Keleti Ujság, 1942. december (25. évfolyam, 272-294. szám)

1942-12-03 / 274. szám

2 1942. DECEMBER •szakasza is lezárult Rommel favédelmi vo­nalai előtt. SZTÁLIN a keleti arcvonal középső sza­kaszára utazott — jelenti a nemzetközi tá­jékoztató iroda. Ez a tény újabb bizonyiték arra, hogy a bolsevisták nagy célokkal meg­indított és roppant anyagveszteségekkel foly­tatott támadása nem érte el várt céljait és megrekedt a német védelmi vonalakban. Sztálin most személyes jelenlétével akarja feltüzelni csapatait a további kitartásra. Úgy látszik azonban, hogy csak a legvéresebb eszközökkel sikerült fenntartani a fegyelmet a roppant véráldozatokat szenvedett csapa­tokban. Toropec környékén a németek ke­zébe került Sztálin 139-es számú parancsa. Ez elrendeli, hogy a vörös hadsereg minden katonáját, aki a főharcvonalban helyéröl 20 méternél tovább eltávozik, föllebbvalója, vagy .akár a. szomszédos katonatársa is kö­teles lelőni. Ahol ilyen parancsokra van szükség, ott nem lehet valami lobogó a harci szellem. A nagy támadás megindításakor a szovjet sajtó' és a szovjet rádió roppant győzelmek­ről harsonázott. Azóta ez a hang lényegesen megszelídült és józanabbá vált. A „Pravda“ most már azt írja, hogy a német csapatok mindenütt elkeseredett ellenállást tanúsíta­nak és sok helyen erős ellentámadásokat in­dítottak, A szovjet lap felhívja a hadsereget, hogy most minden erejét szedje össze, ne­hogy a támadások ellanyhuljanak. A „Pravda“ biztatása és Sztálin kegyetlen parancsai sem segítenek azonban a jelek szerint a helyzeten. A német véderő főpa­rancsnoksâgânak' szerdal jelentése megái pitja, hogy a Volga és a Don között a Szovjet a nagy veszteségek miatt már csalc gyengébb támadásokat tudott végrehajtani. A Terek folyó szakaszán, a nagy Don-ka- nyarban a német és szövetséges csapatok ellentámadásokat Indítottak és messze vis­szavetették az ellenséget. A középső szaka­szon és az Ilmen-tónál tovább tartanak az elkeseredett harcok, a bolsevisták támadásai azonban itt is hiábavalóak, hadászati céljai­kat nem érték el és a veszteségek továbbra is rendkívüli méretűek. Berlinben — amint a Pester Lloyd tudó­sitója jelenti — amellett, hogy megállapítják a harcok rendkívül kemény és elkeseredett voltát, bizalommal tekintenek az események további alakulása elé. A kezdeményezés a legtöbb helyen a szovjet támadások vissza­verése után ismét német kézbe ment át és a bolsevisták támadó ereje szemmel látha­tólag gyengült. Helyi betörésektől eltekintve, a szovjet hadvezetőségnek sehol sem sikerült hadászatüag jelentős eredményeket elérni és most már az egységesnek tervezett nagy támadás apróbb harcokra tagozódott szét, úgy, hogy összefüggő zárt offenziváról már nem igen lehet beszélni. Valószínű, hogy a Szovjet továbbra is kétségbeesett kísérlete­ket tesz és tovább folytatja esztelen ember­es hadianyagpazarlását, a német csapatok azonban állják a harcot és a múlt évinél jó­val kedvezőbb körülmény k között verik vissza a Szovjet második téli támadásának hullámait. TUNISZBAN a tengelycsapatok a fölvo­nulő angolszász erőkkel szemben a német szerdai hadijelentés közlése szerint eró's el­lentámadásba mentek át és az ellenséget több helységből kivetették. Az angolok és amerikaiak a hegyes erdős terepen Tunisz és Algír határvidékén ejtó'emyös csapatok­kal próbálkoztak, ezeket azonban a tengely­csapatok szétugrasztották. Az amerikai csapatokkal folytatott har­cokról beszámoló