Keleti Ujság, 1942. december (25. évfolyam, 272-294. szám)
1942-12-03 / 274. szám
MCibixtxEÍw®mg. 4 Az orosz élelmiszeradagok titka a statisztika megvilágításában A Szovjet már élelmezési Ä szovjetbirodalom gazdasági súlypontja nem Ázsiára, hanem Európára és európai területein belül is Nyugat-, Dél- és Közép- Oroszországra esik, vagyis éppen azokra a területekre, amelyek az európai szövetségesek megszállása, vagy legalább is közvetlen katonai fenyegetése alá kerültek. Mig keleten 30, északon pedig két ember esik egy négyzetkilométerre, az európai Oroszország emHtett részelnek népsűrűsége 40 és 10 között Ingadozik. A német («apatok előnyomulása következtében a szovjet 1040. évi területének eddig 7.S, lakosságának pedig 43.7 százalékát vesztette el. A területi veszteségek és a népesség veszteségének ez a viszonya, amely az 1:6 aránynak felel meg, a valóságban valamivel kisebb, mert a szovjetkormány saját adatai szerint a megszállt területekről körülbelül 30 millió embert költöztetett át a meg nem szállott területekre. Ha ezt a húsz millió embert is számításba vesszük, Szövet Oroszország eddigi népességvesztesége kereken 62.5 millió ember, vagyis az 1940. évi összlakosság 32.4 százaléka. A fenti adatok megvilágításában a fentebb emlitett arány l:4.5-re zsugorodik össze. A húszmillió ember átköltöztetése ellátás szempontjából tehermentesítette a megszállt területeket, míg Szovjetoroszországra jelentős pótlólagos megterhelést ró, mert a megfelelő mezőgazdasági területeket természetesen nem vihették magukkal. bázisai fefét elvesztette A Szovjetoroszországtól elhódított területekkel a szárazföld 270 millió hektáros mezőgazdaságilag hasznosítható területe 383 millió hektárra, 160 millió hektárra rugó szántóföldjei pedig 235 millió hektárra gya- rapszanak, úgyhogy X00 lakosra (a megszállt területeken maradt 63 millió ember beszámításával) 77 hektár helyett már majdnem 90 mezőgazdaságilag hasznosítható terület, illetőleg 46 hektár helyett 57 hektár szántóföld esik. Európa mezőgazdasági ellátásának alapjai ezek szerint tehát az orosz hódítással számszerűleg mintegy egy ötöddel jellemezhető javulást értek el. Más téren is ez -a helyzet Hasonló képet mutatnak a Szovjetnek a gabona, a kapásnövények és az állatállomány terén szenvedett veszteségei is. Területi veszteségeivel a Szovjet-Unió egész gabonatermésének 46 százalékát vesztette el, amelyből a kenyérgabonára 14, a takarmány- gabonára pedig éppen 50 százalék esik. A kapás gazdálkodás veszteségei még nagyobbak, a burgonyánál például 60, a cukorrépánál pedig éppenséggel 87 százalék. A Szovjet 1940. évi lóátlományából 49, a szarvasmarhaállományból 42, a tehénállományból 46, a sertésállományból 65, a juhállományból pedig 29 százalék esett a megszánt területekre. A veszteségeket a következő áttekintésben foglalhatjuk össze: az összterület 7.3 százaléka, az egész lakosság 33.4 százaléka, a szántóföldek 47 százaléka, a gabonatermés 46.5, a burgonyatermés 61.3, a cukorrépatermés 87.6, továbbá a lóállomány 49, a szarvasmarhaállomány 43.4, a sertésállomány 65.3 és a juhállomány 39.5 százaléka. Az állatállomány tényleges veszteségei ezeknél az adatoknál valószinüleg valamivel kisebbek ugyan, mert a menekülő csapatok az állatállomány egy részét nyilván magukkal vitték, a nagy átlagot tekintve azonban végső eredményül mégis negál 1 ap: t ották, hogy -< szövetséges európai csr peták előnyomulása folytán a szovjet a körülbelül “gyhormado* kitevő lakcscágvosvtcs éggel szemben mezőgazdasági termelőerejének és ezzel önellátás! bázisainak eddig közel felét vesztette e'. Ez az arány már magában véve is világosan igazolja, hogy a szovjet területeken uralkodó kr‘asztrófális élelmezési nehézségekről szélé hírek legalább is nagy részben megfelelnek a valóságnak. (MN) December 6-án hatalmas ünnepséggel indul el Kolozsváron a Nagyér Kötelesség- teliesités Hozqalma Egy kis különbség Az Amerikához intézett sürgoshangu segélykérésekben megnyilvánuló orosz éleimi- -zerhiányt és a