Keleti Ujság, 1942. november (25. évfolyam, 248-271. szám)

1942-11-03 / 248. szám

5 1942. NOVEMBBH. 3 Vasárnap ünnepélyes külsőségek között osztják ki a kitüntetéseket a Nemzetvédelmi Kereszt uj kolozsvári tulajdonosainak Kolozsvár, november 2. A Kormányzó Ur nemrégiben legmagasabb elhatározásával több derék kolozsvári magyar polgárt tün­tetett ki a világháborút követő forradalmak és ellenforradalmak idején, valamint az or­szág elszakított területeinek visszaszerzése körül életüket önként veszélyeztető cseleke­detükért a Nemzetvédelmi Kereszttel. Az újabban kitüntetetteknek ünnepélyes külsőségek között adják át a kolozsvári Színkörben november 8-án, vasárnap délelőtt fél 12 órakor a Nemzetvédelmi Kereszteket. Az ünnepély a Hiszekeggyel kezdődik, amelyet a levente-zenekar ad elő. Megnyitó beszédet Vékás la jós dr. kir. Ítélőtáblái el­nök, az albizottság elnöke mond. Utána i a központ kiküldöttjének ünnepi beszéde kö­vetkezik, majd a kitüntetettek fogadalmat tesznek. Ezután következik a Nemzetvédelmi Keresztek ünnepélyes átadása a kitüntetet­teknek. A megajándékozottak nevében 7n- czédy-Joksman Ödön dr., Kolozsvár és Ko- lozs-vármegye főispánja beszél, majd a „Hiszekegy“ eléneklése után a Nemzetvédel­mi Keresztesek a Mátyás-szobor elé vonul­nak és megkoszorúzzák a szobrot. A rendezőség tájékoztatja a meghívotta­kat, hogy a megjelenés magyar, vagy sötét utcai ruhában történik, a korábban kitün­tetettek Nemzetvédelmi Kereszttel jelennek meg és a helyeket mindenkinek legkésőbb negyed 12 órakor el kell foglalni. Megjelent a mezőgazdasági termelőd termelési és beszolgáltatási kötelezettsé­gétől szóló rendelet 1943. évi Vermesből liofdanlitnl 200 !< cr. buzáf» rozsot, »»OT léfsierest kotefes a termelő beszolfiáilalni Budapest, nov. 2. (MTI) A Hivatalos Lap keddi száma közli a m. kir. minisztérium rendeletét a mezőgazdasági termelők ter­melési és beszolgáltatási kötelezettségének szabályozásáról. A rendelet értelmében a közellátási miniszter a közellátás biztosítása érdekében a termelőt arra kötelezheti, hogy az 1943. évi termelésből a kataszteri tiszta jövedelem minden aranykoronája után kü­lönféle terményeket beszolgáltasson. A köz­ellátási miniszter ezt a beszolgáltatási köte­lezettséget a földművelési miniszterrel egyet értésben oly módon is szabályozhatja, hogy a termelő a közellátási miniszter által meg­határozott termények beszolgáltatása között választhat. A beszolgáltatási kötelezettség teljesítésé­nek módját és idejét a közellátási miniszter a földművelésügyi miniszterrel egyetértőén szabályozza. A beszolgáltatott terménymeny nyiségek után a hatóságilag megállapított árat kell fizetni. Az a termelő, aki a rende­let napján megállapított beszolgáltatási kö­telezettségen felül szolgáltat be mezőgazda­sági termékeket, a megállapított áron felül külön térítést kap. Ennek mértékét és mód­ját a közellátási miniszter a pénzügyminisz­terrel egyetértőén állapítja meg. Az a ter­melő ellenben, aki a beszolgáltatási kötele­zettségnek nem tesz eleget, bírságot fog fi­zetni, amelynek mértékét cs befizetésének módját a közellátási miniszter, ugyancsak a földművelésügyi miniszterrel egyetértés­ben állapítja meg. A birság lefizetése a termelőt a büntető­jogi felelőség alól nem mentesíti. A Hivatalos Lap a továbbiakban közli a közellátási miniszter rendeletét,’ amelyben a termelők az 1948. évi kenyérgabona be­szolgáltatási kötelezettségét állapítja meg. A rendelet értelmében minden mezőgazda- sági termelő