Keleti Ujság, 1942. november (25. évfolyam, 248-271. szám)
1942-11-13 / 257. szám
1942» NOVEMBEU 13 Rendületlen hittel bízom abban, hogy ez a küzdelem a magyar igazság győzelmével végződik hangsúlyozza Kormányzó Urunknak az országgyűlés két házához intézett legfelsőbb kézirata Budapest, nov. 12. (MTI) A képviselőhöz (csütörtöki ülését. 10 óra után néhány perccel íny it ott a meg Tusnádi Nagy András elnök. Az ülés iránt pártállásra való tekintet nélkül rendkívül nagy érdekló'dés nyilvánult meg. A képviselők sötét ruhában jelentek íneg. A megnyitó után az elnök bejelentette, hogy a miniszterelnök akar szólani. A szólásra emelkedett Kállay Miklós miniszterelnök bejelentette, hogy legmagasabb kormányzói kézirat érkezett. Kérte felolvasását és kihirdetését. A Ház tagjai a kormányzói üzenetet állva hallgatták végig. A Ház jegyzője olvasta ,fel öföméltósága üzenetét, amely így hangzik: * Kormányzó Urunlt; Sohasem volt nagyobb szükség « nemzeti egységret mini ebben az éfefbalál-kiizdelemben Tisztelt Országgyűlés! p Hálásan köszönöm a magyar törvényho- I zásnak, hogy hősi halált halt fiam emlékét í bensőséges kegyelettel megörökítette és özvegye és árvája iránt annyi szerété tét tanúsított. De köszönöm az irántam kifejezésre juttatott együttérzést is, amely jól esett, bár az ilyen csapásra nincs vigasz. Különösen örömömre szolgál az országgyűlésnek az az elhatározása, hogy szeretett fiam emlékének megörökítésével kapcsolatban a fennálló törvényes rendelkezéseken felül Is Intézményesen gondoskodni kíván mindazok özvegyei és árvái sorsának enyhítéséről, akik a dicsőség mezején életüket áldozták a Hazáért. Bz az elhatározás is a magyar hagyományokhoz méltóan juttatja kifejezésre a nemzet sorsközösségét és háláját mindazok iránt, akik áldozatul a saját életüket adták. Szeretett fiamat, aki emberi értékével nagy szolgálatára lehetett volna Hazájának, a kötelességérzet vitte végzete felé. Nem tarthattam volna vissza akkor sem, ha akartam volna. Kimúlása vesztesége a Hazának, de életének feláldozásával uj babért szerzett abba a soha el nem hervadó koszorúba, amely a magyar katonát a harcban mindig megillette. Sorsdöntő korszakot élünk. Az egész világ harcban áll. Ebben a harcban a becsület, a magyar hűség és az élet logikája irányítja magatartásunkat fajtánk és Hazánk védelmében. Az államfő helyzete ma különösen nehéz és felelősségteljes. Ezt az őrhelyet nem kerestem sem magam, sem a fiam számára, de amit vállaltam, vállalom azt a nehéz időkben is, inig az Isten kegyelme nekem erőt ad. Ezután sem kivánok egyebet, mint a nemzet javáért munkálkodni és minden kérdésben ilyen körül mények között úgy határozni, úgy cselekedni, mint ahogyan azt a nemzet érdeke megkívánja. Ma min- denekfeiett az a kötelességünk, hogy el legyünk készülve a további erőpróbákra, ütőképes hadseregre van szükségünk. Ez a nemzet egész erejét igényli és ezért is erősen gyarapitanunk kell gazdaságilag. Mindenki fokozott mértékben állitsa munkaerejét, szorgalmát és ha van, tőkéjét a végső cél szolgálatába. Reformokra haladó országunknak szükség» van, de ezeket lelkiismeretünkre hallgatva okosan hajtsuk végre. Veszélyes, ha a nemzet csak indulataira hallgat s nem rendelkezik a szükséges érzékkel a való helyzet iránt. Sohasem szabad a politikának az erőszakot, az igazságtalanságot szolgálatába állitania. A törvényes belső rend fenntartásával áll vagy bukik minden ország. Ennek a szempontnak szolgálata mindenkinek nemcsak kötelessége, hanem létérdeke is. Történelmünk során talán sohasem volt nagyobb szükség a nemzeti egységre, mint ennek a most folyó