Keleti Ujság, 1942. október (25. évfolyam, 222-247. szám)

1942-10-25 / 242. szám

1942. OKI OBER 25 KiezETgflrsjxa 5287 pengőt küldött az árvízkárosultaknak az orosz frontról egy gyalogezred tisztikara és legénysége Budapest, oKtoner a Keieu ironron harcoló egyik gyalogezred parancsnoksága Bárczay János dr.. földművelésügyi állam­titkár, országos árvizvédelmi kormánybiz­toshoz intézett levelében közölte, • hogy a gyalogezred tisztikara és legénysége 5287 Pengőt gyűjtött össze az árvízkárosultak megsegítésére. Hoe'védeink adkozása és áldozatkészsége újabb bizonysága annak, hogy orosz földön sem szűnnek meg az otthonra gondolni, mint ahogyan az otthoniak sem feledkez­nek meg róluk. Bárczay János dr. földmű­velésügyi államtitkár, országos árvizvé-' delmi kormánybiztos meleghangú levélben köszönte meg a gyalogezred áldozatkészsé­gét és intézkedett az adomány rendeltetés­szerű felhasználásáról. Haladó és kezdő nunrcirn nénim és helyesiró tanfo» magyar, német JJjUlöllV, ycţJîIU iyamok indulnak a gr jékevné Borszéky Mária iskolájában (Főpostával szemben. Timár-u. 2. Telefon: 22-84). Tanítási idő: Kezdőknek: hétfő, szerda, péntek d. e. 9—1-ig, d. u. 5—7-ig és este 7—9-ig. Haladóknak: kedd, csütörtök d. u. 5—7-ig. Német csoport; kedd, csütörtök fél 5—6-ig és este 7—9-ig. Helyesírás minden szerdán d. u. b—7-ig. — Beiratkozás a fenti tanítási idők alatt bármikor. Államvizsga» Allamérvényes bizonyítvány német gyorsírásból is. Kérjen tájékoztatót! Kovrig Béla dr. Rector Magnificus: „Erdély egyeteme lélekben, szellemben, egészségben jelentős mértékben fejlődik44 ftlyolcvanhárom ludományos intézet a tudás és az igazság szolgálatában. Tizenhárom és félmillió pengő szükséges ebben az érben a Tudományegyetem hatalmas üzemének fenntartásához Erdély magyarsága a napokban ünnepelte az első erdélyi egyetem alapításának SBO. és az erdélyi állami egyetem törvénnyel megalapozott működésének 70. évfordulóját. Erdély hazatért, újjászületett egyetemének ünnepi évéről, úgy érezzük, akkor em­lékezünk meg a legméltóbban, ha bemutatjuk ennek a nagymultu hagyományokban gazdag, hatalmas tudományos intézménynek munkáját. Ellátogatunk a szorgalmas ku­tató munka kohóiba, ahol az igazi tudás és előrehaladás ötvözete izzik a lázas munka nemes tüzében. Felkeressük az egyetem tudós professzorait és bemutatjuk az egyetemi laboratóriumok, intézetek, kísérleti állomások tudományos munkáját. Bizonyosak vagyunk abban, hogy az egyetem teljes munkaterületének megismerése után Erdély közönsége még nagyobb szeret ettel, tisztelettel és büszkeséggel tekint egye­teme felé. Cikksorozatunk megírására dr. Horosz Béla egyetemi tanársegédet, a Keleti Újság hosszú éveken át volt belső munkatársát kértük fel. Első utunk az egyetem rektorához, dr. Kovrig Bélához vezetett. .Kovrig Béla dr., a Ferenc József - tudomdnyegyetem ezévi Rector Magnifi- cusa, fiatalon került a nagymultu kolozs­vári egyetem élére. Nálánál csak két fia­talabb rektor volt eddig Magyarországon. Mindössze negyvenkét éves, de máris egy életet megtöltő tevékenység van a háté mögött. Erdélyi — alsófehérmegyei — szü letésü. Többezer holdas birtokát a románok utolsó holdig kisajátították és öt kiutasí­tották. 