Keleti Ujság, 1942. október (25. évfolyam, 222-247. szám)

1942-10-13 / 231. szám

y

2

1942* OKTOBEM IS

■nek és eleien belső közösséget teremtsenek a magyarokban. A magyar nevelőknek részt kell venniök ebbén a munkában. A hagyományokat minél teljesebb mértékben fel kell használniok nevelői működésükben. Olyan törvény ez, mely minden iskolára, a közoktatás minden ágára vonatkozik és minden ni agyar nevelőre sz*nt kötelességeket ró. Bízom benne, hogy Erdély nevelői az elsők között értik meg gondolatomat és gyors megvalósuláshoz segítik.

— A magyar közoktatás keretei tágasak és fejlettek. Az én feladatom most már az, hogy a kereteket minél magyarabb, emberibb és korszerűbb tartalommal töltscm be. A nyolcosztályu elemi iskolának nemcsak közismereteket kell nyújtania, nemcsak nemzeti öntudatra kell nevelnie és nemcsak a jellemet kell fejlesztenie, hanem hozzá kell simulnia a gyakorlati, a valóságos é'éthez Is. Főként a falusi iskolákra gondolok, amidőn ezeket mondom. A falusi népiskola nyújtson komoly és korszerű mezőgazdasági szaktudást is, neveljen különb magyar földműveseket, tanítsa meg a falu népét arra, hogy miként fokozhatja termelésének minőségét és mennyiségét, tehát miként emelheti a falu népe a maga erejéből, a maga tudásával életszínvonalát.

— Közép és középfokú iskoláinkban el kívánom mélyíteni a hungarológiai oktatást és nevelést. A középiskolák felsőbb osztályaiban Igen csekély a magyar nyelv és Irodalom óráinak száma, holott elsőrangú fontosságú a magy ar nyelvnek és Irodalomnak ős a telük kapcsolatos hungarológiai ismereteknek elmélyítése. Ez a legbiztosabb útja annak, hogy az uj nemzedékek töretlen magyar hűséggel és öntudattal lépjenek majd a gyakorlati életbe, amely magyar hűség és öntudat ma életünknek alapja és legfőbb biztosítéka.

— Az erdélyi magyarságot meg kell erősítenünk ezen a földön. Létesítsünk tehát minél több kultúrintézményt ebből a síiből. Itt kell teremtenünk v irágzó anyagi és szellemi életet ezen a földön, hogy megkössük, erősítsük azokat, akik Isten kegyelméből ezt a drága földet nevezhetik szülőföldjüknek.

— Különös szeretettel óhajtom segíteni és gondozni a hamisítatlan, ősi magyar lélekkel, nagyszerű hagyományokkal rendelkező és páratlan gyakorlati ösztönnel felruházott székéTységöt. Tőlük várunk friss erőket a magyar gazdásági életbe, tőlük várunk ragyogó képességeket, szívósságot és kitartást. Jól tudom azt Is, hogy a székely vármegyék Magyarország legszaporább tája közé tallóznak, éppen ezért elsőrangú gondot akarok arra fordítani, hogy a Székely. földet — amennyire a viszonyok megengedik — minél több kultúrintézménnyel ellássam. Ezek a kultúrintézmények segitik majd kenyérhez és érvényesüléshez a 3zapora szé- kelység fiait.-7- Mindéit vonalon a tehetségeket védelmezem. A tehetség azonban csak akkor tudja a közösségét igaián szolgálni, ha tiszta erkölccsel és makulátlan jellemmel párosul. A magyar nevelő csakis akkor tudja hivatását teljesíteni és tehetségét gyümölcsöztetni, ha ezt az erkölcsi követelményt elsősorban önmagában valósítja meg. Én minden tekintetben, aryyagi és szellemi térén egyaránt a szivemen viselem a magyar nevelők sorsát, de ugyanakkor azt kérem és kívánom tőlük, hogy ne,csupán hivatalnokok legyenek* hanem hitv allók is és példái a műveltségnek s az erkölcsi tisztaságnak.

