Keleti Ujság, 1942. november (25. évfolyam, 248-271. szám)

1942-11-25 / 267. szám

Szerda 1949. november 2$ /Képviao i öhdz £;o PARLAMENT.. EXTERN- 'Tn^ ~ .i Ara 12 fillér ELŐFIZETÉSI ARAK: 1 HÓRA 2.70, NE- OTED ÉVRE 8, FÉL ÍVRE 1«, EGÉSZ ÉVRE 32 PENGŐ. — POSTATA KARÉK- FÉNZTARI CSEKKSZÁMLA SZAMA 72148. HUSZONÖTÖDIK ÉVFOLYAM, 2«7. SZÁM. KIADJA A LAPKIADÓ RÉSZVÉNIIARSASlfi SZERKESZTŐSÉG, KIADÓHIVATAL ÉS NYOMDA: KOLOZSVÁR, BRASSA1-U. 7, TELEFON: 13-08. — POSTAFIÓK: 71. SZ. KÉZIRATOKAT NEM /DUNK VISSZA NYÍLT LÁZADÁS TÖRT KI FRANCIA-ÉSZAKAFRIK A TÖBB HELYÉN AZ ANGOLSZÁSZOK ELLEN A fengelycscpatok kezükben tartják az egész tuniszi partot Sztálingrádtól délnyugatra a szövetséges csapatok kemény elhárító harcban állanak a bolsevistákkal NAGY ITTA FOLYIK az angol birodalmi gondolat körül. A legjellemzőbb, hogy ennek a vitának két ellenlábasa nem a brit biroda­lom és háborús ellenfelei, ellenkezőleg: a brit birodalmi gondolat tulajdonképpeni el­lenfelei az Egyesült-Államokban vannak. A nagy angolszász „együttműködés" igazi jellege legjobban éppen ennél a pontnál mutatkozik. Washington egyáltalán nem titkolja, hogy a London kezében egyre la­zábban összefüggő területtömeg szétbomlá­sára számit és ő akarja a maga számára biztosítani a csődtömeg oroszlánrészét. En­nek a tervnek megvalósitására már határo­zott lépéseket is tett. Ahol csak lehetett, támaszpontokat szállott meg s tette ezt a legtöbb helyen éppen a brit birodalom rová­sára. Ezzel magyarázható az a rendkívüli érzé­kenység, amellyel a« óceánon túl mlndany- uyiszor felszisszennek, amikor Londonban szerintük túlságos határozottsággal hang­súlyozzák a birodalom eddigi összetételéhez való ragaszkodást. Minden ilyen kijelentés után osztani látják azokat az álmokat, amelyekben Kanada, Ausztrália, Délafrika és legújabban talán már Északafrika is az Egyesült-Államok csillagos lobogójának al­kotó részei. A „Times" cimü londoni lap legutóbbi számában foglalkozik az Egye­sült-Államok széles rétegeinek ezzel az an­gol világbirodalmi gondolattal szemben mutatkozó ellenséges felfogásával s megál­lapítja, hogy azt az állásfoglalást, amely ebben az értelemben például Willkle beszé­deiben többször hangzott el, nem lehet csu­pán szórványos jelenségnek tekinteni. Az amerikaiaktól, írja a londoni lap, akiknek elődei 1776-ban erőszakkal elszakadtak a brit birodalomtól, nem szabad azt várni, hogy 1942-ben ugyanazt a birodalmat vé­delmezzék anélkül, hogy kellemetlen kérdé­seket tennének fel önmaguknak és az an­goloknak. Az amerikaiak elsősorban nem akarnak abba a hírbe keveredni, hogy tá­mogatják Anglia merev indiai politikáját és semmiképpen sem akarják eljátszani esetleges indiai lehetőségeiket és számítá­saikat. Minden jel arra mutat, hogy .ennek a furcsa „szövetséges" harcnak egyik hul­lámcsapása a legutóbb lezajlott angol kor­mányátalakítás is. Eden előtérbe juttatása német hivatalos felfogás szerint is annak a politikai alapelvnek feltétlen érvényre eme­lése, amely a birodalom és főként az India feletti uralom megtartását írja elő. Cripps eltávolítása egyúttal elutasításként Is ér­telmezhető azokkal az amerikai körökkel . szemben, amelyek valamely okból érdeklő­dést mutattak az egyoldalú brit birodalmi gondolat legyőzése iránt. Az angol belpoli­tika forrongását tehát az a kérdés hatá­rozza meg, hogy mit kell tenni jövőben a birodalmi politika tekintetében. * Churchill, ugylátszik, még elég erősnek érzi magát arra, hogy ebben az irányban példát mu­tasson. 