Keleti Ujság, 1942. december (25. évfolyam, 272-294. szám)

1942-12-16 / 284. szám

Könyvek ko^otf

PAVELICS ANTE:

A FORRADALOM LEÁNYA

Pavelics Ante, az európai háború vér- fcivatarából megszületett független Horvátország államfője regénnyel jelentkezett az európai könyvpiacon. A horvát usztasa mozgalom szabadságharcának egy izgalmas fejezetét irta meg „A forradalom leánya“ cimü regényében. A Poglavnik pompás meseszövőnek és elbeszélőnek bizonyult ebben az érdekfeszitö kalandregényben. Dulibics Krü- noszlávnak, az usztasa mozgalom kipróbált harcosának és egy horvátszármazásu bécsi tábornok szép szőke lányának tiszta szerelme bájos regényébe szövi be’e a szerb elnyomás ellen egy emberként küzdő horvát nép öntudatos és halálra elszánt ellenállásának folyamatát. Ez a nagyvonalú titkos szabadságmozgalom a marsell'e-i merénylethez vezet, amelyben Sándor szerb király é’etét vesztette. Csupa érdekfeszitö izgalom, rejtelem és kaland váltja egymást a könyv lapjain. Megkapó és mély hatást kiváltó részek azok, amelyek a horvát nép hazaszeretetét és szabadságvágyát ecsete' ik s közben a ma.gyar-horvát viszonyt is szép, meleg szavakkal méltatják. Pavelics Ante könyve ne- j künk magyaroknak is nagyon tanulságos. 5 Egy maroknyi nép öntudatának és sors- válialásának eiöte'jes dokumentuma.

 vaskos kötet Pappné dr. Tarczay Gizella hü fordításában jelent meg a Centrum gondos kiállításában.

KOLOZSVÁRI GRANDPIERRE EMIL: TEGNAP

A modern magyar regényírás egyik legmarkánsabb egyéniségének. Kolozsvári Grandpierre Emilnek ez a könyve irodalmi életünk komoly eseménye. Hőse a gyermekkor első emlékeitől a férfikorig egész életét elbeszéli, és nyomonköveti mindazokat a külső és belső hatásokat, amelyek leki fejlődését módosították. E kérdésekhez ebben a formájukban még nem nyúlt magyar iró, senki nem tárta fel ilyen részletesen és izgalmasan a család, az iskola hatását az egyéniségre, senki nem rajzolta meg ilyen élénk színekkel a lélek harcát az egyéni életért. Az iró a pályaválasztás sokat emlegetett problémájáról épp oly mély ismerettel beszél, mint arról, milyen felfogás alakul ki az ifjúban a körülmények nyomására a szerelemről. Egy lélek fejlődésének magávalragadó története e különösen éles lélektani érzékkel, bátran és könyörtelenül megirt könyv. De nemcsak egy lélek története: a hős életének és lelkivilágának elemzésével párhuzamosan a szerző a középosztály annyira időszerű kérdését is boncolókés alá veszi. Megrázó irás, mely bravúros formájával is uj utak felé mutat.

ZADOR I. ISTVÁN : ALMODŐ OÁZISOK

Napjainkban egyre divatosabbakká és közkedveltebbekké lesznek azok a könyvek, amelyek utleirásszerüen színes, eleven képét adják a távoli egzotikus világok ismeretlen Szépségeinek és ősi misztikumának: Zádor István cisztercita tanár szerzetes „A modó Oázisok" cimü könyve elvezet bennünket Tunisz, Libia, Egyiptom és Nubia sejtelmesen szép tájaira, ahol az iró nem a luxushotelek összkomfortjából f'gyelte az eseményeket, hanem együtt élt a földdel, a tájjal, a néppel, a beduinok közt lakott és a nu- biaiak sátrában a'udt.

