Keleti Ujság, 1942. december (25. évfolyam, 272-294. szám)
1942-12-06 / 277. szám
1942. DECEMBER 6 9 Párlolfuk et leeres*lény cégeket! H. K*. OSZláLY SORSJEGY D>'„ vitéz Bíró Imre Ä főárusítónál Mátyás király-tér 4—5. szám. Sienhárlcei JakabJenű könyvesboltja Kolozsvár, Mátyás klr.-tér 7. sz. Székely Endre rádió és villamossági szakiizief • Deák Ferenc-utca 42. szám. Telefon** 14—42 Csiliárufdonságok nagy választékban. Rá íó újdonságok 1943 tipus. Rádió javítás. Villanyszerelés Deák és Deák Rádió és villamosság' szafcüziet Kolozsvár, Mátyás kir.-tér 15. Telefon: 21-38. Rád’Ók, CsE ;árok, Pesók, Asztali lámpák és villamossági cikkek nagy választékban KOVA! S7*Y K*r0’Y fényképészeti műterme írószerek, levélpapírok, karácsonyfadíszek nagy választékban Pere Erzsébet kómjv és papi rhereskedésében Kolozsvár, Mátyás király-tér 10. Finta és S~ós csemege, élelmiszer és italáru különlnges- ségek üzlete Legszebb karácsonyi siánHék. rtdikfli, p4n<írta, ftör diszma Molnárnál Mátyás kir. tér 13 Wesselényi M.- utca 21. szám. ünló-u. 26. Mae yor Üzlet Isién, Haza Emlékezzetek: megaláztatásunk és megpróbáltatásunk idején, a kisebbségi sorsban milyen áhítattal mondtátok ki e szót: Haza és rryilyen büszkeséggel, vággyal és reménységgel: Magyar- ország. Ez tiolt a mi mindennapi imádságunk, hogy kimondtuk az Ország nevét, melynek eljövetelét vártunk. Es amikor a pap ajkán j ölhang zott: „Tiéd az ország, a hatalom és a dicsőség...“, mi nem égi országodra, a Te birodalmadra gondoltunk, Istenem, hanem Hazánkra, melyet egykor visszaadsz nekünk. Amikor Hozzád szóltunk, Mögötted mindig ott volt az Ország is.xO, — engedd, hogy elmondjam egyszer — mi nem csak Érted, az Országért is hittünk Benned. Féltettünk és féltünk Téged s az ös keresztények mártiromságát is vállaltuk volna, csakhogy megtarthassunk. Ha Te elvesztél volna, Veled együtt mi is és reménységeink is elvesztek volna. Elve- hetetlenül éltél bennünk és jól esett kimondani Neved, mert Nevedben benne volt a Haza és az Ország. 0, nem tudta ezt senki más, csak Te tudtad Istenem, hogy Neveddel és Nevedben mondtunk ki mindent, amit kimondani már nem volt szabad. Ezért is hittük olyan buzgón, hogy „erős várunk nékünk az Isten", mert a Haza helyett is Te voltál minden erősségünk. Emlékezzetek, t estvéreim, huszonhét hónappal ezelőtt mit jelentett szamunkra a szó: Isten, Haza, Magyarország. Es ebből a szóból, ebből az áhítatból sokatok ajkán mi maradt meg mostan? A panasz, a panasz. Mert az Isten visszaadta az Országot, de az Ország szegényen és kifosz- tottan kincseket nem adhatott nektek. Koldus Anya, ki minden fillérét tenyeretekbe szórta és ti a fillérek miatt nem ismertétek föl az Anyát. Testvéreim, emlékezzetek alázatunkra és összetartozásunkra az elnyomatás éveiben. Milyen jól tudtuk akkor, hogy csak a jók és az igazak érdemelhetik ki az igazságot és igyekeztünk igazak lenni az igazságért. Emlékezzetek és legyetek most is jók és igazak, sokat szenvedett Erdély fiai: magyarok, mutassatok példát minden magyaroknak! Tanítsátok meg őket, hogy mindnyájunk anyja: az Ország és a Haza. Mindnyájunk anyja a Haza és mi mind az ő fiai vagyunk. M a- g y ar nép nélkül nincsen Haza és a magyar nép — bárhol is éljen — maga a Haza! Ne a Hazát vádoljátok sohasem, mert ti építitek a Hazát. Építsétek először önmagatokban, építsétek alázattal és szeretettel, mint ahogy Szent István népéhez illik, építsétek tudással, mint ahogy építette Mátyás és Könyves Kálmán. Epit- í>v:i2K karddal és hősiességgel, mert csak hosötc tudják megtartani az Országot. Es ha hősök lesztek mindannyian, megmarad és nagy lesz az Ország, s ha igazak lesztek, igazsága lészen az Országnak! Mert ti vagytok az Ország és amilyen bátor és igaz lesz a ti arcotok, olyan lesz az Ország és olyan lesz az ö igazsága ! Szamosujvár, 1942 november. FLÓRIAN TIBOR •— Fcrenczy Géza dr.-t alelnökivé válaszolta a Magyar Kulturális Egyesületek Országos Szövetsége. A Magyar Kulturális Egyesületek Országos Szövetsége Ferenczy Géza Jr.