1931-ben, egyik manchesteri beszé­dében már óva Intette attól a brit birodal­mat, hogy valamelyik jelentős állásban lévő „szocialista paprikajancsi" kísérleteket folytathasson a birodalom alapjaival. Anglia tehát egyrészről beleegyezett abba, hogy Francia-Északafrikában túlnyomó részben amerikai csapatok szánjanak partra s kíséreljék meg a nagy feladatot, a ten­gely Földközi-tengeri állásainak felgöngyö­lítését és ilyen módon betörési pontot adott a jenkiknek Európa felé, ugyanakkor azon­ban a lezajlott kormányátalakítással rend­kívül élesen kihangsúlyozta, hogy angol­szász „szövetségesével" szemben nem haj­landó semmlóíle engedményre a birodalmi politika alapgondolatai tekintetében. Előre látható, hogy az események haladá­sával ezek ue angolszász ellentétek mlml mélyrehatóbbak lesznek. Anglia egyre job­ban belebonyolódik a kölcsön- és bérleti szerződés hálózatába s az Egyesült-Államok napról-napra jobban körülszövi érdekszá­laival a brit birodalom testét. A közel Ke­lettől végig Északafrikán húzódnak ezek az amerikai kötelékek, hogy azután az óceánokon áthaladva, Indiánál kapcsolódja­nak bele az iráni-amerikai érdekeltségekbe. Anglia fel akarja használni az amerikaiak termelőképességét és vérét, ugyanakkor az/onhan Washington a brit örökségre spe­kulál. Ez az északafrikai angol-amerikai „együttműködés" és az angol kormányát­alakítás fontos tanulsága. * FRANCIAORSZÁGBAN tovább tartanak a nagyfontosságu tanácskozások. Lávái hét­főn Parisban Abetz német nagykövettel és más politikai és katonai személyiségekkel tárgyalt, majd visszatért Vichybe. A fran­cia kormány tagjai kedden Pétain francia államfő elnöklésével minisztertanácsot tar­tottak. A helyzetről De Brvnon nagykövet a sajtó képviselői előtt kijelentette, hogy Laval Pétainnel egyetértésben annak a po­litikának valóraváltásán fáradozik, amelynek keretét az államfő ize ne te és Laval multheti rádióbeszéde jelölte meg. Ebben az irányban az első lépés az afrikai önkéntes légió fel­állítása. A légió célja az angolszászok által megszállt gyarmati birtokok visszaszerzése. Ebbe az alakulatba a jelentkezéseket egész Franciaországban elfogadják. De Brinon sajtónyilatkozatában végül józanságra in­tette a franciákat és újból hangsúlyozta, hogy Roosevelt támadása visszavonhat at! an szakadást idézett elő az Egyesült Államok és a franciáic között. Berlini politikai körökben természetesen nagy figyelemmel kisérik a francia helyze­tet. A német külügyminisztériumban a kül­földi sajtó képviselőinek tájékoztató meg­beszélésén felmerült az a kérdés, hogy váj­jon Laval a korlátlan hatalom birtokában tehet-e valami újat. Ezzel a kérdéssel kap­csolatban német hivatalos helyen tartózko­dást tanúsítanak, mindazonáltal megállapít­ják, hogy Laval rendkívül nehéz feladat előtt áll és bizonyos időnek kell eltelnie, mielőtt az a kérdés, vájjon lesz-e Lovainak sikere — megismétlődhetik. A megszállott francia Északafrika helyze­téről érkezett hírek mutatják, hogy a