Keleti Ujság, 1942. november (25. évfolyam, 248-271. szám)

1942-11-14 / 258. szám

1942m NOVEMBER lé 5 II GUMMIHULLADEK GYŰJTÉSI HÉT november 23.—28-ika között. Házi gnmniihaVlaJéLolí gyfijlése: Kó-, sárcipők, lőmlőüt, műszaki hulládéitolr, stb. I I a magyar mérnöki kar tudásénak rovására történik. A költségvetést elfogadja. Biró István, az Erdélyi Párt vezérszónoka kérte, hogy ax Iparkamarák régi tekintélyét állítsák vissza. Ezután az idegenforgalom­ról szólott. Megállapította, hogy az idegen- forgalom nagyon jó kezekben van letéve. Kérte a minisztert, hogy áz Idegenforgalom ügyét az eddigi bölcsességgel vezesse to­vább. Foglalkozott az erdélyi fürdők hely­zetével. Hangoztatta, hogy f«en a téren va­lamilyen megoldást kell találni. A Baross Szövetséget jónak tartja, de nem látja ér­dekképviseleti szervnek. legmélyebb hálájá­nak adott kifejezést, hogy a miniszter a há­borús nehézségek ellenére te.tó alá hozta a szere tfalva—dédai vasútvonalat. Ezzel az alkotással minden erdélyi magyar ember szivébe bevéste a nevét. Kérte a minisztert, hogy a3, erdélyi vasúthálózat további kibő­vítését szorgalmazza. Rámutatott arra, hogy Székelyudvarhelyre »emerről sem vezet vas­útvonal, noha ez az ősrégi székely gazda­sági- és kulturközpont minden vonatkozás­ban megérdemli, hogy mielőbb tökéletesen belekapcsolják az ország egészséges vérke­ringésébe. Az erdélyi útépítés terén végzett hatalmas munkáért 1» háláját fejezte ki Varga József miniszternek. Elismeréssel szólott az erdélyi államépitészeti hivatalok­ról. Kiemelte a maroevásáxhelyi államépité- szeti hivatal értékes munkásságát. Végül éles elítélő szavakkal ostromolta, a stróh- nkanokat. A miniszter iránti bizalmát és há­láját kifejezve a költségvetést örömmel el­fogadta. Abonyi Ferenc, a nyilaskeresztes-páit ve­zérszónoka különböző közforgalmi társasá­gok és a postamesterek ügyével foglalko­zott, szociális kérdéseket is szóvátett, majd kitért a munkáskérdésekre. A költségvetést nem fogadja el. lllovszky János, a MEP vezérszónoka hangsúlyozta, hogy magyar keresztény ke­reskedőkre van szükség. Az átállításnak, a zsidók leváltásának céltudatosan kell történ­nie. Mint a Baross Szövetség elnöke, hangoz­tatta, hogy a magyar keresztény kereske­delem méltó kekekben van és helyesen végzi a kereskedő társadalom gazdasági irányítását. Tizenkét pontban előterjesz­tette a keresztény magyar kereskedők kí­vánságait. A miniszter iránt bizalommal van és a költségvetést örömmel elfogadja. Vasvári Lajos, a MEP vezérszónoka elis­meréssel adózott a kiváló képzettségű ma­gyar mérnöki karnak a dunai hidépitkezés- sel kapcsolatban. Részletesen foglalkozott a Magyar Államvasutakkal. Rámutatott arra, hogy az államvasutak utasforgalma 108, a teherforgalom pestig 150 százalékkal növe­kedett. Ha ennek a forgalomnak fokozatos növekedését nézzük, akkor megállapíthat­juk, milyen csodálatraméltó az a teljesít­mény, amelyet a MÁV végzett. A vasutas- ság fáradságot nem Ismerő lelkesedéssel és kitartó munkával pótolta azokat a forgalmi és közlekedési eszközhiányokat, amelyek a mult idők gazdasági politikája következté­ben a MAV-ra hárultak. A továbbiakban a vasúti munkások helyzetével foglalkozott és kérte a minisztert, hogy mozdítsa elő a vasúti munkásság életszínvonalának emel­kedését. A költségvetést elfogadta. A következő felszólaló, Közi-Horváth Jó­zsef a fiatal keresztény kereskedelem érde­kében hangoztatta, hogy a keresztény ke­reskedelemnek Is át kellett esnie a gyer­mekbetegségeken és az is bizonyos, hogy hibák is történtek. A hibákat azonban ki kell és ki lehet küszöbölni. A költségvetést elfogadja. Pándy Antal és C'soór Lajos felszólalása után Szabó János a tanoncotthonok szá­mára jobb elhelyezést sürgetett. Nagy elis­meréssel szólott az