Keleti Ujság, 1942. december (25. évfolyam, 272-294. szám)
1942-12-29 / 292. szám
1942. DECEMBER 29 Megalakult Kolozs-vés Kolozsvár város Vitézi Széke Kolozsvár, december 28. Hétfőn, december 28-án délelőtt 11 órakor tartotta Kolozs- vármegye és JKolozsvár Vitézi Széke alakuló dlszgytilését a vármegyeház dísztermében. Az alakuló diszgyülésen nemcsak a katonai, polgári és egyházi hatóságok képviselői, a vitézek és hozzátartozóik jelentek meg nagy számban, hanem ott volt a város társadalmának minden rétegre, amely érdeklődéssel viseltetik a Vitézi Szék és a vitézek ügyei Iránt. A diszgyülés 11 órakor kezdődött a „Hiszekegy“ elmondásával, majd vitéz Szentpé- leri János ezredes, vármegyei vitézi szék- kapitány, mint a Vitézi Szék elnöke, üdvözölte a megjelenteket és megnyitotta a disz- ülést. A jegyzőkönyv vezetésére lécfalvi Sípos Béla vm. vitézi széktartót jelölte ki, egyben felkérte az összes megjelent vitézi széktagokat, hogy a jegyzőkönyvet mindannyian Írják alá. Megnyitó beszédében először is Istenhez fordult s hálát adott azért, hogy a magyar nép imáját meghallgatta s nagyobb véráldozat nélkül visszaadta szükebb hazánk, Erdély, majd déli határaink egyrészét. Isten után alattvalói hűséggel, hódolattal és mélységes hálával emlékezett meg Föméltó- ságu Kormányzó Urunkról, aki a történelmi Magyarország elszakított területeiből immár négy országrészt szerzett vissza. Ezután a hősi halottak emlékének hódolt a diszgyülés s néma felállással tisztelegtek emléküknek. A megnyitó beszédben vitéz Szentpéteri ezredes ezután a Vitézi Rend megalapítását ismertette. A Vitézi Rendet Kormányzó Ur öfőméltósága azért hirta életre, hogy a magyar hazafiul erényeket táplálja, éltesse, megörökítse és megjutalmazza. Történelmi visszapillantást vetett a nemzetünk történelmében már Szent István korában feltalálható adománybirtokok rendszerére, II. Endre, IV. Béla és Róbert Károly hasonló célzatú intézkedéseire, melyek mind a mai Vitézi Rend alapgondolatai. Kormányzó Urunk azonban nem királyi birtokokból adományoz vitézi telkeket, nem ilyen önös célból ülteti őket a véráztatta magyar földbe, hanem a nemzet jövője érdekében és nemzetnevelö hivatásáért. Nem engedi a hősök ragyogó harctetteit elhomályosodni, hanem példaként állítja őket a szebb és jobb jövendőben bizakodó magyar nemzedék elé. Ezután a Vitézi Szék szervezetét ismertette. A Vitézi Rend főkapitánya a Kormányzó Ur öfőméltósága. A főkapitányt az Országos Vitézi Szék tagjai egymás közül választják. Az Országos Vitézi Szék elnöke a főkapitány, tagjai az államfő által kinevezett 10 tag, a tiz vitézi törzskapitány, a miniszterelnök, a belügy, földmüvelésügy, honvédelem, igazságügy és a pénzügyminisztérium képviselői. Több vármegye élén egy- egy vitézi törzskapitány áll. Jelenleg 10 Vitézi Törzsszék van. Kolozsváron a 9. sz. Mátyás Király Vitézi Törzsszék székel, vitéz Benkö Béla ezredes, törzskapitánnyal az élén. Minden vármegye élén egy székkapl- tány és egy-egy vármegyei Vitézi Szék van, melynek elnöke a székkapitány, tagjai Kolozsváron a főispán, alispán, polgármester, az Erdélyi Magyar Gazdasági Egylet helyi vezetője, a vármegyei csendőr osztályparancsnok, a vármegyei vitézek ügyésze, a vármegyei gazdasági felügyelő, a Kereskedelmi és Iparkamara elnöke