köteles 1948. évi terméséből az egész szántóföld területének egy-egy arany­korona kataszteri tiszta jövedelme után 10— 10 kg., egy kataszteri hold után legfeljebb 200 kg. búzát, rozsot, vagy kétszerest, ké­sőbb megállapítandó módon és időben be­szolgáltatni. Hadbavonult honvéd újszülött gyerme­kének keresztelője avatta fel az uj református templomot Gaigó, november 2. Bensőséges ünnep­ség színhelye volt szombaton a Szolnok- Doboka vármegyei Galgó község. Népes közönség jelenlétében avatták fel az elné­mult harangok földjén a hazatérés óta el­sőnek épített református templomot. Az ün­nepségen Vásárhelyi ^ános református püspök, Tavaszy Sándor dr. református püspökhelyettes, gróf Bethlen Béla, Szol- nok-Doboka ' vármegye főispánja, Schilling János dr. alispán, Szathmáry Lajos dr., az KMKE alelnöke és Huszár tábori esperes is megjelent. Jelen volt a megye vezető tiszti­kara s a környékről is számos előkelőség és nagyszámú papság érkezett Galgóra, hogy a község ünnepéből kivegye részét. Közreműködött az ünnepségen a magyar­lápos! EMKE-dalárda is, amely 23 kilomé­teres utat tett meg falujától Galgóig. Nagy számban gyűltek össze a leventecsa­patok is a környékről. A templom, amelynek ügyét Joó Imre ta­nító vette kezébe, két hónap alatt épült fel. Az épités munkájába dlcséretreméltó és példaadó módon a leventék is bekapcsolód­tak s bár éjt-napot egybetéve dolgoztak, a templom épületén még a felszentelést meg­előző éjszaka is folyt a munka. A telket ERPELY Mózeséi Kísértés a városon 1 keresztül Főszerepben: Harry Piet Előidásoit kezdete: 3, 5, 7. B Magyar, német világhiradó. ■; Jön! Nov. 6-tól Jön! FÉL VÉR özvegy Lrányi Jánosné adományozta és számos közület sietett támogatni az építke­zést. Az uj Istenháza tető alá hozásában mégis Joó Imre tanitóé az érdem, aki fá­radhatatlanul dolgozott a nemes ügy érde­kében. Különös jelentőséget kölcsönzött a tem­plom felszentelésének, hogy a templomban a szertartás során egy hadbavonult honvéd újszülött gyermekét keresztelték meg. Vá­sárhelyi püspök és “Tavaszy dr. püspökhe­lyettes nagyhatású beszéde után mindenki­nek könny gyűlt a szemébe, amikor meg­szólaltak az uj templom harangjai. Kétszáz év óta nesn volt magyar templom ebben 3 községben. A templomszentelést követő ebéden Vá­sárhelyi püspök üdvözölte a megjelenteket. Felszólalt nemes Beke Kázmér ferences atya is. őrömét fejezte ki afölött, hogy egy uj magyar vár épülhetett fel Szolnok- Dobokában, köszöntötte a testvéregyházat és annak a reményének adott kifejezést, hogy ezt a templomépitést még számos ha­sonló követi. Vásárhelyi püspök válaszában hangsúlyozta, hogy P. Beke Kázmér felszó­lalása abban a szellemben hangzott el, mint amit néhai Nagy Károly református, Maj- láth Gusztáv Károly római katolikus és Fe­renc/ József unitárius püspök képviseltek 3 magyar egyházak terén. Érdekes momentuma volt az ünnepség­nek az Is, hogy a templomban, az üdvözlé­sek során a község román papja is Vásár­helyi püspök eié járult és román nyelven fejezte ki örömét a templom felépítése fö­lött — A palackozott szesz uj ára. A közellá- tásügyi miniszter rendeletileg megállapította szesz-ecet árát. A rendelet szerint a szesz­ecet ára palackozott töltéseknél literenként 93 és félliterenként 52 fillérué' nem lehet drágább. Ezen az áron felül a palackok le­tétjéért csak 40-—50 fillért lehet felszámí­tani.' Pillonotképek a sokadalomről Köröndi gölöncsérek bonyolították le a legnagyobb forgalmat a kolozsvári őszi kirakodó-vásáron