1921. óta a különböző minisztériu­mokban teljesített szolgálatot, Teleki Pál miniszterelnöksége idején, ‘mint miniszteri tanácsos a miniszterelnökség egyik fontos szervét vezette. Egészen fiatalon kezdte meg tudományos pályáját is: 26 éves kora bán az akkor Szegeden működő száműzött kolozsvári egyetem magántanára lett. 19jO-ben nevezték ki a kolozsvári egyetem közgazdaságtudományi karára a társada­lomtan és társadalompolitika nyilvános rendes tanárává. Eddig nyolc könyve és nyolcvannégy tanulmánya jelent meg hét nyelven. A társadalmi kérdések tudós pro­fesszora a magyar társadalombiztosítási törvény egyik előkészítője volt. A Nemzet­közi Munkaügyi Hivatal társadalornbizto sitó kongresszusi elnökségének és a mező­gazdasági társadalmi kérdések vizsgálatá ra létesült nemzetközi hivatal (Róma) el­nökségének tagja. Kiváló szónok, Kolozs­várott elmondott több beszéde emléké- seles. (A szerkesztő.) Ennek eléréséhez az egyetemnek 800 ezer pengő értékű tüzelőanyagra van szüksége egyetlen esztendőben. Talán megértjük en­nek az összegnek a nagyságát, ha meggon­doljuk, hogy az egyetem összes, hallgatói egy évben, tehát két félév alatt, tandíj és mellékdíj cimén. összesen 390 ezer pengőt fizettek. Már pedig ez a 800 ezer pengős fűtési költség esak egyik tétele az egyetem- üzemnek. — Kolozsvár városának mennyi közszol­gáltatási dijat fizet évente az egyetem ?-----Kolozsvár városának nem közömbös, hogy az egyetem egy évben 80 ezer pengő vi/dijat, 85 ezer pengő gázfogyas/.tási dijat fizet. Az áramdijról csak azért nem teszek említést, mert a fogyasztás naprót-nepra ugrásszerüleg emelkedik és több 10 ezer pengőt tesz ki. — Az egyetemi klinikák bizonyosan te­kintélyes helyet foglalnak el az egyetemi költségvetésben — jegyeztem meg. —■' "Az egyetem kiadásainak jelentős já­szt természetesen a klinikák működésével kapcsolatos, hiszen 1214 klinikai ágyban fekvő beteget ápol az orvosi kar. Ez évente kereken 450 ezer ápolá-si nappal egyér­telmű. . — Mit kap ezért az egyetem a betegek­től vagy a különböző betegellátási intéz­ményektől ? — Egy évben 840 ezer pengőt, vagyis be­tegenként és klinikai ápolási naponként 1 pengő 78 fillért. Ezért az egyetem a gyógykezelés igényeinek megfelelő változa­tos és többféle élelmezést, betegápolást, gyógyszereket, kötszereket és ahol szüksé­ges műtéti beavatkozást nyújt. Pedig ezek egyenként is tetemes költségek, hiszen csak az egyetem által kiszolgáltatott gyógysze­reit költsége egy évben 400 ezéh az ágy­neműk javítása és pótlása 250 ezer pengő. Az állam 13 millió pengőt áldoz JErdély tudományegyetemére — Ezek után mennyi az egyetem teljes költségvetése ? — Ilyen körülmények között és ilyen ha­talmas méretek mellett, azt hiszem, nem is elképesztő, hogy »■/ egyetem évi teljes költségvetési ke­rete kereken tizenhárom és félmillió pengő! — Hiszen ennek csak egy töredék ré­szét fedezi a bevétel! — jegyzem meg. — Mennyi akkor az állami hozzájárulás ? — A 890 ezer pengő tandíj- és meHékdij- bévétel és az ápolási dijakból befolyó 840 ezer pengő bevétel valóban eltörpül a 13 és félmillió mellett. A különbséget — lefele kerekítve — tizenkétmillió pengőt- a magyar állam­kincstár fedezi. — Ez a hatalmas összeg elégséges ahhoz, hogy az egyetem tökéletesen teljesítse nagy feladatait ? — Az egyetem hatalmas nemzeti feladató- hat ellátó intézmény: Erdély igegfogyatko­zott értelmiségének utánpótlója, a nemzeti elit felfrissítő je, az erdélyi emberfajta bioló­giai értékeinek oltalmazója és fejlesztője, a nemzeti kérdések korszerű megoldásának előkészítője. Tizenkétmillió pengő komoly összeg, de még mindig kevés ahhoz, hogy Erdély egyeteme tökéletesen és teljes vérte­seiben küzdjön a reáhárulö nemzeti felada­tokért. Soha sem azt érezzük, amit elértünk és megvalósítottunk, hanem amit hiányolunk. Senki se gondolja tehát, hogy Erdély egye­temének hazatérésével kapcsolatos összes feladatok piár. megoldódtak. A legsürgősebb feladatok — Rektor ur, mint az egyetem ezidei fe lelős vezetője, milyen feladatokat tart a leg­sürgősebben megoldandóknak ? — A magyar fajta védelmében nélkülöz­hetetlen, korszerű és megfelelő méretezésű gyermekklinika megvalósítása sürgős