és a járási vitézi hadnagyok. Ezek szerint Kolozs-vármegye és Kolozsvár thj. sz. kir. város Vitézi Széke a következőképpen alakult meg: Elnök: vitéz Szentpéteri János ezredes, székkapltány, tagok: Inczédy-Joksman Ödön dr. főispán, Szász Ferenc dr. alispán, Keledy Tibor dr. polgármester, vitéz ifj. Szász István, EMGE Igazgató, Karácsony József cs. alezredes, osztályparancsnok. Nagy László dr. ügyvéd, vm. vitézi ügyész, Bereczky Ernő dr. kereskedelmi és iparkamarai főtitkár, miniszteri biztos, Olajos Nándor vm. gazdasági felügyelő és a járási vitézi hadnagyok. A megalakulás kihirdetése után vitéz Szentpéteri ezredes kérte a vármegyei Vitézi Az ország legrégibb szarvasbőrgyára. 'Itrarvas ddmvaaböiőket, kesztyű ru szarvai?, háza„.t butor:é, mos<ibs,,ő VZ/Jó— röp/f. il/l rí mi I,. f. — _1Ä , I , ■■ . őz„ .j, , ,, » *«“*»•<-, omor- es mosoDOri vaddisznó- róka-, vadmacska és erveb óllati b róket szőrméié kikészítésre elvállal Mehlechmidt Gyula utóda : vitéz Felér András Flnombörgyára, Tat a főváros. Legmagasabb napiáron vessek ■' őz, szarvas, dámvad, vaddi znó, farkas, róka, borz, vad macska, vidra, nve-1, hörcsög, görény és KUTY'*S?0*ÖX£T. ALAPÍTVA i 1730. Szék tagjait, hogy legközelebb megoldandó feladatuknak a vitézek jólétének előmozdítását tekintsék, juttassák ókét vitézi telekhez, vagy más módon földhöz és ami a legfontosabb: őrködjenek éberen, hogy a vitézi szellem az egész vármegyét és várost ébren tartsa. A Vitézi Rend, bár szellemi és erkölcsi téren végzi feladatát, mégis nagy súlyt helyez a gazdasági téren szükséges teendőkre is. Vitéz Szentpéteri János ezredes, székkapltány ezután a Kolozsváron létesítendő Vitézi Székház fontosságát és az erre a célra történt felajánlásokat ismertette. Erdély visszacsatolt területeinek Vitézi Kirendeltsége vezetője, vitéz Benkö Béla ezredes, a jelenlegi törzskapitány felhívást intézett a bankok és vállalatok igazgatóságaihoz, hogy a nemes és fontos cél érdekében segítsék meg a Vitézi Széket. Felkérésére elsőnek vitéz Soós Gyula, az Erdélyi Bank igazgatója 5000 pengőt ajánlott fel, majd a Főméltóságu Ur életnagyságu olajképét adományozta a Kolozsváron létesítendő székháznak. A Nemzeti Bank kolozsvári fiókja 5000, a Dermata Müvek 10.000, a Lomási Erdőipari Rt. 5000, a Kolozsvári Takarék- pénztár és Hitelbank Rt. 3000, a Magyar Általános Hitelbank 5000, a Mezőgazdasági Bank 2000, az Erdélyi Leszámítoló Bank 2000, a „Szövetség" Gazdasági és Hitelszövetkezet 2000, az Ursus Sörgyár Rt. 2000, a | Szittya Likörgyár 670, a Magyar Acélárugyár 500, az Egyetem-mozgőszinház 5Ö0, a Mátyás Király-mozgószinház 500, a Corvin- mozgószinház 500, az Arpád-mozgószinház 300, az Erdély-mozgószinház ugyancsak 300 pengőt ajánlott fel. A felajánlásokat a Főméltóságu Ur, mint a Vitézek Főkapitánya elfogadni kegyeskedett. Az erről szóló átiratokat a felajánlóknak köszönő irat kíséretében nyújtották át. A vármegye vitézei névében vitéz Dombóy Zoltán dr. közegészségügyi főfelügyelő mondott köszönetét mindazoknak, akik felajánlásukkal igyekeztek lehetővé tenni a Vitézi Székház megvalósítását. Ezután Inczédy-Joksman Ödön dr. főispán emelkedett szólásra. Beszédében visszapillantást vetett az elnyomatás 22 évére, amikor magyarságunkat nem mint kalapunk mellé tűzött bokrétát