Kolozsvár, november 2. Elmaradhatatlan közönség-sikerrel kezdődött az Idei nagy őszi kirakodóvásár is. A falu népe szokásszerüen beutazott Kolozsvárra, hogy bevásárolja a legszükségesebb téllrevaló holmikat. Legjob­ban az lepett meg mindenkit az idei vásáron, hogy maguk a kereskedők nem igen érdek­lődtek a vásár iránt. A Széchenyl-téren csizmadia-mesterek ütötték fel bódéikat. Csizma volt böviben, de annál kevesebb utalvány a vásárlók zse­bében, úgyhogy csak igen kevés csizma cse­rélt gazdát. A rőfösök üzleteit különösen a falvak fehémépe rohamozta meg. Ezek a kereske­dők jó üzletet csináltak és nem panaszkod­hatnak. Nagy tömegben rakodtak ki a szür- szabók és a ruhaszabók is. Náluk is vásár­lási könyvre ment az eladás, ez azonban nem okozott különösebb akadályt. Egy em­bernek személyenkint joga van egy rend nyári és egy rend téli ruhára. Különösen az olcsóbb anyagokból készült ruhák keltek el nagy tömegben. Egy munkásruhának az ára tizennyolc-huszonnégy pengő volt. Nem nagy ár ez s mégis körömszakadtáig folyt mindenhol az alku. Szegény embernek sze­gény a sora... De ruha is keli, az igaz. Koronáról mindössze három cserepes érke­zett meg a rakományával és ütötte fel ta­nyáját a Kossuth Lajos-iitcán. Ezek a cse­repesek az Idén is igen jó vásárt csináltak. Bár egy-egy kisebbfajta virágvázáért, vagy díszedényért négy-öt pengőt Is elkértek, o közönség mégis nagy tömegekben vásárolta áruikat. A tálak lyukadnak, a bögrék törnek, alig akad háztartás, ahol pótolni ne kellene az ilyen holmit, hát még ott, ahol házsártos a menyecske, vagy kikş.pos a férj. De ennek a „természetnek“ is megvolt a maga vásári talizmánja, a fözökanál... A felírások ez­úttal sem maradtak el róluk. Szinte gyönyö­rűség volt olvasni a szivek fpzökanálra irt „üzenetét". Ilyeneket. hogy: ,JVe igyál, apuka"... „Tartsd a szád, anyus“... Aztán meg, hogy: „Hol jártál az éjszaka?"... No, meg ilyet: „Ne bőgj!". . . Ezekből aztán szájalzének megfelelőt választhatott ki-ki magának. A kolozsvári úgynevezett „nagy őszi vá­sárról“ más különösebb beszámolni való nem igen akadt. Majd egyszer, a jobb időkben talán pótolni tudjuk a hiányt és vidámabb, színesebb képet adhatunk a kolozsvári vá­sárról, amely valamikor eseménye volt a városnak, de ma sokkal érdekesebb esemé­nyek történnek a világban s azok talán a kolozsváriakat is jobban érdeklik. Jofieros fiCéíef eegy Ssoloxsvári »ifiidókujlaiási« iigylien Feleannyit keiesett egy cukorkaüzem tulajdonosa, mint „alkalmazottai" Kolozsvár, nov, 2. A ,.stroman“-rendszer egyik jellegzetes esetét tárgyalta hétfőn a kolozsvári törvényszék Szenczer József dr. elnökletével ülésező büntető hármastanácsa. A per fövádlottja Bodó Sándor kolozsvári cukorkakészitö a Napochemia egykori üzem­vezetője volt. Innen csak a mult év márciu­sában vált ki, amikor önállósítás céljából a Nemzeti önállóéitási Alaphoz folyamodott kölcsönért. Bizonyos idő elteltével kapott Is 6000 pengőt. Mielőtt azonban a pénzt ki­utalták Volna, a régi cégnél előzetesen vele együtt do’gozó Nussbiicher Hugóval Buda­pestre utazott, hogy a cukorkaüzem beren­dezéséhez szükséges gépeket és egyéb kellé­keket beszerezzék. A költségek fedezésére Nussbächer 3000 pengőt folyósított. A „köl­csönt“ Bodó Sándor az önállósitási alap ki­utalt 6000 pengőjéből fizette vissza. Amikor az üzem megnyitására sor került, csendestársként Chirila Árpád magántisztvi­selő is belépett a vállalatba. CbiriUa 5000 pengőt fektetett az üzembe s ennek ellené- íven 49 