Keleti Ujság, 1942. október (25. évfolyam, 222-247. szám)

1942-10-28 / 244. szám

S se e r ö a j1942. október 28 to :.y v t úr a / PiHUv^nm r, 7. . EXTSHÎI y/ra 12 fillér ELŐFIZETÉSI ARAK: 1 HÓRA 2.70, NIC- I r I SZERKESZTŐSÉG, KIADÓHIVATAL . ÉS GYED ÉVRE 8, FÉL ÉVRE 16, EGÉSZ j HUSZONÖTÖDIK ÉVFOLYAM, 244. SZÁM. I NYOMDA: KOLOZSVÁR, BRASSAI-TT. 7. ÉVRE 32 PENGŐ. — TOSTATAKARÉK- I KIADJA A LAP KI ADÓ RÉSZVÉNY TARSASAG I TELEFON: 15-08. — POSTAFIÓK: 71. SZ. PÉNZTÁRI CSEKKSZÁMLA SZAMA 72148. | | KÉZIRATOKAT NEM ADUNK VISSZA KÉTSZÁZNÁL TÖBB HARCKOCSIT VESZTETTEK AZ ANGOLOK AZ EGYIPTOMI CSATA HÁROM NAPJÁN Á brit támadás sehoisem érte el a tengelycsapatok állásait — Á német és olasz páncélosok még be sem avatkoztak a harcba Ä bolsevisták ellen a Terek-szakászon nagy eredményeket értek el a németek Héifön nagy tengeri győzelmei araitalc a japánok : asc angolsscásscol* négy repülőgépkor dós ó-Sajót és J&árom más egységet vesztettelc VÁLTOZATOS HEVESSÉGGEL TOM­BOL az egyiptomi nagy csata a Földközi­tenger partjától az El Quattara-i mélyföldig húzódó német-olasz hadállások előterében. Alexander brit tábornok támadásra indult, csapatai rendkívül nagy veszh*ségekkel megrekedtek a német és olasz, aknamezők Főzött és ar. angolszászok rendelkezésére álló páncélos erőnek már egyötöde —— 215 páncélkocsi — elpusztult. A német fővárosban — mint minden na­gyobb hadművelet elején — egyelőre csak szűkszavú megállapításokat tesznek az egyiptomi küzdelemmel kapcsolatban, azt azonban a német hivatalos jelentés megál­lapítja, hogy az ellenségnek rendkiviil nagy erők lrarebavetésével sem sikerült áttörnie a német és olasz állásokat. Az eddigi har­cok még mindig a tengelycsapatok főállá­sai előtti aknamezőkön folynak és a táma­dásokat a német és olasz csapatok eredmé­nyesen verték vissza. Az olasz jelentés is még csak az olasz állások felé történő elö- letörési kísérletekről beszél, de ezeket Is el­hárították a tengelycsapatok. Berlini katonai körökben hangsúlyozzák, hogy ezalkalommal az angolok nagy vál­lalkozásba kezdtek és kétségtelenül mesz- ezemenö hadászati célokat tűztek ki ma­guk elé. Alapvetően meg szeretnék változ­tatni Sszakafrikában a hadászati helyzetet. A támadás azonban a tengelyhatalmak Csapatait egyáltalán nem érte váratlanul. A légifelderités már hosszabb idő óta meg­állapította az angol csapatok gyülekezését jés igy Rommel tábornagynak kétségtelenül elegendő Ideje és alkalma volt arra, hogy minden előkészületet megtegyen a brit tá­madás kivédésére. Egyébként Londonban és Kairóban sem titkolják, hogy az angol főparancsnokság­nak messzemenő céljai vannak és hangsú­lyozzák, hogy az uj támadásban a száraz­földi és légierő rendkívül sok csapata vesz Jészt. Montgomery tábornok, a 8. hadsereg ţuj parancsnoka a támadás meginduláskor napiparancsot adott ki, s ez is mutatja az lángolok nagy terveit. „Semmisítsétek meg Honiméit és hadseregét“ — mondja többek Között a napiparancs. Nem kell hangsúlyozni — Írja a harcok­kal kapcsolatban a „Völkischer Beobachter“ hogy a német és olasz katonákat az egyiptomi küzdelem rendkívül nagy próbára teszi. Ezt bizonyltja az eddig elpusztított ellenséges páncélosok nagy száma is. A yéderö főparancsnokságának az ellenség nagy veszteségéről szóló jelentése egyezik azzal a kairól brit beismeréssel, hogy a tá­madó csapatoknak súlyos veszteségeket kel­tett szenvedniük a német-olasz állások alá­aknázott területén. Alexander tábornok azonban hü maradt ■ t> torit hagyományokhoz, és most is a segéd- I népek csapatait küldte előre. Az angol I Anyaországból származó erőknek a harcban | való jelenlétét