Keleti Ujság, 1942. november (25. évfolyam, 248-271. szám)
1942-11-21 / 264. szám
1942. JVQ^EMBEtt 21 3 GUM MI HULLADÉK GYŰJTÉSI HÉT november 23.—28-ika között. Készítsük elő a hó«, sárc>pő, liimN'í, műszaki stl*. I>ul?a<(Iékot leventéink érle jönnek. Novemher 30.-ától 16 dekagram a napi kenyérfeiadag Fontos utasításokat tartalmaz a közellátásügyi miniszter rendelete BUDAPEST, nov. 20. (MTI) A Hivatalos Lap szombati száma közli a minisztérium rendeletét a kenyérgabona és árpa belföldi forgalmának újabb szabályozása tárgyában és a közelKtásügyi miniszternek a rendelet végrehajtásáról kiadott utasításait. A rendelet a kenyérfejadagot az évi 240 kg-os fejadagnál 20 kg-al, a régi 180 kg-nál 15 kg-al, a 120 kg-nái az 1942-ben szili stett gyermekeknél 60 kg-al, a többieknél 10 kg-al csökkenti. Az évi 60 kg-os pótíejadag évi 30 kg-al csökken. Az utóbbi rendelkezés nem vonatkozik a szegődinényes (konvenciős) éves cselédekre és az időszaki munkások (summások) pótfejadagjára. A csökkentés folytán mutatkozó terméskiilöubözetet a rendelet értelmében be kell szolgáltatni a Hombárnak, vagy bizományosának. A gazda köteles a szegödményes (konvenció.) cseléd szániára meghagyott évi gabonamennyiség leszámításával a csökkentés által visszama- • radt különbözeiét a Hombárnak leszállítani. . • Az ellátatlanok napi kenyérfejadagját a rendelet november 30-tól kezdődő hatállyal 20 dekagrammról 16 dekagramm csökkentette. A rendelet az árpa készletre vonatkozóan úgy intézkedik, hogy a gazdasági szükségletet meghaladó mennyiséget ugyancsak a Hombárnak kell átadni. A termelő birtoka!)az lévő minden egyes szarvasmarha és sertés után egy métermázsa megtartható árpamennyiséget kell számításba venni a beszolgáltatásnál. A kenyérgabona, vagy árpa beszolgáltatására kötelezett termelőnek december 5-ig kell jelentkeznie az illetékes községi elöljáróságnál. Be kell mutatnia gabonalapját, illetve Igazolnia kell a saját háztartásához szükséges gabona mennyiséget. A rendelet a továbbiakban részletesen intézkedik a szelvényfeleslegek bevonásának módozataival. Úgynevezett „kék szelvényeket“ bocsátanak ki és december 5-től kezdődőleg csakis a községi elöljáróság által láttamozott ilyen „kék szelvények“ tula jdonosainak lehet vásárlási joga kenyérgabonánál, vagy árpa nál. A rendelet a búzaliszt kiőrlési arányát 80 százalékra, a rozsét pedig 85 százalékra emelte. \ IcépvSseíőhéz a mlnisziíereSiiolcségi tárcával folytatta a jövő évi köilség- veiés tárgyalását Udo ftammerf zongoraestje Udo Dämmert, as európai hirii fiatal némát zongoraművész november 19-én, csütörtökön este fél 7 órakor tartotta első kolozsvári zongoraestjét a vármegyeház dísztermében. Műsora, amelyben művészi hitvallásához híven, valamennyi zenei leor egy-egy remekműve szerepelt, Liszt: „Bach Fantázia és Fuga“ cimü orgoiui-zongoramüvének előadásával kezdődött. A romantikus fantázia indulatokban gazdag és szinte fokozha- tatlan erősítései közt a varázslatosan köny- nyed technikában feloldódott zenei fantázia szinte már a zongora felett lebegő és hangszerhez alig kötött abszolút ,^zene“ birodalmába ért el s önfeledten és játékosan ringott el annak anyagában. Nem az „n)/á- teremtés“ géniuszát éreztük a művész előadásából — bár kétségtelen, hogy ettől őt csak a művészi érettség legutolsó fokozata választja el — hanem könnyed hangkezeléssel és tökéletes ízléssel párosult, abszolút mesterségbeli tudását, amellyel a müvek „megértésé“-nek már-már legmagasabb fokára ért el. A Beethoven Asz-dur szonáta szinte a problémátlanságig „előkészített“, véglegesen leszűrt formájában az egyéni felfogás oly meggyözödésteljes