Keleti Ujság, 1942. november (25. évfolyam, 248-271. szám)
1942-11-15 / 259. szám
J942. NOVEMBEU ÎS Mftinnil fal laíi nar l Bolt. \ f lom rar 1 ion ozictei: 1. sz. Dohányos Bolt cégt. Szász Erzsébet 2. sz. Ora-ékszer cégt. Tompos Mihályné 3. sz. Illatszertár cégt. Balázs Lajosné 4. sz. Nöidlvat, kötött, szövött, rövidáru cégt. dr. Mózes Andrásná 5. sz. Paplan, vászon, függöny cégt. Tóth Ferenc 6. sz. Gyermek-baba cégt. Deák Gyufa 7. SZ. Bőrönd-bőrdiszmü cégt. Szappanos Katalin 8. sz. Lakásberendezés cégt, Wolff Sándor 9. sz. Uveg-porcellán cégt. Kerekes Ernő 10. sz. Rádió-villamossági, fényképészeti cikkek cégt. Ágoston Gyula 11. sz. Házicipő cégt. Kardos Kálmán 12. sz. * Cukorka-gyümölcs cégt. özv. Gerőfi Andorn é 13. sz. Sport-kerékpár cégt. Csegezy Antal 14. SZ. Könyv, papír, Iröszer, zenemű cégt. Sz. Jakab Jenő 1$. sz. Uridlvet, kötött-szövött cégt. Móritz Antal 16. sz. Textil cégt. M‘*zsi András 17. sz. Házfipar cégt. Közjóléti Szövetkezetek 18. sz. Bazár-játék cégt. Szekerr,yÓ8 Sándorné A Magyar Bolt üzletel: 19. Csemege, It, cá Imecs sz. konzerv, ■1 giIstván 20. SZ. HadbavoMiltak Hozzátartoz »1 nak Boltja Kolozsvár város kezelésében 21. sz. Falatozó-espresso cégt. S. Nagy Margit Megnyílt a Magyar Bolt Vájjon csakugyan egészségtelen-e a keleteurópai kíiyna? Jeges fagyok csontig ható keleti szelekkel és hóviharokkal télen, vérforraló hőség lé- lekzetáliitó porfelhőkkel nyáron, alig számba- jövö rövid tavasz és ősz és még ez is végeláthatatlan esőzésekkel és feneketlen sárral — a folyamatban levő keleti hadjárat hadi- tudósitásai nyomán a keleteurópai időjárásról ez a kép alakult ki a legtöbb európai újságolvasó ember lelkében. Oroszország és Ukrajna lakossága a 19. század folyamán az egészségügyi kuttura és higiénia úgyszólván teljes hiánya mellett is hamulatos eredményt ért el: Ukrajna lakossága majdnem megtízszereződött. Ez már magában véve sem vall egészségtelen éghajlatra és természetesen még kevésbbé az, hogy a sztyeppevidékeken a rák és tuberkulózis majdnem teljes* ismeretlen, éppenigy a reumatikus és meghűléses betegségek is. Ugyanez a helyzet Szibéria, Közép- és Kelet- Oroszország legnagyobb részében is. Nyu- gateurópához képest csak a gyomor- és bélbetegségek gyakoribbak, ezeknek ólra azonban nem a klímában, hanem a városok vízvezeték- és a falvak kuthiányában áll. Kelet-Euröpa időjárása, amint egy olyen országban, amely az északi Jeges-tengertől a Krim szubtropikus vidékéig terjed, másképpen nem is lehet, önként értetödöleg nem egységes. Míg Moszkva vidékén az év négy hónapjában a közlekedés szánon bonyolódik le, Ukrajna déli részein a havazások ideje legfeljebb ugyanennyi hétig tart. A különböző időjárási övéknek azonban van egy közös sajátsága, a kontinentális klíma: a nyár szárazabb és melegebb, mint Közép- és Nyu- gat-Európa északi részein, a tél pedig hidegebb és csapadékban gazdagabb. Miben állnak most már a szárazföldi kiima előnyei és hátrányai ? A fázás érzete a hideg fokokban kifejezett nagyságától, a levegő nedvességtartalmától és a szelektől függ. A 28—30 fokos hideget szélcsend és száraz levegő