szovjet é elmiszeradagok rendkívüli alacsonyságát jórészt ez a hatalmas átköltöztetési akció magyarázza. Au- i gusztusban a heti fejadag zsírból 100, sőt cukorból csak 19 gramm volt, mig Németországban heti 306 gramm zair és 225 gramm cukor jutott egy személyre. Moszkvai jelentéseken alapuló angol adatok szerint jelenleg a helyzet még rosszabb és a normális fogyasztók havi adagja már csak 206 gramm hús, 300 gramm zsír és 366 gramm cukor. Minthogy ezek az' adagok a létfenntartásra már valóban tökéletesen elégtelenek, lehetséges, hogy a szovjet propaganda szándékosan tossz képet akart festeni a való helyzetről, hogy ilyen módon segélykéréseinek még nagyobb nyornatékot adjon. Ahhoz azonban, hogy legértékesebb agrárterületeinek elvesztése következtében a szovjet élelmiszerellátás csakugyan rendkívül súlyos helyzetben van, nem férhet kétség. Tizennyolc százalékút vesztette el már a Szovjet a mezőgazdaságilag hasznosítható területeknek Egészbenvéve 646 millió hektár mezőgazdaságilag hasznosítható területéből a szovjet eddig mintegy 113 millió hektárt, vagyis 18 százalékot vesztett el. Ez a veszteség első pillantásra nem látszik suiyosnak, azt is figyelembe kell azonban venni, hogy ez a kimutatás a mezőgazdasági területek közé számítja a száraz szteppe-vidékeket. is, amelyek éppen a meg nem szállt Oroszország gyér lakosságú részem terülnek el. A tulajdonképpeni szántóföldek statisztikája lényegesen rosszabb képet mutat. A 193 millió lakosú mámmutbirodalomnak 1940-ben 160 millió hektár szántóföldje voit és ebből kereken 75 millió hektár, azaz nem kevesebb, mint 75 százalék esik a megszállt területekre. Európa nyeresége Ennek a veszteségnek, illetőleg a kontinentális Európa nyereségének számbeli nagyságát mutatja, hogy Európa kereken 350 millió lakosságával mintegy 370 millió hektár mezőgazdaságilag hasznosítható területtel és 160 millió hektár szántófölddel rendelkezett. Mig tehát a Szovjet-Unióban 100 lakosra 368 hektár mezőgazdaságilag hasznosítható terület, illetőleg 139 hektár esett, ez az arány Európában csak 7 7, Illetőleg 46 hektár v“lt. Az ország legrégibb szarvasbőrgyára. T-CTO-UOC ddmvaaböröket, kesztyű ra- \J£. a.úi V házatibútor-és mosobörre, vaddisznó-, róka-, vadmacska és egyéb állati bárókét szőrmére kikészítésre eSwállsl Mfhlschmidt Gyula u óda : vitéz t%|ér Hmdrás FincmbÜrgyára, Tata tó város. Legmagasabb napiáron veszek: őz, szarvas, dámvad, vaddi ;znó, farkas, róka, borz, vadmacska, vidra, nye:i, hő csög. görény és KÚTY «*»0*0 i?T. ALAPÍTVA I 1730. Kolozsvár, dec. 2. Az összes kolozsvári egyesületeket képviselő nemzeti összekötök november 27-iki értekezlete kimondotta, hogy a nemzetvédelmi és propagandami- niszter által kezdeményezett „Magyar Kö- telességtíljesités Mozgalmát“ elindító ünnepségen minden egyesület testületileg vesz részt. Minthogy a december 6-iki ünnepségen minden nemzeti és keresztény alapon álló egyesület szervezetten és tömegekkel jelenik meg saját zászlója alatt, a rendezőségnek tudnia kell, hogy az egyes egyesületnek, intézménynek, szervezetnek mennyi helyet biztosítson a Színkörben. A rendezőség saját kezdeményezéséből senkinek nem biztosit előre külön helyet. Épen a M. K. M. szellemében jár el, amikor elvárja, hogy minden intézmény, egyesület, szervezet, mely részt akar’ venni a hatalmas arányú szellemi mozgalom megindításán, bejelenti részvételi szándékát és a résztvevők számát. A rendezőség a jelentkezések sorrendjében ossza ki a helyeket. Ha valamely intézmény a késői jelentkezés miatt már nem kaphatna helyet a Színkörben, a Szinkör előtt felszerelt hangszórók közvetítésével vehet részt az ünnepségen. A Magyar Kötelességteljesités jelvényeiből is az igénylés szerint küldenek minden egyesületnek. A rendezőség tehát felhívja minden intézmény és egyesület figyelmét, ne számítson senki arra, hogy részére helyet tartanak fenn az erre vonatkozó igény bejelentése nélkül. A bejelentéseket a Tizes Szervezethez (Király-u. 3.) távbeszélőn is (21-24) meg lehet tenni. Ugyanakkor