-t, mint az Unitárius Irodalmi Társaság tülökét, a Szövetség alelnökévé választottaVeszélybe került a Szovjet olajellátása 1938-ban a világ olajtartalékait 4.066 mil- | lió tonnára becsülték, mig a világtermelés * 271 millió tonnára rúgott. Ebből az Egyesült Államokra 165. a Szovjetunióra pedig alig 29 millió tonna esettl Ennek ellenére azonban Szovjetoroszország még mindig a másodikhelyet foglalta el a világ olajtermelő országai sorában. Az amerikaiak olajtermelésüket a világháború utolsó évéhez képest majdnem megötszörözték, a szovjet pedig háromszorosát termelte, mint a cári uralom alatt. Iránban a termelés majdnem negyven- szeresével emelkedett. Ebben a versenyben Oroszország 1940-ig 31.5 millió tonnára emelte termelését. Ebből 88 százalék magára a Kaukázusra esett: az össztermelés közel kétharmadát szolgáltató Bakura. Az európai szövetségesek kezére került Majkop hét, Orozni 9 százalékkal vett részt a szovjet termelésből. Az erős lendületet mutató majkopi termelés azonban időközben valószínűleg erős emelkedést ért el. Ezekkel a kaukázusi forrásokkal szemben a Szovjetunió tő >i olajlelőhelye meglehetősen háttérbe szorult, bár a szovjet az utóbbi években az úgynevezett „második Bakunak“ is különös figyelmet szentelt. A Volga és Ural között elterülő' olajmezők termelése azonban, mely' 1933-tól 1938-lg 1.29 millió tonnára emelkedett, ekkor még alig haladta meg az orosz össztermelés négy százalékát. A szovjetkormány 1942. évi tervei szerint az ural—volgai olajtermelésnek Baku 57 százalékra csökkent részesedésével szemben 14.7 százalékra kellett volna emelkednie. Hogy a tervből mennyi valósult meg, természetesen nem lehet tudni, méreteire azonban jellemző, hogy Oroszország a legközelebbi 10—15 év alatt Amerikát is utói akarta érni. Mindezeket az olajvidékeket az európai szövetségesek előretörése, különösen pedig a Kaukázus előterében elért sikereik közvetlen veszedelembe sodorták. A szovjet kőolajipar középpontjában Baku áll. Termelése 1913-ban 7.6, 1939-ben pedig 22.6 millió tonnát tett ki. Ezt a mennyiséget 4000, napi 14 tonna átlagteljesitményü fúrótorony szoígáltatja. A nyert olaj feldolgozására a helyszínen nyolc nagy olajfinomitó épült, összesen évi 16.5 millió tonna teljesítménnyel. Groznij— Ma! gobek hat olajfinomítója, annak ellenére, hogy a kőolajtermelés Itt csak 2.8 millió tonnára rúgott, 13.6 millió tonna nyersolajat dolgozott fel. Ezeken kívül nagy olajfinomítók vannak még Batümban, Mahacs-Kalában, Tiflisz- ben (3.4 millió tonna), Krasznodárban és Tuapszében is. A kaukázusi olajfinomítók kapacitása a legutóbbi években majdnem elérte a 37 millió tonnát, ebből azonban csak 28.4 miiiiö tonna került felhasználásra, mert a kőolajtermelés a. feldolgozás lehetőségeivel nem tudott lépést tartani. Hogy ennek a rendkívül tekintélyes olajfeldolgozóiparnak a Kaukázus gazdasági élete szempontjából mekkora szerep jutott, mutatja, hogy az egész kaukázusi iparnak majdnem a fele, sőt Aszerbejdzsánban közel kétharmada ese*t az olajfinomitókra. Ötpeices gazdasági földrajz A termelt olaj értéke 1934-ben 452 millió rubel, a feldolgozás utján nyert olajtermékek értéke 490 millió rubel volt. Ennelj a gazdagságnak azonban maga a Kaukázus sem vette hasznát. Az olajmezőkböl kiaknázott kincsek Oroszország központi területei felé áramlottak, sőt még az olajnyerés és feldolgozás iparágaiban foglalkoztatott munkásoknak is csak húsz százaléka került ki a oenszü- lött lakosságból. A Kaukázus szabadságszerető népének nem lesz oka sajnálni, hogy vadregényes hazájának gazdag olajmezői és hatalmas olajfinomitói elöbb-utóbb gazdát cserélnek. (MN.) A Belga-Kongó Az amerikai csapatoknak Leopoldville- be, Belga-Kongó fővárosába való bevonulásával egyenlítői Afrikának szive, ez az óriási, nagy gazdasági jövő előtt álló terület is a nemzetközi érdeklődés gyújtópontjába került. Kereken 2,4 millió négyzetkilométer területével