benn­szülött lakosság és a megszálló angolszász csapatok között egyre erősödnek az ellen­tétek. Az amerikaiak elrendelték az összes fegyverek beszolgáltatását, este 8 óra után senkinek sem szabad az utcákon tartózkod­nia s napról-napra több véres összeütközés­ről érkezik jelentés. A francia pártütök száma időközben ismét eggyel szaporodott. Francia-Nyugatafrika fökormányzója a dakari rádión át terjesztett beszédében közölte a lakossággal, hogy Francia-Nyugatafrikát Darlan parancsnok­sága alá helyezte. Ezzel egy időben Pétain államfő a francia rádiókon át felhívást In­tézett Francia-NydgatafIlkához, felszólította az anyaországhoz való hűségre. Rámutatott arra, hogy ez a terület és a szomáli föld á francia Imperium egyetlen birtokai, ahol még a francia lobogó leng. Pétain megismé­telte régebben adott parancsait és figyelmez­tette a francia és bennszülött csapatokat, hogy csak az 6 rendelkezéseit teljesítsék. * A DON-MENTI VÉDELMI ARCVONA­LON a német véderő főparancsnokságának jelentése szerint nagy csata van folyamat­Berlin, nov. 24. A német véderő főparancs­noksága jelenti: Kirtnaikáhan, valamint Tu­nisz és Algeria határán felderítő csapattevé­kenység folyt. A légihftderő nappal és éjjel támadásokat intézett Kirenaika nyugati részén összegyii- lekezett angol páncélosok és gépjármüvek ellen. Az északafrikai felföldön zuhanóbom­bázó repülögépkötelékek jó hatással támad­tak gépesített oszlopokat és tüzérségi állá­sokat. A november 23-ra virradó éjjel harci- repülőgépek az Algír előtti hajócélpontok bombázása során nehéz bombákkal eltalál­tak 5 szállitóhajót, köztük nagy személy­szállítóba jókat és egy rombolót. Egy német hiivárnaszád Órán előtt két torpedóval elta­lált egy rombolókkal lriz.tositott cirkálói. Számolni kell a rirkáló elsüllyedésével. A légiliaderő légelháritó tüzérsége a Föld­közi-tenger vidékén lelőtt 5 ellenséges Isim - bá/.ó repülőgépet. Berlin, nov. 24. (MTI) A Nemzetközi Tá­jékoztató Iroda jelenti: Az algir—tuniszi határon vasárnap került sor a part közelében az első nagyobb össze­ütközésre német és brit csapatok között. A német páncélosok hosszabb, mindkét részről elkeseredetten vívott harc után a britteket visszavetették az algíri halár felé, majd ke­ményen utánuk nyomulva egy fontos vasúti csomópontot elfoglaltak. Továbbra délre a hegyi állásokat a francia csapatok német elővédekkel szembekerülve harc nélkül fel­adták. A franeiák, akik két nap óta angol parancsnokság alatt voltak, letelték a fegy­vert. Britet a csapatok között eddig még nem találtak. A Gafea oázis, amelyet előzőleg brit pán­célosok tartottak megszállva, vasárnap őt» ban. Timosenkó ember- és hadianyagát nem kiméivé, mindenképpen sikereket akar elér­ni. A német jelentés szerint sikerült betörnie a védelmi arevonalba, az ellenintézkedések folyamatban Vannak, A legutóbbi két nap harcaiban többszáz ellenséges páncélos ko­csit semmisített meg a német és szövetséges haderő. Már ez a szám is mutatja' a harcok rendkívüli keménységét. Német illetékes he­lyen nem kételkednek abban, hogy a máso­dik sztálingrádi csata ugyancsak a srxrvjet vereségével fog végződni. Egyes betörései korlátozott területeken sikerültek ugyan és a harcok rendkívül kemények, a német el­hárítás