Nem rendszeres, utinaplószerü irás, hanem az egymásból folyó napok krónikájából szakítja ki az iró egy-egy élményét, amelyek az utcáról nem látható élet titkos mélyébe vezetnek, ősi szenvedélyek hullámzása, a mágia vi lódzása csap fel a könyv minden lapjáról. Ezzel a könyvvel nemcsak érdekes, de tanulságos és újszerű Írást adott a magyar közönség kezébe a Stádium.

WASS ALBERT:

MIRE A FÁK MEGNŐNEK

— Révai kiadás, Budapest —

Wass Albert az erdélyi irodalom újabb nemzedékének kimagasló alakja. E’ső regénye, a kü'földön is nagy sikert aratott „Farkasverem" óta kivételes figyelemmel kiséri pályáját a kritika és a közönség. Regényeiben sikerült megteremtenie azt az egyensúlyt, amelyben egyéni és nemzeti sors egyesül, úgyhogy az egyén sorsában, életében a nemzeti élet hordozója. Uj regénye a Bach-korszakbeli Erdély világába vezet. Le- rombo't udvarházak körül, földult otthonokban kezdődik el újra a magyar élet, mint a történelem folyamán már annyiszor. A magyarság egyszerre két ellenfelei küzd és mégis dolgoznia kell, felépítenie az otthonokat, visszaszerezni a közösségi é'et melegét. Valahogyan úgy, ahogyan a mi időnkben indult meg a magyar élet fölépitése Erdélyben. A regény minden egyes lapján a történelmi idők súlyát, mély feszültségét érezzük.

4

194%. DECEAí/íEK 16

Karácsonyi ajándéknak

Mesés'tönyvek, regények, imakönyvek, karácsonyi albumok és operák, gyönyörű levélpapírok dobozban nagy fAlSSZfókbfin kapható

KIRÁLY JÁNOS

könyvkereskedésében

Náíuás Ktráiii-íer 16

Aîlacf 60 szazalekBcal emelf© a kormány a muntásoSt ; fjyermelcoeveSésE póSlélcáf

Messzemenően gondoskodnak a katonai szolgálatra behívott munkások g érmékéiről is

1 raknak a rendelkezés érte'méhen oda kell hatniok, hogy a gyermeknevelési pótlékot az uj alapon az arra jogosult munkásoknak még a karácsonyi ünnepek előtt kézhez kapják. Figyelembevéve a munkások gyermekeinek . számát és családonként való megoszlását a szakmai családpénztárak — az előzetes számítások szerint — 1543-ban, legalább 35 millió pengőt fizetnek ki gyermek- nevelési pótlék cimén, ami négy év múltán több, mint kétszerese az intézmény indulási évében folyósított összegnek.

A szociális gyámolitásnak ilyen általános jellegű fokozásán kívül külön gondoskodott a kormány azoknak a munkásoknak gyermekéről, akik katonai szolgálatot teljesítenek. Edd'g az volt a helyzet, hogy a katonai szolgálatra behívott munkások behívásától számítva csupán három hónapig részesültek gyermekneve ésí pótlékban, feltéve, hogy a katonai szolgálat megkezdését közvetlenül megelőzően legalább három hónapon keresztül élveztek munkaviszonyuk alapján ilyen pótlékot. A kormány most úgy határozott, hogy ezek a munkások a törvényben előirt három hónapon túl is mindaddig megkapják a gyermeknevelési pótlékot, amíg katonai szolgálatot teljesítenek. Nehogy pedig az ed- < digi és most megszüntetett állapot folytán I kirívóbb méltánytalanság essék, azok a katonai szolgálatra már régebben behívott munkások, akik az említett háromhavi igény jogosu tságukat már kimerítették, megfelelő g Igazolás benyújtásával 1342. juüus 1-ig visz- I szamenőieg igényelhetik a megállapított g gyermeknevelési pótlék utólagos kifizetését, j

