Keleti Ujság, 1942. november (25. évfolyam, 248-271. szám)

1942-11-15 / 259. szám

I Varga József kereskedelmi és íparügyi miniszter: A mostani hatalmas beruházások béke idején is az ország szebb jövőjét fogják szolgálni A képviselőház elfogadta a kereskedelmi és közlekedésügyi tárca költségvetését Budapest, november 14. A képviselőhöz pénteki ülésén a kereskedelmi és közlekedés- ügyi tárca költségvetési vitájában Varga József miniszter válaszolt az elhangzott fel­szólalásokra és a kővetkezőket mondotta: Varga József miniszter azzal kezdte beszé­dét, hogy a rendkiviili lielyzet a gazdasági élet minden vonalán érezteti hatását és egé­szen különleges feladatokat ró a kereskede­lemre és a közlekedésre is. A belkereskede­lem terén legfőbb törekvése a keresztény ma­gyar kereskedelem megteremtésére és meg­erősítésére irányul. E téren számottevő a ke­reskedők kijelölésével elért eredmény. Ter­mészetesen óvatosságra is szükség van, mert nem szabad veszélyeztetni a gazdasági egyensúly biztonságát. A jövő magyar keres­kedőtársadalom életképessége szempontjából fontos, hogy a kereskedők szakszerű érdek- képviseleti támagotásban részesüljenek és ne nélkülözzék a szervezetek erejét. Már eddig is több szakmai érdekképviselet megfelelően átszerveztetek. A többi szakma érdekképvi­seleteinek átszervezése, illetően kiépitése is folyik és előkészítik a vidéki érdekképviseleti megszervezést is. Az átszervezés utolsó lé­pése a kereskedelmi és iparkamarák szerve­zeti reformja. A tőzsdére szükség van, de a háborús spekulációt meg kell akadályozni. A visszatért keleti és erdélyi területeken ki­adott iparjogositványokat összhangba kell hozni a magyar jogszabályokkal. A -felül­vizsgálati eljárás most kezdődik meg. A kor­mány a mült év végén három vezető pénz­intézettel: a Községi Takarékpénztárral, a Hitelbankkal és a Kereskedelmi Bankkal megállapodást létesített, amely szerint ?0 millió pengős hitelkeretet állítanak a ke­reskedők részére. Az akcióhoz utóbb a Le­számítoló Bank és a Pesti Hazai Takarék- ■' pénztár is csatlakozott és igy a hitelkeret 30 millió pengőre növekedett és az akciót a középiparra is kiterjesztették. Az idei év első 19 hónapjában 14 millió pengő hitelt folyósi- . tottak. Rövidesen beterjesztik a lőporegyed- I áruságáról, az üzleti hirdetések szabályozá- I sáról és a varasokról szóló törvényjavasl-a- i tot és folyamatban van a kereskedelem-ké­pesítéshez kötéséről szóló tervezet tárgya­lása is. Külkereskedelmi kapcsolatainkban az utol­só évben nem volt jelentős változás. Forgal­munk túlnyomó többsége a tengelyhatal­makra esik. Mint általában az elmúlt évek- 'ben, az utolsó évben is Németországba irá­nyuló árucsere forgalmunk vplt a legélén- :kebb. A német ipar eleget tett szállitási kö­telezettségének. A múlttal szemben nagy nö­vekedést mutat Olaszországgal való forgal­munk. Az olasz behozatalban Magyarország Németország után a második helyet foglalja cl. A szabad devizájú piacok forgalmában I számunkra a legjelentősebb állam Svédor­szág .