— Győzni csakis olyan hadsereggel lehet, amelyet áthat a hit forrósága. Már pedig mi győzni akarunk. Most, amidőn Erdély magyar nevelőit bensőséges szívvel üdvözlöm, arra kérem váilamennyiöket, hogy a rcám váró felelősségteljes munkában legyenek lelkes munkatársaim és bajtársaim! Hiszem és tudom, hogyha nemcsak hivata’t vállalnak, hanem hivatást is és ezt a hivatást olyan hűséggel és odaadással töltik be, mint a papok és a katonák a magukét, akkor történelmi müvet hajtunk végre és ha utódaink egykor majd tisztelettel és meghatott állítatta! emlékeznek meg a mai nehéz napok hőseiről, nem fognak megfeledkezni a magyar nevelők hűséges dandáréról sem.

A gyűlés résztvevői lelkesen ünnepelték a kultuszminisztert.

A miniszter, és az erdélyrészi tanítóság 'a- lálkozása a Himnusz hangjaival ért véget.

TURAN LAJOS

A Ferenc József Tudományegyetem ünnepélyes megnyitása

A Magyar Néptanítók Szövetségének disz- gyüléséről a miniszter és kísérete a Ferenc József Tudományegyetem ünnepélyes megnyitására ment. A Ferenc József Tudomány- egeytem 1942/43. tanévének megnyitó jubi- láris ünnepi közgyűlése díszes külsőségek között zajlott le. A kolozsvári Tudomány- egyetem ugyanis fontos határkőhöz érkezett el: most van működésének 70-ik, központi épülete felavatásának -jO-ik esztendeje. Az ünnepségre érkező minisztert és kíséretét az egyetem kapujában Szentpétery Zsigmond űr., a lelépő Rector Magnificus logadta az egyetemi tanács és az Egyetemi tanári kar élén. Megjelentek az egyetem megnyitási ünepségén az egyházak, a katonai és polgári hatóságok vezetői, valamint a meghívott vendégek. Képviseltették magukat kiküldöttjeik által az ország többi tudományegyetemei is.

A jublláris ünnepi közgyűlés pontosan 11 órakor kezdődött a díszteremben. Az egyetemi énekkar elénekelte a Magyar Hiszekegyet, majd Szentpétery Zsigmond Rector Magnificus üdvözölte Ssinyei-Merse Jenő vallás- és közoktatásügyi minisztert és a meghívott vendégeket. Ezután felolvasta a Ferenc József Tudományegyetem mult évi működéséről szóló, minden munkaterületét átfogó jelentését. Megemlékezett sz egyetem halottjairól, közöttük Gerendás oandor egyetemi hallgatóról, aki hősi halált talt a fronton. A Rector Magnificus jelentésében ks- gysfetes szavakkal áldozott a hősi halált halt vitéz nagybányai Horthy István Kormányzóhelyettes emlékének. A jubiláris ünnepi közgyűlés közönsége helyéről felemelkedve, néma hódolattal adózott a Kormányzóhelyettes Ur emlékének.

Szentpétery Zsigmond dr. ezután ünnepélyes külsőségek között átadta a jövő tanévre a Rector Magnificusi tisztséget jelképező díszes láncot Kovrig Béla dr. egyetemi tanárnak:

Rector Magnifice! Minden nemes ügy, amiért küzdünk és amit elérünk, drága magyar hazánk boldogulására történik. Ez volt az én jeknondatom s kívánom, Itogy extrássá emlékezetébe Ön is — mondotta Szetn- pétery Zsigmond dr., amikor átadta a Rector Magnlficus-i tisztséget jelképező láncot.

Ezután Kovrig Béla dr., a tisztségébe beiktatott uj Rector Magnificus vette át az elnöki tisztséget. Mindenekelőtt meleg szavakkal üdvözölte az Egyetemi Tanácsot, a vallás- és közoktatásügyi minisztert és a lelépő Rector Magnificust, majd „Egyetemünk hivatása“ címmel megtartotta értékes székfoglalóját. Hódolatát tolmácsolta vitéznagybányai Horthy Miidós Kormányzó Urunknak azért, hogy dicső országlása során a Szegedre száműzött Ferenc József TuERDÉLY MOZCSO

Ma premier!

FRANK CAPRE v lágíi.mje:

A kik nőid mém

Főszerepben: Ronald Col man Yane Wyatt, Edward Horton, H. B. Warner

Előadások kezdete: 3, 5, 7.