ALGÍR,

Franciaország legrégibb gyarmata

Algír, december 15. A Földközi-tenger mentén élő keresztény népek valamennyien fe lélekzettek, amikor a franciáknak 1830- ban végre sikerült elfoglalniok Algírt. A török janicsárok által megválasztott Deis-ek ugyanis, akik ezen a földön már a 16. század óta uralkodtak, innen vezették gyakori kalóz-hadjárataikat a Földközi-tenger környékén élő nem izlám népek ellen. A franciáknak Algír elleni további hadműveleteik során először Abd el Kader mascarai emir j fanatikus elszántsággal küzdő hadai jelentettek komoly akadályt, ugyannyira, hogy Algír nyugati fe ének legnagyobb részét egyelőre meg kellett hagyniok a harcias exnir birtokában. A franciák közben, 1381-bsn elfoglalták Oránt, 1882-ben Bonét, 1837-ben pedig Constantlnet. 1847-ben végre Abd el Kader Is megadta magát, ami ugyan még nem jelentett békességet és nyugalmat, mer; az ^elégedetlen törr-eknek az ország meghódítása után is nem egy véres felkelést sikerült még szitanlok.

• Algír, Franciaországnak ez az úgynevezett mellékállama, amelyet a franciák, bár a szó szoros értelmében csak 1923-ban foglaltak el, de legrégebbi északafrikai hód fásuknak neveznek, 2.2 mi liő négyzetkilométer kiterjedésű. Az anyaország valóban mindent megtett, hogy ennek az afrikai biroda'om- nak páratlan fejlődési lehetőséget biztosítson. Korszerű kikötőket épített, több, mint négyezer mérföld vasutat fektetett le, a vízhiányban szenvedő mezőgazdaság termelő- képességének javítása érdekében pedig egyik hatalmas vízmüvet a másik után létesítette.

1938 óta már rendszeres autóbusz vezetett a Szaharán keresztül és a transz-szaharal vasút építkezései is évek óta folynak. 1919 február 4-én hozott törvénnyel mindazoknak a bennszülötteknek megadták a francia állampolgárság jogát, akik 25. életévüket betöltötték, egynejü házasságban élnek, a hadseregben szolgáltak, önálló foglalkozást űznek vagy földbirtokkal rendelkeznek, írni és olvasni tudnak, végül valamely francia kitüntetés birtokosai. A hét és fél millió lakost

számláló országban a legfőbb hatalmat a főkormányzó gyakorolta. Algír Franciaország szamára gazdasági tekintetben felbecsülhetetlen fontossággal birt. Borkivitele az egész világon a legnagyobb, de nem jelentéktelen o lva termelése sem. A Metidia-lapály egyetlen hatalmas déligyümölcs-kert. Igen jelentős volt azonban gabonakivitele is. Talajkincsekben való mérhetetlen gazdagsága miatt bátran lehet Algírt Franciaország ipara egyik fő hajtókerekének nevezni. Bő- j ségesen rende kezik vasércekkel, cinkkel, | ólommal, foszfáttal, antimónnal, rézzel és I higannyal, hasonlóképpen szénben Is igen ] gazdag. Legjelentősebb szénterülete a ten- ; gerparttól körülbelül 600 ki ométerre fekvő 8600 négyzetkilométer kiterjedésű Ham- Ratna medence. Az utóbbi években olajat Is találtak Algírban. Az elmúlt 70 esztendőben kitermelt vasércmennyisége 58 miliő tonna volt. Algír ásványkincseinek élén feltét'enül a mészfoszfát áll, amelyet nem kevesebb, mint 1 milliárd tonnára becsű nek. Ebből évente 600 ezer tonnát termelnek ki. Az egyéb ásványok termelési kapacitása ezzel szemben a piac állásához mérten igen ingadozó volt.