precizitása nyilvánult meg, amely csak az előadóművészét legnagyobbjait jellemzi. Mindamellett a precizitás és „ „tanultság“ mögött némi „sematizmus“ és kétségtelenül a modern zene szeretetéből származó hideg színek csillogását éreztük, amelyek nem a Beethovent világ heroikus hangulatait, hanem annak — bár meggyözö- déses — de mégiscsak stilizált formában történt felfogását szólaltatták meg. Másrészről éppen a modern és európai hírre érdemes fHátai szerzők müveinek propagálásával folytat üdvös munkát a művész. Csütörtök esti hangversenyén bemutatott Ernst Pepping, a modern német zene egyik úttörő alkotójának 3 tételes szonátájában a szerző és az előadó felfogásának olyan harmonikus összefonódását éreztük, amely a művészet teljességét nyújtotta s amely kétségtelenül fényt vet a művész jövőbeni zenei fejlődésére. Takács Jenő, a fiatal magyar zeneszerző (akihez a művészt személyes barátság is fűzi) „Rapszódia“ cimü zongora- müve, amely a hangszer mély regisztereinek eszközével kifejezett különös indulatokat és fékevesztett táncritmusokat önt zenei formába, a fiatal német művész sziporkázó ötlftességü és tökéletesen átérzett előadásában hangzott el. A műsor további két müvének, Schubert: „Moments musicaux“ és Dohnányi: ,,Ruralia Hungarka“ három elhangzott tételének előadása, azoknak köny- nyed és mégis plasztikus színekkel megrajzolj témavonalaival, a művész minden zenei stílusban otthonosan mozgó képességeit bizonyította. Udo Dämmert kolozsvári hangversenye kétségtelenül az évad kiemelkedő zenei eseményei közé tartozott. C. NAGY BÉLA — A Wesselényi Lövészegyesület főiskolás teáinak rendezősége közli, hogy november 22-én, vasárnap délután 4 órára tervezett második teadélutánja a Lövészegyesület céllövő versenye miatt elmarad. November 29-én természetesen folytatódik a tea- delután-sorozat. Budapest, nov. 20. A képviselőhöz pénteken a miniszterelnökségi tárcával folytatta a jövő évi költségvetés tárgyalását. Az ülésen, amelyet 10 óra 10 perckor nyitott meg Krúdy Ferenc alelnök, a kormány részéről megjelent Kállay Miklós miniszterelnök, Re- inényi-Schneller Lajos pénzügyminiszter, vitéz Lukács Béla és Antal István dr. nemzet- védelmi propagandaminiszter. Az elnök bemutatta az Erdélyi Református egyházkerületnek az Apafi Mihály fejedelem hamvainak végleges elhelyezésére rendezendő kegyeletes ünnepségről szóló meghívását és bejelentette, hogy az ünnepségen a kép viselői sázat Nyilas Ferenc jegyző képviseli. v Ezután Reményi-Sclineller Lajos pénzügyminiszter beterjesztette az 1943. évi költségvetésről szóló törvényjavaslatot. Közölte, hogy a javaslat előadójául Cselényf Pált, helyettes előadójául pedig Ináncsy Papp Elemért kérte fel. A Ház tudomásul vette a bejelentést, majd áttért a miniszterelnökségi tárca jövő évi költségvetésének tárgyalásain, amelyet Huszovszky Lajos előadó ismertetett részletesen. A propagandafilmek kérdése Oláh György, a Magyar Megújulás Nemzeti Szocialista Pártszövetség vezérszó t>ka azzal kezdte beszédét, hogy a velencei Biennalen elért eredmények mutatják, hogy semmi költséget néni szabad sajnálni, ha az egész Európát érdeklő és a magyar propagandát tények bemutatásával szolgáló filmek gyártásáról van szó. Nem sajnálja a propagandára fordított hatalmas összegeket, de pazarlásnak tartja, ha ugyanakkor megengedik, hogy ellenpropagandát is folytassanak. Elővette a „Népszava“ pénteki számát, amelyben egyik cikkíró „Metylalkohol kul- t in-propagandának nevezi a magyar propagandát. Megemlítette, hogy a Vasas Székházban kiállítást rendeztek, amelynek anyaga és az azon résztvevő „művészek" valóságos kihívást jelent minden magyar nemzeti érzésű emberrel szembfen. Rámutatott arra, hogy ezt a kiállítást, csak két hét múlva tiltották be, amikor már mindenki megnézte. Foglalkozott a képzőművészek társaságának a Nemzeti Szalonban rendezett kiállításával, ahol a kiállított anyagban egyáltalán nem nyilvánult meg az, hogy háború van. A zsidó és marxista festők felvonulásának nevezte ezt a kiállítást. Kifogásolta azt is, hogy a lillafüredi irótalálkozón a baloldali Írók egész sora vonult fel. Hangoztatta, hogy a magyar nemzeti társadalom nagy részének szemében ezek az Írók teljesen elvesztették létjogosultságukat. Végül nemzetiségi kérdésekkel foglalkozott. Vadányi-Gulyás Jenő, a MÉP első vezérszónoka* rámutatott arra, hogy a propa- gandafilniek gyártása terén elsősorban a jó filmek gyártására kell törekedni és nem az úgynevezett propagandafitmekére, mert a magasszinvonalu kiváló kivitelezési) magyar film önmagában Is a legnagyobb propaganda külföldön. Kérte a minisztert, hogy támogassa a magyar filmvállalkozásokat. A sajtóról szólva kérte a minisztert, tegye lehetővé, hogy a sajtóban szóhoz jussanak a társadalom egyszerű emberei is. Ezután nemzetiségi kérdésekkel foglalkozott. Rámutatott arra, hogy ezeket a problémákat polgári eszközökkel kell megoldani. A társadalom munkájától várja a nemzetiségekkel való összhang megteremtését. A továbbiakban a szórványmagyarság kérdéseivel foglalkozott. Kérte a miniszterelnököt, hogy helyezkedjék a szórványmagyarság kérdései tekintetében sokkal határozottabb álláspontra. A költségvetést elfogadja. Maróthy Károly a költségvetést nem fogadta el. A nemzetiségi kérdés-llikó Imre, az Erdélyi Párt vezérszónoka nemzetiségi kérdésekről beszélt. Megállapította, hogy a nemzetiségi kérdés megítélésében és kezelésében pártpolitikától független, pártok feletti összefogására van szükség. Ezután visszapillantást vetett a nemzetiségi kérdés történetére és részletesen foglalkozott e kérdés szempontjaival. Annakidején a legnagyobb hiba az volt, hogy a pártpolitikától tették függővé a nemzetiségi kérdés megoldását és ezért a mindenkori pártnak kedvező nemzetiségeket kedvezményekkel halmozták el. Eire vezethető vissza a Székelyföld elmaradása és a ro- * mánlakta területek fellendülése. A nemzetiségi kérdés a jó közigazgatáson fordul meg és egyetlen helyes megoldása a magyarság megerősítése. Csorba János, a Független Kisgazdapárt vezérszónoka a kormány sajtópolitikájával foglalkozott. A költségvetést nem fogadta el. * Czerman Antal, a MÉP második vezérszónoka szintén nemzetiségi kérdésekről szólott, s hangoztatta, hogy rendezése véglegesen csak a háború befejezése után kö- vetkezhetik be. A kisantant politikája mutatja, hogy ebben a kérdésben erőszakosan tartós állapotot teremteni nem lehet. A nemzetiségi kérdés megoldásánál tekintettel kell lenni a különféle nemzetiségek által lakott területek sajátságaira. A költség- vetést elfogadja. A következő felszólaló Kóródy Tibor (Imrédista) volt. A zsidók által elhagyott felszabadult keresztény pályák utánpótlásának megszervezését sürgette. A költség- vetést nem fogadta el. „A nemzeti lélek szilárdságán múlik az ország sorsa!