Keleti Ujság, 1942. november (25. évfolyam, 248-271. szám)

1942-11-10 / 254. szám

X SíaszErgtírsMCi Miller kancellár beszéli t * í i Rendíthetetlen elhatározásunk, hogy a jSvfi békéje válóban európai béke lesz 1942. MOVEMnEU ÍO tiM» Manchen, november 9. '(MTI.); A Német fTáviratl Iroda közli: München, a nemzeti szocialista mozgalom fővárosa vasárnap E ?gülte annak a 16 nemzeti szocialistának emlékét, aki 1923 november 9-én életét iozta a nemzeti szocialista birodalomért. A Führer, aki vasárnap régi bajtársai kő- I rében tartózkodott, beszédet mondott, ame- I lyet 18 órakor a nagy német birodalmi rá­dió is közvetített. Az egybegyült nemzeti szocialista vezetők percekig tartó lelkese­déssel Ünnepelték a Führert. Azokkal állunk szemben, akikkel mindig harcoltunk A Führer beszéde elején megállapította, jhogy ha a párt 1983-ban belső" vonatkozás­ban nem vívta volna ki a győzelmet, Né­metország hatalom nélküli állam maradt volna 100 ezer főnyi hadsereggel. Már ak- '■ kor felütötte fejét keleten egy szörny, amelynek egyetlen gondolata volt, hogy erre a legyengült, önmagával meghasonlott Európára törjön. Ha a mi harcunk akkori- |ban nem Így végződik, akkor nem létesült volna a világtörténelemben az a hatalom, amely alkalmas lett volna arra, hogy a ke­letről fenyegető veszéllyel szembeszálljon. Ma már tudjuk, hogy abban az esetben Európa valószinüleg már nem léteznék többé. — Nincs még egy nép, amelynek annyi pikere lett volna, mint a németnek. A tör­ténelemben példátlanul áll mindaz a csodá­latos eredmény, amelyet egy egész ellensé­ges világgal szemben a legutóbbi három évben elértünk. Nem változtat ezen az sem, hogy ebben az esztendőben többször válsá- jgok Is voltak. Ha ezt az egész időt felvonul­tatjuk szemünk előtt, egy tény bizonyos: azokkal az ellenfelekkel állunk szemben, akikkel mindig harcoltunk. Mögöttük pe- dig ugyanaz az erő áll: a nemzetközi zsi­dóság. Ismét nem véletlen, hogy ugyanaz áz erő jelentkezik, amely annakidején belső vonatkozásban szembeállt velünk.“ Most együtt vannak ellenünk külső vo­natkozásban. is a nemzetközi szabadkőmű­vesség titkos főnökétől és zsidó agytröszt- jétol kezdve, egészen a bolsevikl Oroszor­szág zsidóságáig. Éppen úgy nem véletlen, hogy ugyanaz az állam, amely akkor azt (hitte, hogy Németországot a hazug hírve­réssel rombadöntheti, most ismét előtérbe jtolt egy embert ugyanazzal a feladattal. (Akkor Wllsonnak hivták, ma Rooseveltnek. '.Annakidején Németország áldozata lett en­nek a támadásnak. Ellenségeinknek azon­ban óriási a tévedése, ha azt hiszik, hogy megismétlődhetik ugyanez az eset. Ha ak­kor talán a legjobban megszervezett nép voltunk a világon, akkor ma kétségtelenül a legnagyobb mértékben mondhatom ezt. Ha valaki azt hiszi, hogy az a másik világ ezt a népet megrendítheti, nem ismeri a nemzeti szocialista párt erejét, hatalmas szervezetét. Hasonlítsátok össze: — Nyugodt vagyok minden német gon­dolkodásáról, aki ma keleten harcol és on­nan visszatér. Elmondhatom, nézzétek meg a mi berendezéseinket, hasonlítsátok össze a mi otthonainkat és szociális vívmányain­kat azzal, amit odaát láttatok. Hasonlítsá­tok össze a német paraszt sorsát a szovjet parasztéval és azután mondjátok eneg a véleményeteket, ki csinálja jobban és kinek voltak a szándékai becsületesebbek. — Még senki sem tért vissza, akinek más lett volna a felfogása, mint az, hogy ha volt egyáltalán szocialista áüaninieg- alakuJás, az csak Németországban történt. Ez is az egyik ok, amiért az a másik világ, különösen a kapitalista érdekekből ellenünk harcbaszálló erők, akik még ma Is saját magántőkéjüket tartják szem előtt, arra ösztökélik a gye.nge és határozatlan népe­ket, hogy pusztítsák el az egyetlen életké­pes és jövőt biztositó államformát. A Führer