esetén a keleten szokásos célszerű ruházatban könnyebb elviselni, mint két-három fokos hideget metsző szélben. Fizikailag is könnyen megmagyarázható tapasztalati tény az is, hogy a nedves hideg és párás meleg különösen elviselhetetlen. Kelet-Európábán azonban a tél és nyár egyformán száraz. Ehhez járul még, hogy a nagy' hidegek rendszerint teljes szélcsenddel szoktak párosulni. Olyan tartós keleti szelek, mint a mult télen, évszázadonkint legfeljebb egyszer szoktak előfordulni. Nedves hidegről csak a Keleti-tenger partvidékén, tehát Leningrad környékén lehet szó. Végül az is sokat nyom a latban, hogy a nappalok rendszerint napsütésesek és a februári, márciusi nap már kellemesen melegít. Ezeket az orosz téli napokat túlzás nélkül lehet csodálatosnak nevezni. Közép- és Kelet-Oroszorszégban, valamint Ukrajnában a tél sokkal napo. Jib, mint Nyugat- és Közép-Európában és a nagy hidegek is többnyire csak rövid időtartamúak. A száraz nyári meleg kellemes. A száraz levegő nem izzaszt, a szív könnyebben dolgozik. Az országutak porfelhői pedig békeidőben nem olyan elviselheteuenek, mint ahogy a haditudósítók képei nyomán gondolni lehetne, hisz az országutaknak sem mindegy, hogy hébe-hóba egy-egy szekér nyikorog-e végig rajtuk, vagy pedig a tankok és gépkocsik százait, sót ezreit kell-e elszenvedniük. Végeredményben tehát a keleteurópai klíma nemcsak nem egészségtelen, hanem kellemes és a közép- és nyugateurópai ember számára is könnyen elviselhető. Éppen csak megfelelő ruházkodásra van szükség hozzá és ami még ezután is hiányzik, azt a megszokás már könnyén pótolja. Kolozsvári mükedvtjk a Farkas-utcai szinház színpadán Kolozsvár, november 14. A kolozsvári magyar színjátszás 150 éves jubileuma sok olyan régi eseményt és emléket hoz felszínre, amely belekapcsolódott a Farkas-utcai öreg színház történetébe. Elfakult szinlapok, megsárgult napilapok szinikritikái as egykori kincses város uritársadalmának a színművészet iránti lelkesedéséről, a színházzal való szorosabb összeköttetés vágyáról beszélnek. Nálunk is sok szó esik most a Farkas-utcai szinház múltjáról és az öreg körisfa-komód mélyéről előkerült régi szinlapokat nézegetjük édesanyámmal, aki a magyar színészet itteni virágkorában sokat szerepelt a színházban rendezett műkedvelő előadásokon. Egy már kissé elrongyc Adott szinllapot teregetek ki az asztalra és elfogódottan olvasom: ,A- Gyulai Ferencz emlékszobor javára jótékonyáéin előadás. Nemzeti Szinház. Kolozsvárt ma szombaton, szeptember 27-én 1873, a kolozsvári műkedvelő társaság által adatik: „Egy nő, aki az ablakon kiugrott“. Énekes népszínmű három felvonásban. Személyek: Vernői János báró Jenő, unokaöccse Ida, ennek neje Sárkányfői grófné anyja Török Bálint haszonbérlő * Rózsi, neje Klára György, huszár Virág Lajos ur Ferenczi Alajos ur Siposné Magyarig Ilona kisassz. Kabos Ernő ur K. Papp Miklósné assz. Sárosi Teréz kisassz. Korosztály Kálmán ur A szinlap mellett megtaláljuk a ,^íagyar ■ Polgár“-nak azt a számát, amely beszámol az előadásról: „A Nemzeti Színházban tartották műkedvelőink negyedik jótékonycélu előadásukat a Gyulai