Keleti Ujság, 1942. október (25. évfolyam, 222-247. szám)
1942-10-29 / 245. szám
1942. OKTOBER 29 A Karmincadlik PAGER ANTAL, „A harmincadik“ főszereplője. A „harmincadik1* fi nem más, mint egy iskolaköteles korban lévő kis- !v gyermek. Szerepe nem sok, alig néhány- méter Páger Antal uj filmjében, mégis sorsdöntő. Ez a kisgyermek dönti el azt a nagy kérdést, azt a gyötrfel- mesen nagy problémát, hogy egy magyar bányatelepen legyen-e a munkáscsal átlók gyermekeinek iskolája, vagy továbbra is a nagy távolságra t fekvő község iskolájába kénytelenek bejárni. Jía az idő szép, a távolság nem számit, de Amikor zuhog az eső, tombol a szél és vonit 41 hóvihar, a kis bányatelep iskolahiánya egyszerre súlyos társadalmi, szociális és kultu- hrális magy-ar kérdéssé válik. Ezen az állapoton szeretne segíteni a telep Jiányamestere. Kérvényekkel ostromolja a vállalat igazgatóságát. A vállalat azonban 1- vállalat. A vezérigazgatóság megítélésében a bány ászcsaládok nagy kérése csak egy „akta“ a sok közül. A vezérigazgató ugyau -— amúgy mellékesen — utasítja a vállalat itótumfaktumát, Rozner urat, hogy a kérést intézze el, de ö cinikus könnyedséggel süly- tlyeszti zsebébe az írást, holott attól egy sereg magyar dolgozó gyermekének tudása, jövője — egész életének, sorsának kialakulása Jiigg. Az öreg bányamester a vezérigazgató- (ság, helyesebben Rozner ur sziikkebltiségére azzal válaszol, hogy ráveszi a bányászokat, pk maguk gondoskodjanak az iskola fenntartásáról. Csak egy-két baloldali jelszótól meg- bsökönyösödött munkás morgolódik és nézi jeges közönnyel a szebb jövő álmának megvalósítására irányuló próbálkozásokat. A bányamester apróhirdetést ad fel a Néptanítók Lapjában s arra jelentkezik is a még meg nem lévő iskolához egy fiatal tanító: Nagy Gábor. Az idegen megszállás alá került Erdélyből szabadult ki a Csonkahazába 8 ott jó ideig mindenféle sziikségmunkából tartotta fenn magát. Amikor meglátta a hirdetést, azonnal a helyszínre utazott. S ott derül ki, hogy az igazgatóság semmit sem tud a dologról, a hirdetés k bányamester egyéni akciója volt. A telep igazgatója azonban egyetért munkásaival. Tudja, hogy a te lepre Iskola kell. Felsőbb intézkedés hiányában — a kérvényt Rozner ur intézte cl „tapintatosan!“ — saját hatáskörében átengedi iskola céljaira a telep üresen álló gépszínjét ide semmiféle berendezést nem tud adni. Az „aktagyár“ rosszindulatát és nehézkességét a hányamester hidalja át: deszkát „szerez" « azt maga Nagy Gábor dolgozza fel padokká. Az iskola elkészül, megkezdődik a tanítás. A'tudás mécse kigyul a kis telepen s az Uj tanító a kicsinyek mellett az öregeket is megtanítja az irás-olvasás nehéz tudományára. Ábécét vet, betűt ültet, mesét palántái magyar lelkekbe, hogy tudással, felkészültséggel állják helyüket a magyar életben. Van a bányatelepnek egy főmérnöke. Gonosz és pimasz heprecsóré. Viszonya van a vegyész izgalmas feleségével, de unja a kapcsolatot, mert szemet vétett a hányamester fiatal leányába, Rózsikára. A kisleány éppen most érettségizett s őszire be akar iratkozni az egyetemre. Beleszeret a fiatal tanítóba s már el is határozzák, hogy összeházasodnak. A púpos vegyész izgalmas felesége kárpótlást akar a főmérnök elvesztéséért és kerék- párbaiesetet rögtönözve valósággal felajánlkozik a tanítónak. A főmérnök megtudja, hogy megunt szeretője találkozott a tanítóval s amikor Rózsikától csúfos visszautasításban részesül, azzal áll bosszút, hogy a tanító ellen uszítja a púpos vegyészt és Rózsikat. Azután komisz kíméletlenséggel visz- szaköveteü a gépszínt ée az iskola berendezését kiebrudalja a szabad ég alá. Nagy Gábor azt hitte már, hogy révbe jutott, kenyeret