és Svájc. A svéd forgalom a szállitási nehézségek ellenére is biztatóan növekszik. Balkáni viszonylatban a szállítási nehézsé­gek erősen éreztetik itatásukat. Törökország egyik legfontosabb nyersanyagbeszerzési pia­cunk, ugyancsak nagy jelentőségű, bár ter­jedelmében kisebb a bolgár piac. Kereske­delmi politikánk célja, hogy rugalmasan al­kalmazkodva a mindenkori helyzethez, ha kell áldozatok árán is előteremtse az ország gazdasági életéhez szükséges árucikkeket. A terül etvisszacsatolásokkal közlekedé­sünk jelentősége még inkább fokozódott. Ezért közlekedési beruházásokra a mult éti­nél 83 millió pengővel nagyobb összeget, 287 millió pengőt biztosított. A visszatért terü­leteknek az ország gazdasági életébe történő bekapcsolásánál egyik legsürgősebb feladat volt az úthálózat kiépitése és jó karba he­lyezése. Az ország úthálózatának hossza 1938-hoz viszonyítva 95 százalékkal növeke­dett. Az útépítéseket folytatják és az erre a célra biztosított újabb 7 millió pengőből előreláthatólag 180 km. uj ut épül. A folyó munkák nem szenvedtek nagyobb késedel­met. Hidak építésére ö millió pengőt, íenn­CuUorbeiegeU ! Van már növényi inzulin, me'o kenyér ­ben. lisztben, kétszersü'tben és keksz­ben fogyasztható. Dr.Senftner szabadal­maz it elfârăsa szerint / és; üli diabét’- kus készítmények ízletesek és élvezhetők Ecyzdárus’t - Érd lyben: „Diabet" Kolozsvár, Jókai-u. 25 Vidékre utánvéttel. Kér:e : tájékoztatót. tartásukra 830.000 pengőt irányozott elő. A doborgazi Duna-hid munkálatainak megkez­dését biztosította és a Ilid előreláthatólag négy éy alatt készül el. A Délvidéken fe'- robbantott 48 közúti hid megfelelően újjá­épült. A Ferenc Jézsef-csatoma két nagy vasbetonhidja is elkészül az év végére 6s a Duna és Tisza-liidak roncskiemelés', munká­latai teljes befejezéshez közelednek. Az óbudai hidépités programszerűen folyik. Fo­lyamhajózásunk jelentősége a Délvidék visz- sza foglalása következtében még inkább na­gyobbodott. A Délvidék visszafoglalásával az ország hajúállománya jelentősen gyarapo­dott. A nemzeti és szabad kikötő is állandóan fejlődik, pénzügyi helyzete kielégítő. A gépjármüközlekedés terén a rendkívüli viszonyok miatt további erős korlátozásokat kellett életbeléptetni. A forgalomban meg­hagyott személygépkocsik használatát szigo­rúan ellenőrzik. A repülőgép-parkot fejlesz­teni láván ja. Az erdélyi közforgalmú repülő­tereket téli időben való forgalomra is alkal­massá tették. A budapesti közforgalmi re­pülőtér létesítése előreláthatóan a folyó év­ben befejeződik. A belső vándorforgalom fokozatos fejlő­dést mutat. Az üzemekre áttérve a miniszter megem­lékezett az Államvasutak és a posta alkal­mazottainak példás kötelességtudással vég­zett önfeláldozó munkásságáról. Mind a posta, mind a vasút alkalmazottai száz- százalékos munkateljesítményt végeznek. A miniszter beszéde végén rámutatott arra, hogy a tárca jövő évi munkaprogram­jában nemcsak rendkiviili viszonyokadta fel­adatok megoldása foglaltatnak, hanem oly munkálatok is, amelyek a háború utáni idő­két kívánják szolgálni. Kérte a tárca költség- vetésének elfogadását. Részletesen kitért a vita során elhangzott felszólalásokra és hangoztatta, hogy a stró- mann-rendeletnél a visszavételi joggal nem kivan élni. A strómann-rendelettel azokat akarja kiirtani, akik nem dolgoznak. A mér­nökhiány eltüntetésével kapcsolatban igen nagy súlyt helyez az ösztöndíjak felemelé­sére. A minisztérium foglalkozik a posta­mesterek havi illetményeinek javításával. Nagy megértéssel szólott az