Keleti Ujság, 1942. október (25. évfolyam, 222-247. szám)

1942-10-31 / 247. szám

1942. O ICI O B EU 31

5

A Keleti Újság« cikksorozat a: „Be mufa tjük Erdély egyetemét

AZ ATOMROMBOLÁS TITOKZATOS MŰHELYÉBEN

Kelefeurópa legelső, félmillió volfos atomromboló készüléke flőtt beszél Imre Lajos professzor a korszerű „bölcsek kövétől", a természettudományból uj korszakot nyitó fe'- jedezésről — Fontos kutatások az erdélyi iparés Erdély természeti kincseinek szempontjából

Imre Lajos dr., a kiváló-fiatal magyar természettudósok egyike, ■ JfS éves. A budapesti egyetemen végzett mint Kormdnyzógyiiriis ibölcsészdoktor. Két és fél évig állami ösztöndíjjal Berlinben végzett radioaktivitási kutatásokat. 19.15 óta a budapesti egyetem magántanára, 1937 óta a budapesti radiológiai intézet vezetője, 1939- ben a budapesti kémiai intézet tanárává, 19-íO-ben a kolozsvári egyetem nyilvános rendkívüli tanárává nevezték ki. A radioaktivitás kérdéseivel, az adszorbeió és a katalízis jelenségeivel foglalkozik és kutatásaira a nemzetközi szakkörök is felfigyeltek. Tudományos dolgozatai magyar, német és angol nyelven jelentek meg. Több tudományos kongresszuson szerepeit előadásokkal. A Kir. M. Természettudományi Társulat, a Német Kémikusok Társaságánhk és a német Kolloid-Társaságnak tagja.

Kolozsvár, okt. 110. A sok hangulatot árasztó, emléket ébresztő Mikó-kert egyik ódou épületének bejáratánál olvasom a táblát:

A m. kir. Ferenc József-ludo many egy etem Általános fizika és kémiai intézete

Ezt az egyszerű fehér,-fekete táblát ha látja valaki, nem is sejti, milyen rendkívül érdekes és fontos kísérletek színhelyét jelzi. Kerüljünk beljebb: keressük fel Kcletcurópa legelső atomrombolő műhelyét!

A—Ievegöben vegyszerek átható szaga terjeng. A laboratóriumi szobák asztalain lombikok, szines folyadékokkal telt üvegedények, csövek bonyodalmas halmaza. Titokzatos merőkészülékek Csillognak a besütő napsugárban. Mindenütt állványok és fehér rétegben leülepedett mcszpor. Nagy» tudományos feladataira most alakítják át az intézet helyiségeit: egyik szobában épül már rengeteg huzal és csavar tömkelegével a csodálatos készülék. De építkezés közben sincs megállás: töretlen a munka lendülete, nem hült ki a kutatás láza.

Imre Lajos professzor energikus arca éppen mikroszkópja fölé hajol, amikor megkérem, beszéljen az intézet munkájáról. Első kérdésem természetesen a természettudomány egyik legnagyobb jelentőségű újabb megismerésére, az intézet egyik legfontosabb munkájára vonatkozik: mi is az atomrombolás, az atombombázás?

(Ebben a pillanatban olvasóim, mint hallgatók ülik körül a professzort, aki bizony összevont szemöldökkel gondolkozik azon, hogyan is magyarázza meg a „laikusokénak ezt á bonyolult tudományos kérdést,. melynek tökéletes megismeréséhez taián egy életnek a munkája 'is kevés.)

A „bölcsek köve“

— Az atomrombolás: a korszerű „bölcsek

köve" — mondja Imre professzor. __ A legtöbb elem átalakítható vele, mondhatnám alig van elem, amely nem.

A tudós most szinte újra átéli életének egyik legnagyobb élményét:

— Az 19ö4. évi münsteri kongresszuson — melyen magam is olt voltam — számoltak be a természettudományban teljesen uj korszakol megnyitó eredményről, melyet később a Nobcl-dijjal jutalmaztak. A kémia és fizika egészen uj területeit feltáró felfedezés érdekes utat telt meg: a német Bothc professzor kísérleteiből indult ki a megismerés, melyet a párisi Curie-iutézetben fejlesztettek tovább, majd az angliai Cambridgeben Chadwick, Rulhcrford egyik munkatársa véglegesítene. Kern hangsúlyozhatom eléggé, milyen hallatlanul jelentős eredménye ez a modern természettudománynak.

— Miként történik az atomrombolás? __

kérdem és a válasz az anyag legbelsejénak rejtelmeibe világit bele.

— Nagyteljesítményű, magasfeszültségű gépi berendezésben — melynek neve „neutron generátor“ — az elektromossággal telített térben pozitív elektromossággal töltött hidrogén atomok (úgynevezett protonok) keringenek egyre gyorsuló óriási sebességgel, eközben óriási energiát szereznek: ezek a protonok bombázzák a „nehéz viz“ elemeit. Amikor a „proton-bombák“ nekiütköznek a „nehéz viz* molekuláinak, az ütközés pillanatában neutronsugárzás indul meg. Ez kivezethető és ezzel szétbonthatnak az elemek. Ez az atonrhombázás, illetve alomrumbolás, amely megfelelő optikai berendezésekkel megfigyelhető, mérőszerkezetekkel lemérhető.

— Mi a célja ezeknek a kísérleteknek?

— Az alom legbelső szerkezetének, az atommagnak a tanulmányozása, felderítése. A mai kémikust, fizikust elsősorban ez érdekli.

— Milyen gyakorlati jelentősége lehet ezeknek a kutatásoknak?

Valósággal átszellemül az arca, úgy feleli::

— A teebnika számára sok nagy feladat megoldásával kecsegtet az atomrombolás. Az atommag folyamatoknál ugyanis hatalmas energiák szabadulnak fel.-Ezeknek az energiaforrásoknak az emberiség számára való hasznosítása a legszebb feladat, amit a ma és a jövő természettudósa csak elképzelhet.

Ma még csak terv, ábráhdkép, de ki tudja, talán holnóp már ezeknek a felszabadítóit energiáknak eddig el sem képzelt technikai készülékeket, berendezéseket kell szerkeszteni. így volt ez minden nagy felfedezésnél: .ma még csak a tudós számára járható az ut, neki kell kitaposnia az utat, amelyen azután az emberiség ismét nagy léptekkel halad előre.

Az anyag mikroszkóppal is alig látható parány részeinek csodás világa tárul fel a komoly megfontoltsággal mondott és mégis lélekkel fütött lelkes szavakból. A bombázó

lépist akarunk tartani, nekünk is végre az ujaib természettudományi, kutatásban ma már nélkülözhetetlen készülékkel kell dolgoznunk. Magyarországnak részt kell vennie a kullurnrmzctek pionír, ultiirő munkájában. Bármilyen anyagi áldozatot és áldozatos munkát követeljen is. Ezért örvendetes, hogy Kolozsvárt is rövidesen — reméljük már tavasszal — megindulnak a legkomolyabb, korszerű atomrombolő kísérletek.

— Reméljük, Kolozsvárt uj felfedezések is születnek!... — jegyzem meg.

Imre professzor elmosolyodik.

— Ezt biztonsággal remélhetjük.

Olyan magabizóan mondja, hogy talán azok a felfedezések már ott is rejtőznek a tarsolyában. Most arra kérem, hogy engedné meg majd, hogy magunk is résztvegyünk cgv ilyen kísérleten. Elkomolyodik, megtagadja a kérést.

__ Halálosan komoly játék ez: avatatlan

kezében életveszedelem. Csak a legjártasabb, legbeavatottabb munkatársak közül is csak a tökéletesen kiképzett kezelheti a készüléket.

Még nagyobb tisztelettel néztem a titokzatos gépezetre..,

A tudomány — az iparért

További kérdéseimre Imre professzor elmondotta, hogy az atommag

IMRE PROFESSZOR AZ ATOMROMBOLŐ GÉP MELLETT.

(Kiss Egon felvétele)

atomok — melyeknek rombolása nagyobb pusztítást visz végbe az elemek között, mint a zuhanóbombázó repülők a betonerödölcben — olyan lehetőségeket vetít elénk, melyet követni sem lehet.

__ Talán a jövő háborújában repülőbombázók helyett már atombombázó-ágyuk döntik el az ütközetek sorsát — jegyzem meg.

— Nem is olyan lehetetlen, hiszen már 19S9-ben hallottunk ilyen kísérletekről.

— Ebben az intézetben milyen atomrombolő berendezés működik?

Negyven míligramm rádium és félmillió Volt!

— Mostani ideiglenes készülékünk rádium- sugarakkal létesíti az atombontó neutrnu- sugárzást. Ez volt a legelső atomrombolási kisérlelek módszere. Ebben a készülékben, melyet itt Iát, 40 miligramm rádium van. Természetesen ezzel csak kis mennyiségű neutronsugárzást tudunk előállítani, tehát csak 'kismértékben folyhatnak kisérlelek elemek Atalakilására. Ha ugyanolyan hatást akarnék elérni, mint a magasfeszültségű gépi berendezéssel, ahhoz 8—10 gramm rádium kellene, ami attól eltekintve, hogy ma a bete, gék gyógyításához kell mintlen miligramm, lehetetlenség lenne megfizetni, mert belekerülne két cs félmillió pengőbe. A jelenleg épiilö készülékünk pedig „csak harmincöt- ezer pengő költséggel épül.

— Amint hallom, nagy tudományos esemény lesz ez az atomrombolő készülék, amely a maga nemében az első Európa keleti részén — mondom.

— Valóban, az itt épülő félmillió voltos feszültségű neutron generátor nálunk nagy esemény. Magyarországon még csak egy nagyobb lesz. A budapesti műegyetemen most épülő egymillió voltos. Nemzetközi viszonylatban azonban ennél is nagyobbakat ismerünk. Némelországban nem is egy, többmilbó voltos alombombázó van. A nyugati nemzetek sokkál előbb vannak: Ivopenhágában már mü ködik az óriás atomrombolő, a Cyclotron. Ha

kapcsolatban radioaktivitást vizsgálatokat iá végeznek. Ezeknek jelentősége is nem csekély, mert a radioaktiv anyagokat az ipar gyakran alkalmazza. Ezek a vizsgálatok bizonyos kémiai anyagok mechanikus tulajdonságaira derítenek fényt. Imre professzor és munkatársai kísérleteikkel olyan módszert igyekeznek kidolgozni, amely biztos betekintést enged az anyagok változásaiba. Ami különösen az egyes ipari eljárások gyorsításánál fontos. Az ipar bár ezrével alkalmazza ezeket a folya- matgyorsitő fontos katalizátor-anyagokat, alig ismerik jelenségeiket. A kiépülő erdélyi ipar számára is jelentős kísérletek tehát, melyeknek a lcggyakorlátibb ipari vonatkozásai vannak.

— Milyen különlegesen erdélyi vonatkozású kutatást végez még professzor ur?-— Az erdélyi természetes ásványvizek és gázok vizsgálata rávilágított Erdély földjének mélyén, szerkezeiében végbemenő folyamatokra. Bizonyos felvilágosításokat kapunk, hegy hol, milyen gázzal, vízzel milyen anyagok törnek fel. Vizsgálatainkból az látszik, hogy egymással összeköttetésben levő mélységi vizekről van szó. Az ezekbe kerülő rádium mutatja, hogy

ezek a mélységi vizek valami módon petróleum fórrá sokkal függnek össze.

Hogv ebből valóban lehet-e következtetni

Fűszercsemege

kereskedősegédeket

élei miszern agyvállalat keres azonnali belépésre. Feltételek: magyar áll am polgárság, őskereszté ny származás, német nyelv ismerete előnyös.

Az írásbeli ajánlatokat kérjük „Jó előmenetel“ jeligére Rudolf Mosse r.-t. hirdető vállalathoz, Budapest, VII. Erzsébet-kürut 23,

petróleum jelenlétére is, azt ma még nem látjuk.

Imre professzor elmondja még, hogy további kísérleti területe: elektrokémiai vizsgálatok a fémek nemesítése legcélszerűbb körülményeinek megválasztása szempontjából, ami szintén fontos ipari jelentőségű. Itt azonban nagy nehézségekkel kell megkiizdeniök. A románok kivonulásukkor elvitték az 1918-ban a magyar leltárban még szereplő jelentős mennyiségű platinát és fontos optikai berendezéseket is. Ha 1940-ben Imre professzor nem hozta voina magával Budapestről a személyes használatra rendelkezésre bocsátott műszereket, alig indulhatott volna meg máris a tudományos kutató munka. A háborús nehézségek miatt a beszerzések is nehezen haladnak. Fontos érdek volna pedig, hogy az intézetnek mielőbb meglegyenek a szükséges saját kutató műszerei, hogy a teljes lendületű tudományos kísérleti munka megindulhasson. Annál szebb az -igv is elért eredmény. Nagy gond most a hallgatók számára a vegyszerek beszerzése ’s, de fennakadás nincs. Az elavult és a busz év alatt elhanyagolt épület sok apró szobájából most összevontak ugyan egy nagyobb laboratóriumot, de ez csak ideiglenes megoldás. Uj épület kellene minél sürgősebben, mert hiszen a jövő magyar kémikusainak minél jobb, korszerű kiképzése megfelelő környezetet követel.

— Külföldi tudományos kapcsolatairól kérdezem még professzor urat.

Diplomáciai sikerrel ér fel egy-egy tudományos eredmény

— A háború természetesen megnehezíti, de nem szünteti meg teljesen a kapcsolatokat. A noticldijas német Oswald professzor ugyan-' c«ak neves kémikus fiától nemrég megtisztelő felkérést kaptam: írjak német nyelvű könyvet a határfelületi katalízis jelenségeiről. Ezen do’ffczoiti most.

Érdekes mozzanatot tudok meg Imre professzortól. Még 1940-ben jelent meg Budapestéin egy dolgozata az uránium atommagjairól. Nemrégen levelet kapott Németországból, azt kérdik: mikor folytatja beígért kísérleteit. A németek tehát figyelemmel kisérték a magyar nyelvű közleményt is és számontartotiáfe. Imre professzor azt válaszolta, hogy a háborús anyaghiány miatt nincs anyaga a kisér- b'lekhez. Nem sokkal később erősburkolatu csomagot kézbesített a posta: az egyik német gyár küldte meg — a német tudóstársak kiutaltatták a szükséges anyagot.

— Hitem, hogy a háború ellenére meg kell lennie a tudósok közötti rendkívül fontos sze- iirétves kapcsolatnak, ha már egyes távolabbi kutatási területeket nem is lehet figyelemmel kisérni A magyar tudósoknak el kell jutniok és remélem el is jutnak mindenüvé, shot figyelemmel kisérik munkánkat, mert egy tudó- leányos siker pengővel fel nem mérheiő érték a nemzetnek és bizony vetekszik egv-egjr diplomáciai sikerrel, aini nemzetünk knltufl- értékelését illeti — fejezi be a beszélgetést.

*

Aranysárga levéleső pereg Mikő Imre feliét« ércszobrára. Az erdélyi tudományos élet egykori nagy istápolójának kertjében őszi elmúlásban a haladást kutattuk. És megtaláltuk. Míkó Imre szobrának hideg ércszemei meleg megelégedéssel nézhetik Erdély egyetemének munkáját. HöROSZ BÉLA de.

Sors&öntö kértléselcben,

lelki elváltozások megelőzésére és leküzdésére vegye igénybe a lélektudomány eszközeit. Feltárja egyéniségét, jellemrajzot, grafológiát készít ismerőseiről.

Dr. Nemes Elemér psilüiológns

Pszého'ógiai Laboratóriuma Mussolin'-ut 68. szám.

UJ dm! Hargita-szálló. Uj dm?

Fogadóórák: d. e. 10—12-ig,- d. u. 4—7-ig.