Keleti Ujság, 1942. november (25. évfolyam, 248-271. szám)
1942-11-29 / 271. szám
3 1942. M OVUM B VIU 29 A pénzügyminiszter beterjesztette a hadmentességi adóról szóló törvényjavaslatot A képviselőhöz kedden folytatja a felhatalmazási javaslat vitája Budapest, nov. 28. Ä kdpivselőház pénteki ülésének végén, a fellTatalmazási javaslat vitájában Líssló Dezső a kultúrpolitika feladatairól szólott- A magyar kultúrpolitika döntő lépés előtt áll. Ez a döntő lépés az uj magyar népi szellem kérdéseinek a belcépitése a magyar állam kulturéletébe- Ezért nincs szükségünk uj kultúrpolitika kitalálására. Miután a kultúrpolitikának a háborús viszonyokhoz mért anyagi feltételeket a kormányzat biztosította, a megajánlási javaslatot megszavazzaEzután Rcményi-Schneller Lajos pénzügyminiszter beterjesztette az egyszerű liadkötc- lezcttségi adóról és a hadmcntcsségi rabságról szóló törvény javaslatot. A javaslatot részletes tárgyalás és jelentés céljából kiadták a pénzügyi és a véderőbizottságnak- Reményl- Schneller Lajos a külügyminiszter nevében j beterjesztette az egyes külállamokkal való ke- | reskcdclmi és forgalmi viszonyainkat szabá- 3 lyozó egyezmények tárgyában 1941- tojva- 3 inán teli rendeleti intézkedésekről szóló je- 8 lentést. A jelentést kiadták a külügyi, vala- íj mint a közgazdasági és közlekedési bízott- í ságnakA pénteki apropriáclós vita utolsó szónoka' Németh Andor vo.1t, aki a közellátás időszerű kérdéseivel foglalkozott- Kérte,- hogy a rendelet végrehajtása során osszák be az országot üzemi tájakra. Ezt az igazságosság követeli meg. A legfontosabb közellátási cikkek számára megfelelő piaci rend biztosítását kérte. A mezőgazdasági munkásság részére jobb lakásokat és jobb közellátást követelt. Hangoztatta, hogy azokról a helyekről, ahol mnnkásfelesleg mutatkozik, a -munkásokat olyan helyre kell vinni, ahoí a munkaerőnek szűkében vannak. A belügyminisztertől intézkedést kért a mezőgazdasági cselédség betegségi biztosítására- Hangoztatta, hogy az ipari és mezőgazdasági munkabérek közti különbséget kisebbíteni kell- A felhatalmazási javaslatot nem fogadta elAz elnök napirendi javaslatot lett, amely szerint a Ház legközelebbi ülését december elsején kedden délelőtt 10 órakor tartják napirendjén a felhatalmazási javaslat folytatólagos tárgyalásával. A Ház,az elnök napirendi javaslatát magáévá tette és ezzel az ülés 18 óra 15 perckor véget éfct. Kik menfosulneL; M II «• m 3$ jm íiséíj« átló fizetése e i »Sur 41 Á hodmenfességi vóltsögot a* adót nem fizetők esetében a lakbér alapján állapítják meg Budapest, november 28. A hadkötelezett- sígl adó alól mentesül az, aki olyan földbirtok tulajdonosa, vagy haszonélvezője, ;■melynek összes kataszteri tiszta jövedelme ■tciit haladja meg a 100 koronát, aki tulajdonában vai/y haszonélevezetében lévő épületét, amelyben legfeljebb két szoba (üzlet- helyiség) van — egyedül, vagy családjával együtt használja, aki üzlete, vagy hasznot- hajtó foglalkozása után legfeljebb 600 pengő évi jövedelem alapulvételével van általános kereseti adóval megadóztatva, aki olyan szolgálati viszonyban van, hogy illetményei az alkalmazottak kereseti adójától mentesek, végül aki napszámból tartja el magát. Ha