élet-hal ál küzdelemnek az idején, amelynek kimenetele talán évszár zadokra fogja eldönteni a magyar nemzet sorsát. Rendületlen hittel bízom abban, hogy ez a küzdelem a magyar igazság győzelmével fog végződni. Ez az erős hitem nem rendült meg nemzeti, életünknek abban a korszakában sem, amikor az alattomos felforgatás aknamunkája kicsavarta a magyar katona kezéből a négy éven át diadallal forgatott fegyvert és ellenségeink prédájává dobta oda az országot. A magyar nemzet életét ezer év óta eligazító isteni gondviselés akkor sem hagyta magára Szent István országát és mihelyt a nemzet a nagy csapásból felocsúdva újra megtalálta önmagát, emelt fővel és erős lélekkel indult cl ismét az örök igazság utján a feltámadás felé. Es ha most ennek az útnak még előttünk lévő részén minden magyar teljesiti a nemzet iránt való minden kötelezettségét és lelkiismeretesen elvégzi a maga becsületes munkáját azon a helyen, ahová a Gondviselés állította, meg vagyok győződve arról, hogy elérkezünk a célba: országunk, magyar fajtánk és egész népünk örök és boldog jövendőjéhez. Isten áldása kísérje: az országgyűlés munkáját a Haza javára és dicsőségére. Kelt Budapesten, 1942. évi november hó 7. napján. Horthy Miklós s.k. Kállay Miklós s.k. Komoly erőpróbára kell felkészülnünk a nagy nemzeti célok szolgálatában Az országgyűlés tagjai a kézirat felolvasása után percekig rendkívül meleg és lelkes ünneplésben részesítették Magyarország Kormányzóját, majd Tasnádi Nagy András elnök szólalt fel, aki többi közölt ezt mondta: — A Ház minden tagja mélységes meg- illetödéssel hallgatta a most meghirdetett magas kormányzói üzenetet. A legelső magyar ember nemes gyásza, lelkének a nemzet leikével egybeolvadása talált benne fennkölt szavakban kifejezést. E szavak hallatán megújul a ml gyászoló szivünk fájdalma is és megújul a mélységes tisztelet és ragaszkodás érzése öföméltósága személye iránt, aki a legnagyobb csapást is erős lélekkel hordozta és akinek szavai a mai nehéz időkben hitet, bizalmat és erőt sugároznak. — Megértjük e szavakat. Tudjuk, hogy komoly erőpróbára kell felkészülni nagy nemzeti célok szolgálatában. Hitet teszünk az ország jövőjébe vetett rendületlen bizalmunkról, hitet a Kormányzó Ur öföméltósága iránti tiszteletteljes ragaszkodásunkról, hűségünkről és kérjük a Mindenhatót, tartsa meg nemzete számára töretlen lelki- és testierőben még számos évig és adja megérnie azt, aminek életét szentelte: nemzete, népe, magyar fajtája boldogságát. A Ház tagjai az elnök szavai után újra hosszú, igen meleg ünneplésben részesítették Magyarország Kormányzóját. Az elnök ezután az ülést fél órára felfüggesztette. 265 miiSió pengő a föSdmuveiésügyi tárca liölfségretésénelc végösszege Az ülés újbóli megnyitása után Tasnádi Nagy András elnök bejelentette, hogy a Ház ülését háromnegyed órával meghosszabbítják, majd Boér Ágoston emelkedett szólásra és egy órás előadói beszédében ismertette a földművelésügyi tárca költségvetését. Mindenekelőtt bejelentette, hogy az 1943. költségvetési év terveiben és elgondolásaiban még nagyobbvonalu, mint az előző évi volt. A tárca költségvetésének végösszege csaknem Z65 millió pengő. Ez igazolja azt, hogy a kormányzat át van hatva a mezőgazdaság elsőrendű fontosságától. A földművelésügyi kormányzat nagy súlyt helyez a háborús gazdálkodásra és a mezögazdaságfejlesztési törvény végrehajtására. A nemzet a gazdaközönséggel szemben még fokozottabb követelményeket támaszt, mint a múltban és megköveteli, hogy minden gazda és munkás tudása legjavát adja és tudjon áldozatokat is hozni. A termelés nélkülözhetetlen