eddig még alig sikerült meg- ■ állapítani. A küzdelem súlya a délafrlkai, I ujzélandi és kanadai kötelékekre hárul, ] több amerikai csapatot is harcba dobtak I inár s ezenkívül a lengyelek, görögök és de-gaullisták úgynevezett önkéntes kötelé­keit. Az Alexander tábornok rendelkezésére álló harci erők a nemzetközi tájékoztató iroda szerint az 1., 7- és 10. páncélos had­osztályból, az első délafrikai, a második uj­zélandi, a kilencedik ausztráliai és az ötö­dik indiai gyalogos hadosztályból állanak. A7 angol anyaországbeli csapatok közül a 44. londoni és az 50., 51. skót hadosztály harcol Alexander vezetése alatt. A repülő­gépek közül csatasorba állították mindazt, amit az egész nílusi területen fel tudtak hajszolni, közöttük amerikai Liberator bombázókat és Curtiss Tomahawk vadászgé­peket. A német és olasz .vadászrepülök azonban szép sikerrel szálltak szembe a tömegesen támadó brit repülőkkel s még a támadás előtt megzavarták azok csata­rendjét. A támadók bombáikat csak talá­lomra tudták leszórni. Közben a német zu­hanóbombázók erélyesen támadták az angol ütegeket, a páncélos és löszeroszlopokat. Az ellenség veszteségei rendkívül nagyok. A két skót hadosztály egyikét csaknem teljesen felőrölte már a német fegyverek tüze. Ezért ezt a hadosztályt már ki is vonták a tüzvonalból. Ellentétben eddigi magatartásával, az an­gol sajtó most óvatosan ir Montgomery tá­bornok Egyiptomban megindított csatájáról. A londoni lapok tartózkodnak mindenféle jóslattól és olvasóikat is felhívják arra, hogy óvakodjanak minden derűlátástól. An­gol katonai körök sem nyilatkoznak a harc részleteiről és az egyiptomi csatát egyér­telműen „nehéz ügynek“ mondják. Az egyik angol jelentés hangsúlyozza, hogy a brit támadó erők gyors előrenyomulása a ten­gelycsapatok rendkiviil erélyes védelmével szemben nem lehetséges és minden mozdu­latot a legnagyobb óvatossággal kell végez­niük. Döntö hadi eseményekre akkor lehet majd számítani — mondják Londonban — ha a két páncélos erő zöme megkezdte a küzdelmet. A páncélosok azonban csak ak­kor indulhatnak ténylegesen harcba, ha si­került az ellenfél aknaövezetét és tüzérsé­gének záró tüzfüggönyét legyőzni. Az eddigi események azt mutatják, hogy az angoloknak nem sikerül az aknaövön való áttörés és hogy a német tüzérség is a legnagyobb hatással dolgozik. Az első há­rom nap eredménye kétszáznál több angol­szász páncélos és ez biztató jel a csata jö­vőbeni alakulására. * SZTÁLINGRÁD még szovjet kézben lévő területdarabjáért utcáról-utcára, házról-házra folyó harcok folynak, A Kaukázus északi lejtői előtt levő olaj- mezőkért már hosszú idő tartó küzdelemnek nagyon fontos eseménye a német hadijelen- té**iek az a közlése, hogy német és szövet­séges csapatok a Terek folyó mentén a légi haderő nagy kötelékeinek támogatásával erős támadást indítottak és a támadás első két napján már jelentékeny taktikai és te­rületi sikereket értek el. A Terek folyón hetekkel ezelőtt töitént áttörés és a folyó déli partján erős hídfőállások létesítése után most a távolabb fekvő célokért indult meg a támadás. Az a tény, hogy a német had- vezetőség már a vállalkozás első két napja után jelzi az elért sikereket, mutatja, hogy a német és szövetséges csapatoknak rend­kívül nagyjelentőségű eredményeket sikerült elérni ezen a szakaszon, amelynek fontossága az egész kaukázusi hadjárat szempontjából csaknem döntö jelentőségű. •* . A MÁSODIK EURÓPAI HARCTÉR kér­déséről beszélt Willkie az amerikai rádióban és újból megismételte a szovjetnek erre vo­natkozó követelését és azt a saját vélemé­nyét, hogy erre a hadműveletre valóban nagy szükség van. Megállapította ezenkivü', hogy az angolszász—bolsevista szövetsége­sek rÁszéról a mai napig elért eredmények egyáltalán nem olyanok, hogy „a legnagyobb bizalmat keltsék az egyesült nemzetek ka­tonai és tengerészeti szakértőinek csalhatat- lanságában.“ Willkie ezzel a mondatával Is­mét azt a régebbi nézetét akarta kifejezésre juttatni, hogy a közvéleménynek és a politi­kusoknak nyomást kell gyakorolniok a ka­tonákra és reá kell kényszeriteniök őket a vakmerő és erélyes vállalkozásokra, Willkie ezzel hathatósan beállott Churchill, a brit birodalom sírásója mellé s tanácsaival két- tégtelenül jó szolgálatot tesz... a tengely­hatalmaknak és Japánnak.-* A „DÉLCSENDES-ÓCEÁNI TENGERI CSATÁNAK“ fogják elnevezni a jövő tör­Berlin, okt. 27. (MTI) A B'ührer főhadi­szállásáról jelentik a Német Távirati Irodá­nak: A védető főparancsnoksága közli: Novorosszijszk térségében német gyalogos kötelékek elkeseredett harc után elfoglalták a Szovjet több fontos páncélkocsi-árokállá- sát. A Tuapszetől északkeletre vívott hegyi harcokban elfoglaltunk több ellenséges ma­gaslati állást. Ennek során a bekerített el­lenséges cröcsopoltokat megsemmisítették. A Terek szakaszon a német és szövetsé­ges csapatok a légihaderő erélyes támogatá­ténelem könyveiben azt a nagy tengeri üt­közetet, amely október 26-án hajnaltól éj­szakáig tombolt a Santa Cruz szigetektől északra a japán és az angolszász hajóhad között. A diadalmas japán tengeri és légi haderő újból rendkiviil súlyos, jelentőségében egyelőre teljesen még fel sem mérhető csa­pást mért az' angolszász tengerészeire. A japán császári főhadiszállás közlése szerint négy repülögéphordozó hajót, egy cirkálót, egy közelebbről meg nem határozott hadi­hajót s kétszáz repülőgépet pusztítottak el. Ezenkívül súlyosan megrongáltak három cir­kálót és egy rombolót. A japán hajók közül is több sérüléseket szenvedett, de valamennyi harcképes állapotban maradt. Az amerikai és angol tengeri erők a Sa- lamon-szigetek és az Uj-Hebridák között fekvő Santa Cruz szigetcsoportnál akartak áthatolni, hogy segítséget vigyenek a Sala- mon-szigeteken küzdő harcosaiknak. Ez a próbálkozásuk most már teljesen meghiúsult. Egyidöben a japán csapatok megkezdték nagy támadásukat Guadalkanal szigetén s a japán partraszállások tovább folytatód­nak a csapatok megerősítésére.-* MINIJÉN JEL ARRA MUTAT — Írja a „Popolo di Roma", — hogy a japánok Bur­mában is uj nagy hadműveletre készülnek. Az indiai légitámaszpontok bombázása ezek­nek a harcoknak bevezetője. A japánok mindeddig kímélték az indiai városok köze­lében épitett repülőtereket, hogy az indiai lakosság, amelyet nem ellenségnek, hanem barátnak tekintenek, veszteségeket ne szen­vedjen. Tekintettel azonban az angolok ré­széről tapasztalt készülődésekre s a leg­utóbb a Burma elleni angol támadásról el­hangzott fenyegetésekre, a japán hadvezetS- ség elhatározta, hogy a kezdeményezést to­vábbra is kezében tartja. savai indított támadásuknak már első két napján jelenió’s területi és taktikai sikereket értek el. Sztálingrádban tovább folynak az utcáról- uteűra, házról-házra folyó súlyos harcok. A várostól délre az ellenség megismételte hiá­bavaló tehermentesítő támadásait, de azok­ban súlyos, véres veszteségeket szenvedett. Légierőnk a keddre virradó éjszaka folya­mán is hatásosan bombázta a Szovjet vasút­vonalait és utánpótlási berendezéseit. Repü­lőink több tehervonatot szétrombollak és a Hatvan repüloqépel vesztetlek Síél fóti a liolsevistálc Á Kaukázusban több bekerített szovjet erőcsoportot semmisitetfek meg a németek

Next

/
Thumbnails
Contents