államvasutak erdélyi erőfeszítéseiről és dicséret hangján emléke­zett meg a vasúti- és kocsiszemélyzetröl. A költségvetést elfogadja. Boronkay Tivadar szólalt fel ezután. Az Erdélyrészi Hangya Központnak az elcsato- lás ideje alatt végzett tevékenységét mél­tatta. Vasúti kedvezményt kért a lelkészi kar minden tagjának, felekezeti különbség nélkül. A költségvetést elfogadta. Laky Dezső kiemelte, hogy a béke létre­jötte után gondoskodni kell arról, hogy biztosítjuk a honvédség kötelékében jelen­leg szolgáló munkásság megfejelő elhelyez­kedését. Beszéde befejező részében a keres­kedelem időszerű problémáiról szólott éa fangoztatta, hogy az újjáéledt magyar ke­reskedelmet teljes erővel segíteni kell cél­jai elérésében. A költségvetést elfogadta. Az elnök ezután az ülést órára fel- tüggegstgítg, így szervezkedik a világ zsidósága Irta: Walter Freund A világ zsidósága mindig egynek érezte magát az évszázadok folyamán, de a szoro­sabb szervezkedés titkos szálai csak az utóbbi évtizedekben kezdték átszőni a föl­det. Kevesen tudják, hogy a világ zsidóságá­nak ma, külön „kormánya“ van, amelyet a Népszövetség 1929-ben hivatalosan is elis­mert. Ez a Londonban, illetve Jeruzsálem­ben fáradhatatlanul dolgozó kormány ,Je­wish Agency for Palestine“ (Zsidó ügynök­ség Palesztina érdekében) név alatt műkö­dik, sőt minden országban „követséget“ tart fenn. Az egyes államok békéjét kívül­ről a világ zsidóságán keresztül, belülről pe­dig az országban levő ,,kisebbségek“ révén igyekszik aláaknázni. Hogyan fejlődött idáig a zsidóság szer­vezkedése? Mint ismeretes, a cionista világ­mozgalmat Theodor Herzl alapította meg 1897-ben az első cionista kongresszuson Bá­zelben, még pedig azzal a céllal, hogy a földkerekségén élő összes zsidót egyesítse Palesztina visszanyerése érdekében, hogy itt egy zsidó hazát, illetve államot lehessen alapítani. Az egyesítés után Törökország szétszakítása lett a mozgalom feladata, minthogy Palesztina akkoriban a törököké volt. Az első világháborúban jóformán csak ezért harcolt a zsidóság és az 1917. szep­tember 2-iki Lionel Walter Rotschild-hoz in­tézett úgynevezett „Balfour-nyilatkozat“-ban el Is érte célját. Túl voltak ugyan az első lépésen, de a tulajdonképpeni vágyuk, a „zsidó állam“ még mindig nem valósult meg. A világ zsidósága 1917 óta szakadatlanul ennek az önálló zsidó államnak megvalósí­tásán dolgozik. A többnyire Északameriká- ból eredő milliók révén először „otthont“ létesítettek maguknak, vagyis földvétellel kiszorították a bennszülött araíbokat. A leg­érdekesebb azonban, hogy az utóbbi 25 év­ben Palesztinába ölt milliókat nagyobb részt az angol és amerikai úgynevezett „anticio- nisták“ küldték, akik nem is közvetlen tag­jai a „Jewish Agency for Palestine“ szer­vezetnek. Az anticlonisták ugyanis a hires gettóbölcse Achad Haam („egy a népből") tanítása és tervei szerint as egész nemzsidó világ fölötti uralomra törekszenek és Pa­lesztinát csak a tervezett zsidó világállam szellemi központjává akarják tenni. Erőik egyesítésére 1929 augusztus 11. és 14 között mégis a „Jewish Agency for Pa­lestine“ szervezetben határozták eb az összes zsidó szervezetek összefogását, úgy, hogy manapság az egész világon nincs olyan zsidó, akit valamilyen titkos szál ne fűzne bármi módon az Agency-hez. Ez a nemzsidók előtt nem igen ismert zsidó testület Londonban tartja fenn székhelyét (77. Great Russel Street) és jelenleg Chaim Weizmann veze­tése alatt áll. Különösen az feltűnő ebben a szervezetben, hogy a ^nagytanácsnak“ 200 cionista és 200 anticionista tagja van. Az efölött álló ,/utminisztrativ-bizottság‘i pedig szintén 20 cionista és 20 anticionista tagot számlál. A legfelső „exekutiv (végrehajtó) bizottság“ összetételét egyelőre homály fedi. A világ minden részén élő 16 millió zsi­dót ezek szerint 200 cionista képviseli, míg a mintegy 500.000 anticionista szintén 200 képviselővel rendelkezik, akik főként az angolszász pénzügyi arisztokrácia és a „Bri­tisch Board of Jewish Deputies“, valamint „American Jewish Comitee“ tagjaiból kerül­nek ki. A földalatti világkavarodást intéző 200 anticionista tanácstag között ot találjük az egész világ zsidóit. Eszakamerikát az „Ame­rican Jewish Comitee“ 44 kiküldöttje kép­viseli és köztük vannak a Warburg-ot, Schiff-ek, Loeb-ek és Guggenheim-ek, sőt Roosevelt gazdasági tanácsadója, Sidney Hi li­man, valamint Herbert H. Lehman kormányzó és ennek öccse, Irving Lehman is. Romániából 6 zsidó tag jött, Franciaországból 4, élükön Léon Blum miniszterelnökkel (akinek efajta titkos működéséről a riomi pörben sajnos nem sok sző esett). Németország 6 zsidót küldött, köztük a hires dr. Lee Baeck fő­rabbival, Palesztina szintén hatot, Csehszlo­vákia hármat, Egyiptom egyet (báró Félix de Menasse), Bulgária egyet (Eli Sidi urat Plovdivból), Görögország egyet (Leon Ra- cansti Szalonikiből), Jugoszlávia egyet (dr. Alkaly főrabbi). De Magyarország sem ma­radt el, mert tőlünk Loew Emánuel és Szé­kely Ferenc ült ebben a zsidó kormánynak nevezhető világtanácsban. Ez a szervezeti felépítés és összetétel vi­lágosan bizonyítja a zsidók világuralmi cél­jainak valóságát. ország varázsa árad minden felvételből. Akár a karjalai runó-énekesröl készült fényképet, akár a helsinkii halpiacot megörökítő felvé­telt nézzük, egyformán rabul ejt valami megfoghatatlan, különös érzés... Jólesik el­merengeni a Viipuri, Tampere és Turku rész­leteiről készült, festői fényképek fölött s szeretnénk ott lenni a Savonlinna melletti Olaf-várában, amely csendes magányában már évszázadok óta nézegeti magát a víz tükrében.,, Vezérképviselet C. Duisberg Budapest Vili, Rákóczi-út 19 Más felvételeken Gallen-Kallela Aksetl finn művész csodálatosan szép Kalevala- illusztrációiban gyönyörködünk, hogy odébb egy egészségtől szinte kicsattanó, mosolygó lapp leányon és gyermeken akadjon meg a szemünk... Es itt vannak végül a nagyszerű Lották is, amint nemcsak a belső, hanem a tényleges fronton is odaadón teljesítik fel­adatukat. .. A kiállitást stílszerűen egésziti ki a Finn­országra vonatkozó könyvanyag, amelyet meg is vásárolhatnak a kiállítás látogatói. A finn nép élet-halál harcával foglalkozó müvek mellett megtalálhatjuk itt az északi testvérnép költészetének gyöngyszemeit is. Üdvös és hasznos tett volt a kiállítás meg-, rendezése, amely minden bizonnyal Kolozs­váron is számos hívet toboroz majd a kö­zös sorsú,1 egymás előtt kölcsönösen rokon­szenves két nép barátságának. Nagysikerű finn-ugor rokonsági ünne­pet rendezett a kolozsvári Református Kollégium Gvulai Pál Önképzőköre Kolozsvár, november 13. A kolozsvári re­formátus kollégium Gyulai Pál-önképzököre pénteken délelőtt 10 órai kezdettel nagysike­rű finnugor-rokonsági ünnepélyt rendezett. Szentpétery László, Kárpáti Egon, Somíbori Dénes, Lám. István és Zágoni István elő­adásokkal, Demjén Attila, Dávid András, Harsányt Ferenc és Fülöp Mihály szavala­tokkal működtek közre az ünnepségen. Az ünnepély az ifjúság ünnepe volt s ha a puszta tényeken tultekintünk, ez az elő­adás-sorozat sokkal többet jelent ifjúságunk­nak, mintsem a távoli szemlélő gondolhatná. Az ünnepély tulajdonképpen szervesen össze­függ a kollégium fényképkiállitásával s a kettő együtt az eredetének és rokonságának fontosságára rádöbbentett diákságot hatha­tósan támogatja a testvérségi tudat kimé- lyitésében. Az ifjúság, amely eddig többnyire elha­nyagolta a magyar tudat egyik fontos alap­pillérét: rokonságának kérdését, ráébredt arra, hogy jóvá kell tennie az eddigi mulasz­tásokat. Kutatni kezdett, mélyebben és be­hatóbban, mint