jelentések egyetértenek abban, hogy a harcokban megedzett tengely­csapatok fellépése és különösen a német és olasz légi fegyvernem roppant rémületet idé­zett elő a puskaport most először szagoló jenkik soraiban. Az amerikai menetoszlopo­kat megtizedelik a zuhanó bombázók s az­után a mélyre leereszkedő harci repülök tá­madása s az utánpótlási oszlopok elpusztí­tása azután a legnagyobb zavarba hozza az • előretolt csoportokat. Az amerikai katonai tudósítók is most már a valóságnak inkább megfele'ö képeket rajzolnak a helyzetről. Hanson Baldwin, a „Newyork-Times" Északafrikába küldött munkatársa bevallja, hogy az amerikai csa­patok teljesen nélkülözik a háborús tapasz­talatokat és ez rendkívül befolyásolja az eredményeket. Tuniszban tehát — írja — nem lehet gyors sikereket várni. Nem Ítéli meg bizakodóbban az orosz támadás esélyeit sem. Nem várható — Írja — hogy a Szov­jet ebben az évben döntő csatákat fog nyer­ni. Végső megállapítása az, hogy a tengely- hatalmak Európában és Japán Keletázsiá- han és a Csendesóeeánon együttvéve na­gyobb erők felett rendelkeznek, mint az egyesült nemzetek. A D nea nagy beszédben hangoztatta Olaszország törhetetlen harci és győzelmi akaratát .Az olaszoknak barbárokkal és vadállatokkal k©;l harcolntok" Róma, december 2. (MTI) A Stefani-iroda közli: Az olasz törvényhozó testületek va­lamennyi tagja összegyűlt a fascista és tes­tületi kamara nagy üléstermében. A kor­mány tagjai is teljes számban megjelentek. A párttitkár-miniszter kíséretében érkező Dúcét lelkes éljenzéssel fogadták, amikor helyet foglalt a kormány padjában. Az üdv­rivalgás még jobban fokozódott, amikor a Duce beszélni kezdett. Bevezetésként a Duce kijelentette, hogy nem szeret beszélni még rendes békeidőben sem, háborúban pedig az ágyuké a szólás joga. Megemlékezett ezután a Duce a főbb eseményekről, amelyek Olasz­ország hadbalépésének 18 hónapja alatt tör­téntek. Megállapította a Duce, hogy a ten­gely kellően választotta meg a pillanatot, hogy védekezzék a szovjet hátbatámadás el­len, mert ha késlekedett volna, egészen másként alakulnak az események. Hangsúlyozta a Duce, hogy Ázsia és Európa határán folyó óriási küzdelem végső diadala csak a tengelycsapatoké lehet. Ki­jelentette a Duce: az egyetlen ember, aki ördögi módon kívánta a háborút, az Egyesült Államok elnöke volt. Japán természetesen nem várhatta, hogy az Egyesült Államoké legyen az első lövés joga. Japán beavatko­zása a háborúba feltétlen biztosítéka a győ­zelemnek, mert Japán verhetetlen. Az északafrikai angol-amerikai partraszál­lással kapcsolatban megállapította a Duce, hogy hosszú idő óta nyilvánvaló volt az egyetértés polgári ruhás amerikai tisztek és egyenruhás francia tisztek között. A partra­szállás nem volt valami dicső fegyvertény. Adatok az olasz városok bombázásáról Az olasz városok bombázásáról a Duce pontos számadatokat közölt, hogy megmu­tassa, mennyire túlzottak az ezzel kapcso­latban terjesztett híresztelések és megmu­tassa, hogy az angolok főleg az olasz váro­sok lakónegyedeit támadták. Milánóban 30 ház teljesen elpusztult, 411 súlyosan meg­rongálódott és 1973 könnyebb sérüléseket szenvedett. Találat ért tehát összesen 2414 épületet. Torinóban 161 ház omlott össze, 874 rongálódott meg súlyosabban. Még ki­sebb károk értek 2185 házat. Ez összesen 3230 eltalált ház. Soteonaban teljesen elpusz­tult 6 lakóház, súlyosan megrongálódott 44, kisebb mértékben megsérült 