•Jön! Okt. 16-tól Jön:

Havasi napsütés g

dományegyetemet újból hazahozta és azért, hogy az egyetemen még a fegyverek között sem hallgatnak a Múzsák...

— Az uj tanév az Isten, Haza és Tudomány hármas egységének a jegyében indul meg — mondotta többek között. — De azt sem feledjük el soha, még a változó koreszmék zűrzavarában sem, hogy egyénben és közösségben a humánum-nemzete vagyunk! Ez pedig mindannyiunkat kötelez s mi erről a kötelezettségünkről pillanatig sem fogunk megfeledkezni.

A nagy tetszésnyilvánítással fogadott székfoglaló után Szinyei-Merse Jenő vallás- és közoktatásügyi miniszter tartotta meg ünnepi beszédét.

— Horthy Miklós Kormányzó Urunk, a huszévl száműzetés után otthonába Visszatért kolozsvári Ferenc József Tudomány- egyetemnek 1940. évi október hó 24-en történt ünnepélyes megnyitásán a következő szózatot intézte az egyetem tanáraihoz és a tudomány művelőihez:

— „Nagy és magasztos nemzeti feladat vár a keleti végeken őrtálló tudós tanárokra is: erős. munkás, harcos, miivel* magyar nemzedékek nevelése, a jövendő magyar élet vezetőinek erkölcsi és értelmi kiképzése. Az egyetemi tanárnak hármas hivatást kell betöltenie. Tisztsége nemcsak szaktudománya művelésére, tudásának és ismereteinek továbbadására, hanem a magyar Ifjak nemzeti szellemű nevelésére is kötelezi. E kötelességek bármelyikének, elhanyagolása mérhetetlen kárt hátit a nemzetre. Lelkiismeretes teljesítésük álfal gazdag értékekkel gyarapodik a magyar jövő."

— Ezeknek a nemesizzásu és fennkölt szavaknak át kell hatolok az egész erdélyi tudományos életet, minden kultúrintézményt, elsősorban pedig közoktatásunk csúcsát, az egyetemet, örömmel állapítom meg, hogy a kormányzói szózat az elmúlt két esztendő alatt komoly munkává érlelődött. Ennek a magyar nemzeti szempontból nagyjelentőségű munkának alapjait nem csupán áz egyénileg kiváló férfiak rakták le, hanem az erdélyi magyarságnak az. a mérhetetlen művelődés- és tudományszomju, amely hosszú időn keresztül küzdött azért, hogy fiainak ne kelljen külföldi, vagy rnesz- szefekvö honi egyetemeken megszerezni • a nemzetépltéshez és saját egyéniségűn kiépítéséhez szükséges tudásukat, hanem Erdély magyar egyetemén indulhasson meg az arravaló fiatalok pallérozása és hivatásra való felkészülése.

— Erdély magyar egyetemét az 1872. évi XIX. törvénycikk hívta életre. Ez a törvénycikk megkoronázása volt annak a nagy munkának, amelyet az Erdélyt, átfogó tudományos egyesületek, közintézmények fejtettek ki az egyetem megvalósításáért. A kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem a magyar erő, a magyar közösségi érzés és a magyar tudomány diadala volt 70 éviéi ezelőtt és büszkesége most is a magyar életnek.

— Ferenc József apostoli királyunk és báró Eötvös József ragyogó alkotása ma, huszonkét esztendő súlyos meg próbál! ataşai után Is, a magyar múlthoz méltóan folytatja azt a munkát, amelyet a nagy elődök megkezdettek. Úgy érzem, hogy ma a Wesselénylek, Széchenyiek, Eötvös Józsefek és Klebelsbergek szelleme van itt közöttünk és ünnepel velünk együtt. Az a szellem, amely évtizedeken keresztül őrködött láthatatlanul a magyar nép lelke, tudása és becsülete fölött. Azt szerelném, hogy ez az egyetem, múltjához méltóan áldozatokra elszánt, becsületes, nagytudásu magyar embereket neveljen a jövőben Is. Érezzék az itt tanuló diákok, hogy ők a nil reménységeink. Küzdjenek, tanuljanak ők is, mint ahogyan apáink, őseink tanultak sokkal nehezebb körülmények között. Csak a szilárd jellem, a törhetetlen akaraterő és a folyton fejlődő műveltség emelhet löl egy nemzetet.