köve­telmény. A belgyógyászaton fekvő betegek klinikai ápolásával, a. kórbonctani oktatás­sal, az idegklinikai ápoltak elhelyezésével és ápolásával, egyes természettudományi ku­tató intézetek csoportos elhelyezésével, a köz­gazdaságtudományi kar célszerű, rendelteté­sének megfelelő uj keretbe való helyezésével összefüggésben még sok építkezés és felsze­relés vár megoldásra. Amit a háború utánra halasztani nem lehet, mert Erdély szellemi, biológiai és gazdasági megerősödéséhez fűző­dő érdekek az egész nemzet Szempontjából megkövetelik, hogy gondozásuk legmagasabb színvonalon, a legsürgősebben megtörténjék. — Az egyetem hallgatóinak száma a visz- szatért egyetem harmadik tanévében tovább emelkedett ? — Erdély társadalma akkora várakozással és 'bizalommal tekint egyeteme felé, hogy Dél- erdély diákfiainak és lányainak távolléte és a hadi állapottal kapcsolatos bevonulások ellenére hanyatlás helyett az idén is számot­tevően fejlődött a hallgatók száma. Az utolsó valóban békeévben, 1912/13-bán, tehát , har­minc évvel ezelőtt, amikor egész Erdély tár­sadalmából való volt a kolozsvári egyetem polgársága, '2343 hallgatója volt az egyetem­nek. Most pedig, tehát az 1942/43 tanév első félévére beiratkozott hallgatók száma 2S’fS. Komolyan dolgozik az egyetem két és félezer polgára! — A hallgatók létszáma tekintetében mi­lyen helyet foglal él Erdély egyeteme az ország többi egyetemei között ? __ Ha a hazai egyetemek számadatait egybevetjük, Erdély egyeteme nagyobb mé­retekét mutat, mint a debreceni és szegedi egyetemek együttvéve. De mi nem mennyi­ségi „rekordokra“ pályázunk, hanem minő­ségi eredményekre. __ Milyen a "hallgatók általános tanulmá­nyi helyzete ? — A minőségi eredményre törekvés örven­detes jeleit máris látjuk. A hallgatók száma nem csupán papiron, hanem a tantermek­ben, szemináriumokban, laboratóriumokban, a könytártermekben is szüntelenül emelke­dik. Az egyetemi ifjúság komolyan dolgo­zik! A különböző keresztény egyházaknak a diákok lelkét művelő papjaitól, lelkészeitől örömmel értesültem, hogy a hitélet elmélyüli. Fejlődik a KÎSAC .1.- egyetemi sport és a levenfémőzgalum ors.ágos 'viszonylatban is figyelemreméltó eredményeket ért el és öregbítette a kolozs­vári sport jó hírnevét. Az újjászervezett Kolozsvári Egyetemi Atlétikai Club immár ezer tagjával szüntelenül fejlődik, uj szak­osztályok keletkeznek és benépesülnek. A fő­iskolai leventék a leventeképzés, megújult friss szellemében fegyelmezetten, egyre acé­losabb akaraterővel készülnek fel a jövőre.^ __ Utolsó kérdésünk az egyetem jövőjére vonatkozik: Rektor ur miben látja az egye­tem további fejlődésének feltételeit’! — Erdély egyeteme lélekben, szellemben, egészségben jelentős mértékben fejlődik. Égés: Erdély társadalmán és politikai képviseletén múlik, hogy intézményei es felszerelései ^ te­kintetében is tovább fejlődjenek •— fejezte be Kovrig Béla dr. Réctor Magnificus nyi­latkozatát. * Az egyetem kapuján diákok és diáklányok rajzanak ki. Néhány év múlva ezen a kapun át egyenesen a megoldásra váró nagy nemzeti feladatokkal teljes magyar életbe lépnek. Szemükben minden idők ifjúságának lelkese­dése lobog és komoly tudásuk méltó lesz a rájuk váró országépitö hivatáshoz. Az egyetem hatalmas épületére visszanézek. Olyan súlyos és tömör, mint maga a bölcses­ség. Erdély szellemi fellegvára. Hetvenéves épület, de századok sugároznak belőle. A: egész erdélyi mult.es az egész erdélyi jövő. Úgy éreztem, sok ezer tisztelet mozdította karomat: az ifjú erővel dolgozó öreg egye­lem előtt levéltem a kalapom ... HOROSZ BÉLA dr. Átfogó kép a kolozsvári Tudományegyetem életéről és munkásságáról Kolozsvár, okt. 24. A rektori szoba