970. Genovában 187 ház pusztult el teljesen a város közép­pontjában és 203 a környéken. A városban 1006 ház rongálódott meg erősen, a környé­ken 1049. Kisebb károkat szenvedett a vá­ros központjában 4569, a környéken 4869 épület. Találat ért összesen a város központ­jában 5767 házat, a környéken 6121-et. Hoz­zátette a Duce azt az elhatározását, hogy a teljesen elpusztult házakat nem épitik újjá a háború befejezése előtt. A többé-kevésbbé megrongáltakat kijavítják. Hiftba fűti lakását, ha ajtaidt, ablakét nem védi a Windffíx lécpáró Kapható: Bosltovics Testvéreknél Kolozsvár, Deák Ferenc-utcu 15 Olaszország háborús veszteségei vés eredményei Az ellenséges légitámadások és tengeri bombázások következtében a háború kezde­tétől november 30-ig á polgári lakosság köréből meghalt összesen 1886 ember, meg­sebesült 3332, akik közül 838 belehalt sérü­léseibe. A háború első 30 hónapja alatt a haderő veszteségei halottakban 4Ó.219 ein- bér, amelyből 36.629 a szárazföldi hadsereg; 2168 a tengerészet és 1422 a légierő halott­ja. Megsebesült a szárazföldi hadsereg 80.779, a tengerészet 3599 és a légierő 1620 tagja. Foglyul esett 232.707 ember, közülük 215.501 szárazföldi katona, TI.284 tengerész és 5982 repülő. Eltűnt összesen 33.713 > ember. Ebből 25.123 a szárzföldi csapatok tagja, a többi • tengerész és repülő. Ez alatt az idő alatt az olasz tengerészet által elsüllyesztett ke­reskedelmi liajók szánta 167 egység, össze­sen 1,215.821 tonna vizkiszoritással. Az elsüllyesztett ellenséges hadihajók száma 140 egység, összesen 333.968 tonnatarta­lommal. Az ellenségtől elsüllyesztett olasz hadihajók száma 162, vizkiszoritása össze­sen 227.182 tonna. Az olasz légierő által elsüllyesztett hadihajók száma 66 különböző osztályokhoz tartozó hadihajóegység, azet kívül 117 kereskedelmi hajó, összesen 882.330 tonnatartalommal. A teljes bizo­nyossággal lelőtt ellenséges repülőgépek száma 1080, a valószinüleg lelőtt repülőgé­pek száma 713. A földön elpusztult teljes bizonyossággal 393, valószínűleg további 190. Az olasz kézre került ellenséges hadi­foglyok száma 21 tábornok, 2417 tiszt., 39.089 altiszt és közkatona. Ezek valódi angolok, kik az egyesült királyságban szü­lettek. Az egyéb nemzetiségű hadifoglyok közül 29 tábornok, 4003 tiszt és 69.167 al­tiszt és közkatona esett fogságba. Ezek a foglyok a nemzetközi jognak megfelelő bá­násmódban részesülnek. Megjegyezte a Duce, hogy ugyanezt nem lehet állítani az ellenséges kézre került olasz hadifoglyok­ról. Az igazság az, hogy egyes övezetek kivételével az angolok általában majdnem embertelenül bánnak az olasz foglyokkal. Foglalkozott azután a Duce Churchill be­szédének az olasz népről szóló részével. Kije­lentette, hogyha az angolokat elképzeljük vz ötórai tea szokása nélkül, akkor viszont- ' 4-t,fűk a kezdetleges barbárt, akit Cézár és Claudius légiói igaziak le. Hangsúlyozta a Duce, hogy ma már nem lehet belső és külső arcvonalról beszélni. Egyetlenegy arc- vonaj van különböző szakaszokkal és a helyes katonai rendszabályok szerint a belső arcvonalat is ki kell építeni mélysé­gében. Emlékeztetett a Duce arra. hogy már 1938-ban azt ajánlotta, hogy a városok kiürítésével ne várják meg az utolsó órát és a városok lakossága szóródjék szét vidéken. Egyéb passzív légvédelmi Intézkedések bejelentése--mellett közölte a Duce, hogy Németország nagyszámú légvédelmi üteget küld, amelyek az olasz ágyukkal együtt megérdemelt fogadtatásban