szerzett s boldogság vár rá, amikor minden összeomlik. A púpos vegyésztől pofont kap, Rózsika elutasítja, az iskolát a főmérnök tönkretette: nincs már keresnivalója a bányatelepen. Elkeseredésében nagyot mulat. Az életakarat, a jobb és szebb élet vágya győz a telepen. A falu ezermestere és szatócsa a falu ötgyermekes borbélyát költözteti fel a telepre. Ezzel harminc iskolaköteles gyermek van a bányán és a Vállalatnak most már törvény szerint kötelessége iskoláról gondoskodni. Az iskolát tehát meg kell nyitni. Meg is nyitják, de nemsokára az a veszély fenyegeti, hogy megszüntetik, mert az egyik nebuló meghal s a főmérnök ezt azonnal jelenti Rozner urnák. Rozner ur és a kedves rokon valóban példás összjé.tékkal igyekeznek a több fény után szomjazó lelkek vágyának megvalósulását elgáncsolni. A pimasz játék ezúttal nem sikerül. Az ezermester szatócs sietve gondoskodik arról, hogy a hiányzó „harmincadik“ meglegyen: elveszi egy régi katonapajtása özvegyét s örökbefogadja annak iskolaköteles kisfiát. Az iskolát, a fiatalok boldogságát sikerült megmenteni. Rozner urnák nyakát szegte a játék s a főmérnök — a film csattanős befejezéseként — csaltanós pofonnal repül ki az ablakon kiskirályságának színhelyéről. Kerecsenül Kiss Márton a film elején külön feliratban tartotta szükségesnek kihangsúlyozni, hogy a darab cselekményének s alakjainak nincs köze a való élethez. A szerzői óvás azonban nem vesztegeti meg a nézőt. A szerző álláspontjával szemben elszánt határozottsággal sorakozik fel az az igazság, hogy „A harmincadik“ eimu uj magyar film lényege igenis élet: egy darab magyar élet! A tudás fénye után szomjazó magyarok és a dolgozó nép felemelkedésének ellenségei vívnak meg a film cselekményében s a magyar élet igazsága az, hogy ebben a harcban csak a jó és igaz magyar szándék győz. O ' nemcsak ezen a síkon élő és eleven élet művészi vetülete Kerecsendi Kiss Márton filmje. Nemcsak a film meséje és cselekménye valóság, izzó és lüktető erejű valóság, alakjai is egytői-egyig mind olyanok, akiket láttunk az élet porondján s akiknek eredetijét néven meg tudnák nevezni, vagy ujjal tudnánk egyikükre-másikukra rámutatni. A Roznerek ugyan eltűntek a magyar életből, de sok „főmérnök“ grasszál még a magyar munka és magyar élet telepein, akik a Roznerek szellemével, felfogásával terhelten nem hallják meg az. uj idők szivdobbanását. De ne kalandozzunk most körülötliik, eljön az ő órájuk is, filmen, életben egyaránt. Kerecsendi Kiss Márton, a bicskei magyar néptanító nagyon igaz., nagyon érdekes és nagyon Itatásos filmmesét gyúrt a jól meglátott életből. Csak féligazság volna, ha azt állapítanék meg, hogy „A harmincadik“ az uj, Batal magyar tanitónemzedék hőskölteménye. Mert az! De ezen túl annak a nagyszerű erőnek és akaratnak is hőskölteménye ez a film, amely benne él a magyar nép lelkében s most, hogy eljött a népi erők felszabadulásának boldogan köszöntött kora, ez az akarat és ez az értékes erő — Íme — ki tudja harcolni a maga jogát anélkül, hogy a társadalmi és gazdasági rend épsége szenvedne. Nem, épp ellenkezőleg van a tények rendje. Ez a magyar népi erő és akarat a maga felszabadulásában és érvényesülésében a közelebbi eél megvalósításán túl még egy nagyobb és szentebb célt szolgál: a magyar élet uj rendjének megszilárdítását. Egyet azonban ne tévesszünk szem elől: „A harmincadik“ nein propaganda, film azzal, hogy tudatosan egy célt szolgál. A tendencia azonban szerényen és Ízlésesen elrejtőzik s észrevétlen marad a film szép képeinek, lük- tető pergésének és a színészek kifogástalan emberábrázoló művészetének egységélH'n. Nincs szükség arra, hogy részletezzük Páger Antal