ezután rámutatott Németor­szág nagy történelmére. Emlékeztetett Nagy Frigyesre, akinek sorsa a mai sors­sal hasonlítható össze. Emlékeztetett egy könyvre, amelyet a napokban adott ki Sven Hédin, amelyben szószerint idézi az annak­idején általa a lengyel, kérdésben az ango­loknak tett javaslatát. Ez a háború az európai zsidóság kiirtásával fog végződni! — Csak hálát adhatok Istennek, — mon­dotta — hogy mindezt másként intézte. Ha annakidején ezt az ajánlatomat a britek el­fogadják, Danzig talán német lenne, egye­bekben minden maradt volna a régiben. To­vább dolgoztunk volna belső újjáépítésün­kön, ugyanakkor azonban mindéi bizonnyal keletről, Lengyelországon keresztül tört vol­na reánk a bolsevizmvis. Hogy mindez nem történt, köszönhető azoknak, akik ezt az ajánlatomat akkor — a békére nyújtott job­bot — visszautasították, 1940-ben mégegy- ■*er megkíséreltem békére nyújtani keze­met, akkor is visszautasításra találtam, mert gyengeségnek minősítették eljáráso­mat. Most már csak a harc marad. Egy má­sik hatalom ■ is tapasztalta ezt időközben, amely előtt világossá vált, hogy a nemzeti szocialista jóslatok nem üres szólamok. És ez a nemzetközi zsidóság. Az a hatalom, amelynek mi minden szerencsétlenségünket köszönhetjük. Ha a zsidóság azt hiszi, hogy Európa faji kiirtására nemzetközi háborút vezethet, úgy ez az európai zsidóság kiirtá­sával fog végződni. Ez az a hullám, amely el fog terjedni Európa határain túl az egész világra. A nemzetközi zsidóságot egész dé­moni mivoltában az egész világ fel fogja ismerni. Mi, nemzeti szocialisták, gondos­kodunk erről. Máris egész Európa felismerte est a veszedelmet és egyik állam a másik után csatlakozik törvényhozásunkhoz. Az a döntő, ki adja az utolsó ütést!-— Ellenségeink a legkisebb siker esetén is bukfencet hánynak örömükben és mindig megsemmisítenek bennünket. Ha azután nem minden úgy történik, ahogyan szeret­nék, kétségbeesésüket átlátszó hírveréssel igyekeznek leplezni. Olvassák el a szovjet hadHelentéseket junius 22-től. A megsem­misített tonnatartalom a Keleti tengeren máris jóval nagyobb, mint Németország egész hajóhadának tonnatartalma a háború ciori. A Szovjet annyi hadosztályunkat sem­misítette már meg, amennyit egyáltalán fel sem állíthatunk. Állandóan eredményesen hurcolnak, mindig visszavernek bennünket é:; ebben az állandó visszaütésben katonáink mégis egészen a Kaukázusig jutottak. A suóvjetsikerek ellenére olyan ütemben mene­telnek katonáink, amelyhez hasonlót nem ismer a világtörténelem. Hogy én mindig nem azt csinálom, amit az ellenség szeret­ne, ez ránézve bizony súlyos csapás. Hitler vezér és kancellár beszéde további részében a keleti hadjárat nagy hadászati eredményeit ismertette s elemezte fontossá­gukat, majd igy folytatta: — Arra, hogy ellenségeim valami módon minden ádon rá akarnak beszélni uj lépé­sekre, azt mondom: hadi terveimet sohasem tárom fel mások előtt és elhatározásaimat sohasem alakitom mások véleménye szerint. Akkor is. más elhatározásra akartak bírni, amikor az angolokat kikergettük Francia- országból, noha kijelentésük szerint egymil­lió emberük volt ott. Én megmaradtam ere­deti elhatározásom mellett — és hol vannak ma az angolok. És ha most azt mondják, hogy elönyomulnak a sivatagban, azt vála­szolom: néhányszor már • előnyomultak ott és azután a döntő pillanatban vereséget szenvedve visszavonultak, túl eredeti állásai­kon. Az a döntő ebben a háborúban, hogy ki adja a végső ütést. Azok ml leszünk. így van ez a termelésben is. Odaát állítólag min­dent olcsóbban és jobban termelnek, mint ml. Én azonban biztosíthatom őket, hogy a ml tervezőink sem alusznak. 