fogják részesí­teni az ellenséges repülőgépeket. Churchill- nek azzal a vádjával szemben, amely sze­rint a Duce hátulról ütötte le Franciaorszá­got, Mussolini kijelentette, hogy Olaszor­szág hadbalépését már junius 5-re tei-vez- ték, de a német főhadiszállás technikai okokból kérte az olaszokat, hogy a közbe­lépést junius 10-re nalasszák. Senkisem gondolt arra, hogy Franciaország legyőzése olyan gyorsan fog menni. Churchillnek személye ellen irányuló sértéseire a Duce kijelentette, hogy határtalanul Churchill felett állónak érzi magát. Az olasz katona baro'ságát és hősiességét Is hiába vonja kétségbe az angol miniszterelnök. A jől ve­zetett és jól feli egy vérzett olasz katona a szárazföldön, a tengeren, vagy a levegőben semmitől sem fél és ellenálló képessége és ‘ értelmessége kiállja az összehasonlítást a világ legjobb katonáival. Az angolszászok nem akarnak egységes Olaszországot, ha« nem csak szeretetreméltó szolgalelkü népet képzelnek el. Barbárokkal és vadállatokkal harcolunk Mussolini legerélyesebben tagadta, hogy az angolszászok a fascizmus előtt baráti ér­zelmekkel viseltettek volna Olaszország iránt és emlékeztetett arra, hogy az ameri­kaiak léptették életbe a faji megkülönböz­tetést az olaszok ellen. A Duce hangoztatta, hogy nem lehet háborút viselni a nélkül, hogy az ellenséget gyűlölné. Majd igy foly­tatta: Meg kell szabadulnunk minden hamis érzelgősségtől, mert Olaszországnak ív bar­bárokkal és vadállatokkal kell szembeszáll­ni. A Duce kijelentette, hogy bármit hiresz- teljenek is az olasz népről, az olasz nép tel­jesen meg van győződve a mostani háború szükségességéről, amely alól semmiképpen sem vonhatja ki magát. A Duce hangoz­tatta, hogy semmiképpen sem akar a jövőre vonatkozó jóslásokba bocsátkozni. Ma óriási értékek forognak kockán, ma rettenetes harc folyik hét világ között, s az emberi törté­nelem soha ehhez foghatót nem jegyzett fel. A Duce ezután rámutatott arra, hogy az olaszok és németek közötti bajtársiasság napról-napra elmélyül, minthogy mindket­tőjük ügye azonos. Senkinek sem szabad áb­rándképekben ringatnia magát a felöl, hogy egy brit béke nein lenne egy megszázszorozó- dott Versaille. Az angolok ma kizárólag ezért harcolnak, hogy az egész világot India je­lenlegi állapotára süllyesszék. Rabszolga vi­lágot akarnak, hogy biztosíthassák az angol népnek mindennapi nyugodt emésztését. Hangoztatta a Duce, hogy nemcsak az élők miatt, de a halottak miatt Is harcolni kell, hogy az ő áldozatuk hiábavaló ne lett lé- gyen. A halottak parancsolják az olaszok­nak, hogy harcoljanak a győzelemig. Enge­delmeskedünk a parancsnak — fejezte be beszédét a Duce. A Duce beszédének elhangzása után a fascio és a testületek kamarája egyhangú­lag elfogadta a napirendet, amely szerint a törvényhozó testület feleletül az ellenség arcátlanságára büszkén és elismeréssel emlé­kezik meg mindazokról, akik a különböző harctereken a haza védelmében és a haza nagyságáért elestek, üdvözli az olasz katoná­kat, valamint a dicsőséges városokat, a meg rendíthetetlen polgári lakosságot, amelyre most rázúdul az ellenség gyilkos és pusztító dühe és a győzelem biztos tudatával meg­erősíti az olasz népnek azt a szilárd elhatá­rozását, hogy ellenáll és harcol. I$f tisssoSitii beszéde a Biáromixafalmi lomb »zílárcFs icyánalc bszonyílélta Berlin, dec. 2. (MTI) Illetékes német hely­ről közlk tájékoztatásul: Német politikai körök megítélése szerint a