államvasutak alkalmazottainak nehéz anyagi helyzetéről, amelynek javítása érdekében minden lehetőt megtesz. Gondosan ügyel a magánkereskede­lem és a szövetkezetek közti verseny egyen­súlyozására. Az átmeneti gazdálkodásról szólva hangoztatta, hogy a minisztériumban igen élénken foglalkoznak ezzel a kérdéssel. — A költségvetés összeállításánál — fe­jezte be beszédét a miniszter — az volt szá­momra a vezérlő elv, hogy az a hatalmas pénzáldozat, amelyet az ország a kereskede­lem és különösen a közlekedésügy fejleszté­sére áldoz, úgy ruháztassék be és úgy hasz­náltassák fel, hogy a háború céljainak szol­gálata mellett szolgálni tudja a békés idő­ket is. Az a törekvésem, hogy ez a szellem valósuljon meg az e költségvetésben folyta­tandó munkálatoknál is és azt hiszem, hogy azok a beruházások, amelyeknek megvalósí­tására néhány eszteudővel ezelőtt még gon­dolni sem tudtunk, azok hosszú időn át és a béke idején is az ország jobb jövőjét fogják szolgálni. A miniszter beszédét igen sokszor szakí­totta félbe a helyeslés és lelkes taps. Beszé­dének elhangzása után a Ház tagjai tömege­sen keresték fel szerenosekivánatalkkal. A Ház ezután a kereskedelem és közlekedés- ügyi tárca költségvetését általánosságban, majd ezt követöleg részleteiben is elfogadta. Az elnök ezután napirendi javaslatot tett, amelynek értelmében a Ház legközelebbi ülé­sét november 17-én, kedden 10 órakor tartja a pénzügyi tárca költségvetésének tárgyalá­sával. A Ház az elnök napirendi javaslatát magáévá tette és ezzel az ülés háromnegyed 7 óra előtt néhány perccel végétért. Kolozsvár, nov. 14. Szombaton délben ün­nepélyes külsőségek között megnyitotta a vá­sárló közönség előtt kapuit a „Magyar Bolţ“. A „Magyar Hiszekegy“ elhangzása után, meghívott egyházi, katonai és polgári előke­lőség előtt Géléi József dr. egyetemi tanár, az egyetemes unitárius egyház főgondnoka mondotta el megnyitó beszédét. Géléi dr. vá­zolta megnyitó beszédében azt az utat, amely a román-zsidó érdekeket szolgáló „Szóra“ áruház helyén a „Magyar Bolţ“ megnyitásá­hoz vezetett.'-— Mindenkiben eleven erővel kelt a vágy, hogy ezt az életteret mennél előbb a magyar élet szolgálatába állítsuk. Mindnyájan lát- ‘ fűk ftzţ a szédítő forgalmat, amelyet a „Szó­ra“, ez a román-zsidó alapítású világcég bo­nyolított le. Ember-ember hátán nyüzsgött egy ideig még és a magyar honfoglaló erdé­lyi katonainduló tüzes zenéjének hangja iueii- lett ontotta a pénzt az idegen érdekű, soţ niifitíén vonatkozásban ellenséges indítás» ba­ta1 mi csoport zsebébe. Azon ábrándoztunk mindnyájan, hogy ez a- javarészt magyar ve­rítékből származó pénz mennél előbb a ma­gyar jövtndo támogatására guruljon... A gondolat, ami itt teljesedésbe megy, Kolozs­vár hemes' gondolkozásu polgármesteréneíí, Keltdg Tibornak volt az ötlete. Ó tettj le.ki vággy x, hogy a honfoglaló magyarságnak itt is előre kell nyomulnia, ide is magyar kezek- < töl, magyar kezekhez vezető útnak kell épül­nie $ i't us a magyar összefogásnak kell meg­valósulnia. Kormánynak és birtokló egyház­nak egyaránt kedves volt ez á goudolat, pe­dig az unitárius egyház nagyüzemi részről kevesebb gondot okozó és számára különb jö­vedelmet biztositó ajánlatokat kapott... Az egyház azonban örömmel mondott, le előnyei­ről, mert, vagyonával befelé maga is kisem- bereknek, kint, a magyar végeken küzclö nem­zet-napszámosainak: tanítóknak, papoknak, tanároknak támogatja életét s úgy gondolta, '.ez a vállalkozás is legyen a magyar összefo­gás, magyar kísérők kölcsönös, szerves egy- másbaölelleezése, Három magyar köziilet, há­rom magyar közösség érdekei futnak ö-^ze ebben a vállalkozásban: a városé, az egyházé és a „Magyar Bolt“ kereskedői szövetkezetéé. Magyar próbatétel is ez a vállalkozás — foly­tatta, — éppen ezért a város politikai egye­temének, .a Közjóléti Szövetkezetnek s a vá­ros magyar közönségének úgy kell összefog­nia, hogy necsak éppen ez a becsületügyi kérdés elégüljön ki, hanem a ,főiagyar Bolt“ mindannyiunk büszkeségévé váljék ... Geld dr. ezután a Magyar Bolt huszonegy kereskedőjéhez szólott. Becsületességre és sza­kadatlan munkára kérte fel ölcet. Ezután Be- reczky Ernő dr. a kereskedelmi és iparkama­ra főtitkára, miniszteri biztosa intézett beszé­det a továbbiakban során a „Magyar Bőit“ kereskedőihez és vásárló közönségéhez. Min­denekelőtt hangsúlyozta, hogy a vásárlók ne hasonlítsák össze a mai háborusidőket azzal az időkkel, amikor még bőségesen dúskálhattunk az árukban. A „Magyar Bolt“ talán nem roskadozik úgy az áruktól, mint elődje, de amit a vásárló megtalál benne, az mind ma­gyar kéz . munkája és magyar veríték gyü­mölcse. — A „Magyar Bolt“ mai megnyitása a ma­gyar életrevalóság csirája, — mondotta Be- reczky Ernő dr. miniszteri biztos — s azért vált szükségessé huszonegy magyar kereskedő ide való tömörülése, mert a város fontos üz­lethelyiségeit, még ma is idegenek, zsidók tartják megszállva. A mostani felülvizsgálat során sikerül majd a most még a zsidó ké­zen lévő üzlethelyiségeket is birtokba vennünk! Az árubeszerzés ma nagyon nehéz és körül­ményes dolog. Ezt csak azok tudják, akik ez­zel- foglalkoznak. Éppen azért elégedjünk meg azzal, amit megkaphatunk itt még ma is. Meg akarjuk mutatni, hogy vagyunk olyan kereskedők, mint, a zsidók, de a zsidó erköl­csök és zsidó, mohó haszonlesés nélkül.. Bereczky dr. ezután a kereskedelmi és ipar­kamara nevében átadta a „Magyar Bolt“-ot rendeltetésének. Csizmadia Andor dr. városi tanácsnok a hatóságok támogatását köszönte meg a Közjóléti Szövetkezet nevében, Csege- zy Antal pedig a „Magyar Bolt“ 21 keresz­tény magyar kereskedője nevében moadott köszönetét a hatóság támogatásáért. A „Magyar Bolt“ ezzel megnyitotta kaputt a vásárlók előtt is. Itt említjük meg, hogy a „Magyar Bolt“-ot megtisztelte látogatásával József Ferenc főherceg is, aki Lehőcz József, a Baross Szövetség elnöke kíséretében még számos uj, keresztény vállalkozást látogatott meg szombaton délelőtt,, / ’ 1942« NOVEMBER IS Varga miniszter vasárnap veszi át Szeged városa díszpolgári oklevelét Szeged, nov. 14. (MTI.) Varga József ke­reskedelmi és iparügyi minisztert Szeged vá­ros törvényhatósága még junius havában disz polgárrá választotta hálája jeléül, mert a miniszter, mint a város országgyűlési képvi­selője oly sokat tett Szegedért. Varga József miniszter és felesége vasárnap délben érke­zik Szegedre. A városházán tartandó díszköz­gyűlésen veszi át a díszpolgári oklevelet. Súlyos vasúti szerencsétlenség történt az olasz*horvát határ közelében Fiume, nov. 14. (MTI.) A Német Távirati Iroda