százalékos haszonrészesedést kötött Id. az önállósitási alap kölcsönének folyósí­tásával egyjJejü’eg 1941 junius végén Bodó Sándor üzeme számára Nussbächer Hugó is 13.000 pengős hitelkereteit biztosított az egyik banknál. A szobanforgó összeget Nussbächer betétkönyve és kötvényei fedez­ték. Ezért a szolgáltatásért Bodó Sándor könyvelőként szerződtette le Nussbächer Hágót, 400 pengős havi fizetéssel.. Hálából Nussbächer feleségét is bevonták az üzem­be s reábizták az üzem termékének terjesz­tését a helyi piacon. Ezért 10 százalék ju­talékot kapott. A kitünően dotált Nussbücher-taázaspár- ral szemben Bodó és Chirilía, akik az üzem tulajdonképpeni „tulajdonosaidnak mutat­koztak, mindössze 200, illetve 150 pengő ja­vadalmazást húztak havonta. Az értelmi­ségi kormánybiztosság ellenőrző közegei­nek feltűnt ez a visszás helyzet és „zsidó- bújtatás“ címén eljárást indítottak a cég állítólagos tulajdonosai és látszólagos alkal­mazottaik ellen. A vád szerint Bodó és Chi- rilia „tisztviselőknek“ játszották ki a zsidó Nussbacher-házaspárt, holott az üzleti tőke, tehát a tulajdonképpeni tulajdonjog a ke­zükben volt, míg ők csupán a „strohman“ szerepét töltöttek be. A vádat képviselő Handl Elemér dr. ügyész a zsidóbujtatás „Iskolapéldájának“ mondotta az egész esetet, annak minden al­kotóelemével együtt Csak Így válik értő®“ tövé, hogy az állítólagos tulajdonosok alig fele annyi összeggel érték be, mint „alkal­mazottaik“. A vádlottak védelmében felszólaló ügyvé­dek azt hangoztatták, hogy Chirilía Árpád voltaképpen csendestárs, akinek tőkéje for­gatásán kívül semmi szerepe nincs. Bodó és Chirilía különben év végén együttesen osztozkodtak, — megfelelő százalék arány­ban — a mutatkozó haszonból, fejenként körülbelül 3000 pengős haszonrészesedéssel. Nussbächer Hugó viszont szaktudásán ki­vid anyagi előnyöket nyújtó tisztviselő volt. Ezért kapta méltányosan megállapított fi­zetését, amit a törvény különben sem tilt. A .bíróság — hosszabb tanácskozás után — bűnösnek mondotta ki mind Bodó Sán­dort elsőrendű, mind Nussbächer Hugó má­sodrendű vádlottat, s tettestársakként fe­jenként, nem fizetés esetén 30 napi börtön- büntetésre, átváltoztatható 300—300 pengő pénzbüntetésre ítélte őket. Bűnrészesként elitélte 200 pengő pénzbüntetésre CbiriUa Árpád negyedrendű vádlottat is, mig a har- modrendii vádlottként szereplő Nussbächer Hugónét felmentették azon a elmen, hogy nem volt részese az ügynek. Az ítélet indokolásában enyhítő körül­ménynek tekintették, hogy az ügylet 1941 elején indult el, amikor a vádlottak feltéte­lezhetően még nem voltak kellően tisztában a zsidótörvény lényegével. Az ítélet jogerős. Irodalmi esSel rendéinek Budnpe«h n a Stoigár írók Budapest, nov. 2. Az idei év tavaszán Szó­fiában megtartott magyar irodalmi est vi­szonzásaképpen a Láthatár és a Magyar Csillag meghívására Csilingirov Sztilián, a bolgár irók szövetsége elnökének vezetésé­vel csütörtökön Budapestre érkeznek a bol­gár irók. Szombaton délután a Zeneművé­szeti Főiskolán irodalmi estet rendeznek. Pénteken este a Magyar Külügyi Társaság Balkán-bizottságának rendezésében Balaba­nov Alexander szófiai egyetemi tanár a bol­gár—magyar Irodalomról, Pop Vasilev n bolgár—magyar kulturális kapcsolatokról tart előadást. A szombati irodalmi esten a bolgárokat Hankiss János egyetemi tanár és Cs. Szabó László üdvözli. Több bolgár iró szerepel novellákkal és versekkel az Iro­dalmi esten, melyen Nyíró József Vuuii-i záró

Next

/
Thumbnails
Contents