viseltük, hanem tollal a kézben, dallal az ajkunkon igyekeztünk hitvallást tenni magyarságunkról. A Jóisten egyik teremtő gondolata a magyarság, amelyet nem fényűzésből, hanem mint mártírok a tövis koszorút viseltük fejünkön. Csak most látjuk, hogy magyarnak lenni hősies feladat, a 22 év alatt megacélosodtunk, méltó és igazságos tehát, hogy hálát adjunk az Istennek és Kormányzó Urunknak, hogy ismét magyarok lehetünk és hálánkat ezzel a jelszóval fejezzük ki: A hazáért mindhalálig.' Az alakuló diszgyülés vitéz Szentpéteri János székkapitány záró szavai után a Himnusz hangjaival ért véget. Egy évvel meghosszabbították a fakitermelési vállalásoknak folyósított kölcsönök visszafizetési határidejét Kolozsvár, december 28. A fatermelés minél hatékonyabb előmozdítása céljából az Erdélyrészi Gazdasági Tanács közvetlenül a visszacsatolás után javasolta a földművelésügyi miniszternek a fakitermelő vállalatok kölcsönnel való megsegítését. A Magyar Nemzeti Bankkal karöltve a kormányzat ötmilliós hitelkeretet biztosított a fakitermelőknek. Az érdekeltek az elmúlt évben alig törleszthették az ilyen alapon felvett kölcsönöket, mert ha a fatermelést el is végezhették, a szállítási nehézségek fennállottak. Ezért szükségesnek látszott, .hogy az eredeti lejárati időt (1942 dec. 31.) meghosszabbítsák. Az Erdélyrészi Gazdasági Tanács ilyen értelmű kéréssel fordult a földművelésügyi miniszterhez, javasolva a visszafizetési határidőnek egy évvel való meghosszabbítását. A földművelésügyi miniszter méltányolta a Tanács kérését és közvetlenül karácsony előtt táviratban értesítette az Erdélyrészi Gazdasági Tanácsot az ötmilliós hitelkeretben felvett kölcsönök lejárati idejének 1943 december 31-ig történt meghosszabbításáról. így újabb egy év áll az érdekeltek rendelkezésére, hogy a kölcsönöket visszafizethessék s ennek most már meg is lesz a lehetősége, mert a szeretfalva—dédaí vasút megnyitása megteremtette a fakészletek értékesítésének egyik legfontosabb feltételét. Az északafrikai angolszász invázió és a buvárhajók Az alábbi érdekes és időszerű cikket Adolf Pfeiffer német tengernagy irta a „Welt Presse Dienst“ hírszolgálati iroda számára: Hz atlanti-óceáni csatában láttuk már, hogy milyen gyorsan alkalmazkodik a tengeralattjáró fegyvernem az uj helyzethez és miiyen céltudatosan helyezi át a harcok súlypontját a legkülönbözőbb tengerrészekre. A háború első hónapjaiban az angol sziget- ország ellátásának megzavarása volt a bu- várhajók főcélja. Uj feladatokat hozott magával a Keleti Tengeren a lengyel és orosz háború. A norvégiai hadjárattal az Északi Tengerre terjedt ki a buvárhajók hatósugara. Az Ujfundland-Grönland-Izland utánpótlási vonal megszervezése az angolszászok részéről ismét újabb célokat eredményezett a tengeralattjárók számára. A földközi-tengeri helyzet alakulása ott tette szükségessé a buvárhajók nagyobbszabásu bevetését, Amerika hadbalépésével pedig megkezdődött a Karibi Tengeren és az Atlanti öceán nyugati részén is a korlátlan buvárhajóharc. A Földközi Tengernek, mint hajózási vonalnak, az angolszászok számára való kiesése után a tengeri szállítás súlypontja Nyugat- afrika partjai felé és Fokföld körüli vizekre terelődött, ahol a buvárhajók szintén „kövér zsákmányra" találtak. Eközben eljutottak