Ferencz szobor javára. Azon szorgalomból Ítélve, mellyel az előkészületeket tartották, meg voltunk győződve, hogy az előadás csinos és részleteiben összevágó lesz, a végeredmény azonban meglepőleg több volt, mert műkedvelőink egyenként akkora bra- vourral játsztak, hogy közönségünk a szó szoros értelmében meglepetve távozott az előadásról. A mai előadás jó sikerének oroszlán- része kétségen kívüli ismét a kedves Magyary Ilonka kisasszonyt illeti, aki Sárkányfői grófnőt tanulmánnyal s correct, felfogással játszta minden jelenetében. A közönséget a kisasz- szony viharos tapsokra ragadta ,s nyílt jelenetben kétszer kellett megjelennie. Magyary Ilona kisasszonynak azonban nemcsak az az érdeme, hogy szerepkörét szépen és értelmesen tölti be, hanem az is, hogy műkedvelő társulatunk legszorgalmasabb tagja s annak nehéz feladatát készséggel segiti elő minden alkalommal. A kisasszonynak ez elismeréssel tartoztunk s nagy készséggel adtunk ennek kifejezést. Az előadás második érdekes alakja Siposné, Dobozi Lina asszony volt. K. Papp Miklósné minden buzgalmával igyekezett az előadást emelni. A közreműködők: Virág Lajos, Ferenczi Lajos, Kabos Ernő egyenként feltűnő otthonossággal s jó kedvvell játsztak.“ — Virág Lajos éltető lelke volt ezeknek a műkedvelő előadásoknak — jegyzi meg rögtön édesanyám szerény finomságával, .más érdemnek tudva be a hajdani színikritikus elismerését. Beszélgetés közben elmondja, hogy a műkedvelőket Német,hy Irma, a szinház drámai hősnője tanította be, a színházi próbákat pedig E. Kovács Gyula vezette. —■ Ilyen mesterek mellett természetesen még nagyobb ambícióval készültünk a próbákra és előadásokra — folytatja édesanyám multbanéző tekintettell Arra a kérdésemre, hogy nem drukkolt-e az előadásokon, mosolyogva rázza meg a fejét: — Nem. Mindig nyugodt voltam. Annyira beleéltem magam a szerepembe, hogy csak arra gondoltam játék közben. Emlékszem most is azokra a biztató szavakra, amelyeket Kovács Gyula mondott első felléptem előtt: „Amikor kilép a színpadra, gondoljon arra, hogy a nézőtéren :.nd káposztafejek' vannak és azok előtt játszik.“ — Nem is féltem soha — fűzi ,liozzá édesanyám. Még akkor sem, amikor az egyik műkedvelő betegsége miatt hirtelen beugrottam helyette és egy nap alatt tanultam meg a szerepemet. A régi borítékból másik szinlap kerül elő. Öles betűkkel hirdeti, hogy a . kolozsvári műkedvelő társaság Egressy Gábor síremléke javára „Az egyetlen leány“ cimü darabot adja elő. Ezen a szinlapon az előző szereplők neve mellett újabb kolozsvári műkedvelők, Uazay Sándor, Indali Gyula, Knöpfler Klemeniin, Schwarzel Adél nevével találkozunk. — Kedves, szép esték voltak ezek — mondja édesanyám. Gyermekkoromban sokszor hallottam és később olvastam is a régi újságok elismerő cikkeiből, hogy édesanyám mint fiatal lány és asszony sokszor Szávait a március 15-iki ’finBUDAPEST, RAKÓCZI-UT 5 SZÁM. Központi fekvés.