1939-ben Chur­chill kijelentette, hogy a tcngeralattjővesze- delmet végkép elintézte. — Az uj világháború kitörése óta 30 mil­lió tonna hajóteret süllyesztettünk el, sok­kal többet, mint az előző világháborúban. Tengeralattjáróink száma jelentékenyen felülmúlja az előző világháborúban gyártott tengeralattjárókét. És még több, még jobb fegyvereket gyártunk. Ha az urak azt mond­jál:, hogy uj fegyvereik vannak, nem tudják, hogy mi már régen nem tartunk-e jobbakat, illetve újabbakat a kezünkben.. Nekünk állí­tólag rosszabb katonáink és rosszabb szerve­zetünk van. Mégis egyik sikert a másik után aratjuk. A legnagyobb bizalommal nézek a jövő elé — Érthető, hogy ilyen küzdelemben nem lehet minden héten ujdbb sikereket aratni. Fontos az, hogy következetesen olyan állá­sokba jussunk, amelyekből az ellenséget le­győzhetjük és az állásokat meg Is tartsuk. Lelkileg bizonytalan, O kételkedik • Keresse lel: Dr. Nemes Elemér pszichológus Pszichológiai Labóratóriumát Mussolini-ut 68. Megnyugszik, visszanyeri önmagát Önismeretre vezeti a grafológia Ami egyszer a kezünkben van, azt senki ki 'nem veheti onnan. A legnagyobb bizalommal nézek a jövő elé. Miután az elmúlt telet ki­áltottuk, ma egészen máskép látom a jövőt. Ha ez a tél olyan nehéz is lesz, mint a leg­utóbbi, az, ami az elmúlt télen történt, nem fog megismétlődni. Bárhol' lennének az arc­vonalak, mindig tudunk védekezni es támad­ni. Pillanatig sem kételkedem abban/ hogy végeredményben győzelmesen kerülünk ki a harcból. Hazug szólamokra kár szót vesztegetni — Ha Roosevelt ma megtámadja Észak- Afrikát, azzal a megjegyzéssel, hogy védel­mébe kell vennie Németországgal és Olasz­országgal szemben, erre a hazug szólamra kár szót vesztegetni. Roosevelt kétségtelenül a feje a velünk szemben álló gonosztevők­nek, de a döntő és az utolsó szót nem ő mondja ki. Mint mindig, minden támadásun­kat alaposan előkészítjük. Eda.g még mindig kellő időben érkeztünk. Az ellenség egyetlen ütése sem járt sikerrel. A vezetés és véd­erő mindent megtesz, amit tennie kell és tenni lehet. Ezenkívül szilárdan az a meg­győződésem, hogy mögöttük ott áll a német otthon és mögöttem különösen az egész nemzeti szocialista párt, mint életre-halálra szóló .közösség. Az egykori idővel szemben a nép élén nem olyan férfiú áll, aki valaha ts válságos időben esetleg küllőidre távozna, hanem olyan ember, aki mtndig csak a har­cot és mindig csak ezt az elvet ismeri: ütni, ütni és ismét ütni. A háború kellős közepén néphadsereget épitün t fel, aminőt még sohasem látott a világ. Ma odahaza az egész nép dolgozik. Ma a német munkás tud­ja, hogy ő kovácsolja a fegyver: kintlévö bajtársainak. Ezt a háborút eg ész Európáért folytatjuk. Rendíthetetlen elhatározásunk, hogy .a jövő békéje valóban európai béke less. Bizonyos előttem, hogy ebből a háború­ból gazdaságilag egészségesebben kerül ki egész Európa. Ennek a háborúnak a vége kifelé is az arany uralmának bukása lesz és annak az egész társaságnak bukása, amelyet ezért a háborúért terhel a vétkesség. Az arcvonal beszél! Ezután a Führer emlékeztetett arra, mi­lyen hivatást töltött be a nemzetiszociálista. német munkásság bent az országban. Minden régi szocialista társának hűségéért köszö­netét mond és felszólítja, a legnagyobb fa­natizmussal higyjenek ennek a döntő harc­nak győzelmében. A német nép létéről, vagy nem létéről van most szó. Olyan ellenfelek­kel állunk szemközt, akik nem. Ismernek pardont — mondotta -—, csak egyetlen le­hetőséget, vagy elpusztítják a német népet, vagy pedig ők pusztulnak el. — A harag keserűsége szorítja össze a szivemet, amikor a német városok elleni gyáva légitámadásokról hallok. Ellenségeink azonban olyan választ kapnak, hogy se lát­nak, se halinak. A Führer beszéde végén kijelentette, hogy csak a legritkább esetekben fog szála ni, mert az arcvonal beszél a leghatásosabban. Ennek az arcvonalnak