egészen a Madagaszkár körüli vizekig és behatoltak az Indiai Óceánra. A buvárhajók számának állandó növekedése és teljesítményeik fokozódása következtében ez a fegyvernem ma már abban a helyzetben van, hogy egyidöben több helyen, a legkülönbözőbb irányokban lehet tömegesen bevetni. A marokkói és algiri partraszállás következtében tengeralattjáróink uj feladattal találják szemközt magukat. Ellenségeink kénytelen-kelletlen eleget tettek a Szovjet második front iránti kívánságainak. A diep- pei vállalkozás csődje után nem mertek Európában, Illetőleg a délfranciaországi vidéken partraszállni, hanem Északafrikát választották hadműveleti célul, ahol lényegesen kevesebb nehézségekkel számoltak. Ez a vállalkozás azonban szükségszerűen magával vonta, hogy az angolszászok jelentős utánpótlásszállitmányokk-al és ezek védelmére fiottaegységekkel jelenjenek meg időről-időre a Földközi Tengeren, ahonnan a tengely buvárhajói, repülőgépei, gyorsnaszádjai, valamint ez olasz flotta egységei egyszer már elűzték őket. A nyugatafrikai kikötök, Agadir, la,ft é3 Casablanca nem e'ég teljesitöképesek, azonkívül Casablanca az egyetlen kikötő, amely védve van a tengeralattjáróktól. A többi egytől-egyig nyilt kikötőhely, amelyekben viharos időjárás esetén már lehetetlen, vagy igen nehéz a ki- és berakodás. így az in- váziós csapatokat a földközi-tengeri kikötőkben kellett partra tenni, ezeket a csapatokat pedig a marokkói és algiri kikötőkön keresztül kell mindennemű utánpótlással ellátni. A korszerű hadsereg hajótérszükséglete — tekintettel a fegyverzet sokoldalúságára és a gépesítésre — jelentékenyen megnövekedett. Az első átkelésre 10.5 bruttóregisz- térformát lehet számítani egy katonára, a továbbiakban fejenként és havonként 1.6 brt. hajótérre van szükség az utánpótlás za vartalan lebonyolítása érdekében. Ezek a számok azt mutatják, hogy az utánpótlás özönének kell állandóan útban lennie a megszállt kikötők felé, ha nem akarják, hogy az egész vállalkozás hajótörést szenvedjen. Az angolszászok az egész utánpótlást az algiri kikötőbe kénytelenek számtani. Gibraltártól Oránig 775 km. <a távolság s az ut javarésze a spanyol és északafrikai partok mellett elterülő keskeny tengerrészen át vezet, ahol nincsenek nagy kitérési lehetőségek a tengely buvárhajólnak, gyorsnaszádjainak és repülőgépeinek támadásai elől. Ha 10 tengeri mérföldet veszünk alapul mint alapsebességet, 23—42 óráig haladnak az utánpótlást szállító hajókaravánok a veszélyeztetett földközi-tengeri övezetben, i Megfelelő mélységi éa időjárási viszonyok I az eddigi tapasztalatok szerint kitűnő lehe- I tőséget nyújtanak itt buvárhajó-táfnadá- sokra. Az Atlanti óceán felől jövő hajókat már a guineai partok és a gibraltári szoros bejárata előtt megtizedelik a német búvár- hájók. Ezek a szó szoros értelmében „átadják" az ellenséges hajókaravánokat a Gibraltártól keletre működő tengeralattjáróknak, amelyek aztán folytatják a támadásokat. Itt már a légihaderő, a gyorsnaszádok és az olasz flotta egységei is jó célpontokhoz jutnak. A német és olasz buvárhajók nagy előnyére szolgái, hogy a Földközi Tengeren sok támaszponttal rendelkeznek, ezekhez közel működnek, nincs tehát hosszú felvonulási ut, gyorsan folyik az üzemanyag- és lőszerutánpótlás. Már az