Franciaország büszkesége a kék tenger partján Az Algiri-öböl nyugati oldalának meredek, sziklás partjához ragasztva fekszik, pazar festői képet nyújtva, Algír hasonnevű fővárosa, egyetlen szikrázó fényfolt — a franciák büszkesége. A tarajos hullámok fehéren tajtékzó habja mossa szakadatlanul a csillogó partokat, amelyek mögött a mosók karcsú tornyai büszkén és fehéren törnek I az afrikai ég végtelen kékségébe. Káprázó j szemmel nézi az idegen a fénynek ezt a pa- 1 zár pompáját, valósággal fáj az ember sze- jj me, a nap azonban könyörte'enül Izzik és | konok fénnyel borltja a fehér meg kék szlm- ? főniájának ezt a csodás varázsát. Révedezve mered a tekintet a távolba. Hatalmas terméskövekből épült citadellán pihen meg. Régmúlt idők romantikus emléke, a híres Kasbalt. A város két részre oszlik. Az európai

alsóvárosra és a felső, mór-városra. Arabok alapították 923-ban. Algír ma Afrika legmodernebb városai közé számit. Egyetemmel, kereskedelmi főiskolával, archeológiái múzeummal, korszerű csillagvizsgáló-intézettel rendelkezik. A fökormányzó székhelye, va'amlnt egy gyarmati hadtest állomáshelye volt. Kikötőjét, amelyben tarka össze-vlsssa- ságban horgonyoztak a foltozott vitorláju arab dzsunkák, ormótlan kereskedelmi hajók és karcsutestü luxusgőzösök, a világ legbüszkébb hadihajói is meglátogatták. Ez a kis darabka fehér föld 257 ezer lakost szám- iá', ebből 177 ezer európai. A lakosság többi része a hamita-berber, illetőleg kabyl fajhoz tartozik. Hogy az utcák színes és mozgalmas mindennapi élete teljesen magán viseli a város karakterének minden bélyegét, az egészen természetes. A bazárok végeláthatatlan során és az utcákon egyaránt hamisítatlan ke’etl szokás szerint hihetetlen lárma és szemkápráztató hadonászás közepette folyik az alkudozás minden elképzelhető, sőt el nem képzelhető árura.

Az Algír fölött keresztben áthuző nap, valahol messze, lassan belecsúszik az At anti- óceán végtelenségébe, fis a váratlanul előbukkanó hold, a „fehér városból" óriás ékszert varázsol. Mint valami platinából ötvözött végtelen lánc szemel sorakoznak a város házai egymás mellett és ifjúságunk régen elfelejtettnek hitt, titokzatos arab mesélnek emlékeit idézik. Távolból agyagslpok fájdalmas da'lamának hangfoszlányait űzi felénk a szél és a varázsos őrát, csupán a viz és szél, a két kérlelhetetlen elem vitája zavarja. Békés csendben alszik és álmodik Algír. A csillagok pajkos játékot űznek a hu’lámokkal, de játékukat csak a komor némaságba burkolózó citadella nézi, amely sötét árnyékával, mintha az elmúlt idők harcaira és a városért kiontott vérre emlékeztetne.

A Salamon pecsétjével ékesített vörös lobogó birodalma

A Biblia irja, hogy senki sem szolgálhat egyszerre két urnák, a marokkói szultánnak mégis meg ke'lett tennie. Birodalmán ugyanis mint protektorátuson a franciák és spanyolok osztozkodnak. A franciáknak 450 ezer, a spanyoloknak azonban csak 29 ezer négyzetkilométer jutott. Ez az ország, a Salamon pecsétjével ékeskedő vörös lobogó ' rodalma csak 1912-ben került francia védnökség alá. A Marokkói-szultánság, vagy ahogyan az arabok hívják, A1 Maghreb ui Akzd 1850-ben még teljesen szétzü'lött ország benyomását keltette. Egyetlen vasúttal, távirővonallal, újsággal vagy bankkal sem rendelkezett. Csak egy büszkesége volt: egy ócska hadihajó, amely egy szép napon az egész lakosság szemeláttára a kikötőben sü'lyedt el. így festett az a birodalom, amelynek a Földközi-tenger környékén élő keresztény államok adót fizettek, hogy ilyenformán a szultán merész kalózai megkíméljék hajóikat. Ma már Marokkótól Marakesen át Tuniszig kényelmes, gyorsvonatösszeköttetés van, a sürgős postát pedig repülőgépek szállítják. Mindezektől eltekintve, itt terülnek el a világ legnagyobb foszfát-telepei. Több, mint 6 millió ember, legnagyobbrészt mohamedánok, 240 ezer európai és körülbelül 120 ezer zsidó él Marokkóban. A szultán csodálatos pompájú rezidenciája Fezben vaui. 350 méterrel a tenger színe felett, a termékeny Sebu partján terpeszkedik a büszke Fez, az ország egyházi, politikai és gazdasági központja. Festői falaktól körülvéve a Qued- Fez völgyben húzódik meg az ó-város, >nig az uj város, amelyet szintén hatalmas falak vesznek körül, a szultán pazar palotájával, hatalmas kaszárnyáivá', európai- és zsidónegyedével valósággal uralkodni látszik az elöbbin. Fez már 808-ban a Trisiden uralkodóház, egyben Mekka mellett az izlám második fővárosa volt. A franciáknak csak 1011-ben sikerült elfoglalniok.