beszéde pedig elég hangos és világos. m Amikor Hitler a német népre rákényszert- tett szabadságharcról • mondott beszédét be­fejezte, szűnni nem akaró lelkes ünneplésben részesítették. Pólyamerénylet következtében kisiklott és a mélységbe zuhant Kis-Szabadka közelében egy tehervonat Egy halottja, három súlyos és több könnyebb sebesültje van a merényletnek — Ismeretlen tettesek az éj leple alatt kiemelték helyéből a síneket Budapest, november 9. A Magyar Távirati Iroda jelenti: November 7-én 23 óra 15 perckor egy tehervonat Csáktornya és Kis-Szabadka ál­lomások között a 42-es számú vasúti őrház­tól Kis-Szabadka felé mintegy 700 méter­nyire pályamerénylet következtében kisik­lott. A kisiklás folytán a mozdony, a kalauz­kocsi és 9 teherkocsi a vasúti töltés mellé zuhant a mélységbe. A mozdonyvezető meg­halt, a fütő, a vonatvezetö és a fékező su­Egv nap alatt 110 pengőt .mozizott és cuk fás Edázott el" egy fiatal tolvaj Kolozsvár, november 9. Szlnte-siheder számba megy még Davidovits Sámuel,, aki­nek sorozatos lopások miatt kellett felelnie hétfőn a kolozsvári törvényszék büntető hé ••mástanácsa előtt. Áldozatai közt szere­pelt Pirosky Miklós ügyvéd is, akitől besui- tanás utján egy öltönyt lopott. Az ószeren adott túl rajta 110 pengőért, Fancsali Er­zsébetnek. Az elnöklő Szenczer József dr. éppen afelől vallatja, hova tette a lopott jó­szágért kapott pénzt. — Mozira, meg cukrászdára költöttem barátaimmal. — Száztíz pengőt egyetlen nap alatt! Hiszen másnap már letartóztatták — rökö- nyödik meg az elnök. — Kikkel dáridózta el ? — Még a tánciskolában ismerkedtem ve­lük össze, de egyikük nevét sem tudom... Ravaszul vall, a lopásban azonban ügyet­lenebb volt: Lengyel László gazdálkodó piac­ról hazatérő felesége éppen akkor érte tet­ten, amint 1000 pengőt emelt ki szekrényük­ből. Az ilyen belopakodás azelőtt mindig si­került neki. így emelt el 40 pengőt Hegedűs Sándorné lakásából, az asztalon talált női kézitáskából, György Istvánéktól pedig egy pár cipőt. Azelőtt Nagyváradon, majd Désen lyosan megsérült. A vonat többi személy­zete kisebb sérüléseket szenvedett. A pályatest helyreállításáig a vasúti köz­lekedést átszállással bonyolítják le. A Csák­tornyái csendörség megállapította a kisiklás okát, amely szerint a sinmező ütközőjénél az összekötő csavarokat és a hevedert a sötét­ség leple alatt leszedték és eltávolították, a sint pedig doronggal kiemelték a helyéből A csendőrség erélyes nyomozást indított a tettesek kézrekeritésére. „dolgozott“. Nagyváradon egy kenyérjegy lopásért egy hetet kapott, Désen nyolc hó­napi fogházbüntetést mért rá a biróság. ült két hetet tiltott határátlépés miatt is. Délerdélyböl szökött át, ahol a bécsi döntés érte. Nem volt Ínyére, hogy munkatáborba vitték a románok. Itt sem fogadták tárt karokkal, kétszer is visszatessékelték, de utóbb mégis csak megragadt valahogy. Egyéb mesterség hijján, ekkor szánta el magát a lopásra. Szacsvay László dr. ügyész Üzletszerűen elkövetett lopásért kérte a vádlott megbün­tetését. Fáncsali Erzsébettel szemben tulaj­don elleni kihágás miatt emelt vádat. A biróság egy évi és tiz hónapi börtön- büntetésre ítélte el a sorozatos lopásért Da­vidovits Sámuelt, Fancsali Erzsébetet pedig a könnyelmű vásárlásért S0 pengőre büntet­ték meg. Az Ítélet jogerős. — Három kilogram cipőt&lpért fel bontot­ták a falat. Bíró István Monostorl-ut 148, szám alatt lakó cipész jelehtette a rendőr­kapitányságon, hogy vasárnap folyamán ismeretlen tettesek felbontották Monostori- ut 139. szám alatt lévő cipészmühelyének falát és ellopták 3 kilogram kiutalt • talp­mennyiségét. A falbontó betörök, bár a mü-, helyben niég más értékek is voltak, sem­mihez sem nyúltak. A rendőrség megindí­totta a nyomozást,

Next

/
Thumbnails
Contents