Belga-Kongó mintegy nyolcvanszor akkora, mint az anyaország és körülbelül négyszer nagyobb Németors ágnál. Lakossága azonban nagyon gyér: hozzávetőleges becslések szerint az egész hatalmas kiterjedésű területen 11 millió ember él (közülük 25.000 fehér), egy négyzetkilométerre tehát 4,7 ember esik. Az ország felszínének alakulását a Kongó hatalmas folyamrendszere szabja meg. A bővizű folyam részben hajózható mellékfolyóival gondoskodik a gyarmat nagyszerű Öntözéséről, úgyhogy Afrika legnagyobb részével ellentétben gazdag talajnedvességnek és bőséges csapadéknak örvend. Ezek az időjárási viszonyok buja vegetációt és ,nagy területeken jelentős termékenységet teremtettek. Mellékfolyóihoz hason loan nagy részben maga a Kongó is hajózható, a hajózható szakaszokat azonban vízesések választják el, úgyhogy az ország közepe és az Atlanti-óceán között nem lehetséges a közvetlen összeköttetés. A kiviteli és behozatali forgalmat így a vasutak és az aránylag elég jól kiépített úthálózatnak kell lebonyolítani. Belga-Kongónak 4.700 kilométeres vasút- és 50.000 kilométeres jól járható úthálózata van. Nagybritannia és az Egyesült-Államok már hosszú idő óta rendkívül erős érdeklődést tanúsítottak a Belga-Kongó, főként azonban a gyarmat dé’ke’eti sarka, a Katanga é? Elisabethville környéke iránt. Itt terülnek el ugyanis a nagy afrikai rézbányák és valószínűleg a világ legnagyobb réz- te’epei. A nagy angolszász rézérdekeltségek az első világháború után mindent megkiséPAWIOM BUDAPEST, RAKÓCZI-UT 5 SZÁM. Központi fekvés, * Korszerű kénye>em SZÁLLÓ Ratjdqtjas szobád 6*— P-tőI 12* P-L Kétágas szobák «5-— P-tő» 18-—P-i" Éttermében Veres Kóro’y és c qány- zenekara muzsikái >Iism’rfe ti váló ■’omjha. Polodri árak. reltek, hogy a Kongó bányáit Is bekapcsolják kartellhálózatukba, mivel az olcsó fekete munkaerőre támaszkodó kongói rézkitermelés az angol-amerikai hegemóniát könnyen veszélybe sodorhatta volna. Hosz- szas árharcok és bonyolult politikai intrikák után a belgák végül Is meghajoltak az angolszász parancs előtt, a termelést csökkentették és a rézárakat a konszern kívánságaihoz szabták. Ennek ellenére a belga réztermelés az 1936. évi 97.000 tonnáról 1938-íg 124.000 tonnára emelkedett. Ez az akkori kétmillió tonnás világtermelés hat százalékát tette ki. A rézen kivül a Kongónak kiterjedt uránérckészletei is vannak. A nagy kanadai előfordulások felfedezése előtt a belga rádiumérc úgyszólván világmonopóliumot alkotott. A többi színes fémek között említésre érdemes az egyre növekvő cinnérc- kitermelés, mely 1938-ban már elérte a 6.600 tonnát. Ugyanebben az évben a cinktermelés kereken 7.000, az ólomércbányászat 6.400 tonnára, az aranytermelés pedig 13.500 kilogrammra rúgott. Ennél a gazdag és még bö lehetőségekkel kecsegtető bányászatnál nem kevésbbé jelentős a Belga-Kongó mezőgazdasági termelési programmja sem. Az érdeklődés előterében Itt a pálmamag és pálmaoiajtermelés áll évi 89.000, illetőleg 70.000 tonnával. Az értékes fafajták kitermelése körülbelül évi 55.000 tonnára rúgott. A gyapot- és g:i mifa ültetvények létesítésére irányuló ki - k letek kezdeti kudarcok után végül is ri kernel végződtek és közvetlenül a háború kitörése előtt a gyapottermelés már 42.000, a kaucsukterme- lés pedig 1100 tonnára emelkedett. Délkelet-Ázsia elvesztése után tehát az angol-amerikai érdeklődés nem egészen alaptalanul mutat olyan nagy érdeklődést a gazdag belga gyarmat iránt. A cinnbányák üzemének és a kaucsukültetvényeknek kiterjesztése már folyamatban van, ezeknek az erőfeszítéseknek azonban az angolszász hatalmak belátható időn belül alig hat-nyolc évnél hamarább nem hoznak termést, a cinn- bányászat fokozásának pedig az ország gyér lakossága, illetőleg az ennek következtében nehezen leküzdhető munkaerőhiány az akadálya, úgyhogy angolszász részről mar a dé afrikai, aranybányák bezárása és az ott foglalkoztatott fekete munkások és fehérbőrű mérnökök áttelepítésének terve is felmerült. (MNj