a hadkötelezettnek az állitáskötele- zettség utolsó évében adóköteles jövedelme nincs, az egyszerű hadkötelezettségi adót annak a felmentönek terhére kell kivetni, akinek háztartásába tartozik, illetőleg aki családtagként a hadkötelezett eltartásáról gondoskodni köteles. Az egyszeri hadkötelezettségi adó mértéke a földbirtok kataszteri tiszta jövedelmének minden koronája után 25 fillér, a házadó, illetve az adómentes épület után az adómentesség hiányában kivethető házadó 15 százaléka, az általános kereseti adó alá tartozóknak az alapul vett tiszta jövedelem 8 százaléka, az alkalmazottak kereseti adója alá tartozóknak az évi illetmény 6 százaléka, töke- és tantiemjöve- delem után pedig a jövedelem 12 százaléka. Az adót a liáztartásban élő minden kiskorú § leszármazott után lő százalékkal mérsékelni kell. A hadmentességi váltság alól mentesek a honvédség, csendőréig és pénzügyőrség tényleges állományú tagjai, a hadirokkantok, akik havi 20 pengőnél nagyobb lakbért nem fizetnek, vagy saját házukban laknak, de legfeljebb egy lakószobában, a napszámosok ée az egyszeri hajkötelezettségi adó alá esők. Ha a hadmentességi váltság fizetésére kötelezett jövedelmi adót fizet, a váltság 4500 pengő jövedelemig 0.6 százalék, 6000 pengő jövedelemig 0.8 százalék, 12.000 pengő jövedelemig 1.2 százalék, magasabb jövedelmeknél a százalék progressziven emelkedik. A Vitézségi Érem, a Károly csapatkereszt tulajdonosok, valamint a tűzharcosok hadmentességi váltságát 25 százalékkal csökkentik. Azok, akik 3 hónapig arcvonálszolgálatot. teljesítettek, vagy honvédelmi munkát végeztek 50 százalékkal fizetnek kevesebbet, azok pedig, akik 6 hónapig teljesítettek c.rcvonal- szolgálatot, nem fizetnek semmit. A hadmentességi váltságot annál, aki adót nem fizet, lakbére után állapítják meg. Évi 900 pengőt meg nem haladó lakbérnél 3 százalék, 1200 pengőig 5 százalék, 2j00 pengőig 6 százalék, 3600 pengőnél 7 százalék, JfSOO pengőnél 8 százalék, 5600 pengőig 9 százalék a hadmentességi adóváltság. Magasabb lakbér után 10 százalékot kell alapul venni. t S3 «I €> BSSII a p 1 l«erey«2ria8BÍfcér8 Minden jó magyar mélyen átérzi, hogy ebben az élethalál háborúban az ittlionélö magyarság szempontjából mit jelent az ország közellátása. Annyit jelent a belső arcvonalnak, mint a fegyveres arevonşion harcoló honvédeinknek az utánpótlás. A jő közellátás, a szükségletek észszerű biztosítása ma már nem puszta gazdasági és kereskedelmi kérdés, hanem fontos és nagyhorderejű nemzetvédelnü feladat. Megértjük tehát és teljes mértékben értékeljük is a kormánynak azt a szilárd elhatározását, hogy minden rendelkezésre átló eszközzel biztosítani akatja az ország lakosságának ellátását. Nagy feladat ez akkor, amikor a külföldi beszerzési forrásokat elvágták a háború aknamezői s a belső termelés rendjét több esztendőn át békében is nagy megpróbáltatást jelentő rossz időjárás zavarta meg. A kormány a reá háruló kötelességnek csak a rendelkezésre álló készletek igazságos és egyeiüő elosztásával tehet eleget. Különösen nagy fontossága van ennek mindennapi kenyerünk biztositásá- sában. A kormány eddig a beszolgáltatás rendszerével gondolta megoldhatónak a nagy feladatot. A tapasztalat