapok Európa naptárában és igen súlyos tldomta- lanság az uj Európa előnyeinek elfogadásá­val félreérthetetlenül propagandázni mind­annak érdekében, amit ezek az urak jelen­teitek. Valahogy nem ártana Pozsonyban s né­mely más fővárosban is megtanulni végre az országépitésnek azt a becsületes módját, ami Európában a magyarságot ezeréven át jellemezte. Mert lehet, országot, birodalmat nyerni karddal, de megtartani csak olyan lélekkel és munkával lehet, amely európai lélek és európai munka. épp európai munka elvégzése után, tiszt» letkiismerettel Írhat juk le ezeket a wegáfi»,- pitásokat. A magyar munka, minden öncé- lusága mellett is, mindig európai munka volt és az is marad. Ml nem paktálunk európán- kivüll sötét erőkkel, nem szövetkezünk sej­telmes hatalmi esnpnrtokkal. A ml sorsunk egy Európa sorsával és minden ut, amelyet magyar kéz épít — Európába visz és Euró­pát boz.za hozzánk. Am ez a tudat csak olyan népeknek lehet tiszta erkölcse, amelyek egy évezred iskolá­jában tanulták meg az országépltés és or­szág megtartás utján jó lelkiismerettel és felemelt főve! járni.-u­EGYETEM - MOZGÓBAN ma, kedden, Mária szeplőtlen fogantatása ünnepén délelőtt 11 órakor diszmatiné hős honvédeink karácsonyfája javára; SZENEI \ VOIGAPARTRÓI w A rendkívüli sikerű, hazafias szellemű, magyar filmjátéknak ez lesz Kolozsvárott visssavonhatatl unul utolsó előadása ! Az Egyetem mozgó az előadás telies bevételét honvédeink karácsonyfájára juttatja. via, kedden, d. u. 3,5 és 7 órakor a leghíresebb világszanzáció premierje : TALPIG ÚRIEMBER I Fősz.: Greer Garson és Laurence Olivier a Manderleyház asszonyának hőse Nincs hivalkodás abban, ha megállapítjuk: a Szeretfalva—tlédai vasútvonal megépítése és forgalombahelyezése nagy magyar ügy és éppen jellegzetes magyarsága révén tar­tozik bele az európai szellem nagyvonalú teljesítményeinek sorrendjébe. A vasútvonal megteremtését sajátos magyar gond tette szükségessé abban a helyzetben, amelyet az 1940 augusztus 30-án hozott bécsi dönlőbi- riií.Vodá» teremtett á •Xty "* A bécsi döntésben megvont határ, na politikailag vissza is jut­tatta ftszakcMélyt és a Székelyföldet a Szent Korona impériumának, gazdasági és közlekedési szempontból teljesen elszigetelte a hazatért országrészeket az. anyaországtól. A szív és a lagok között néni indulhatott meg az élet vérkeringésének erőt és áldást jelentő folyamata s ezért a legelső magyar kötelesség volt a Székelyföldet bekapcsolni a megcsonkított és újra. megnövekedett ma­gyar élettér egységébe. A magyar sors felelős intézői azonnal megtették a sürgős lépéseket e nagy ma­gyar gond megszüntetésére. Nyugodt lelki- ismerettel szögezhetjük le: lehetetlent kísé­reltek meg a Szeretfalva és Déda közt ter­vezett bekötő vasútvonal megteremtésével. De éppen az fémjelzi a magyar életakarat európaiságát, hogy a szeUem véttezetéhen nemcsak megkísérelte a lehetetlennek látszó feladat valóravá.ltását, hanem le is győzte a mostoha természeti adottságok minden ne­hézségét. A nagy tervből történelmi valóság lett. S az az akarat, az a lendület, amely ezt a vasútvonalat a magyar élet történelmi fontosságú alkotóelemévé tette, a maga. nagy­ságában el nem vitatható európíai tett. Ez a vasútvonal annak a magyar szeUenmek, an­nak a magyar