egyszerűségével lenyűgöző alakításának s szereplő társainak egyenrangú játékát. A film művészi értékű alkotás. Látni kell! A kedd esti l>emiitatón a közönség tüntető lelkesedéssel és megértéssel fogadta a filmet. Az előadáson megjelent Páger Antal, Kerecsendi Kiss Márton, a film forgatókönyvének Írója és Cterépy László rendező. A közönség tudta, hogy ott vannak. A sikert ez a körülmény csak külsőségeiben tette hangosabbá, de a film mély hatása éneikül is meg lett volna. Bizonyos, hogy' „A harmincadik“ kimagasló állomás a magyar filmgyártás történetében s további indíték hasonló magyar filmek megalkotására. Ez. az. az ut, amelyen a magyar filmnek a jövőben járnia kell. Arra, hogy a filmnek bizonyos apró műszaki fogyatékosságai vannak, egy más alkalommal még visszatérünk, — ízA honvédcsapatok harcairól és a külföldi magyarok hazatelepitésérő! tárgyalt a keddi minisztertanács BUDAPEST, október 28. A kormány tagjai kedden délután 5 órakor Kállay Mi Hók miniszterelnök elnökletével a rendes heti minisztertanácsra ültek össze, amelyen vitéz Nagy Vilmos vezérezredes, honvédelm i miniszter beszámolt a keleti harctéren küzdő' honvédcsapatoknál és a fő'hadiszállá şon tett látogatásáról. Vitéz Bonczos Miklós igazságügyi államtitkár, aki a külföldi magyarokat visszatelepitö kormánybiztosi minőségében jelent meg, beszámolt az 1941. és 42. évi telepítő-eredményről, egyben vázolta a jövő teendőket. A minisztertanács a továbbiakban folyó kormányzati ügyekkel foglalkozott a késő esti órákig. (MTI.) ^ »<*)**> *»~ \ magyar nemzeti küzdelem vallásos szolgálata a lelkipásztor mai feladata — mondották az unitárius lelkészkor székelyudvarhelyi és székely- keiesziuri ünnepélyeinek szónokai Az egyetemes unitárius lelkészkor az elmúlt napokban tartotta évnegyedi választmányi ülését Székelyudvarhelyen. Az ülésen többek közt megjelentek Ekárt Andor elnök, Abrudbányai János dr. teológiai dékán, alelnök, Ferencz József budapesti misz- sziói lelkész, Benezédl Pál vallástanár, Má- tbé Zsigmond nyárádszentmártoni és Slg- monrt József székelyudvarhelyi lelkészek és mások. Az előterjesztések közül kiemelkedik a lelkészi nyugdíjintézet függő kérdései rendezését tárgyaló javaslat, mely a nyugalmazott lelkészek özvegyeik és árváik kedvezőbb ellátását kívánják biztosítani. A választmány tudomásul vette, hogy 1948 január hó 1-től a lelkészek is élvezik az OTBA által nyújtott kedvezményeket. Sajnálattal állapította meg, hogy mind a mai napig nem nyert rendezést a lelkészek vasúti féljegyének ügye s ennek elnyerése érdekében a református lelkészi kar hasonló mozgalmához csatlakozva felterjesztést intéztek. A gyűlés elhatározta, hogy az Idei nagysikerű budapesti továbbképző tanfolyam eredményei fölhasználásával 1943 tavaszán a szórvány-kérdés nemzeti és egyházi vonatkozásait tanulmányozó vándorgyűléseket rendez. A választmány fölhívta az egyes egyházköri lelkészegyleteket, hogy mint eddig a jövőben is kari gyűléseiken e kérdéseket részleteiben is tegyék vizsgálat tárgyává. Az unitárius templomban szombaton délután tartott ünnepélyen nagy gyülekezet vett részt, köztük sokan a város más val- lásu társadalmának tagjai közül, élükön Sebest Ákos dr. főispán és felesége, Szent- Királyi Kálmán alispán. Fiié Ferenc dr. polgármester és a másvallásu nőegyletek elnöksége. Ferencz József budapesti lelkész imája után Abrudbányai János dr. dékán tartott egyházi beszédet, melyben a háborús küzdelem közepette aggodalmaskodóknak a lelkét ébresztgette. A hivő embernek, minden unitáriusnak és minden magyar embernek, akik az itthoni fronton dolgoznak, a feladata az építés. Sem a nemzet történelme, sem a nemzet mai ereje, sem