azonban azt bizonyította, hogy a beszolgáltatás eddigi módja nem hozta meg a kívánt eredményt, ezért elrendelte a készletek elszámoltatását és bármilyen téren jelentkező feleslegek J igénybevételét. A kenyérgabonában mutatkozó hiány szükségessé tette a fejadag csökkentését is. A csökkentést a kormány igazságosan hajtja végre. Az ellátatlan lakosság fejadagjának csökkentésével egyidejűleg leszállította az önellátók kenyér fejadagját is. Bár szigorú intézkedés a fejadag csökkentése, mellőzhetetlen volt a rendelkezésre álló kenyérgabona elégtelensége folytán, s azért, mert háború idején gondoskodni keli arról, hogy mindenki egyen'ö elbánás alapján részesüljön a közellátásban. Az uj lx-szolgáltutási rendelet végrehajtását a kormány a gazdákra bízza olyan módon, hogy maga a gabona birtokosa állapítja meg és jelenti be a beszolgáltatandó mennyiséget és a bejelentés ellenőrzésére elszámolási bizottságokat alakítottak. A bizottság tagjait a város, vágj' község lakói közül nevezik ki.»Azok tehát a helyi viszonyokat teljesen ismerik és tudják, kinél; mennyi készlete van. A három gazda közül az egyik képviselőtestületi tag, egy pedig az ellátatlan lakosság érdekeit képviseli. A bizottságok működése nem az erőszakos igénybevételen és a feljelentésen, hanem a helyi és á mezőgazdasági ismereteken alapul. A büntetlenség biztosítása, a helyi viszonyokkal és adottságokkal számoló bizottságok működése, végül a nagyarányú országos ellenőrzés bizonyára olyan eredményeket hoznak, amelyek lehetővé teszik a fennálló akadályok elhárítását a közellátásból. / Itthon és külföldön ta- j jr nusítjók a háromfejes Î | ŐRI OH-rádiók, hogy j a magyar ipar ma is ţ fejlődik! í TÖpLlTlS , KON^mUKCiO __ Kiváló " SZAKMUNKA ELŐZÉKENY KISZOLGÁLÁS M‘"cK 0rio'.-:3«iiékefesu-'ídö kéméggel bemutetjo Az EMKEnépművelési szerelvénye rövidesen megkezdi vidéki kőrútjait A Hangya Szövetkezel 25.000 pengős alapítványi tett az EMKE javára Kolozsvár, november 28. Újjászervezése óta szombaton délután 6 órakor tartotta első közgyűlését az Erdélj'i Magyar Közművelődési Egyesület a református teológia dísztermében. A közgyűlést Bélái Kálmán gróf nyitotta meg. Kegyeletes szavakkal emlékezett meg a hősi halált halt Kormányzóhelyettes Úrról és a nemrégiben elhunyt Vásárhelyi Boldizsárról, aki hosszú esztendőkön keresztül az egyesület igazgató-választmányának is tagja volt. Az elnök ezután meleg szavakkal köszöntötte 90. születésnapját ünneplő Sándor József diszelnököt, aki az üdvözlésre elfo- gódott szavakkal mondott köszönetét. Ssathmáry Lajos dr. ügyvezető alelnök ezután részletes jelentést tett az egyesület egyévi munkájáról. Jelentette, hogy az egyesület népművelési szerelvénye elkészült s rövidesen megkezdi vidéki körútját. Jelentette ezután, hogy az EMKE ismét felállítja a háború előtt működőit könyvtárait s ezeknek anyagára máris többezer kötetet küldött szét A jelentés beszámol az EMKE rendezvényeiről, amelynek során nagy sikert aratott a nemrégiben megrendezett Körösi Csorna Sándor emlékkiállítás. A közművelődési szakosztály kapcsolatot létesített a kolozsvári Magyar Diákszövetséggel, amely ígéretet tett, hogy az EMKE népművelési munkájába belekapcsolódik és részt kér a Helvenötéves fennállását ünnepelte a magyar pénziigyőiség Budapest, nov. 28. (MTI.) Bensőséges ünnepéllyel ülte meg csütörtökön a pénzügyőrség fennállásának 75. évfordulóját. A pénzügyminisztérium dísztermében a mai időknek megfelelően szerény- keretekben házi ünnepély folyt le, amelyen megjelent ReményirSc.hneller Lajos pénzügyminiszter is. A pénzügyminiszter ■beszédében hangsúlyozta, hogy a pénzügyőrség tagjai mind a békében, viind a háborúban példát mutattak arra, hogyan kell u hazáért dolgozni és ha kell meg is halni. Rátért ezután a pénzügyminiszter az adóerkölcsre és megállapította, hogy ezen a téren örvendetes javulás tapasztalható. A pénzügyminiszter ezután személyesen nyújtotta át azokat a kitüntetéseket, amelyeket a Kormányzó Ur Öfőméltósá- ga a pénzügyőri tisztviselőknek és altiszteknek adományozott. tssm BUNDÁT Szil stb. „ ., 7I „ PIIAT szűcsiéi BUDAI EST, IX, FERE.NC-KÚRU1 32. SZÁM. II. EM. Nyersbőrt veszek az árát mteirni munkásság úgynevezett ssabadidőszervezeté- nek munkájából is. A délerdélyi vagyonáilo- mány ügj’ében az EMKE állandó összeköttetést tart fenn dr. Marlonosi dévai jogtanácsossal, akit az egyesület vezetősége megbízott, az EMKE érdekeit minél eredményesebben képviselje a hatóságok előtt. Az egyesület megkezdte a vidéki fiókok megszervezését is. Ebben a munkájában a helyi hatóságok részéről biztató Ígéretet kapott. Szathmary Ur. aleinük-fötitkár ezután bejelentette, hogy az EMKE belépett a Magyar Kulturális Egyesületek Szövetségébe. A közgyűlés ezután köszönetét szavazóti a Takarékpénztárak és Bankok Egyesületének az EMKE részére kiutalt 10.000 pengős adományáért, valamint a Hangya Szövetkezetnek részjegyekben biztosított 25.000 pengős alapítványáért. Gyarmatiig Árpád előterjesztette a szám- vizsgáló bizottság jelentését, bemutatta a költségvetést és zárszámadást, amelyet a közgyűlés egyhangúlag elfogadott. Végül Vó- sárhelyi János püspök szólalt fel. Köszönetét mondott a vezetőségnek lelkes és odaadó munkájáért, hogy az EMKE életébe ismét friss vérkeringést vittek be. Ezzel lehetővé tették a nagymultu intézmény további működését. A közgyűlést Bélái Kálmán gróf zárta be. Függelékkel egészítették ki a Magyar Érdemrend alapszabályait Budapest, november 28. A Kormányzó TTr a miniszterelnöknek a honvédelmi miniszterrel egyetértésben tett előterjesztésére elrendelte, hogy a Magyar Érdemrend alapszabályait a következő függelékkel egészítsék ki A Magyar Érdemrend jelvényei, a Magyar Koronás Aranyérem, a Magyar Koronás Ezüst- és Bronzérem, a Bátorsági Érem, a Magyar Érdemkereszt és a Magj'ar Érdemérem tulajdonosainak elhalálozása esetén a kabinetirodába visszajuttatásáról szóló rendelkezés most akként változott meg, hogy « Magyar Érdemrend jelvénye, a Kormányzó Ur különösen dicsérő elismerése látható jelet alkotó Magyar Koronás Nagy Aranyérem, a Kormányzó Ur dicsérő elismerése látható jele a Magyar Koronás Ezüstérem és Bronzérem továbbá a Magyar Érdemkereszt és a Magyar Érdemrend jelvényei, amennyiben hadiszalagon hudidiszitménnyel, illetve a kardokkal hadikit unt etésként adományoztatok végül a Bátorsági Érdem jelvénye a tulajdonos elhalálozása esetén emlékül az örökösök tulajdonába megy át. (MTI)