kultúrának, annak a magyar a!kotóké|>es»égnek alkotása, amely egy év­ezred óta mindig integráns alkotóeleme volt és ma is szerves része az európai életnek. fis mert európaiság jellemzi a magyar munkának ezt az uj nagy eredményét, az is bizonyosság, hogy az uj magyar vasútvonal békés alkotás és az általános jólét céljait szolgáló mü. Elgondolásában, megvalósításá­ban és a jövendőben neki szánt szerepében egyaránt jellegzetessége az, hogy egy nagy országépltő program keretében a magyar nemzet minden polgárának javát, előnyét szándékozik szolgálni. Mielőtt Kormányzó Urunk külön vonat a begördült volna a szeretfalvi állomásra,, a környékbeli falvak magyar, szász és román lakossága békés egységben sorakozott fel az első sínpár mellett. Jelenlétük bizonyí­totta legbeszédesebben, hogy a magyar po­litika, a magyar szeUem és a magyar mun­ka nagyvonalú alkotásainak áldásaiból Szent István király birodalmának területén min­denki testvéri közösségben részesül, nemze­tiségi különbség nélkül. A Szeretfalva—dé- dai vasútvonal mentén fekvő községek Ide­gzna jku népei nagy lelkesedéssel köszöntöt­ték Kormányzó Urunkat s az ő ünneplésük a leghatározottabb tanúvallomás arról, hogy a magyar gondoskodás nem tesz különbsé­get e nemzet fiai között. Annyira nem, hogy a nemzetiségi vidéken végigvezetett félszáz- kilométeres uj vasútvonal megépítése két esztendő minden napján elsősorban a nemze­tiségi lakosságnak jelentett jól fizető mun­kaalkalmat. Ezek a tényezők jelzik a megértés és a szerető gondoskodás napjának fényében a magyar országépités szellemének és gyakor­latának útjait. A magyar épltőpolitika leg­újabb diadalának ünnepi hangulalálian ön­érzetesen és nyomatékosan kell utalnunk ar­ra, hogy a magyar őrszágvezetés útja több mint egy évezrede európai ut, amelyen min­dig tiszta magyar szándékok és tiszta ma­gyar cselekedetek tanúsítják, hogy méltók voltunk az ezeréves ut megtételére. Az uj ezredév küszöbén emelt fővel tekinthetünk vissza a megtett útra és tiszta lelkiisme­rettel pillanthatunk a jövendőbe. A meg­tett ulon sok könny és vér hullott. Magyar vér és magyar könny tesz bizonyságot arról, hogy a magyar épitőmunkát számtalanszor meg kellett védelmezni a keletről fenyegető veszedelmektől. Megvédtük és a magunk vé­delmében védtiik Európát is. Megoltalmaz­tuk azt az Európát a barbár rombolástól, megvédték azt a nagy értéket, amit euró­paiság néven tart nyilván a világ közvéle­ménye, hogy aztán a tragikus összeroppa­nás sötét pillán fában Európa, egy régi Eu­rópa véglgverjen rajtunk kegyetlenebbül, mint ezer év bármely megpróbáltatása. De éppen a trianoni sorscsapás súlyos éveiben mutatta meg lelki nagyságát, örök életakaratát a próbára ü tt magyarsag. Eb­ben a próbatételben nyilvánította ki örök el­kötelezettségét Európához, az igazi Európá­hoz, amelynek megszületéséért ma ujr* har­colunk és ujra építenünk kell. Világokat sarkából kiforgató nagy háború közepette épült meg a hazatért Erdély két tája között az uj vasútvonal, hogy hirdesse és bizonyít­sa: az európaiság ma még jobban kötelez bennünket és még nagyobb erőfeszítésekre ösztönöz, még nagyobb és értékesebb alko­két s azonnal kibukkan a guruló rubel, Moszkva keze abban a hatalma* pánszláv propagandában, amely már évtizedekkel