Marokkóban még a legutóbbi Időkben la számtalan felkelést kellett a franciáknak leverniük. Egy alkalommal még Fezben Is véres események robbantak ki, amelyek során nem egy fiatal idegen'égionista került szomorú titkával és hazája utáni sajgó vágyakozásával Marokkó forró homokjában őrei* * nyugalomra.

Ha most valahol egy ércharang zúgva és reszketve uj órát jelez, az csak a világtörténelem számoló, ócska órája lehet, amelynek hatalmas acé'mutatója Afrikában Is fordult egyet — és ha az izlám minaretteknek nincsen is harangjuk, a sivatagi szél lágy fuvallata az örökké nyugtalan dünákat oda sodorja, ahova akarja. Uj órát ütött a világ- történelem ócska órája és zugó hangja ott reszket minden igazhivő vágyakozó szivében Marokkótól Indiáig.

T. I. B.

31IKHT

111111} ESSEN M A KELETI f ÚJSÁGBAN B

Men ezt « lapot a?.

Őrszag egüsz

VFVOKRPES KÖZÖNSÉGÉ olvassa

Budapest, dec. 15. Köztudomású, hogy a kormány 1939. január ,1-ével megindította a szakmai családpénztárak működését, amelyek az ipar, a kereskedelem, valamint a bányászat és kohászat körében dolgozó munkásokat minden gyermekük után gyermek- nevelési pótlékban részesítik. Ez a pótlék eddig gyermekenként és havonként 5 pengő volt. Az intézkedés szociá is jelentősége legszemléletesebben abból tűnik ki, hogy az összmunkásságnak ilyen címen már az első esztendőben 15 és fél millió pengőt fizettek ki. A kormány most a törvény hatá'ya alá tartozó gyermekes munkások fokozottabb megsegítése érdekében több nagyfontosEágu intézkedést tett, amennyiben a gyermekek számához mérten emelkedő és az eddiginél lényegesebb, magasabb gyermeknevelési pótlékokat állapított meg. Az egygyermekes munkások a havi 5 pengő helyett ezentúl 7 pengő, a kétgyermekesek havi 10 pengő helyett 16 pengő, a háromgyermekesek havi 15 pengő helyett 27 pengő, a négygyermekesek havi 20 pengő helyett 40 pengő, a négynél több gyermekes munkások minden gyermek után 10—10 pengő gyermekneve’ési pótlékot fognak kapni. Egy nyolcgyermekes munkás részére tehát az eddigi 40 pengő helyett havi 80 pengőt folyósít az illetékes tzakmai családpénztár.

A gyermeknevelési pótléknak átlag 60 százalékkal történt feleme' ésőt a kormány már tíz idei év decemberével hatályba léptette, vagyis a felemelt összegek kiutalása 1942. évi november hónapi munkateljesítmény alapján kezdődik. A szakmai családpénztá-