ahogyan az elmúlt években tette. Kutatott és amennyire tehette, köze­lebb jutott a finn lélekhez, szellemhez. Pén­teken délelőtt a szokásos müsorszámhalmaz- ból a lelkesedés színes, átütő diadalünnepet kristályosított ki. ünnep volt, de nem a lelki részvét nélküli, külsőségekben megnyilvá­nuló ünnep: egy lelkes, ifjú magyar csoport ünnepelte annak átérzését, hogy rokonait eddig nem úgy tartotta számon, mint aho­gyan kellett volna. Finnországból jött a hí­vás, amit eddig nem hallottunk tisztán: a háború után a mi nemzedékünknek kell meg- alkotnia a finn- és észt néppel együtt a finn­ugor fajt egységetf hogy az azonos eredetű, basonlá történetü ég lelkületű rokonnépek \ vállvetett, megsokszorosodott erővel fejlesz- szék tovább tehetségeiket, töltsék be és tel­jesítsék Széchenyinek fajunk fejlesztéséről szóló magasztos eszméit. Már az első lépéseknél, amelyet a kutatás utján tettünk, észrevettük, hogy a felső ren­delet, amely 1937—38-tól az anyaországiak­nak, nekünk, északerdélyieknek pedig 1940- töl évről-évre előírja finnugor rokonsági tu­datunk elmélyítését, elérte célját: a fiatal nemzedéket elindította a mélyreható kutatás és a cselekvés utján. Állami ellenőrző Jeggyel kell tanúsítani a belföldi termésű alma minőségét Budapest, november 13. (MTI) A földmű­velésügyi miniszter rendeletet adott ki, amely kimondja a belföldi termésű alma mi­nőségének tanúsítása céljából, mind a hazai, mind pedig a vámkülföldi irányú forgalom­ban az állami ellenőrző jegy használatának engedélyezését. A rendelet felsorolja, milyen fajtájú almára lehet kérni az állami ellen­őrző jegyet. „Finn tájak — finn élet“ A iinn-ugor ünnepéllyel egyidejűleg nyílt meg a református kollégium rajztermében a „Finn tájak — finn élet“ c. fényképkiállltás is. A kiállítás megrendezése a két testvér­nép barátsága egyik lelkes fiatal hirdetőjé­nek: Szabó István VUL osztályú magánta­nulónak ötlete volt. A fiatal diák finn nyel­ven bonyolította le a kiállítás megszervezé­sét. Levelek utján összeköttetésbe lépett a „Valtion Tiedoituslaitos“ és a „Suomen Mát­kát“ nevű, Helsinkiben székelő finn propa­ganda-hivatalokkal s a két intézmény kész­ségesen rendelkezésre bocsátotta a mintegy 100 pompás felvételt felölelő anyagot. A fényképeket, táj és jelleg szerinti, ügyes és ízléses csoportosításban szombaton és vasár­nap délelőtt 10-től 1-ig a közönség is meg­tekintheti. A rajzterem fekete táblájára szines krétá­val Finnország térképét rajzolta fel egy ügyeskezü diák s nem feledkezett meg a fe­hér alapon kék kereszttel díszített finn lo­bogóról sem. A terem fala! mellett végigfutó asztalokon elhelyezett fényképeken Suomi lelke szálai n,j.n^ — A KOLOZSVÁRI UNITÁRIUS TA- NULÖIFJUSAG KETTŐS EMLÉKÜNNEPE. A kolozsvári unitárius tanulóifjúság novem­ber 15-én, vasárnap délelőtt negyed 11 óra­kor ünnepi istentiszteleten emlékezik meg a kolozsvári magyar színjátszás megalapításá­nak másfélszázados évfordulójáról. Az em­lékbeszédet Józan Miklós unitárius püspök mondja. Közreműködik :.t istentiszteleten G Fogarassy Klára és a kolozsvári unitárius középiskolások énekkara. Délután 4 órakor az ifjúság az unitárius kollégium dísztermé­ben gazdag müsoru ünnepséggel áldoz az egyházalapitó Dávid Ferenc emlékének, ha­lála 364. évfordulója alkalmából. A Szózat eléneklése után Fekete Kamilla mond elöl­járóbeszédet, Ütő Lajos székelykereszturl es­peres-lelkész „Dávid Ferenc és az ifjúság'* címmel tart előadást. Zoltán Judit és Szabó Béla szavalatokkal, Forner József, Bajusz István és Szabó Ilona zongora, Illetőleg he- gedüszámokkal működik közre. Kelemen Ist­ván pedig „Az ifjúság Dávid Ferenc emléke előtt" címmel tart előadást. Záróbeszédet Józan Miklós püspök mond. Jó ÁRU ÉS JÓ HIRDETÉS jkabía. a ^

Next

/
Thumbnails
Contents