ez­előtt is Ázsiát akart teremteni Kelet- és Kö­zép-Európából. A derék tótok, miközben zsarnokságot emlegettek, Európán kívüli hatalommal szövetkeztek az ezeréves Ma­gyarország és Európa más Integráns részei ellen. ( Ilyen mult és ilyen hagyományok után nem csodálkozunk azon, hogy a „Slovenska Pravda“ annak a Szlovákiának nevében, amely éppen az uj Európának köszönheti megszületését és imbolygó létét, kardot ránt egy olyan rend mellett, amely nem európai érdekek szolgálatában zuhant nagy szeren­csétlenségként erre a földrészre s azon is elsősorban — Magyarországra. A „Slo­venska Pravda“ elfelejti, hogy az 1918 de­cember elsején hozott gyulafehérvári hatá­rozatok csak azért jöhettek létre, mert Eu­rópát súlyos megrázkódtatás érte. De azt Is elfelejti a „Slovenska Pravda“, hogy az 1918 végén rombadölt Európa ujraépült s harcot indított ama erők ellen, melyek min­dig és végzetesen Eurói>a léte és szelleme ellen törtek. Ebben a harcban, ebben a vi- lágvajudáslian született meg az önálló Szlo­vákia. Hűségét és há’áját a „Slovenska Pravda“ cikke dokumentálja, amikor cikke végén még a következőket állapítja meg: „Egyetlen román sem lett hűtlen soha a gyulafehérvári döntéshez, amely a történel­mi Magyarország valamennyi román részét Romániához, csatolta. Ez a döntés örökre szent minden román részére.“ Nagyon jól tudjuk, hogy a szlovák lap megállapításai milyen pontosan egyeznek bizonyos román vágyálmokkal. Nagyon jól tudjuk, hogy a régi Európa szellemi örök­ségének bizonyos kísérletei még itt bujkál­nak, itt ácsingóznak az uj Európa küszöbe előtt is. Nagyon jól tudjuk, hogy a Moszk­vából igazgatott pánszláv áramlatok és a A Nemzeti Munkaközpont kolozsvári szervezetének hírei A Nemzeti Munkaközpont kolozsvári szer­vezetének nagyválasztmánya ülést tartott. Az ülés egyetlen tárgya a december 20-án, Budapesten megtartandó országos közgyűlés kiküldötteinek kijelölése. A választmány egyhangúlag úgy határozott, hogy a kolozs­vári szervezetet hét, taggal képviselteti a közgyűlésen. A vezetőség részéröl Szüvs Szabó Károly titkár, a textilipari csoport részéről Fodor Anna (Magyar-Belga Textil­ipari RT), az építőipari szakcsoport képvi­selője: Fekete Lajos szakcsoport elnök, a RAKASz csoport részéről Farkas S. István titkár, a vasipari szakcsoport részéről Wisst Árpád (Ravag Fémárugyár), a népzenész szakcsoport részéről Körösi Dudus Zoltán elnök, a városi közüzemek részéről Likárs Ferenc vesz részt az országos közgyűlésen. * A Nemzeti Munkaközpont Munkásfőisko­láján kedden este 7 órakor Kiss Károly dr. budapesti egyetemi tanár tart előadást az uj Európába való beilleszkedésről. A csütör­töki előadást Wenczel Antal országgyűlési képviselő tartja a munkásmozgalmakról. A képviselő előadásában részletesen ismerteti a különböző munkásmozgalmakat és azok jelentőségét. * A Nemzeti Munkaközpont kolozsvári szer­vezete, mint már jelentettük, elhatározta, hogy dalárdát alakit. A dalárda vezetésére Endre Bélát, a Nemzeti Színház kiváló kar­nagyát nyerték meg. A dalárda megalaku­lása szombaton már meg is történt s Tövi­sen megkezdődnek a próbák is. A kétszáz- tagú énekkar első bemutatkozása január vé­gén rendezendő nagyszabású honvédünnep- ség keretében történik meg-

Next

/
Thumbnails
Contents