kérik az igényelt jelvények számát is közölni, amelyek eladására az illető szervezet vállalkozik. Mivelhogy a jelentkezési sorrend biztosítja a jobb helyeket, jelentkezéskor “lőzetes tájékozódás céljából ki-ki kérdezze meg, hogy hányadik a jelentkezésben. Az ünnepség egyébként díjtalan. A Nemzetpolitikai Szolgálat helyi megbízottja ezúton hívja meg az egyesületek nemzeti Összekötőit, hogy a Kormányzó Ur névnapján tartandó együttes ünnepség részleteinek megbeszélése céljából, december 4-ikén, pénteken este 6 órakor jelenjenek meg a városháza tanácstermében. Huszonöt évvet eze is légi utón akartak utánpótlást kü>deni Afrikába EcjY kn^anfi’os váli»!!* oará - lörierxele él. Pontosan 25 évvel ezelött^^I917 októberében történt, hogy a Német,-Keletafrikában harcoló német csapatok helyzete aggasztó mértékben megrosszabbodott. Lettovv-Vor- deck maroknyi szabadcsapatát a sokszoros túlerő mind szükebb terü'etre szorította ösz- sze. A kinin, amely nélkül Kelet-Afrikában élni nem lehet, már régen elfogyott, az élelmiszerkészletek kimerülöbefl voltak és a lőszerhiány is olyan végzetessé vált, hogy az ágyukat a levegőbe kellett röpíteni. Ebben a szorongatott helyzetben Zupiixa professzornak, az egykori keletafrikai trópusi orvosnak az az ötlet jutott az eszébe, hogy blokádlürőü! használt Zepelinnel kellene Kelet-Afrikába utánpótlást küldeni. 1917 júliusában egy léghajó már 100 órát körzőit a levegőben, úgyhogy az akkori 70 kilofné-1 teres óránkinti sebesség mellett a 6000 kilométeres távolság megtevése nem látszott lehetetlennek. A gondolat elöl a német vezérkar sem zárkózott el és Bockholt kapitány vezetésével az „L 57“ jelzésű léghajót bocsátotta az expedíció céljaira. A vál'alkozás azonban kedvezőtlen előjelek között indult meg. Az „L 57“ már a Balkán felé való útjában felrobbant. Ez a szerencsétlenség azonban nem vette kedvét a vakmerő kísérlet szervezőinek és a következő próbálkozást csak annál nagyobb alapossággal készítették elő. A következő Zeppelint, az ,,L 59"-et, a szokásosnál 30 méterrel hosszabbra építették és olyan alkatrészekből állították össze, amelyeknek az afrikai hadtest a legkülönbözőbb módokon vehette hasznát. A burkolatból sátrakat, trópusi egyenruhákat és | kötszereket, a gázcellák anyagából vizbat- I lan hálózsákokat lehetett készíteni, a fémvázból barakkvázakat és egy szabályszerű i szikratáviróáJlomást lehetett felépíteni. AI szikratáviróáUomás áramellátáséról a léghajó öt 250 lóerős motorja gondoskodott volna. Ezenkívül a léghajó 50.000 kilogramm hasznos terhet vitt magával: többek között 306.000 töltényt, 30 géppuskát, 60 zsák kötszert, 22.000 kdogramm benzint és 1500 kilo-, gramm olajat. Az ,U 59“ 22 főből álló szemészetével Berlín-Spandauból 28 óra alatt ért a bulgáriai Jambollba, az afrikai ut kiindulóállomására. Egy sikertelen kísérlet után november 22-én végre sikerült kedvező időjárást kifogni és a blokád törő Zeppelin elindult útjára. A Márvány-tenger, az ügei-tenger és a Földközi-tenger átrepü'ése után Soltomon keresztül november 23-án a léghajó minden baj nélkül elérkezett Szudán fővárosa, Khartum fölé. Még 3000 kilométer volt hátra, amikor Berlinből szikraláviróadás érkezett, hogy' angol jelentések szerint Lettow- Vordeck szabadcsapatai kényte enek voltak Portugál-Keletafrikába visszavonulni, a német csapatok elérésére tehát nincsen már kilátás. Bockholt kapitány nehéz szívvel volt kénytelen a visszavonuló parancsnak engedelmeskedni és hosszú cikk-cakkos utazás után a Földközi-tengeren állomásozó angol hadihajók fényszóróit ügyesen kikerülve november 23-én Jamboli kikötőjében ismét partra szállott. A léghajó 96 óra alatt 6757 kilométeres utat tett meg és még két és félnapra elegendő üzemanyaga volt, ha tehát a túlzott angol jelentéseken alapuló parancs vissza nem hívta volna, célját köny- nyen elérhette volna. Sok más vakmerő ut után az „L 59“ 1918 április 7-én egy Málta ellen intézett támadás alkalmával égve lezuhant. Bockholt kapitány' vitéz legénységével a Otrantói-szoros- ban lelte halálát. K. t,. 