Keleti Ujság, 1942. október (25. évfolyam, 222-247. szám)
1942-10-10 / 229. szám
I MkkzETitlrsjxa 4 1942. OKIonnmo rr Őrség vállas Bors Istvánon, Andráson, Dr. Kovács Istvánon át eljutotunk végre az „őrségváltás“ Takács Péteréhez ... Mind a négy filmhős a józan, egyszerű, de legkisebb izében is mérhetetlenül nemes magyar ember alakja ,.. Mintha népi íróink legtisztább művészetükkel alkották volna! A szó legtisztább értelmében magyarnak nevezhető filmek legújabbika megérdemli, hogy mélyebben foglalkozzunk vele, hogy átérezzük annak a sokezer magyarnak érzését-lelkesedését, aki minduntalan tapsviharral fejezi ki tetszését. A Fórumra siető honatyák megilletödése ül az arcokon, amikor a közönség elfoglalja helyét. Mindenki tisztában van azzal, hogy nem a holdfény es-éj jel izén és-dzsesszes szombatesti burieszkért jött moziba. Valahogy sohasem volt még olyan bensőséges hangulat a mozi nézőterén, mint ennél a filmnél, A pergő filmkilométerek ha csak két órára is, de csodálatos egységbe kovácsolják a nézőtér magyarjait. Áthat az a felemelő érzés, hogy derék .magyar emberek ülnek körülöttünk, hogy most ugyanazt érzik, mint jómagunk, hogy önkéntelenül is ugyanannál a jelenetnél emelkedik tapsra a kezünk. ' A magyar film kezdi betölteni legszentebb hivatását, amit csak elérhet: a nemzet létkérdéseinek szolgálatába állva, az igazi magyar érzés, akarat ragyogó példájával a meg- hasonlott, magukról megfeledkezett elma- gyartalanodottainkat visszatéríti, megjavítja. Egyszerre feleletet kap az „örségváltás“- sal kínzó, égető kérdésére sokszáz Takács Péter: „Érdemes volt szenvedni!“ Nem Inába nélkülöztek, ették a mellőzés, kisemmizés keserű kenyerét! Érzik, hogy a Páger szavaira felhangzó tetszésnyilvánítás nekik is szól: mindenkinek, aki nem hódolt be s ezért kálváriázott, szenvedett!!! Ez a film örök emléket állít nekik, Takács Péterében valamennyiüknek forró háláját fejezi ki a nemzet. A magyar belső honfoglalás megrázó keresztmetszetében ott szenved, küzködik egy uj‘dr. Kovács István, aki most nem az egyetem katedráján, hanem a mérnöki rajzasztalnál képviseli a tehetséges, alkótótlpusu magyart. Bármilyen nehézségekkel is kel) megküzdenie, még ha boldogságát is kell kockáztatnia, akkor sem tántorodik meg és tisztán látja, amit feledhetetlen módon megmagyaráz a vak, pusztításra induló íminkásseregnek: „Minden egyes gép a nemzeté, mely dolgozik vele; nem szabad megállanlok tehát, amikor évtized, k lubált jóvá- Lesszük s az őrségváltás végbemegy! Dolgoznunk, harcolnunk kell, mert egysger csak eljön az az idő. amikor minden téren megtörténik a leváltás!“ A rajzfilmek sikerét azzal magyarázzák lélektanilag, hogy a nézőnek' jól esik sajátmagán, embertársain, túlzott hibáin mulatnia. A saját fogyatékosságát vagdossák a fejéhez a humor, a móka köntösében s igy nem hogy fájna a szigorú bírálat, hanem éppenséggel jól esik! Ilyen nézőszögböl bírálva, könnyebben megérthetjük az „őrségváltás“-nak és elődeinek sikerét. Nézőnk, X. V., látott egy csomó filmet, amelynek légköre, szelleme távol esett az övétől. Csodálta, mert fenségesnek tűnt; élvezte változásait, problémáit, de ezek sohasem kerültek közel leikéhez. Hatásuk elmúlt, ahogy kijött a moziteremből. Azt hitte, nem kaphat mást, mert a film csak azt a bizonyos „másik partot“ adhatja ... S egyszerre kapott egy egészen újat, szokatlant: önmagát, a saját mondanivalóit, panaszait, nézeteit. Látta fajának legkitűnőbb példányait helytállani, jogaikat elfoglalni, hallotta őket szavakba önteni saját leikéből előretörő akaratát... hirtelen elragadta ez a végtelenül jóleső valami: kimondani, amit régóta vágyott, — megtenni, amire tudatosan és tudatlanul törekedett... A taps: beleegyezés. Én is Így akartam, én is igy tennék! Köszönet: köszönjük, hogy helyettünk kimondtad! ígéret: megértettük szavaidat! Folytatnunk kell munkánkat, mert többet nem idegeneknek, hanem magunknak dolgozunk. Ezt a filmet meg kell néznie mindenkinek, áld az átállításon dolgozik, vagy dolgozott. Hitet, erőt kell menteniük belőle. Nem nézheti végig még a közömbös, nemtörődöm lelkületű sem anélkül, hogy ne gyakorolna rá ez a film nagy hatást. Nem lehet azt leimi emberi tollal, hogy mit érez a néző, mikor a filmben már megtörtént a leváltás és Újult erővel indul tovább a munka; felharsan a munka himnusza, hirdetve a győzelmet, az isteni igazságszolgáltatás teljességét. Az öt megillető helyre került, azelőtt sokat szenvedett mérnök végigjárja a gyárat: szeretettel, tisztelettel és bizalommal néznek fel rá kohómunkások, napszámosok, fémesztergályosok, szemeikben ott csillog a megelégedettség, a hála. .. Ezt az utolsó jelenetet megnézném sokszor, nagyon sokszor! ! ! A legtöbb néző észre sem részi, csak tudattalanul fogja fel, hogy Páger Antal meny nyíre meg tudja testesíteni a magyar jellemet: még a köszönésében is magyar. Látunk a filmben talpnyaló akamokokat, hízelkedve csepegtetik: „Alázatos tiszteletem!“ „Van szerencsém!“ Páger, azaz Takács csak egyfajta köszöntést ismer: „Jó napot kívánok!“ — és ezzel köszön az utolsó kohókaparótói a vezérigazgatóig. üditőül és felemelőleg hat az Is, hogy a sok idegenszellemü, ^romantikus szerelmi nyavalygás után végre láthattuk a ma olyan ritka magyar szerelmet: Tud szeretni bárzene, eszpresszószag, neoncsöves táncterem, félhülye cigánybanda és éjjeli zenéje nélkül s ez a szerelem nem a receptre szabott, me- netrendszerüleg befutott „tavaszi áru“! Ez a szerelem: az igazi é'ettárs megérzése nem abban éli ki magát, hogy a sétatér padjaiba- fáiba az anatómusok szörnyét, a szivet belevessük. Takács mérnök ur kigunyolja, elveti a külsőségeken alapuló, hazug, mérgezett Szerelmi „forrást“: okuljatok, magyar fiatalok! Elérhetetlen magasságban áll e felett az önámitó, plöm-plöm érzésáradat felett az a legtisztább érz^s, amellyel szeret a mi derék, józan mérnökünk: szerelme megsokszorozza munkákedvét, lendületét, megérezteti vele, hogy ezután szentebb értelme van életének, hogy már nemcsak önmagáért dolgozik, hogy minden tettével, gondolatával méltónak kell lennie erre a nagy érzésre. Micsoda pofont kapnak — ha nem is érzik meg azonnal — azok a tévelygők, akik keverik a nagy betűs „Szerelmet“, nem azt, melyet maguk érezhetnek, hanem amit ez a szellemiség annak tart: várni kell, várni kell, azután megjelennek a szlmptómák: bicskát ragadunk és gyilkoljuk a fákat —- padokat, bőgünk bizonyos dalokat az ö Barna (kék.,.) Szemeiről, (mikor zöld van neki; mindegy: a barna a divatos!) ringó derekáról, (csak miután a strandon láttuk!) hamvas ajakáröl, (melyről csöpög az émelyítő rúzs!) mindezt különösképpen nagybetűs értelemben s a rég leszögezett minta szerint. Takács Péter nem tud és nem akar ilyen szerelmet hazudni magának. Az ő éjjeli zenéje a gépek robaja, kerekeik pergése, a gőzkalapács ütése; ö nem bir áriákat zengeni kedveséhez: munkájában, szorgalmában, érzései tisztaságában becsüli meg jövendő élettársát! ! ! Ez a film példát mutat a jövendő magyar filmgyártásnak: abba kell hagyni a „megrázó“, kifacsart „grosse Liebe“-mesék tucatgyártását; hiszen ezeken át a francia aláásott életerőt dicsőítenénk! A magyarság olyan' rétegének, mely ennek mindenhatóságában hisz, a magyar filmnek meg kell mutatnia, milyen a nemes, végtelenül nemes magyar szerelem! ! ! Szét kell törnie a kölnivizes, ruzsos, tangóharmónikás kultuszt: szerelmünk ne ezekhez alacsonyitva, hanem az emberibb, magyarabb, emelkedettebb életmódhoz emeljen! Köszönjük a film alkotóinak, művészeinek ért a műremeket. Köszönjük, hogy javított, felemelt, utat mutatott; hogy visszatérít igazi lényünkhöz, öntudatunkat visszaadja. Magyarok! A taps nem elég! Többre kötelez ez a film... Emeljen fel mindenkit a Takács Péter példája, mondanivalói! SZENTPÉTERY LÁSZLÓ Vasárnap nyílik meg Kolozsváron a Kőrös! Csorna emlékLiálli Iá« Kolozsvár, okt. 9. A Ferenez József Tudományegyetem és az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) Körösi Csorna Sándor, a nagy székely őskutató halálának 100-ik évfordulója alkalmából Körösi Csorna emlékkiállítást rendez, amelyen rendkívül érdekes és értékes anyagot mutatnak be. A kiállítás anyagában számos Körösi Csorna emlék mellett a budapesti keletázsiai muzeum sok értékes indiai műkincse és emléke: térítők, szobrok, műalkotások, stb. szerepelnek, úgyhogy a tanulságos kiállítás nemcsak Körösi Csorna életéből, hanem India és Tibet, illetőleg a Távollkelet sajátos művészetéről is tájékoztató képet ad. A kiállítás október 11-én vasárnap délelőtt 11 órakor hyilik meg szerényebb ünnepi külsőségek között, amikor is a megjelenteket fekincsi Tajcáts dr. professzor kalauzolja végig a kiállításon. A kiállítást naponként d. e. 10-től 1-ig és délután 4-től 6-ig november 1-ig bezárólag az egyetemi könyvtár IT. emeleti kiállítási termében lehet díjtalanul megtekinteni. A kiállításon való tájékozódást az érdeklődők számára megkönnyiti az ezalkaloinba kiadott szakszerű katalógus. _ A Baross Szövetség kolozsvári fiókjának fiiszerszakosztálya vasárnap délelőtt fél 11 órakor rendkívüli szakosztály i gyűlést tart a Baross Szövetség Deák Ferencduca 4. szám alatti helyiségében. A rendkívüli szakosztályi gyűlésen fa- és burgonyujegyeket tárgyalnak, iSie* Miépf foMiinlc Mert ezen a főzés olcsó iiszla gyors 6 H Z - takaréhtQzhelyen ? gazdaságos Icóoyelnttes Mentesít a tüzelőanyag beszerzésének és raktározásának gondjaitól és a kiutalt famennyiséget kizárólag fűtési cé* lókra használhattuk fel. — Vegye igénybe előnyös részlet- f zetéses akciónkat (6—12 hónap). — Felvilágos fást ad: Gázmüvek várost üzlete, Wesse'ény'-u. 35. szám. Tel. 31*59, vagy a gázmüvek irodája, Dézsma-u. 34. szám. Tel. 30*72.