azonban teljes sikerrel működik és óriási pusztítást végez a* ellenség összesze­dett hadosztályainak soraiban. Berlini meg­jegyzések egyértelműen rámutatnak arra, hogy á szovjet támadással szembeni elhárító lehetőségek ebben az évben jóval kedvezőb­bek, mint egy évvel ezelőtt, amikor a bolse­vista támadó hullámokat a kevéssel azelőtt megszerzett állásokban, tehát bizonyos mér­tékben még a mozgó háború övezetében kel­lett felfogni, míg a mostani hadműveleti te­rületen a védelmet kellő időben meg tudták szervezni és az utánpótlás is jól kiépített szervezeten nyugszik. Északafrxkában az angol—amerikai csa­patok támadást indítottak a Bizertától nyu­gatra fekvő német védöállások ellen. Ezeket az állásokat Mehring német tábornok csa­patai rendkivUl jól' kiépítették s a brit gépe­sített különítmények heves ellenállásba üt­köztek. Különösen erős német védelmi állá­sok vannak Mateurnél, Bizertától 35 kilomé­terre délre. A karé, úgy látszik, nem össze­függő arcvonalon, hanem több egymástól távol eső ponton folyik. így egy Zürichbe érkezett jelentés szerint erős küzdelem van a Mesierda folyónál is. Bizerta és Tunisz kö­zött. Itt a brit és amerikai ejtőernyősök és gépesített gyalogos kötelékek állanak harc­ban német könnyű páncélosokkal és gépesí­tett csapatokkal. Tunisz déli részén összeüt­közések voltak De Gaulleista csapatok és olasz erők között. Franciaország nyugati partja felett né­met vadászgépek megsemmisítettek 5 négy­motoros ellenséges bombázót. Egy saját re­pülőgépünk elveszett. Kóma, nov. 24. (MTI) A Ştefani Iroda közli az olasz fegyveres erők főhadiszállásá­nak 913. számú jelentését: A klrenaikai arevonalon és az algir—tu­niszi határon felderítő osztagok tevékenysé ge folyt. Német repülőgépek az algíri vize­ken végrehajtott sikeres támadásuk során eltaláltak és súlyosan megrongáltak 3 ellen­séges gőzöst, köztük egy nagyobb utasszál- íitóhajőt és egy torpedórombolót. A Föld­közi-tengeren a légvédelem két ellenséges repülőgépet lelőtt, egy nyolcadik a légihar­cok során zuhant a tengerre. Olasz repülő­gépek Ismételten bomázták Miecaba repülő­terét. Egy olasz hajóegység Mario Colussi sorhajóhadnagy parancsnoksága alatt a Földközi-tengeren elsüllyesztett egy ellensé­ges tengeralattjárót. német kézen van. A tengelycsapatok minden további hadmozdulata tervszerűen folyik. Megállapítható, hogy az egész tuniszi part­vidék a határig a tengely ellenőrzése alatt van. A német—olasz bombázók éjjel-nappal fokozott mértékben támadnak. Fegyveres íelderitök Algir kikötőjében az ellenséges pótlás egy kisebb hajókiséretét oly sikere­sen bombázták, hogy egy 7000 tonnás hadi­anyaggal megrakott hajó megsemmisült. A gőzös rövid idő alatt elsüllyedt. Egy másik, ugyanilyen nagyságú kereskedelmi hajót több bomba súlyosan megrongált úgy, hogy mozdulatlan maradt. Azt a brit rombolót, amely a hajót el akarta vontatni, szintén több találat érte. A romboló azután az algíri kikötőbe menekült. Olasz bombázók é? tor­pedóvető repülőgépek Algír kikötőjében a brit pótlás három hajóját, összesen 24,000 Â tengely repülői ismét súlyos károkat okoztak az angol-amerikai hajóhadnak Az egész tuniszi partvidék a tenvelycsanafok ellenőrzése alá került \

Next

/
Thumbnails
Contents