egységessé. alakuló lelkisége nem engedheti meg, hogy e legsúlyosabb történelmi időkben a nemzet bármely tagja a harcot feladja, a küzdelmet s annak eredményét veszélyeztesse s ezzel a végső győzelmet, — melynek eljövetelében rendíthetetlenül bízunk, — hátráltassa. Ének- és zeneszámok után Máthé Zsigmond nyárádszentmártoni lelkész mondott beszédet, kihangsúlyozva, hogy a mai kor borúlátása helyett a magyar jövőt épitö nemzedéknek bizó magatartással és erős hittel kell rendelkeznie. Az ünnepélyt Slgmond József lelkész zárta be, aki feleségével együtt sokat fáradozott e lelkitalálkozó megrendezésén. Ünnepély Székely kérész túron A székelykereszturl unitárius templomban, ahol a gyülekezet tagjain kívül az unitárius kollégium diáksága is megjelent, Kővári Jakab kénosi lelkész mondott imádságot, Abrudbányai János dr. dékán prédikált a hivő ember magyar kötelességeiről. A megjelent vendégeket titő Lajos esperes üdvözölte. .Jánosi Gabi tanítónő szavalata után Benezédl Pál a kolozsvári kollégium vallástanára tartott előadást homoródjánosfalvi Sándor István egykori székelyföldi unitárius lelkipásztor, híres könyvgyüjtő és ismert történetiró alakjáról. Sándor István „Székelyhoni utazás" c. könyvével, mely 100 esztendővel ezelőtt Íródott, megelőzte Orbán Balázs báró ismert székelyföldi monográfiáját. E kéziratban néhány példányban feltalálható munkát most rendezi sajtó alá Benczédi Pál s e nagy érdekességü könyv az előadó bevezető tanulmányára rövidesen megjelenik. Székely népviseletbe öltözött diákok és elemista kisleányok szavalatai után Ferenc József lelkész a lelkészkör titkára mondott zárszót. Az ünnepély után a megjelent lelkipásztorok az unitárius gimnázium tanári karával együtt egyszerű vacsorán vettek részt a szé- kelykereszturi gimnázium konviktusában, A találkozó a két saékelyváros közönségét arra ébresztette, hogy a felekezetek vallásos ünnepélyeit is be lehet állítani az egységes és egyre öntiulatosabb közösségben megnyilatkozó nagy nemzeti céljaink szolgálatába. Ma kezdi vizsgáit a kolozsvári rendőrség legénységi fanoszlálya Kolozsvár, október 28. A kolozsvári rendőrség legénységi tanosztálya október 29-én, csütörtökön és október 30-án, pénteken délelőtt 9-töl 2 óráig tartja elméleti vizsgáit a Trefort-utca 15 sz. alatt. Szombaton fél 10 órai kezdettel a városi sporttelepen a gyakorlati vizsgát bonyolítják le. M Hullassuk a Magyar Normának a sírok kivilágítására szánt összegeket Kolozsvár, október 28. A rendkívüli viszonyokra való tekintettel, mint megírtuk, a belügyminiszter betiltotta Halottak Napján a világítást. Azt is közöltük, hogy Kolozsvár város polgármestere rendeletének értelmében, Halottak Napján délután 5 óráig lehet látogatni a temetőt. Délután 6 óráig, amikor a temető kapuit bezárják, a látogatóknak el kell hagyniok a temetőt. A belügyminiszteri rendelet értelmében súlyosan megbüntetik azokat, akik tilalom ellenére világítanak. Ebből az alkalomból a város népjóléti osztálya arra kéri a közönséget, hogy a világításra, szánt összegeket juttassák a Magyar Norma javára, mert kegyeletüket halottaik iránt igy is ki fejezhetik s amellett a szegényeken segítenek. A város népjóléti osztálya a temető kapujában perselyeket helyes cl, amelyek a világítás megváltását jelentő összegek összegyűjtésére szolgálnak. V/C3 Az OSRAM-D-LÂMPA kétszeresen spiralizáit drótjánál az átmérő ponte-sságát 5/10.000 milliméteres finomsággal tdrtják be. Csupán az optikai ipar dolgozik — nagyértékű lencsék előállításánál — ilyen kis tűréssel, OSRAM e legfinomabb méretek betartásával a lámpák tökéletes gazdaságosságát biztosítja. Ezért az O SRAM- Hd] - LÁMPA sok fényt ad kevés áramért \