* Korszerű kényelem SZÁLLÓ Eoíjáq'jas szobák 6*—P-tőI 12‘ P-ig Kétágas szobák <D‘— P-tőI 18*—P-iq Éttermében Veres Károly és e góny- zenekara muzsikál Elismerte.! kiváló kongna, Polgári árak. népségeken. Még most is fülemben csengenek Bartha Miklós szavai, aki mint édesapám és a csatád, jó barátja, sokat volt nálunk és egyszer éppen akkor toppant be, amikor valami verset tanultam. A könyv felé hajolva, elegáns keskeny kezével megsimogatta fejemet: — No, csak Igyekezzél — mondta kedves biztatással, — hogy olyan szépen szavaljál, mint a mamád. Most, hogy a bold’og gyermekévekből visz- szatérő epizódra gondolok, megkérdezem édesanyámtól, hogy mihez volt nagyobb kedve, a szavaláshoz, vagy a színjátszáshoz. — A színjátszáshoz — hcigzík a határozott válasz és fiatalos fény csillan meg kék szemeiben. Büszke voltam arra, hogy abban a színházban szerepeltem, ahol a mi nagy művészeink először játszottak. Amikor a szán- pádra léptem, mindig éreztem hires színészeink jelenlétét, magam körül éreztem, azokat, akik annyit nélkülözte)c a magyar szin- müvészetért. A régi nagyok közül Szacsvay Imre, Kovács Gyula gyakran fordulták még házunknál. Zilahy' Gyula, a vidám, kedves . „Jules“, egyidőben szinte mindennapos volt nálunk. — A színházzal összefüggő történések — folytatja — később is érdekeltek, amikor már nem léptem fel . többet. Mindig páholyt béreltünk a Farkas-utcai színházban és később az uj színházban is. Az én időmben más jelentősége volt a színházba való járásnak. Nem a könnyű szórakozás vágya, hanem az igazi művészetért való rajongás vitt a Far- kasrutcai színházba. Hangjából kiérződik az a lelkesedés, amelyet a művészet légkörében felnőtt nemzedék a nagy művészek és- a szinbázi hagyományok iránt érzett, amikor egy-egy szinbázi este olyan ielki élményt jelentett, amelyre évtizedek múlva is ünnepi lélekkel lehet emlékezni. Amikor a színházi élet a maga forró, titokzatos lüktetésével l>elekapcsolódott a kisváros életébe és arra ösztönözte a tehetségesebbekét, hegy- az áldozatkészség mellett, gondosan előkészített műkedvelői előadások rendezésével hozzájáruljon a magyar színművészet propagálásához. Az ünneplő szinház fényéből valami visszasugárzik a régi kolozsvári műkedvelő társa-. ság munkájára is, amelíy a szilij hagyományok ápolásával mintegy kiegészítette a magyar színművészet kulturhivatását. IIORY ETELKA Kalotaszeg központjában sem feledkeztek meg a harctéren küzdő honvédekről Banffyliunyad, november 14. A lelke3 bánffyhunyadi magyar nők a napokban juttattak el illetékes helyre, mintegy száz kilogram súlyú, házilag elkészített kekszet tartalmazó, szeretet-csomagot, hogy a küldemény idejében megérkezzék a harctéren küzdő honvédeinkhez. A bánffyhunyadi állami elemi népiskola ifjúsági Vöröskereszt-csoportjának szorgalmas kis tagjai is kivették részüket az otthonuktól távol küzdő honvédek karácsonyt örömének megszerzéséből. Gyümölcsöt, cigarettát, levélpapírt, kekszet és karácsonyfagyertyát tartalmazó kis csomagjaikat amelyek mindegyikéhez egy-egy kis iskolás csemete csatolta jókívánságát tartalmazó képeslapoeskáját, november 10-én indította útnak a Vöröskereszt Központja utján Szabó Lili tanítónő, az Ifjúsági Vörös- kereszt lelkes vezetője. —eammmnm—«in i mi i i jniBgMMMBB—■BMW——— JÓ ÁRU ÉS -TÓ HIRDETÉS ADATJA A JÓ ÜZLETMENETNEK