Duce beszéde a várt rendkívül hatásos vé- lasz volt Churchill miniszterelnöknek az olasz nép és Mussolini személye ellen inté­zett minősíthetetlen támadásaiba. A Duce beszédét — mondják berlini politikai körök­ben — külföldön is bizonyára kellő figyelem- * * * re méltatják. Éppen olyan időpontban hal­lották ezt a beszédet, amelyben a hármas szerződés hatalmainak ellenségei azt hitték, hogy betörhetnek az Ifjú nemzetek zárt bel­ső és külső arcvonalába. Mussolini kijelen­tései semmi kétséget nem hagytak az iránt, hogy ez alkalmatlan eszközökkel alkamatlan eszközökkel alkalmatlan alany ellen végre­hajtott kísérlet volt. A Don-kanyárban nagyobb teriiietnyereséget értek el a német csapatok Berlin, deoember 2. (MTI) A Führer fő­hadiszállásáról jelentik a Német Távirati Irodának: A véderő főparancsnoksága közli: A Terektől északra német páncélosok előretörésük során visszavetették az ellensé­get és többszáz foglyot ejtettek. A Volga és a Don között a Szovjet nagy veszteségei kö- j vetkeztében kedden csak gyengébb támadá­sokat hajtott végre. A nagy Don-kanyarulat- ban a támadásokat ellentámadással vissza­vertük. Gyors olasz és nehéz német harci- repülőgépek a Don középső folyása mentén támadásokat intéztek nagyobb ellenséges csapatmozdulatok ellen. A középső arcvonal­szakaszon és az Ilmen-tónál továbbra is el­keseredett és heves harcok vannak folyamat­ban. A szovjet csapatok hiábavaló támadá­saik közben súlyos veszteségeket szenvedtek és megint elvesztettek 95 páncélos harcko­csit. A légihaderő támadásokat intézett el­lenséges gyalogos és páncélos erők, tüzérségi állások és utánpótlást lebonyolító utak ellen. Bombatalálat ért 22 páncélost. A harcok súlypontja a középső szakaszra helyeződött Berlin, december 2. (Búd. Tud.) A német fővárosban megállapítják, hogy a keleti arc­vonalon a helyzet megszilárdulása a leg­utóbbi órában fokozódott. A harcok még mindig Igen súlyosak és semmiképpen sem lanyhultak el. A szovjet csapatok tovább folytatják támadásaikat. Ebből kifolyólag katonai körök tartózkodnak attól, hogy jós­lásokba bocsátkozzanak, mindazonáltal az a benyomás alakult ki, hogy a szovjet támadá­sok nem jelentenek egyöntetű offenzívat, hanem csak inkább helyi jelentőségűek. A harcok súlypontja, nem mint kezdetben volt Sztálingrádnál, hanem az arcvonal középső szakaszán van, azonban a német csapatok­nak éppen ott vannak legjobb állásaik. Ber­linben határozottan kijelentik, hogy a né­met fő ellenállási vonalat sehólsem törték át. Sztálingrádnál, ahol a szovjet csapatok betörései után a német csapatok helyzete sokkal komolyabb volt, mint Kalininnál és Toropeznél, a németeknek sikerült ellentáma­dásokba átmenni. Rámutatnak a német fő­városban meg arra is, hogy az orosz téit még nem állt be teljes szigorúságával. Az Ilmen-tónál és tovább északra 8—10 fok Celzius hideg uralkodik. Sztálingrádnál csu­pán éjszakai fagyok vannak és a Kaukázus északi részében meleg idő állt be. A középső arcvonalszakaszon tovább tar­tanak a súlyos harcok. A bolsevisták megint nagyobb páncélos és tüzérségi erőket vetet­tek harcba. A német véderő mindenütt si- keresen hajtotta végre ellentámadását és mind a középső arcvonalszakaszon, mind Sztálingrádnál sok nehézfegyvert zsákmá­nyolt. A nagy Don-kanyarban a német-olasz csapatok erélyes ellentámadása jelentős te­rületnyereséghez vezetett s ezáltal saját vo­nalai megrövidültek. SztalingrágbaD hétfőn

Next

/
Thumbnails
Contents