— Nagy dolog az, igen tisztelt hölgyeim és uraim, hogy a magyar fiatalság ma itt-’ hon tanulhat és képezheti magát a tudomány bármely területén.

A magyar egyetemek felállítása előtt sok magyar diák, közöttük nagy számmal ' eVdélyl származású, tanult külföldön az akkori európai élet szellemi gócpontjaiban a francia, olasz, majd a német és más északi egyetemeken. A műveltségre törő ifjúság nagy száma tette szükségessé, hogy Magyarországon egyetemek létesüljenek. Tagadhatatlan, hogy már Nagy Lajos a pécsi egyetem alpitásával, majd Mátyás király a pozsonyi egyetem felállításával a külföldi egyetemek vonzóerejét óhajtották ellensúlyozni és egyben a tudományos nevelést magyar szellemmel megtölteni, Mcsz- sze előrelátó uralkodóink szemében az egyetem tehát nem csupán az objektiv tudomány-szerzés helye volt, hanem egyúttal iiemzetnevelő eszköz is. Ezt mindig szem előtt kell tartanunk és e téren a kolozsvári egyetem tudós professzoraitól nagyon sokat várunk.

— Erre éppen az erdélyi hagyományok szépsége és nagysága jogosít fel bennünket. Erdély volt a fejedelmek korában a magyar kultúra egyik fellegvára, amit méltó kezek építettek az európai humanizmus szellemében. Ebben a felfogásban egyek voltak Erdély fejedelmei, mind a katolikusok, mind a protestánsok A klerr.el- kedö vezérlő egyéniségek, mint Báthory István, Bocskay-, vagy Bethlen Gábor és a magányosan küzdő hősök, az Apáczai Csere Jánosok. Olyan gazdag ennek a múltnak magvetése, hogy napjainkig kihat, s Így a Muzeum Egyesület és a Ferenc József Tudományegyetem szerves folytatása ennek a termékeny, az isteni és emberi tudománnyal széles rétegeket átitató és tudatosító múltnak.

— Azokban az időkben pedig, amelyeket egyetem nélkül vészelt át Erdély ’magyarsága, a kollégiumok s tanintézmény jk katedr áiról terjesztették Erdély kiváló magyar tudósai egyetemi színvonalon a tudományt. A nagyhírű professzorok és tanítómesterek közt a szervesen növö tudományos élet következményeként mind kevesebb a külföldről meghívott előadó s mindinkább magyar emberek nevelik a tanulnivág.vó erdélyi fiatalokat. Apácza Csere János tisztán megfogalmazza már a magyar egyetemi gon- ilolatot, amikor azt hirdeti, hogy „a külföldi egyetemek gyámsága alatt élűi a nemzeti becsület ellen van“.

— A Ferepc József Tudományegyetem felállításáig áldozatos, igaz magyar lelkű férfiak által megteremtett tudományos ér, nemzetnevelö gyűjtemények s az eredmények közlésére alapított Erdélyi Muzeum biztosították a tudományos élet folytonosságát, Az Erdélyi Muzeum Egyesület jelentősége akkor domborodik ki igazan, ha az egyetem felállításakor játszott szerepét idézzük. Az, hogy az ország akkor második egyetemét 1872-ben Kolozsváron állították fel, elsősorban a Muzeum Egyesülőt elsőrangú gyűjteményeinek és a kebelében megindult tudományos munkának köszönhető. . Az egyetem felállítása azonban nem tette . feleslegessé a Muzeum Egyesületet, hanem egymás szerves kiegészítőjeként vállalták Erdély* tudományosságának felépítését. Abban a korban pedig, amikor az egyetem számüzöttként elhagyta Erdély fővárosát, a Muzeum Egyesület volt az európai szintű erdélyi magyar tudományosság fenntartója, a tudományos élet töretlen szervességének hordozója méltó segítőtársával a. sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeummal egyetemben.

— Az erdélyi magyar tudományos élet történelmi évszázadaiban a magyar és az európai tudománynak sok időálló értéket, termelt. Nevük és emlékük valamennyiünkben tovább él és dolgozik s egyúttal arra. kötelez minket, hogy* munkánkat a jövőben az ő örökké megújuló s mindig tiszta emberi értékeket kereső és hirdető szellemükben folytassuk. Erdély tudományos élete mindig a kor színvonalán állott s évszázadok folyamán sohasem merevedett meg, ösztönös válogatókészséggel szűrt i magyarrá az emberi széliem s a tudomány mindig uj utakra törő eredményeinek javát s állandóan dolgozott az önálió magyar tudomány* megteremtésének munkáján.

— Most, hogy az erdélyi tudományos életnek gazdag múltját futólagosán emlékezetünkbe idéztük, vizsgáljuk meg a megújuló Európa iránti teljes felelősségérzettel azokat a tennivalókat, amelyeket a kormányzói szózat olyan jellemzően tűzött ki a hivatásvállalö erdélyi férfiak és intézmények elé.

— Erdélynek a humanizmustól átitatott műveltségében már Igen korán olyan csirák kezdenek kibontakozni, majd évszázadok során kifejlődni, amelyek ugylátozik különösképpen jellemzők az erdélyi ember képességeinek és gondolkozásmodjánait Irányára. Ilyen elsősorban a histó. -r. és a természettudományok szerétete és művelése . A történelmi kutatók -a saját koruk eseményeit rögzítő emlékírók sora, a természet titkainak szinte tudományos szintre emelt ezermesterkent dolgozó kutatói s a matematika két marosvásárhelyi csillaga mutatja azt az utat, amelyen az erdélyi tudó-, mányos élet különleges képességei ina is tovább fejlődhetnek.

— Korunk követelményeinek teljes figyelembevételével tovább kell építenünk ezt. az ösztönös adottságokon nyugvó hagyományt, nem csupán azért, mert nemes hagyomány, hanem elsősorban azért, mert egy terület emberanyagának természetes adottságait s európai szintű tudományos képességeit jelzi. Természetes az, hogy a» egyetemes magyarság életét szolgáló é irányító tudománypolitikának a lcgni.s szebbmenőeii ki kell aknázn a ezeket ; adnttságokat s ezek alapján u magyar i domány célkitűzéseiben olyan feladat, megoldását kell szorgalmaznia amelyek • egyetemes képzés és tudományos inun: elvégzése mellett az erdélyi tuuományo ságnak. a maga irányának megfelelő hely. biztosítanak a magyar életben.

— Erdély földje és népei mindig túlmutatnak sziikreszabott földrajzi határaikon. Nemcsak Magy arországba épültek • mindig szervesen bele, hanem keresztit/ az egyetemes európai vérkering ibe is. Sajátos népi összetétele folytán Erdély műveltségének szálai Európa felé épen olyan gazdagon vezetnek, mint a Balkán, vagy' Kelet- - Európa, sőt Ázsia felé is. Azok a problémák tehát, amelyek ezen a területen adódnak, éppenugy, mint többi ni" i*.var problémáink nagy része Is, szerves részei az egyetemes európai tudományosságnak s Így megoldásuk éppen olyan nagyjelentőségű mint bármilyen „európaira méretezett" kérdés megoldása. De nemcsak a történeti ta- íujlmány'ok kincsesbányája ez a terület, harem a természettudományoknál: és a jelenbeli a jövő felé forduló kutatásoknak is olyan lehetőségeket kináí, amelyek tisztán tudományos szempontból is roppant gazdagok. Mégha valaki áldozatnak is fogná fe! ezt a munkát, akkor is csak azt felelhetjük, hogy a keleti végekre állított férfiaktól nemkevésbé kívánja meg a magyarság az áldozathozatalt, mint azoktól * fiaitól, akik most ezer kilométerekre kelet felé állanak helyt a nagy háborúban.

— Munka tehát bőven vau. S olyan munka, amelynek elvégzése nemcsak s magyarságot épiti, hanem gazdagodást jelent az egyetemes európai tudománynak is. Megvan a munka alapját és folyamatossá gát biztositó gazdag múlt, megvannak e munkára rendelt intézményeink, s helytálló férfiak is. Szükségesnek, látszik azonban./ hogy az építésben résztvevő tényezők a már eddig is kialakulóban lévő közös mun- katerv alapján még közelebb kerüljenek egymáshoz s bizonyos rugalmas niunkafel- osztás révén a munka eredményességét és