eddigi elsüllyesztésekről szóló jelentések is mutatják, hogy Algír és Marokkó újabb Ouadalcanart jelentenek az Egyesült Államoknak s itt . is ugyanolyan veszteségek érik majd az USA-flottát, mint a Salamon-szigeteknél. Növekedett a gyennek-bűnözők száma az Egyesült Áramokban Róma, dec. 28. Az olasz lapok a „Dagens Nyheter“ svéd újság északamerikai kü- löntudósltójának a cikke alapján érdekes ismertetést közölnek arra vonatkozólag, hogy mennyire megnövekedett a háború óta az Egyesült Államokban a gyermekbünözök száma és ez a körülmény minő aggodalmakat kelt az amerikai illetékesek körében. A stockholmi ujságiró a háború számlá- ( jára Írja a gyermekbünözök számának aránytalanul nagy emelkedését. Ennek aránya a különböző államokban változik, mégis legnagyobb az ipari központokban, ahol a szülök egész nap a hadiüzemekben dolgoznak és felügyelet nélkül hagyják gyermekeiket csavarogni az utcán. A svéd hírlapíró résztvett egy newyorki gyermekbiróságl tárgyaláson és megállapítja, hogy a gyer- mekbünözések oka a rossz nevelés, ahogy a szülők teljesen felelőtlenül, úgyszólván teljesen leveszik a vállukról a gyermekeikkel való törődés gondját. A „Peek“ c. tekintélyes amerikai sajtó- orgánum — az olasz lapok szerint — Észak- Amerika legnagyobb szociális problémáját látja abban, hogy mintegy 2 millió gyermek ödöng magárahagyatva, korán a bűn és » züllés fertője felé sodródva, míg szüleik at hadigyárban dolgoznak pár dollárért, a nagy, ipari városok irdatlan kőrengetegében. Az egyik bostoni ?■"' az orosz állapotokkal tesz összehaso • s szerinte ezek a felügyelet nélkül, < :ban az utcákon csatangoló amerikai inekek kísértetiesen felidézik az emlékezetben az elvadult és rablóbandákká verödötten kószáló bolsevista orosz gyerkőcöket, akikről a közelmúltban annyi szó esett. A „Coronet“ megállapítja, hogy a nagy ipari centrumokban a bűncselekmények jó százalékának elkövetője mind 18 éven aluli siheder. A gyermekbünözések veszedelmes elharapózásának azonban a háborús körülmények mellett oka a „felsőbb tizezer" tobzódó luxusával és divatőrületével szemben az amerikai munkásosztály nyomora. így a hirdetett amerikai munkás-„jólét"-re jellemző, hogy Bostonban a munkáscsaládok 80 százaléka egyszobás lakásokban él. „S ezzel a civilizációval akarják megajándékozni Roo- sevelték Európát?“ — fűzik hozzá találóan a megállapításokhoz az olasz lapok. — Tejgazdasági tanfolyam Bánffyhunya- don. Eánf/yhunyadon tejgazdasági ismereteket terjesztő tanfolyamot tartott a földmi- velésügyi minisztérium erdélyi kirendeltsége. A tanfolyamot Kárász József gazdasági felügyelő, a kirende’tség tejgazdasági előadója vezette. Előadók voltak még: Babos István, az ottani téli gazdasági iskola igazgatója, Ancsányi János s. tanár és Albrecht Elek gazdasági felügyelő. A tanfolyamon kilenc kalotaszegi község 52 kisgazdája vett részt. Különösen a. tejgazdasági előadások iránt volt nagy érdeklődés. SZÍNES FELVÉTEL A MARSRÓL. Parisból jelentik: A Mont Blanc vidékén fekvő Pic du Midi csillagvizsgáló intézetben három francia tudósnak öt heti munkával a Marsról sikerült pompás színes felvételeket készítenie. A nagyítások a Mars „földrészeinek“ egymáshoz való helyzetében váratlan változásokat mutatnak. REGGEL: , ^KELETI VJS AG DÉLBEN. MAGYAR ÚJSÁG