hatal­mas ablakán bezuhog a bágyadt őszi nap és megcsillan az antik bútorokon. Az Íróaszta­lon két hatalmas oszlopban jeckekönyvek állnak. A Rector Magnificus, ki tudja hány- századszor gépiesen Írja alá a nevét. Ez a rektori feladatnak talán egyetlen kellemet­len része. Befejezte. A markáns arcélü, fia­tal arcú, galambősz fej szeretetreméltó mo­sollyal fordul felém: • f— Tessék, kérdezzen. "— Az egyetem és a való élet kapcsolatá­tól kérdezem Rektor urat — teszem fel az első kérdést. — Az egyetem, mint a magas tudomány­nak, a kutatásnak, vizsgálódásnak és az igazság szüntelen kifejezésével elérhető ne­velés intézménye, a nagyközönség előtt is jólismert — kezdte nyilatkozatát az egyetem rektora. — Idöröl-idöre elhangzik ugyan olyan felfogás, hogy az egyetem eltávolodik az élettől és kapuin nem ereszti be azokat a problémákat, amelyek pedig a tudás tem­plomának — a szóképekben sűrűn szereplő t— kapuin dörömbölnek. Hogy ennek feltéte­lezése alapos-e vagy alaptalan, arra csak nagyon kevesen válaszolhatnak, minthogy kevesen tekinthetik át azokat a problémákat, amelyek egy tudományegyetemet foglalkoz­tatnak. . Erdély egyetemének keretében pél­dául nem kevesebb mint 83 tudományos in­tézetben folyik a kutató munka. Vájjon ki tudja mindazokat az izgalmasan érdekes kérdéseket egyetlen értékelő pillantással át­fogni, amely kérdések ilyen nagyszámú tu­dományos intézet összes professzorait, ma­gántanárait, .adjunktusait és tanársegédeit foglalkoztatják. Ezért, a közvélemény csak akkor alakíthat ki igazságos nézetet egy tu­dományegyetem tekintetében, ha részletekbe menően megismeri a laboratóriumokban, n kutatóintézetekben és szemináriumokban folyó munkát. Azt hiszem, ez fhinden tár­sadalmat közelről érdekelhet, hiszen az igaz­ság, a valóság kutatásának ezekben a rnü- Jie!jelben születnek" meg a jövendő' eszméi, I irányelvei, felismerései és egy emberhez méltóbb élet lehetőségei itt nyílnak meg el­sősorban azok előtt, akik áhitatos tisztelet­tel közelítik meg az életet, a valóságot és ennek eligazító értelmét: az igazságot. Adatok a hatalmas intézmény életéből — Miként pl az a hatalmas, finomszerke- zetü gépezet, amelynek egyetem a neve? — Az egyetem nemcsak lélek, szellem és akarat, az egyetem üzem is. Hatalmas, kol­lektív lény, amelynek szükségletei, igényei, vágyai vannak. Olyan lény. amely fázik, éhezik, sok mindent termel és sok mindent elfogyaszt. — Az egyetem epülete hatalmas alkotás. De ezenkívül számos épület tartozik az egye temhez, valóságos kis városnegyed. Ennek arányairól kérek részleteket — teszem fel a további kérdést. — Az „univerzítás-nagyüzem"-ről szólva az erdélyi ember előtt a Farkas-utcai neo- renaissance egyetemi palota méretei bonta­koznak ki, amely — minden arányossága mellett —• elszenvedte azoknak az épületal­kotásoknak sorsát, amelyek szerencsétlensé­gükre a mult századutó kétes ízlésű korában születtek. Valóban lenyűgöző a hatalmas al­kotás, de ha egyetlen tömbben képzeljük cl azt a kllenvennégy egyetemi épületet, ahol a tudományos munka folyik, akkor ez á Farkas-utcai egyetemi palota eltörpül az egész egyetem mellett. A Farkas-utcai ház­nál kileneszertc lenne nagyobb egy olyan épület, amely az összes egyetemi intézeteket felölelné. — Nagy gond lehet ennyi épület fűtése — jegyezzük meg. — Valóban. Októberben, amikor minden­kit megül a fűtés gondja, az egyetem is el­kezd fázni. A kilencvennégy egyetemi épü­let a diákotthonokkal együtt 837 ezer lég­köbméter területet keretez, be és 57 és fél milliárd kalória értékű fűtés kell ahhoz, hogy a fűtési idényben 20 C° fok legyen az összes egy etemi épületekben a hőmérséklet,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents