Keleti Ujság, 1942. november (25. évfolyam, 248-271. szám)

1942-11-13 / 257. szám

1942» NOVEMBEU 13 Rendületlen hittel bízom abban, hogy ez a küzdelem a magyar igazság győzelmével végződik hangsúlyozza Kormányzó Urunknak az országgyűlés két házához intézett legfelsőbb kézirata Budapest, nov. 12. (MTI) A képviselőhöz (csütörtöki ülését. 10 óra után néhány perccel íny it ott a meg Tusnádi Nagy András elnök. Az ülés iránt pártállásra való tekintet nél­kül rendkívül nagy érdekló'dés nyilvánult meg. A képviselők sötét ruhában jelentek íneg. A megnyitó után az elnök bejelentette, hogy a miniszterelnök akar szólani. A szó­lásra emelkedett Kállay Miklós miniszterel­nök bejelentette, hogy legmagasabb kor­mányzói kézirat érkezett. Kérte felolvasá­sát és kihirdetését. A Ház tagjai a kormányzói üzenetet áll­va hallgatták végig. A Ház jegyzője olvasta ,fel öföméltósága üzenetét, amely így hang­zik: * Kormányzó Urunlt; Sohasem volt nagyobb szükség « nemzeti egységret mini ebben az éfefbalál-kiizdelemben Tisztelt Országgyűlés! p Hálásan köszönöm a magyar törvényho- I zásnak, hogy hősi halált halt fiam emlékét í bensőséges kegyelettel megörökítette és öz­vegye és árvája iránt annyi szerété tét tanú­sított. De köszönöm az irántam kifejezésre juttatott együttérzést is, amely jól esett, bár az ilyen csapásra nincs vigasz. Különö­sen örömömre szolgál az országgyűlésnek az az elhatározása, hogy szeretett fiam emlé­kének megörökítésével kapcsolatban a fenn­álló törvényes rendelkezéseken felül Is In­tézményesen gondoskodni kíván mindazok özvegyei és árvái sorsának enyhítéséről, akik a dicsőség mezején életüket áldozták a Ha­záért. Bz az elhatározás is a magyar hagyo­mányokhoz méltóan juttatja kifejezésre a nemzet sorsközösségét és háláját mindazok iránt, akik áldozatul a saját életüket adták. Szeretett fiamat, aki emberi értékével nagy szolgálatára lehetett volna Hazájának, a kötelességérzet vitte végzete felé. Nem tarthattam volna vissza akkor sem, ha akartam volna. Kimúlása vesztesége a Ha­zának, de életének feláldozásával uj babért szerzett abba a soha el nem hervadó koszo­rúba, amely a magyar katonát a harcban mindig megillette. Sorsdöntő korszakot élünk. Az egész világ harcban áll. Ebben a harcban a becsület, a magyar hűség és az élet logikája irányítja magatartásunkat fajtánk és Hazánk védel­mében. Az államfő helyzete ma különösen nehéz és felelősségteljes. Ezt az őrhelyet nem kerestem sem magam, sem a fiam szá­mára, de amit vállaltam, vállalom azt a ne­héz időkben is, inig az Isten kegyelme ne­kem erőt ad. Ezután sem kivánok egyebet, mint a nemzet javáért munkálkodni és min­den kérdésben ilyen körül mények között úgy határozni, úgy cselekedni, mint ahogyan azt a nemzet érdeke megkívánja. Ma min- denekfeiett az a kötelességünk, hogy el le­gyünk készülve a további erőpróbákra, ütő­képes hadseregre van szükségünk. Ez a nemzet egész erejét igényli és ezért is erő­sen gyarapitanunk kell gazdaságilag. Min­denki fokozott mértékben állitsa munkaere­jét, szorgalmát és ha van, tőkéjét a végső cél szolgálatába. Reformokra haladó orszá­gunknak szükség» van, de ezeket lelkiisme­retünkre hallgatva okosan hajtsuk végre. Veszélyes, ha a nemzet csak indulataira hall­gat s nem rendelkezik a szükséges érzékkel a való helyzet iránt. Sohasem szabad a po­litikának az erőszakot, az igazságtalanságot szolgálatába állitania. A törvényes belső rend fenntartásával áll vagy bukik minden ország. Ennek a szempontnak szolgálata mindenkinek nemcsak kötelessége, hanem létérdeke is. Történelmünk során talán sohasem volt nagyobb szükség a nemzeti egységre, mint ennek a most folyó élet-hal ál küzdelemnek az idején, amelynek kimenetele talán évszár zadokra fogja eldönteni a magyar nemzet sorsát. Rendületlen hittel bízom abban, hogy ez a küzdelem a magyar igazság győzelmé­vel fog végződni. Ez az erős hitem nem ren­dült meg nemzeti, életünknek abban a kor­szakában sem, amikor az alattomos felfor­gatás aknamunkája kicsavarta a magyar katona kezéből a négy éven át diadallal for­gatott fegyvert és ellenségeink prédájává dobta oda az országot. A magyar nemzet életét ezer év óta eligazító isteni gondvise­lés akkor sem hagyta magára Szent István országát és mihelyt a nemzet a nagy csa­pásból felocsúdva újra megtalálta önmagát, emelt fővel és erős lélekkel indult cl ismét az örök igazság utján a feltámadás felé. Es ha most ennek az útnak még előttünk lévő részén minden magyar teljesiti a nemzet iránt való minden kötelezettségét és lelki­ismeretesen elvégzi a maga becsületes mun­káját azon a helyen, ahová a Gondviselés ál­lította, meg vagyok győződve arról, hogy elérkezünk a célba: országunk, magyar faj­tánk és egész népünk örök és boldog jöven­dőjéhez. Isten áldása kísérje: az országgyűlés mun­káját a Haza javára és dicsőségére. Kelt Budapesten, 1942. évi november hó 7. napján. Horthy Miklós s.k. Kállay Miklós s.k. Komoly erőpróbára kell felkészülnünk a nagy nemzeti célok szolgálatában Az országgyűlés tagjai a kézirat felolva­sása után percekig rendkívül meleg és lel­kes ünneplésben részesítették Magyarország Kormányzóját, majd Tasnádi Nagy András elnök szólalt fel, aki többi közölt ezt mondta: — A Ház minden tagja mélységes meg- illetödéssel hallgatta a most meghirdetett magas kormányzói üzenetet. A legelső ma­gyar ember nemes gyásza, lelkének a nem­zet leikével egybeolvadása talált benne fennkölt szavakban kifejezést. E szavak hallatán megújul a ml gyászoló szivünk fáj­dalma is és megújul a mélységes tisztelet és ragaszkodás érzése öföméltósága szemé­lye iránt, aki a legnagyobb csapást is erős lélekkel hordozta és akinek szavai a mai nehéz időkben hitet, bizalmat és erőt sugá­roznak. — Megértjük e szavakat. Tudjuk, hogy komoly erőpróbára kell felkészülni nagy nemzeti célok szolgálatában. Hitet teszünk az ország jövőjébe vetett rendületlen bizal­munkról, hitet a Kormányzó Ur öföméltó­sága iránti tiszteletteljes ragaszkodásunk­ról, hűségünkről és kérjük a Mindenhatót, tartsa meg nemzete számára töretlen lelki- és testierőben még számos évig és adja megérnie azt, aminek életét szentelte: nem­zete, népe, magyar fajtája boldogságát. A Ház tagjai az elnök szavai után újra hosszú, igen meleg ünneplésben részesítet­ték Magyarország Kormányzóját. Az elnök ezután az ülést fél órára felfüggesztette. 265 miiSió pengő a föSdmuveiésügyi tárca liölfségretésénelc végösszege Az ülés újbóli megnyitása után Tasnádi Nagy András elnök bejelentette, hogy a Ház ülését háromnegyed órával meghosszab­bítják, majd Boér Ágoston emelkedett szó­lásra és egy órás előadói beszédében ismer­tette a földművelésügyi tárca költségvetését. Mindenekelőtt bejelentette, hogy az 1943. költségvetési év terveiben és elgondolásaiban még nagyobbvonalu, mint az előző évi volt. A tárca költségvetésének végösszege csak­nem Z65 millió pengő. Ez igazolja azt, hogy a kormányzat át van hatva a mezőgazdaság elsőrendű fontosságától. A földművelésügyi kormányzat nagy súlyt helyez a háborús gazdálkodásra és a mezögazdaságfejlesztési törvény végrehajtására. A nemzet a gazda­közönséggel szemben még fokozottabb köve­telményeket támaszt, mint a múltban és megköveteli, hogy minden gazda és munkás tudása legjavát adja és tudjon áldozatokat is hozni. A termelés nélkülözhetetlen felté­tele a munkafegyeleyi, amelynek biztosítása érdekében a földművelésügyi kormányzat mindent meg fog tenni. A vita első szónoka Piukovich József, a Magyar Megújulás Nemzeti Szocialista Párt- szövetség szónoka. Az ipari növények ter­mesztését még fokozottabb mértékben kérte. A mezőgazdaság az ország legnagyobb hadi­üzeme és a mai nehéz időkben a parasztsá­got még fokozottabb mértékben kell bcálli- tani a nemzetgazdaság életébe. A költségve­tést nem fogadja el. Máriássy Mihály, a MÉP vezérszónoka hangsúlyozta, hogy minden földet a mezőgaz- adság szolgálatába Iccll állítani. A duna— tiszaközl mocsaras, szikes területeket termő­földé kell átalakítani. Ezt a kérdést termé­szetesen nem lehet máról-holnapra megoldani, de intenziven kell foglalkozni vele, fel kell készülni a háború utáni helyzetre. A költ­ségvetést elfogadja. Ifj. Tatár Imre, a Nyilaskeresztes Párt vezérszónoka szerint kevés a földművelésügyi tárca dotálására juttatott összeg. A költség- vetést nem fogadja el. Ember Géza, az Erdélyi Párt vezérszó­noka hangoztatta, hogy a háborús állapotban a honvédelmi tárca után a földművelésügyi a legfontosabb tárca. Részletesen foglalkozott az Erdélyi Gazdasági Egyesület működésével és kiemelte, hogy a háború tartamára az egyesület fenntartása igen fontos, örömmel állapította meg, hogy a trianoni országban Ipasö gazdakörök is jól működnek. Elismerés­sel szólt a gazdasági tanfolyamokról és főleg a szaktanfolyamokról. Az erdélyi birtokos ........ társadalom csodálatos türelemmel járja az agrárreviziót. A nemzeti érzést a magyar birtokos társadalom tudta legjobban fenn­tartani. Ezt érezték a románok is. A költség- vetést elfogadta. B. Szabó István, a Kisgazda Párt vezér­szónoka kifogásolta, hogy a kisbirtok katasz­teri tiszta jövedelmét és ennek következtében adóalapját is magasabban állapítják meg, mint a nagybirtokét. A költségvetést nem fogadta el. Báró Rossner István, a MkP második ve­zérszónoka kifejtette, hogy agrárpolitikánk jövőjében három időszakot különböztet meg. Az első a nyersanyag és a tömegcikkek hiá­nyának kora, amelyben a tömegtermelésnek minél nagyobb fokozására kell törekedni. A másik korszalr akkor következik el, amikor a háborús pusztításokat a világ kiheveri. Az átállításhoz azonban kiegyensúlyozott bir­tokviszonyokat, kell teremteni. A harmadik a béke kora, amikor a mezőgazdasági vérseny- képességnek előfeltétele a legmesszebbmenő racionalizálás és minőségi termelés lesz. A költségvetést elfogadta. Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter felszólalása után a Felsőház elfogadta az önkormányzati tiszt­viselők szolgálati viszonyának átmeneti szabályo­zásáról szóló törvényjavaslatot A Felsőház csütörtökön délelőtt ülést tar­tott. Felolvasták a kormányzói kéziratot, amelyet a Felsöház tagjai állva hallgattak végig. A kormányzói kéziratot a Felsöház tagjai éljenzéssel fogadták. Szünet után az elnök kegyeletes szavakkal elparentálta az időközben elhunyt Pékár Mihály és Ruffy Varga Kálmán felsőházi tagokat. Napirend szerint következett az országos mezőgazda­sági kamara négy felsőházi tagjának kisor­solása. Kisorsolták Nadányi Pál, Mészáros István, S. Bálint György és Rázgha Károly neveit. Ezután áttértek a Szombathely és Kaposvár megyei városoknak törvényható- ságu jogú városokká alakításáról szóló tör­vényjavaslat tárgyalására. A Felsöház Ostffy Rajos felszólalása után a törvényja­vaslatot általánosságban és részleteiben Is elfogadta. Ezután áttértek a vármegyei, városi és községi tisztviselők alkalmazásának, vala­mint egyes szolgálati viszonyainak átme­neti szabályozásáról szóló törvényjavaslat tárgyalására. Szilágyi Lajos, Harrer Ferenc, Jókay- Ihász Miklós, Rázgha Károly és Meskó Zol­tán felszólalása után vitéz Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter emelkedett szó­lásra és válaszolt a vita során elhangzott felszólalásokra. Mindenekelőtt örömmel konstatálta, hogy a vita valamennyi szónoka elfogadta a ja­vaslatot. Hangoztatta, hogy nem akar dön­tést provokálni abban a tekintetben, hogy melyik rendszer a helyes, a kinevezés, vagy pedig a választás rendszere, mert nem tudja, hogy mit hoz a jövő és nem tudja, hogy az ország helyzete mit fog indokolttá tenni. Ez az oka annak, hogy ideiglenes ja­vaslattal jött. A kinevezéses rendszer meg­szünteti a bizonytalanságot, ami a tisztvi­selők helyzetében mutatkozik. A kinevezési rendszernek előnye többi között abban is rejlik, hogy van, akit felelősségre lehet vonni. A kinevezést mindig az országos közérdek szemelött tartásával kell gyako­rolni. Semmiféle mellékszempontnak nem szabad érvényesülnie. Rendkívül szomotu, ha valaki a kinevezéseknél figyelemmel lenne a tisztviselők pártállására. Az ilyen minisztert a politikai felelősség alapján el' kellene távolítani. A miniszter ezután az önkormányzati tisztviselők státusáról és helyzetéről be­szélt, kiemelve, hogy a tisztviselötársada- lom mai helyzete nem rózsás. Az állam azonban, bármennyire is akarja, nem tud olyan fizetést adni a tisztviselőknek, hogy az konkuráljon a magántisztviselők fizeté­sével. Keresztes-Fischer Ferenc belügymi­niszter beszéde további részében azt han­goztatta, hogy a javaslat révén az önkor­mányzati tisztviselők előléptetései lényege­sén javulnak. Árrá az álláspontra helyezke­dik, hogy csak az a tisztviselő mehet előre, aki minden tekintetben megfelel. A sza­márlétra elvének a végsőkig nem lehet ér­vényesülnie. Kérte a javaslat elfogadását. A Felsöház ezután a javaslatot általános­ságban elfogadta. A részletes vita során Meskó Zoltán terjesztett elő módosító in­dítványt, amely szerint a tiszti ügyészt csak saját kérelmére lehessen áthelyezni más törvényhatósághoz. A Felsőház a mó­dosító javaslatot elvetette és a törvényja­vaslatot a képviselőház szövegezésében vál­tozatlanul elfogadta. Az elnök ezután napi­rendi javaslatot tett, amely szerint a kép- viselöházből átérkezö ügyek szerint fog dönteni a Felsöház legközelebbi ülésének megállapításáról. A Felsőház ülése egynegyed 2 óra után néhány perccel ért véget. Pélery József dr., az uy váci püspök Levonult székvárosába Vác, november 12. (MTI.) Pélery József dr., az uj váci püspök szerdán bevonult székvárosába. Vanyek Béla apátkanonok plébános, lnczédi-Meissner János dr. pol­gármester, továbbá az állomásparancsnok és a rendőkapitány üdvözölték. Harangzú­gás közben érkezett a székesegyházba, melynek csarnokában a székeskáptalan, a küldöttségek és az iskolásgyermekek tö­mege várakozott. Kovács Vince felszentelt püspök, káptalani helynök üdvözölte a tel­jes egyházi díszben érkezett Pélery József megyéspüspököt, aki közvetlen hangon vá­laszolt a szeretetteljes üdvözlésre, majd a püspök a város főterén álló világhE boms hősi emlékműhöz vonult és azt megkoszo­rúzta. A beiktatási ünnepség Vác/ november 12. A váci székesegyházban csütörtök délelőtt iktatták be ünnepélyesen méltóságába Pétery József váci megyés­püspököt. Az ünnepségen a vallás- és köz­oktatásügyi minisztert Stolpa József állam­titkár képviselte. A váci káptalan és az egy- megye papsága nevében Kolozsváry Mihály nagyprépost üdvözölte az uj föpásztort Pé­tery József megköszönte az üdvözlő szava­kat s szózatot intézett a papsághoz, majd elmondta első főpapi szentmiséjét, (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents