Keleti Ujság, 1942. október (25. évfolyam, 222-247. szám)

1942-10-30 / 246. szám

1942. OKTOBER 30 3 Budapest, okt. 29. (MTI) A képviselöház csütörtöki ülését 10 óra 25 perckor nyitotta meg Tors Tibor alelnök. Bemutatta a Felső­höz elnökének átiratát, amely szerint a Felsőház által a Felsöház szervezetének mó­dosításáról és kiegészítéséről szóló már el­fogadott törvényjavaslatot tárgyalás és hoz­zájárulás céljából átteszi a képviselöházhoz. Ezután Keresztes-Fiseher Ferenc belügymi­niszter indítványozta, hogy a Felsőháztöl át­érkezett javaslatot részletes tárgyalás vé­gett adják ki a közjogi bizottságnak. A Ház a törvényjavaslat tárgyalására kimondotta a sürgősséget. Az elnök ezután bejelentette, hogy Gosz- tonyi Sándor képviselő a tengeri rendelettel kapcsolatban sürgős Interpellációra kért en­gedélyt. Közölte, hogy ezzel kapcsolatban a Ház később határoz. Napirend szerint ezután a mentelmi bizott­ság jelentéseinek letárgyalására került sor. A képviselöház felfüggesztette Rajnics Fe­renc (két esetben), Oláh György, Korody Tibor, Széchenyi Lajos gróf, Bogár László, Zichy János gróf, Ruppert Rezső, Sigray Ist­ván, Meskó Zoltán mentelmi jogát. Nem füg­gesztette fel a mentelmi jogát Budinszky László, Ruppert Rezső, Szőllősy Jenő, Kn- hajda Vilmos, Turchányi Imre, Ilovszky Já­nos, Országh Pál, Maróthy Károly, Incze An­tal, Serényi Miklós gróf, Schönborn József képviselőknek.. A napirend letárgyalása ezzel befejeződött. Az elnök javasolta, hogy a Ház legközelebbi ülését pénteken délelőtt 10 órakor tartsa, na­pirendjén a felsőházi törvény módosításáról és kiegészítéséről szóló törvényjavaslat tár­gyalásával. A Ház ezután elutasította Gosz- tonyi Sándor sürgős interpellációra előter­jesztett kérelmét. Az ülés 11 óra 30 perckor ért véf;et. A földművelésügyi, kereskedelemügyi és közlekedési tárca költségvetése a bizottságok előtt A képviselöház pénzügyi és földművelés­ügyi egyesitett bizottsága szerdán délután 5 órakor folytatta a földművelésügyi tárca költségvetésének tárgyalását. Szabó Gusz­táv és Balás Károly elnökölt. Jelen volt báró Bánffy Dániel földművelésügyi minisz­ter, Bárczay János, Bárányos Károly és Honkoly-Thege Sándor államtitkár. A pénz­ügyminisztériumot Szilágyi Ernő pénzügyi, államtitkár képviselte. A délutáni tárgyalásban felszólalt Piu- kovioh József, Teleki Béla gróf, Váczy Jó­zsef, Gesztelyi Nagy László, Kiss Kálmán, Czerman Antal, Zsigray István, Bene» Zol­tán, Nagy Ferenc, vitéz Roszner . István báró, Németh Andor, vitéz Várady László, Bodnár Sándor, Frícke Valér, Temesváry Imre, Matolcsy Mátyás, Bencsik István és Taczkó Elemér országgyűlési képviselő. Az cgj'esitett bizottság báró Bánffy Dániel földművelésügyi miniszter kimerítő válasza után elfogadta a földművelésügyi tárca költségvetését. A képviselöház pénzügyi, közgazdasági és közlekedési bizottsága csütörtökön a ke­reskedelem és közlekedésügyi tárca költség- vetését tárgyalta. A költségvetés egyes el­mei felett igen élénk vita alakult ki. A vita során felszólalt Malasics Géza, líovszky János, Rácz Kálmán, Czcrinan Antal, Hor- vát Ferenc, gróf Teleki János, Hundér An­tal, Paczkó Elemér, Vizy János, Balás Ká­roly, Pándy Antal, Biró István dr., Gunde László, gróf Zichy Nándor, Fenczik István, Gesztely Nagy László, Krúdy Ferenc, gróf Hunyadi Ferenc és Szabó János Varga Jó­zsef kereskedelmi és közlekedési miniszter kimerítően válaszol az elhangzott felszó­lalásokra. A vitát délután folytatták. Sorsdöntő kérdésekben, lelki elváltozások megelőzésére és leküzdésére vegye igénybe a lélektudomány eszközeit. Feltárja egyéniségét, jellemrajzot, grafológiát készit ismerőseiről. Dr. Nemes Elemér pszichológus Pszihológiai Laboratóriuma Mussolinf-ut 68. szám. Uj dm! Hargita-szálló. Uj dm! Fogadóórák: d. e. 10—12-ig, d. u. 4—7-ig. Á 42 tagú országos bizottság elfogadta az időszámítás szabályozását1 szóló rendeletet Budapest, okt. 29. (MTI) A 42 tagú orszá­gos bizottság ülést tartott csütörtökön. A bizottság a Petro Kálmán halálával megüre­sedett jegyzői tisztségre Pajor Miklós bizott­sági tagot választotta meg. Ezután a m. kir. minisztérium rendeletét tárgyalták le az idöszámitás szabályozása tárgyában. Temes- vájry Imre, Rassay Károly, vitéz Imrédy Béla hozzászólása, valamint vitéz Keresztes- Fischer Ferenc belügyminiszter, Varga Jó­zsef, a kereskedelmi és közlekedésügyi mi­nisztérium vezetésével megbízott iparügyi miniszter válasza, után a rendeletet tudomá­sul vették. Végül a m. kir. minisztérium rendeletét tárgyalták le az anyakönyvi kivo­natok kiállításáért a városokban szedhető dijak fele részének jóléti célokra való fel- használása tárgyában. A bizottság a rende­letét hozzászólás nélkül elfogadta. SzombaVig kell beviyiíjVavii az iparjogosSlTtiínyobal fefîilvizsţyâlat ▼egeit Tájékoztató a külföldi vállalatok fióküzletei ügyében Kolozsvár, okt. 29. A kereskedelmi és ipar kamara újból felhívja a kereskedők és. iparo­sok figyelmét arra, hogy az iparjogosilvá- nyok felülvizsgálata iránti kérvények be­nyújtásának végső határideje szombaton 1942 október 31-én lejár. Azok az iparosok és kereskedők, akiknek kérniök kell a felül­vizsgálatot és a fenti határidőig nem nyújt­ják be azt a kereskedelmi és iparkamarához, elveszítik jogukat a további iparűzéshez A kérvényhez szükséges nyomtatványok egész napon díjmentesen kaphatók a kamara első emeleti helyiségében, ahol a kérvényeket is be kell nyújtani. A kamara ebből a célból egész nap szolgálatot tart délelőtt 8—1-ig és délután 4—7-ig. Az olyan fióküzletek, ügynökségek, vagy telepek, amelyeknek központja Magyaror­szágon kívül esik, szintén kötelesek kérésü­ket felülvizsgálat iránt benyújtani, még ah- ban az esetben is, ha kérték a felszámolásu­kat, vagy az átalkulásukat magyar válla­lattá, Ez azért kötelező, mert ha a felszá­molási határidő, vagy a magyar vállalattá. való átalakulás 1942 október 31. után kö­vetkezne be és ha a fiókintézet elmulasztaná beadni fenti napig felülvizsgálati kérését, a fiók még a felszámolás befejeztéig sem mű­ködhetne tovább, mert a 4870. M. E. sz. ren­delet ezt nem engedélyezi. Azok a fiókok, amelyek felszámolásukat kérték, tüntessék fel ezt a tényt a felülvizsgálati kérvényben. Budapestté érkeztek a horvát léqierő vezető tiszt ei Budapest, okt. 29. A Magyar Távirati Iro­da jelenti: A horvát légierő vezető tisztjei többnapos látogatásra Magyarországra ér­keztek. A Keleti-pályaudvaron ünnepélyes fogadtatás várta Uzeloc Milán repülötábor- nokot, Gradicsevics Milán vezérkari főnököt és több magasállásu repülőtisztet. A vendé­geket a magyar légierő nevében elsőnek ne­mes Rákossy Béla üdvözölte, majd a feldí­szített érkezési csarnokban bemutatta a hor­vát repülőknek kísérete tagjait. Gyűlnek a pénz- és természetbeni adományok a Főméltóságu Asszony segélymozgalma javára Budapest, október 29. A Kormányzó Ur hitvese, a Főméltóságu Asszony segélvmoz- galmára október 24-én a következő adomá­nyok érkeztek: A Takarékpénztárak és Bankok Egyesülete 50.000 pengőt, a Magyar Telefonhírmondó és .Rádió Rt., a Magyar Távirati Iroda és Vál­lalati 4000 pengőt. CTiorin Ferenc, budai Goldberger Lajos dr., Goldberger Sándor és Fiai Rt. 3000—3000 pengőt, a Magyar Álta­lános Kőszénbánya Rt. 2000 pengőt, Fábinyi Tihamér dr. 1000 pengőt, Uhhnann György báró, Kállay Rudolf, P erényi István, Mán dg Lajos 300—300 pengőt, Pittsdolf vegyészeti gyár 200 pengőt, Funky Jenő 30 pengőt, Speck Péter 22 pengőt adományoztak. Természetbeni adományok: Magyar Általá­nos Kőszénbánya 30 vasúti kocsi szén, Salgó­tarjáni Kőszénbánya szintén 30 vasúti kocsi szén, a Borsodi Szénbányák 10 vasúti kocsi szén, Bródy István dr. ezer darab különböző szivar, Koppányi Lajos egy csomag tömény teafőzet. Székelyek voltak a Kolosváty-testvetek, a Szent György-szobot alkotóművészei László Gyula dr. előadása az Erdélyi Muzeum Egyesületben Az Erdélyi Muzeum-Egyesület Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi Szakosztálya október 28-án kezdte meg szaküléseinek so­rozatát. A szakülést dr. György Lajos egyet, ny. r. tanár, a szakosztály elnöke nyitotta meg. Megnyitójában rámutatott azokra a gazdag hagyományokra, amelyeknek szelle­mében kell tovább működnie a szakosztály­nak. Az erdélyi magyar tudományosság mai munkásai előtt három nemzedék dolgozott ebben az egyesületi keretben. Működésének számokban kifejezhető mérlege 1860—1941-ig 589 tudományos, 152 népszerűsítő és 122 vándorgyűlés!, összesen 863 előadás. Olyan tudósok működtek a szakosztály munkásai között, mint Torma Káról;-, Kővári László, Gyulai Pál, Jakab Elek. Itt mutatta be Or­bán Balázs a Székelyföldről írott nagyhírű munkájának kezdeteit és ennek az egyesület­nek a keretei között alkotta meg Szabó Ká­roly a magyar nemzeti bibliográfiát: a Régi Magyar Könyvtár 1. és 2. kötetét. A megnyitó után György Lajos meleg sza­vakkal köszöntötte dr. László Gyulát, az Er­délyi Tudományos Intézet tanárát, méltatta a magyar honfoglalás korra vonatkozó nagy- értékű régészeti munkásságát s felkérte az előadás megtartására. Az előadó bevezetésében visszapillantást vetett arra a problémakörre, amelyik a ma­gyar művészettörténeti kutatás egyik sarok­pontja. A kérdés ugyanis az, hogy az a magasrendii műveltség és művészet, amelyet a honfoglaló magyarság magával hozott, ki­halt-e a kereszténység felvételekor, vagy pedig csak átalakult és az olasz, francia és német művészeti hatások alatt formálódva mind a mai napig alaprétegét alkotja a ma­gyar művészetnek. Az előadó kifejtette, hogy az a felfogás, mely szerint a magyar művészet tisztán nyugati indításokra indult volna meg és semmi közössége nem volt előző kultúránk­kal, a honfoglaláskori művészet nemisme­résén alapul. Példaként a Kolozsvári Testvé­rek Szent György-szobrával végzett legújabb kutatásait mutatta be. Az eddigi kutatásoktól eltérően, nem a. szobor művészi tartalmát, szobrászt. formá- lásmódját elemezte, hanem a szobron lévő járulékos elemeket, elsősorban a lószerszá­mot és a, ló díszítését, farkának és üstökének csomóra kötését. A nyereg pontos felmérése mélyen belevilágított a Kolosváry Testvérek munkamódjába. A nyereg egyes alkatrészei­nek növelésével és csökkentésével a lő és lovas mozdulatát fokozták s a mozgás egyen­súlyát biztosították. A nyereg és a lószer­szám díszítésekor az akkori magyar ötvös­ség préselőmintáit használták fel olyan mó­don, hogy a mintákat kiöntötték viaszból és beleillesztették a szobor viaszmodelljébe. A nyereg szerkezete szerves folytatása a hon­foglaló magyarok nyergének s mind a mai napig ilyenfajta nyerget használ a falusi magyar ember s a tőlünk keletre élő rokon­népek lovasembere. A lószerszám pontos régészeti elemzése arra mutatott, hogy ezt a fajta szerkezetet az avarok hozzák először Magyarországra s a honfoglaló magyarság is az avaroktól tanulta meg használatát. A ló farkának és üstökének csomózása is hon­foglaláskori örökség. A XIV. században ez a lószerszámfajta Európában is mindenütt elterjed, de ott nin­csenek meg szerves előzményei s nyilván az Anjouk és Zsigmond alatt megerősödött magyar kapcsolatok magyarázzák megjele­nését, ugyanúgy, mint sokkal korábban a solymászatot Is magyar módra tanulták meg a szomszédos nyugati népek. Ugylátszik, hogy a királyi udvar környe­zetéből éppen a Szent György-szobor készü­lésének korában kiszorítja ezt a fajta ló­szerszámot a kunok által keletről hozott uj divat, úgy, hogy a régi forma ebben a kor­ban csakis a Székelyföldön divatozik, még­hozzá a ló farkának és üstökének csomóra- kötésével együtt. A Székelyföldön a Szent László legendák falfestményeinek sok hon­foglaláskori hagyományt őrző sorozatain pontos mását találjuk ennek a lószerszám­fajtának. A Kolosváry Testvérekről eddig ismert adatok is mind Erdély mellett szólnak (ko­lozsvári származásuk és nagyváradi mun­kásságuk). A területet a lószerszámjajta elemzése tovább szűkítette, mert kétségte­lenné válott, hogy ez a fajta lószerszám és a ló díszítésének a Szent György-szobron megismert módja ebben a korban és ebben az együttesben csakis a. székelyföldi emlé­kekben maradt ránk. Nem lehet véletlen, hogy éppen a XIV.—XV. században hatalmas arányú bevándorlás indul meg a Székelyföld­ről Kolozs-mcgyébe és Kolozsvárra. Az elő­adó a több területről vett adatok egybehang zó tanúsága alapján kétségtelennek tartja, hogy a Kolosváry Testvérek családja, ame­lyiknek első ismert tagja a testvérek apja: Miklós festő, székelyföldi származású ég ugyanezzel a bevándorlással került szükebb székely pátriájából Erdély fővárosába. Ilyen­képpen a szobor járulékos részeinek elem­zése hozzásegített az európai művészet két kiemelkedő egyéniségének saját koruk dona- teliéi és leonardói magasságokban járó két nagy művészének származásának és nem­zetiségének az eddigieknél pontosabb meg­határozásához. Zsidó műnk* szolgálatosok „felmentésével^ szélhámoskodott egry négytagú társaság Budapest, okt. 29. (MOT) A főkapitány­ság bűnügyi osztályán letartóztatták több­rendbeli csalás és a közélet tisztaságába üt­köző bűncselekmény miatt Károly Jenő dr. 45 éves orvost, Kaály Nagy József dr. 57 éves gyakorló ügyvédet, Nagy Benedek 54 éves mérlegmestert és Béres András 51 éves magántisztviselőt, akik több zsidótól h— 12.000 pengőt csaltak ki, összesen több, mint 1/0.000 pengőt, azzal a mer.ével, hogy munka- szolgálatos hozzátartozóikat összeköttetésük révén fel tudják mentetni. Károly Jenő dr. orvos betegei közül választották ki azokat, akik munkaszolgálatosok voltak és megígér­ték nekik, hogy Kaály Nagy József össze­köttetésével felmenti őket, vagy elhalasztják a bevonultatásukat. A katonai hatóságok előtt Béres András járt el, de nem végzett semmit sem, sőt felhívta a hatóságok fi­gyelmét az összeköttetést igénybevevőkre és „védenceiket“ behívatta munkaszolgálatra, A látszólagos kijárásért Béres T000 pengőt vett fel Kaály Nagy Józseftől. Betört az elsötétítés ideje alatt: (elakasztották Szolnok, okt. 29. (MTI) Tamás István tur- kevei napszámos az elsötétítés ideje alatt betört Kovács Géza mérnök lakásába. A csendőrök elfogták és Szolnokra vitték, ahol a rögtönitélö biróság kötélállali halálra Ítélte. Kegyelmet nem kapott és ennek következ­tében Tamás Istvánon a halálbüntetést vég­rehajtották. 1 A képviselöház felfüggesztette kilenc képviselő mentelmi jogát

Next

/
Thumbnails
Contents