feltétele a munkafegyeleyi, amelynek biztosítása érdekében a földművelésügyi kormányzat mindent meg fog tenni. A vita első szónoka Piukovich József, a Magyar Megújulás Nemzeti Szocialista Párt- szövetség szónoka. Az ipari növények termesztését még fokozottabb mértékben kérte. A mezőgazdaság az ország legnagyobb hadiüzeme és a mai nehéz időkben a parasztságot még fokozottabb mértékben kell bcálli- tani a nemzetgazdaság életébe. A költségvetést nem fogadja el. Máriássy Mihály, a MÉP vezérszónoka hangsúlyozta, hogy minden földet a mezőgaz- adság szolgálatába Iccll állítani. A duna— tiszaközl mocsaras, szikes területeket termőföldé kell átalakítani. Ezt a kérdést természetesen nem lehet máról-holnapra megoldani, de intenziven kell foglalkozni vele, fel kell készülni a háború utáni helyzetre. A költségvetést elfogadja. Ifj. Tatár Imre, a Nyilaskeresztes Párt vezérszónoka szerint kevés a földművelésügyi tárca dotálására juttatott összeg. A költség- vetést nem fogadja el. Ember Géza, az Erdélyi Párt vezérszónoka hangoztatta, hogy a háborús állapotban a honvédelmi tárca után a földművelésügyi a legfontosabb tárca. Részletesen foglalkozott az Erdélyi Gazdasági Egyesület működésével és kiemelte, hogy a háború tartamára az egyesület fenntartása igen fontos, örömmel állapította meg, hogy a trianoni országban Ipasö gazdakörök is jól működnek. Elismeréssel szólt a gazdasági tanfolyamokról és főleg a szaktanfolyamokról. Az erdélyi birtokos ........ társadalom csodálatos türelemmel járja az agrárreviziót. A nemzeti érzést a magyar birtokos társadalom tudta legjobban fenntartani. Ezt érezték a románok is. A költség- vetést elfogadta. B. Szabó István, a Kisgazda Párt vezérszónoka kifogásolta, hogy a kisbirtok kataszteri tiszta jövedelmét és ennek következtében adóalapját is magasabban állapítják meg, mint a nagybirtokét. A költségvetést nem fogadta el. Báró Rossner István, a MkP második vezérszónoka kifejtette, hogy agrárpolitikánk jövőjében három időszakot különböztet meg. Az első a nyersanyag és a tömegcikkek hiányának kora, amelyben a tömegtermelésnek minél nagyobb fokozására kell törekedni. A másik korszalr akkor következik el, amikor a háborús pusztításokat a világ kiheveri. Az átállításhoz azonban kiegyensúlyozott birtokviszonyokat, kell teremteni. A harmadik a béke kora, amikor a mezőgazdasági vérseny- képességnek előfeltétele a legmesszebbmenő racionalizálás és minőségi termelés lesz. A költségvetést elfogadta. Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter felszólalása után a Felsőház elfogadta az önkormányzati tisztviselők szolgálati viszonyának átmeneti szabályozásáról szóló törvényjavaslatot A Felsőház csütörtökön délelőtt ülést tartott. Felolvasták a kormányzói kéziratot, amelyet a Felsöház tagjai állva hallgattak végig. A kormányzói kéziratot a Felsöház tagjai éljenzéssel fogadták. Szünet után az elnök kegyeletes szavakkal elparentálta az időközben elhunyt Pékár Mihály és Ruffy Varga Kálmán felsőházi tagokat. Napirend szerint következett az országos mezőgazdasági kamara négy felsőházi tagjának kisorsolása. Kisorsolták Nadányi Pál, Mészáros István, S. Bálint György és Rázgha Károly neveit. Ezután áttértek a Szombathely és Kaposvár megyei városoknak törvényható- ságu jogú városokká alakításáról szóló törvényjavaslat tárgyalására. A Felsöház Ostffy Rajos felszólalása után a törvényjavaslatot általánosságban és részleteiben Is elfogadta. Ezután áttértek a vármegyei, városi és községi tisztviselők alkalmazásának, valamint egyes szolgálati viszonyainak átmeneti szabályozásáról szóló törvényjavaslat tárgyalására. Szilágyi Lajos, Harrer Ferenc, Jókay- Ihász Miklós, Rázgha Károly és Meskó Zoltán felszólalása után vitéz Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter emelkedett szólásra és válaszolt a vita során elhangzott felszólalásokra. Mindenekelőtt örömmel konstatálta, hogy a vita valamennyi szónoka elfogadta a javaslatot. Hangoztatta, hogy nem akar döntést provokálni abban a tekintetben, hogy melyik rendszer a helyes, a kinevezés, vagy pedig a választás rendszere, mert nem tudja, hogy mit hoz a jövő és nem tudja, hogy az ország helyzete mit fog indokolttá tenni. Ez az oka annak, hogy ideiglenes javaslattal jött. A kinevezéses rendszer megszünteti a bizonytalanságot, ami a tisztviselők helyzetében mutatkozik. A kinevezési rendszernek előnye többi között abban is rejlik, hogy van, akit felelősségre lehet vonni. A kinevezést mindig az országos közérdek szemelött tartásával kell gyakorolni. Semmiféle mellékszempontnak nem szabad érvényesülnie. Rendkívül szomotu, ha valaki a kinevezéseknél figyelemmel lenne a tisztviselők pártállására. Az ilyen minisztert a politikai felelősség alapján el' kellene távolítani. A miniszter ezután az önkormányzati tisztviselők státusáról és helyzetéről beszélt, kiemelve, hogy a tisztviselötársada- lom mai helyzete nem rózsás. Az állam azonban, bármennyire is akarja, nem tud olyan fizetést adni a tisztviselőknek, hogy az konkuráljon a magántisztviselők fizetésével. Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter beszéde további részében azt hangoztatta, hogy a javaslat révén az önkormányzati tisztviselők előléptetései lényegesén javulnak. Árrá az álláspontra helyezkedik, hogy csak az a tisztviselő mehet előre, aki minden tekintetben megfelel. A szamárlétra elvének a végsőkig nem lehet érvényesülnie. Kérte a javaslat elfogadását. A Felsöház ezután a javaslatot általánosságban elfogadta. A részletes vita során Meskó Zoltán terjesztett elő módosító indítványt, amely szerint a tiszti ügyészt csak saját kérelmére lehessen áthelyezni más törvényhatósághoz. A Felsőház a módosító javaslatot elvetette és a törvényjavaslatot a képviselőház szövegezésében változatlanul elfogadta. Az elnök ezután napirendi javaslatot tett, amely szerint a kép- viselöházből átérkezö ügyek szerint fog dönteni a Felsöház legközelebbi ülésének megállapításáról. A Felsőház ülése egynegyed 2 óra után néhány perccel ért véget. Pélery József dr., az uy váci püspök Levonult székvárosába Vác, november 12. (MTI.) Pélery József dr., az uj váci püspök szerdán bevonult székvárosába. Vanyek Béla apátkanonok plébános, lnczédi-Meissner János dr. polgármester, továbbá az állomásparancsnok és a rendőkapitány üdvözölték. Harangzúgás közben érkezett a székesegyházba, melynek csarnokában a székeskáptalan, a küldöttségek és az iskolásgyermekek tömege várakozott. Kovács Vince felszentelt püspök, káptalani helynök üdvözölte a teljes egyházi díszben érkezett Pélery József megyéspüspököt, aki közvetlen hangon válaszolt a szeretetteljes üdvözlésre, majd a püspök a város főterén álló világhE boms hősi emlékműhöz vonult és azt megkoszorúzta. A beiktatási ünnepség Vác/ november 12. A váci székesegyházban csütörtök délelőtt iktatták be ünnepélyesen méltóságába Pétery József váci megyéspüspököt. Az ünnepségen a vallás- és közoktatásügyi minisztert Stolpa József államtitkár képviselte. A váci káptalan és az egy- megye papsága nevében Kolozsváry Mihály nagyprépost üdvözölte az uj föpásztort Pétery József megköszönte az üdvözlő szavakat s szózatot intézett a papsághoz, majd elmondta első főpapi szentmiséjét, (MTI)