1942* DECEMBER 3 BUPGOWYÄT TÉLIRE! Rendeljen száritolt burgonyát 15 kg-os csomagolásban Á. O. K. álban 2.80 Penoő küogiamonként KOVÁCS ÖDÖN kereskedő Kézdlvásártieiy fliucsere-eg\íezmen\jt kötött Bulgáriával Oémetország Szófia, dec. 2. (MTI.) A Német Távirati Iroda jelenti: Kedden délután a bolgár nemzeti bankban létrejött a német-bolgár gazdasági szerződés, amely szabályozza a két ország között az árucsereforgalmat 1942. októberétől 1943. áprilisáig^ „A hazai romám ág erőviszonyai a dualizmus korában" Nagyérdekességű szabadegyetemi előadást tartott B'ró '-«!<»*■ fi*, tanár Kolozsvár, december 2 A szabadegyetemi előadások sorozatában december 1-én Biró Sándor dr. tanár tartott előadást „A hazai románság erőviszonyai a dualizmus korában“ címmel. Az előadást Gsekey István egyetemi tanár vezette be. Az előadó rendkívül érdekes megvilágításban fejtette ki előadása tárgyát. A trianoni békeparancs aláírása előtt a román tudósok és a magyarországi románság vezetői az egész világon elterjesztették az erőszakos magyarosítás elméletét. „Az Osztrák-Magyar Monarchia románjait a magyarok tüzzel-vassal magyarosítják" — hirdették mindenütt s a románok fejlődését minden téren akadályozzák. A magyar tudósok hiába bizonyították be a román állítások valótlanságát, a román propaganda ügyességét nem tudták ellensúlyozni. A trianoni békeparancs aláírása után már kevésbé volt szükség a magyar „elnyomás" bizonygatására. Ezért a románok csak hazafias ünnepek alkalmával hangoztatták a régi vádat; őszinte perceikben azonban visszaemlékezve a dualizmus korában élvezett lehetőségekre, akaratlanul is bizonyságot tettek a magyar állam humánus nemzetiségi politikájáról. így Slavici, Mihail Tivadar, a román bankszervezet nagygyűlésének titkára és mások vallomásából most már ismerjük a román fejlődési lehetőségeket a dualizmus korában. E román forrásokból való adatok alapján megállapíthatjuk, hogy Európában nem volt még egy olyan állam, amely a nemzetiségeknek nagyobb fejlődést engedett volna, mint a dualizmus korabeli magyar állam. Gazdasági, társadalmi és közművelődési téren, az irredenta kapcsolatokból származó magyarellenes magatartás terén a hazai románságnak óriási lehetőségei voltak. 1850-től 1900-ig a hazai románság 1 millió hold földet vásárolt a magyaroktól; 1900 után pedig újabb 100.59!f holdat. Ez Idő alatt fejlődött ki a román közép- és nagybirtokos osztály. Az 1872-ben alapított Albina román bank 1890-ig 50 ezer erdélyi román családot mentett meg a pusztulástól. Az Albina betétje 1872-ben 26.173 aranyforint volt. Húsz év múlva a bankok száma 28-ra, betétjeik összege 10,111.510 aranyforintra emelkedett. 1914-ben 221 román hitelintézet volt, több mint 120 millió aranykorona betéttel. „Erdély a román takarékbetétek egyetlen gazdag és nagy gyümölcsöskertje volt“ — irta a román bank- szövetség titkára 1935-ben. A román fejlődéssel szemben a magyarság hanyatlott, szegényedett. Magyar vidéken négyszer annyi volt az árverezés, mint a román területen. A székelyek közül minden harmadik kereső napszámos volt, a románok közül csak minden ötödik. Hasonló fejlődés volt társadalmi és kulturális téren. A sokat szidalmazott és áOltó- lag erősen elnyomó magyar államban 1850- től 1900-ig 309 magyar község románosodott el. Ilyen volt a „magyar elnyomás“ a gyakorlatban. A megjelent szépszámú közönség lelkes tetszésnyilvánítással köszönte meg az Igen érdekes és tanulságos előadást. Az elnök bejelentése szerint a következő előadást Buza László egyetemi tanár tartja ugyancsak az egyetem aulájában „Az uf európai rend nemzetközi jogi alapelvei“ címmel december 3-án délután negyedhét órakor. — Tuívujias Utuuí ótíütígj ti^líuu légy- házzal sújtottak egy francia tehergépkocsivezetőt. Vichyből jelenti az MTI: Igen súlyos Ítéletet hozott a napokban a francia állami törvényszék. Egy tehergépkocsi vezet öt, aki a rábízott csomagokból 16-ot ellopott, életfogytiglani fegyházra és vagyonának elkobzására Ítélte.