jelenti: Az olasz-liorvâţ határ közelében vasúti sze­rencsétlenség történt. Egy tehervonát megra­kott kocsija az emelkedő pályán leszakadt n mozdonyról és egyre fokozódósebességgel zú­dultak le a völgybe. Az egy k állomáson ki- siklottak és beleszaladtak a postakocsiba. Négy horvát tisztviselő életét, vesztette, ket­tő pedig súlyosan megsebesült. Papír-, Írószer-, frdnyvkereskedö­se tiédet december l-re j esetleg azonnalra felvesz Ecker Kálmán, Budapest, VIII., Vas-utca 12. Értékes uj anyaggal bővült a Református Kollégium finnugor-kiállítása Kolozsvár, november 14. Legutóbbi szá­munkban részletesen beszámoltunk a ko­lozsvári reformál kollégium „Finn tájak, finn élet“ fényképkiállitásáról. Az ifjúság lelkes mozgalma nagy visszhangra talált. Kolozsváron sokan élnek akik északi test­véreinkkel közvetlen kapcsolatot tartanak fenn s egész gyűjteményük van finn köny­vekből, fényképekből, emléktárgyakból és népművészeti kincsekből. Kovács Margit, a református leánygimnázium igazgatónője, aki szép gyűjteménnyel rendelkezik, a re­formátus kollégiumban rendezett kiállítás rendelkezésére bocsátotta finn vonatkozású könyvelt, szobrait és egyéb emléktárgyait s jóvoltából a kiállítás néhány észt vonat­kozású tárggyal is kibővült. A kiállítás uj szerzeményei közül kétség­kívül legértékesebb egy emlék-selyena- kendö, amelyet a finnek az 1940-ben terve­zett, de a háború miatt elmaradt olimpiász emlékére adtak ki. A pompás selyemkendrt díszítései valóságos keresztmetszetét nyújt­ják a finn testvérországnak. Rendkívül érdekesek a finn, lapp és észt fa- és porcellánszobrok is. A finn és a ma­gyar nép testvériségét jelképesen fejezi ki az egymás mellé állított finn famedve és a székely Vass Áron hargitai mackója. A finn leány népviselete a székely szőttesre emlékezteti a nézőt. A lapp leány ruhája pedig úgy tűnik fel, mintha — kalotaszegi volna. Külön csoportban finom kidolgozású, Íz­léses levelezőlapok és karácsonyi üdvözle­tek keltik fel a közönség figyelmét. Egy finn levél, amelyet a második bécsi döntés „ napján adtak fel, a testvéri együttérzés legszebb megnyilatkozása. A kiállítás rendezőinek a finn Írók ma­gyarul megjelent müvei közül is sikerűit néhányat megszerezniük. A közönség s különösen a magyar leány­leventék érdeklődésére tarthat számot a sok leánycserkész-ujság és plakát. A „Dal­bokréta“ címmel kiadott dalgyűjtemény, amely 1935-ben Porvóban jelent meg, 15 finn, 19 észt, 20 magyar és 3 Uv dalt tar­talmaz. — A sors bennünket, testvérnépeket — ugyanazon anya gyermekeit — elszakított egymástól — olvassuk többek között a mii bevezetőjében. — Adja a Mindenható, hogy legalább lélekben és azokban a dalokhau, amelyek fiaink, lányaink ajkán felcsendül­nek, újra feltalálhassuk egymást. A finn „Kék-fehér könyv“, amelyet ugyancsak megtalálunk a kiállításon — a/. 1939-es finn-orosz háború után jelent meg. A könyv az orosz követelések jogtalansá­gát, a finn nép szenvedéseit tárja elénk. Az érdekes és a két nép barátságának kimélyitésére törekvő kiállításra ismételten felhívjuk olvasóink figyelmét. A kiállítást vasárnap délelőtt 11—1-ig, hétfőn délután pedig 3—6 óra között tekintheti meg a kö­zönség g, kollégium rajztermében. ( Megnyílóivá kapuit & kolozsvári Magyar Bolt

Next

/
Thumbnails
Contents