“ Nyirö József a nemzetnevelés alapelveit és irányelveit fejtegette beszédében és hangsúlyozta, hogy a nemzeti lélek szilárdságán múlik az ország sorsa. Ez a záloga a nemzet fennmaradásának. Társtalan tu plétünkrc csak önmagunkban kell keresnünk jövőnk alapjait és kifejleszteni belső nemzeti erőinket. Ebben az irányban kell kialakítani a közszellemet, amelynek kemény magyar öntudatosságban kell kidomborodnia. A költségvetést elfogadta. Serényi Miklós gróf egyes zsidó visszaéléseket tett szóvá, erőteljesebb magyar fajvédelmet sürgetve. A költségvetést nem fogadta el. Kaintzel Ede a hazai németség erdélyi képviselője Volksbund-problémákat fejtegetett. Hangsúlyozta, hogy a magyar-német barátság az alapelv minden tevékenységükben. A költségvetést elfogadta. Matolcsy Mátyás a magyar, irók erőteljesebb támogatását sürgette. A költségvetést nem fogadta el. Árvoy Árpád a sajtó szelepéről és az újságírók fontos munkásságáról beszélt. Megállapította, hogy a Sajtókamara eddig is kitűnő eredményeket ért el. Kéri, hogy törvényes alapra helyezzék a Sajtókamara intézményét, amely egyelőre rendeleti alapon működik. A költségvetést elfogadta. Vájná Gábor a nemzetvédelmi propaganda- ügyi minisztérium felállítását szükségesnek tartja, de kevesli a magyar propagandára fordított összeget. A költségvetést nem fogadta el. Az elhangzott felszólalásokra Kállay Miklós miniszterelnök minden felvetett kérdésre kiterjedő nagyjelentőségű beszédben ismertette álláspontját. A miniszterelnök beszédét lapunk holnapi számában közöljük. Jelentkezzenek a Schwarfzer régi betegei, vagy azok hozzátartozói BUDAPEST, november 20. A Schmartzer- féle szanatórium, amely 1909-ben alakult, több mint három évtizedes fennállása után tudvalevőleg mintegy félévvel ezelőtt elhatározta felszámolását. Az épületeket és a hozzátartozó három utcára nyíló löbbholdas parkot előzőleg a Postások Jóléti Alapítványa vásárolta meg. A postások ezen a hatalmas telekkomplekszumon nagyszabású modern postáskórházat akarnak építeni, amint azt Varga József kereskedelemügyi miniszter a parlamentben is bejelentette. A Schwartzer — amelynek magas kőfalai mögött az idők során sok érdekes esemény játszódott le és amely a békeévekben gyakran szolgált, hálás, időnként szenzációs riportanyaggal a sajtónak — mielőtt végérvényesen eltűnne a nyilvánosság színpadáról, e héten mégegy- szer jelentkezett. A hivatalos lapban ugyanis, a felszámolás alatt álló részvénytársaság hirdetményt tett közzé, amelyben felszólítja az intézetben ápolt betegeket, vaov azok jogutódait, vagy igazolt meghatalmazottait, hogy az ápolásuk idején megőrzésre átadott ingóságaikat ennek a hirdetménynek közzétételétől számított 15 nap alatt a szanatóriumban, Kékgolyó-utca 5. szám alatt vegyék ét. Ha az említett idő alatt az ingóságokat el nem viszik, úgy azokat bírói letétbe fogják helyezni. „Asszonyok a iüzvonalban Magyarul is megjelent Fanni LuuUkonen finn tábornokasszony Lottáitról sz&ló könyve Budapest, nov. 20. A magyar asszonykiii- döttség és a magyar leventék finnországi látogatása szoros kapcsolatot jelent a magvai és finn nemzetvédelmi és ifjuságnevelési mozgalmak között. Ezt a kapcsolatot hivató" ápolni és kimélyiteui Fanni Luukkonen finn tábornokasszony ama könyvének magyar kiadása, amely a finn lőttük heroikus habom cselekedeteit ismerteti. A könyv „Asszonyai a tikvonalban“ címmel jelent meg s a könyvhöz vitéz Keresztes-Fischer Fercuené irt igen meleghangú ajánlást. — „Ajánlom r:t a könyvet Xeklik magyar asszonyuk és leányok, — irja vitéz Keresztes- Fischer Ferenené, — és kérlek Benneteket, merítsetek hitet a finn nők hitének ezer csodás megnyilatkozásából, merítsetek erőt ahhoz a nagy küzdelemhez'és nagy munkáim:, amit legszentebb mindenünk: hazánk életi c- j ovo je érdekében folytatnunk kötelességünk.“ A 200 oldalas rendkívül érdekes cs izga más könyv 32 eredeti fényképilluszfráció' tartalmaz. A könyvet a Finnországban jár1 magyar női küldöttség vezetője: D. Gangig Mária fordította magyarra. A könyv grafikai illusztrációit Dcéd Ferenc festőművész tanár ‘készítette.
