Keleti Ujság, 1942. december (25. évfolyam, 272-294. szám)

1942-12-31 / 294. szám

1942. DECEMBER 31 Rmmdbmm Upéviöi StezJőJlően tíznapos szünelel lart a LoFoisvári !«rrpnys*é?s Kolozsvár, december 30. Január elsejével megkezdődik a kolozsvári törvényszék szo­kásos éveleji szünete, amely ezúttal tíz na­pon át, január 11-ig tart. Ezalatt sem pol­gári, sem pedig bűnügyekben nem tartanak tárgyalásokat. Kivételt csak a nagyon sür­gős természetű ügyek képeznek, amelyeket adott esetben gyorsított eljárás jal szünet alatt is letárgyalnak. A törvenvs tőkl szü­netet az elmúlt esztendő esetleges elmaradt ügyiratainak feldolgozására és az újév elő­készítő munkálataira fordítják. Január ll-én a törvényszék teljes üléssel kezdi meg jövő élű működését. Beiktatták hivatalába Ab eujiorn'-vármegye cl-spánját Kassa, december 30. (MTI) Abaujtorna vármegye törvényhatósági bizottsága ma ik­tatta be hivatalába a belügyminiszter által kinevezett Fáy Barna alispánt. Az alispán székfoglalójában hangoztatta, hogy a ko­moly, kemény és szívós munka alispánja akar lenni. A mai vármegyének az átlagos közigazgatási feladatokon kívül elsősorban szociális irányban kell dolgoznia. Elsőrendű feladatának tekinti a hadbavonultak hozzá­tartozóinak gondozását és a falu egészség- ügyi viszonyainak javítását. Szükségesnek tartja a zsidókérdés lehető gyors elintézését. Egyetlen alkalmat sem fog elmulasztani, hogy a zsidóság visszaszorításával a magyar fajta erősödését szolgálja és boldogulását elősegítse. Az ország legrégibb szarvasbőrgyára. U7*S79rvae dámvaaböröket, kesztvil. ru- ® , VaS» tázatt-, bútor-és mosribnr- vaaatszná- róka-, vadmaeska és eevéb állati bő­röket szőrmére kikészítésre elír Állal Mehlschmidt Gyula u'cda : vitéz Felér András WsombBrgyára, TaiatAvéros. Legmagasabb napiáron veszek: őz, szarvas, dámvad, vaddisznó, farkas, róka, borz, vadmgcska, vidra, nye-t, hörcsög. görény é? KUTYA «ÖRÖKÍT. ALAPÍTVA I 1780. Újév napján lép éleibe Budapesten és bfirnyébén R Kusjeţţy.renduer Budapest, dec. 30. (MTI) A közellátásügyi miniszter most adta ki rendeetét, amellyel a hús és a húskészítmények forgalmát sza­bályozza. A rendelet hatálybalépése napjától, január I-étől kezdve Budapest székesfőváros és közeli környéke területén malac-, marha-, bivaly-, bivalyborju-, juh-, bárány- és lohnst, valamint azokból való készítményt — bele­értve a konzervet is — fogyasztó részére csak hatósági jegy (liusjegy) ellenében sza­bad forgaiombahozni. A rendelkezés nem vo­natkozik a felsorolt állatok belsőségére, vagyis nyelvre, tüdőre, szívre, vesére, májra, velőre, pacalra, vérre és csontra, valamint a hurkára, a dlsznófösajtra, stb. A Buda­pest és környéke terü’etére érkező külföldi, valamint olyan területről érkező utasok, ahol husjegyet nem adnak ki, szállodában, vagy panzióban a szálloda igazgatója utján igé­nyelhetnek husjegyet. Az olyan utasok, akik hosszabb időre magánháztartásban szállnak meg. a budapesti po’gármesteri hivataltól igényelhetnek hatósági jegyet. Egy hétnél rövldebb tartózkodás esetén a magánháztar­tásban lévő vendégek nem igényelhetnek husjegyet. A rendelet kimondja, hogy a felsorolt vá­rosokba és községekbe húsfélét akár nyers, akár tartósított állapotban csak szállítási igazolvánnyal lehet szállítani. Ez a rendelke­zés nem vonatkozik a Magyar Állat- és Ál­lati Termékek Kiviteli Szövetkezete részére bármilyen mennyiségben feladott husszállit- mányra, továbbá az 5 kilót meg nem haladó húsféléknek kézipoggyászban való szállítá­sára. Szilveszteri hangától a w MüW-YÖPK ETTEM ffatimU-M. Fellépnek: Jackó Cla, Anf*rya* Nagy Gyula, Fiilop Sándor és Körmend? Lajos a Nemzeti Szinház művészei. Magyar nóták: Jazz: Csóka Feri zenekara Monya Lafos Fajborok. Fővárosi szakács. Tóth Dénes kolozsvári tanító küldte be lapunk szerkesztőségének az alábbi színes, hangulatos Írást, amelyet —- a legfiatalabb magyar nemzedékről raj­zolt kép miatt — karácsony utá'i is időszerűnek tartunk a leközlésre. Levelet Írtak az Angyalnak. Nagy dolog a levélírás. Nagy és komoly dolog különösen akkor, ha a kicsi ember a hatalmas Isten fényességes titkárának, a karácsonyi An­gyalkának Írja a levelet. Alaposan meg kell gondolni mindén szót, mielőtt az ember papírra vetné, mert nut lehet tudni... A tisztelendő úrtól úgy hallották, hogy az Angyal nagyon jó s ez igy is van, külön­ben nem állhatna a Jóisten trónusa mellett, nem gyújtogathatná esténként a Menyor­szág ablakaiban a csiilaggyertyákat. Már az is nagy dolog, hogy éppen ö melengethette a Kicsi Jézus fázós lábacskáit a betlehemi hideg istállóban. Ezeket a tanító bácsi is mondotta s igy szenfigaz, hogy az Angyal csupa jóság lehet. Igen ám, de az is igaz. hogy mostanában az édesanyjuk igen sokat emlegette, hogy aki rossz, ahhoz nem jön el az Angyal, mert haragszik a rosszakra. Pedig az is bizonyos, hogy az édesanyák igen jó barátságban le­hetnek az Angyallal, hiszen ők is angya­lok ... Az Angyal tehát haragudni is tud... Az­tán ki tudja, hogy az ilyen elkényeztetett teremtést mivel lehet megharagitani ? ? ? Ta­lán egyetlen hibás szó, vagy szemernyi tin­tátok elég ahhoz, hogy napsugárba mártott gyémánttollával ráírja a levélre az ötöst s akkor nemcsak az ajándéknak fellegzett be, hanem a mennyei naplóba is bukásra jegy­zik be az ember nevét. Kényes dolog ez a mostani levélirás azért is, mert háború van. Korlátok közé kell szo­rítani a kívánságokat. Megtörténhetik, ha u gyermek sokat kiván, keveset sem kap, mert az Angyal könnyen kiolvassa a levél­ből, hogy az ilyen fiú elfelejtkezett a Don partján harcoló magyar katonákról... Eze­ket mind meg kell gondolni. Az ügy fontosságához mért komolysággal látnak a levélíráshoz. Nehéz gondokkal ter­helt sok kicsi homlok hajol a papírlapok fölé. Izgés-mozgás, ceruzarágás, papirzörgés közben röpködnek a gondolatok, szállnak a sóhajtások, szaporodnak a sorok, készül a létra, amelyen a földi kivánsftg felszókken- het a magasságos Menyország lépcsőjére. — Kész?? — Kész!! Mindenki szeretné saját levelét felolvasni. Hallgassuk meg Botár Gábor levelét. — Édes Angyalkám! Ugy-e, sok a dol­god? Nehéz csomagokat viszel messze Oroszországba a magyar honvédeknek, ök érdemlik meg legjobban. Én tudom, hogy most nekem nem is szabadna Tőled sem­mit kérnem; de nézd ... rossz a cipőm s ’ itt, a földön csak jegyre lehet uj cipót kapni. Ott, a Menyországban biztosan még jegy nélkül is lehet vásárolni, hiszen ott nincs háború. Kérlek, hozz nekem egy pár mennyei cipőt, 3j-es számút válassz. Egy kis karácsonyfát is kérek. Van két fehér galambom. Olyanok, mint Te vagy. Igen jó repülök. Szívesen oda adom, vidd el őket. Hátha segíthetnek neked az aján­dékok széthordásában. Csókol: Botár Gabi. Fejér Jancsi a kővetkezőket írja: — Kedves Angyal! Tudom, hogy háború van, azért nem kérhetek sokat tőled. Hozz nekem: karácsonyfát, meséskönyvet, tan­kot, két autót, egy repülőgépet, egy lég­puskát s egy körbenfutó vonatot. Most többet nem 'kérek. Tisztel: Fejér János. Jancsi kérésén hahotázott az osztály. Utána Bartók Laci következett. Gyönge,- vékonyka gyermek Laci. Minde- niknek jóbarátja. Nem első, nem is utolsó tanuló. Nem dicsekszik és nem panaszkodik. Szorgalmasan tapossa a külváros sarát reg gélenként, hogy nyolcra pontosan elérjen az iskolába. A lovasjátékban ő mindig húsza.-, mert lónak igen gyönge. A telivér paripák valósággal versenyeznek Laci huszárért. A verekedéseket csak távolról nérf. Felemeli a verekedők földhözvert sapkáit s leporolja ruhájukról a harciport. Ilyen gyerek ez a Bartók Laci. A mult évben is hozzánk járt iskolába. Egy őszi délután meglátogattam. Egyetlen i apró szoba a lakás. Az asztalnál petróleum- I lámpa gyönge fénye mellett hajolt könyvei fölé Laci. Édesapja cipőket javítgatott, édes­anyja még nem tért haza a napi munkából. Mondom, Laci következett a levélolvasás­sal.-— Drága Angyalkám! Én semmi mást nem kérek Tőled, csak azt, hogy őrizd meg egészségben és hozd haza az én édes­apámat Oroszországból. Tudod, ö ott har­col a Don folyó partjánál. Védi a mi szép hazánkat. Vigyázz rá édes Angyal, ne­hogy meghűljön. Szerettem volna egy jo meleg sálat venni neki, de csak húsz fil­lért tudtam összegyűjteni. Ha arra jársz, keresd Bartók László honvédet s mondd meg neki, hogy én és édesanyám sokat imádkozunk érte s hogy nagyon várjuk. Mondd meg, hogy csókolom s hogy a sálra addig gyűjtögetem a filléreket, amíg meg tudom venni. Már ki is választottam, hogy melyiket veszem meg. Sokszor csókol: Laci. Magam is csak a levélből tudtam meg, hogy Laci édesapja a harctéren van. Nem kérdeztem s ö nem mondta. Társai sem tud­ták. Laci leült s füzeteit rendezgette. Néma csend a teremben . .. Csak a szemek beszél­nek. S én látom, hogyan nő ezekben a sze­mekben a kicsi Bartók Laci alakja, hogyan terebélyesedik pillanatok alatt olyan óriássá. akinek már csak egyik lába áll Itt, az osz­tályban, mig a másik az orosz Don jeges partjának feszit! szöges bakancsát, gallér­jára pedig éppen most tűznek fel egy frissen szakított égi csillagot a felhőkön járó an« gyalok. Másnap hatalmas csomaggal várta az osz­tály a Donnál harcoló Bartók László honvéd flát, Lacit. Volt abban a csomagban min­den, amit a menyországban csak kapni le­het ... Innen tudtuk meg, hogy az Angyal járt az osztályban ... csak a szorgos levélírás közben nem jutott eszünkbe, hogy ö nem a padlón jár, hanem egyik gyermekszívről a másikra lépeget... TÖTH DÉNES Honfoglaláskor! őseink csodálatos olvös művészetét támasztja fel egy fiatal kolozsvári művész Kolozsvár, december 30. Fekete és bordó bársonyalapon művészi Ízléssel megalkotott technikával megalkotott ötvösmunkák sora­koznak egy vitrinben a vármegyeháza üveg­termében. Alkotójuknak, Fuhrmann Károly ötvösművésznek, a Barabás Miklós Céh tag­jának nevét Kolozsváron máris sokan Is­merik, a figyelemreméltó kiállítási anyag azonban minden bizonnyal még inkább ki­vívja a közönség legszélesebb rétegeinek ér­deklődését. Annál is inkább, mert Fuhrmann Károly egyedüli ötvösművésze ezidöszerínt nemcsak Kolozsvárnak, hanem Erdélynek is. , . Magyarországon az ötvösművészetnek nagy, nemes és gazdag hagyományai van­nak. A honfoglalás idejéből származó sírok feltárásánál régészeink csodálatos művészet­tel megalkotott ékszereket, násfákat, bog­lárokat, csattokat találtak. Ezeket az ősi motívumokat érvényesíti munkáiban Fuhr­mann Károly ötvösművész is. Ha nem tudnánk, hogy a pompás müdarabok itt ké­szültek Kolozsváron, a művész Farkas-utca 8 sz. alatti műtermében, könnyen abba a té­vedésbe eshetnénk a pálmás díszítésű tar­solylemezekre emlékeztető ékszerek láttán, hogy valamelyik ősi sir mélyéről forgatta ki az ásó... Ez a korhüség, a régi időkbe való tökéle­tes beleolvadás jellemzi a tehetséges mű­vész többi munkáját is, akár az Árpád-házi szentek rekesz-zománcos munkával előállí­tott képmásait nézzük — ezek egyébként egy készülő kelyhet diszitenek majd — akár a pompás, magyaros jellegű ezüst disztálat, amelynek domborított díszítésein az ösroa- gyar mithológla állatai kergetőznek .., Szemnek jóleső látványosság a többi mun­ka is. A finoman ötvözött, féldrágakövekkel kirakott keresztek, a melltük, függök és gyűrűk.. . Valamennyi kiállított tárgy egy képzeletdus művész alkotókedvéről és "mű­vészi rátermettségéről tesz tanúságot. Fuhrmann Károly nevét érdemes megje­gyezni. Olyasvalamit nyújt, amit eddig rit­kán láttak Kolozsváron. Munkáinak magya­ros jellege és eredetisége külön megérdemli a figyelmet. Erdély fővárosának művészeti élete határozottan uj színfolttal gazdagodott Fuhrmann Károly munkássága révén... (-) Hírhedi kommun sta-vezárt lőnek agyon a dunamenfi Naav-Gradisla köreiben Belgrad, december 30. (MTI) A Német Távirati Iroda jelenti: A dunamenti Nagy-Gradista közelében Melentijevícs Vladimír többszörös rablógyil­kost, ismert kommunista vezért a szerb rend ­őrség rejtekhelyén agyonlőtte. Holttestét vasárnap közszemlére tették ki. A környék­ről nagyszámban összegyűlt földművesek meggyőződtek a hírhedt kommunista halá­láról. JÖ ÁRU ÉS .JÓ HIRDETÉS U mit ( iá fvnp»TMr>vl?Ţvr"e Elismert és engedélyezett külön!er ességeink Szittya keserű, Mocca - griotte, Hall halt, orosz állás likőreink mim. ianuá, i-évei mm SzlflPBErőéi«!M«U«arKeres­kedelmi ítészvéniitiirsaság Kolozsvár. Telem n: 20 n. Angyal járt az osztályban...

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents