Keleti Ujság, 1942. október (25. évfolyam, 222-247. szám)

1942-10-22 / 239. szám

ára 12 miér CsUtöríVlc 2942. október 22 •P l ri L l v^v *r T? L -1 ti «J.t ,'i „j ,, ELŐFIZETÉSI ARAK: 1 HORA 2.70, NE­GYED ÉVRE 8, FEL ÉVRE 16, EGÉSZ BVRE 32 PENGŐ. — POSTATAKARÉK- PÉNZTARI CSEKKSZÁMLA SZAMA 72148. HUSZONÖTÖDIK ÉVFOLYAM 239. SZÁM. KIADJA A LAPKIADÓ BtSZVCNIlARSABAO SZERKESZTŐSÉG, KIADÓHIVATAL 88 NYOMDA: KOLOZSVÁR, BRASSAI-U. T. TELEFON 15-08. — POSTAFIOK: 7L SZ. KÉZIRATOKAT NEM ADUNK VISSZA Összeomlottak A VOLGA és A DON KÖZÖTT A SZOVJET TÁMADÁSAI Sztálingrádban tovább folynak a súlyos harcok — Á tengely repülői nagy győzelmet arattak Északafrik óban Lava!: „Franciaországnak sajál érdekében együtt beli működnie IVémetországgai AZ ALTALANOS HÁBORÚS HELYZE­TET beszélték meg Newyorkban egy érte­kezleten az amerikai és az angol sajtó kép­viselői — jelenti a „Popolo di Roma“ Bue­nos Ayres-i értesülése alapján. Megállapí­tották, hogy Sztálin egyre gyakoribb és sür­getőbb követelései, sőt követelőzései nem gyakorolhatnak semmiféle befolyást a szö­vetségesek elhatározásaira. Sztálinnak kény­telen-kelletlen úgy'-, folytatnia kell a hábn- rut, -függetlenül attól, hogy mit tesznek és mit tehetnek érdekében az angolszászok. A vörös diktátor — állapították meg nagy meg könnyebbülésael az angol és amerikai új­ságírók — valósággal a szövetséges liatal- mak foglya és ez a körülmény — vonták le a végső következtetést — teljes cselekvő szabadságot ad a szövetséges kormányok­nak. Nem csoda tehát, ha ilyen megállapítások mellett az Egyesült Államok, Nagybritannia és Szovjetoroszország között a legsúlyosabb ellentétek vannak katonai kérdésekben — amint azt a Gtefani Iroda Lisszabonon át kapott washingtoni jelentése is megálla­pítja. A „Times“ ugyancsak Washingtonból származó közlése is hangoztatja az összhang hiányát és nélkülözhetetlchül szükségesnek mondja valamilyen közös haditerv mielőbbi megvalósítását. A Szovjet pedig újabb és ujabb segélykiál- isokat küld szövetségesei felé. Legutóbb Ilja Ehrenburg szovjet író egyik cikkében a leg­sürgősebben kérte, hogy az egyesült nem­zetek küldjenek haladéktalanul segítséget Oroszországnak. A cikk hangoztatja, hogy az orosz katonák az egyévi háborúskodás után nagytan kimerültek. Elmondja azt is, hogy az orosz hadfelszerelési gyárak már a fejletlen gyermekeket is munkába állították. Angolszász hivatalos helyen természete­sen úgy akarják feltüntetni a helyzetet, hogy ók minden hatalmukban ál'ót megtesz nek a szovjet megsegítésére. A „Sunday Ti­mes“ szerint a politikai érdeklődés közép­pontjában Londonban és Washingtonban a bolsevista ellátás kérdése áll. lat Szovjetoroszországban rendkívül nyo­mott. Mindenki azt szeretné, ha a háború­nak mielőbb vége lenne, tekintet nélkül a feltéteíekre. A vörös hadseregben általános fáradtság állapítható meg, mindenütt, a ka­tonákon, a parancsnokságokon, sőt még a politikai biztosok között is. AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK egyre leple- zettlenebbül tör világhatalmi álma! felé és nem nagyon kiméit ebben a tekintetben szö­vetségesének, Nagybritanniának érzékenysé­gét sem. Az amerikai politikusok szándék­kal, vagy elszólásképpen, de elég nyíltan beszélnek Washingon terveiről. Knox tenge­részeti miniszter a tengerészuövendékok előtt legutóbb azt hangoztatta, hogy az Egyesült Államok olyan hajóhadat akar, amely akkora legyen, mint Amerika és Anglia hdbonielőtti hajóhada együtt, hogy így egyedül is föltétien ura lehessen a ten­gereknek. Amerika tehát a tengerekről ki akarja szorítani angolszász testvérét is és amint azt például a semleges megfigyelők megállapítják, Anglia aligha fogja Knox tervét önmagára nézve hízelgőnek tekinteni. Viszont — állapítják meg bizonyos elégi étel­lel Buenos Airesben — Anglia rosszabb helyzetben van, mint Argentina, vagy Chile és nem is tiltákozhatik Knox kijelentései el­len, ahogy ezek az államok tették Sumner M'elles beszéde után. Angiidban a vezető tengerészeti lörök nem is titkolják a ' ~lyeet súlyosságát s őszin­tébbek s kévésb iv.gyzolók, mint amerikai kollégáik. Alexander, az angol engernagyi hivatal első lordja kedden Londonban beszé­det mondott s megállapította, hogy a ten­gerészeti hadviselésben bekövetkezett váltó­kat veretne osztogatni, ahelyett, hogy min­dig csak elviseli azokat. FRANCIAORSZÁG NAGY KÉRDÉSEI­RŐL Laval kormányelnök mondott rádióbe­szédet kedden este a francia, munkássághoz Beszédében a leghatározottabban állást fog­lalt az uj Európával való együttmüködé» mellett. Franciaország magasabb érdekel — mondotta — megkövetelik, hogy Németor­szággal egyetértésben irányítsa politikáját, Németország az oldalán harcoló nemzetekkel együtt a bolsevizmus ellen küzd s megaka­dályozza, hogy a szovjet Európára törjön. Hangoztatta, hogy ha Németország letörnék, akkor a szovjet lenne az ur Európában és ezzel véget érne valamennyi nemzet függet­lensége. Újból a leghatározottabb felhívást Intézte a francia munkássághoz, hogy vállal­jon munkát Németországban s tegye ezzel lehetővé a francia hadifoglyok kiszabadítá­sát. Ne várjon arra, hogy Németország eset­leg érvényesítse a megszállott területekre vonatkozó kényszerrendszabályait, amelyek még súlyosabb megaláztartást jelentenének Franciaország számára. A francia kormány elhatározta, hogy nem tűr semilyen egyéni vagy tömeges ellenállást, sem a munkaadók, sem a munkásság részéről, ha mostani fel­hívását a nemzeti érdekek figyelmen kívül hagyásával nem hallgatnák meg. Tuapsze előtt ujaljlí területeket foglaltak el a német csapatok Berlin, okt. 21. (MTI) A Führer föhadi- 'szá. isáról jelentik a Német Távirati * dá- nak: A véderő főparancsnoksága közli: A Kaukázus nyugati részén a keddi napon a tartósan rossz időjárás hátráltatta a had­műveleteket, a német csapatok azonban en­nek ellenére Is ujabb területeket foglaltaik el. Sztálingrádban tovább folynak a harcok. A légierő légelháritó tüzérsége a Volgán el­süllyesztett egy teherhajót. A Volga és a Hon között a szovjet csapatok újonnan hare bavetett nagy gyalogsági és páncélos erők­kel ismét megkezdték és-akról dél felé irá­nyuló tehermentesítő tanulásaikat. Ezek a támadások azonban állásaink előtt összeom­lottak. Az ellenség nagy veszteségeket szen­vedett. Megsemmisítettünk 40 páncélos harc­kocsit es igen sok foglyot ejtettünk. Olasz csapatok visszavertek több ellensége« átke­lési kísérletet a Donon és nagy vesztesége­ket okoztak az ellenségnek. Berlin, okt. 21. (MTI) A nemzetközi tájé­koztató iroda a harci helyzetről ezt jelenti: Keleten nagyobbarányu és jelentőségű harci tevékenység mindössze Sztálingrádi» és környékére terjedt ki. A volt ipari ne­gyedben a német rohamvállalkozíisck a ne­héz gyalogsági fegyverek hatásos védelmé­ben sikeresen zajlottak le. A német roha­mosok megállapították, hogy még az arcvo­nal közvetlen közelében is a romok alatt sok asszony és gyermek tartózkodik elképzelhe­tetlen nyomorban, éhségtől elcsigázottan *js sok esetben sebesülten. A Szovjetnek az az állítása tehát, hogy a város polgári lakos­ságát Idejében eltávolították, nem felel neg a valóságnak. Mialatt a záróállások nagy­részén a Don és a Volga között a szovjet csapatok folytatták a sáncmunkálatokat, ame'yre kivezényelték a polgári lakosságot — asszonyokat és kiskorúakat is -— addig Timosenko kedden mindössze néhány kilo­méter hosszúságban három hadosztállyal támadott, amelyeket több mint száz páncé­los liarckocsl támogatott. Az irgalmatlanul eló'rehajszolt szovjet támadóhullámok a leg- nagyobbfoku páncélostámogatással sem tud­tak elérni még kezdeti sikereket sem. A harcbadobott szovjet páncélos harckocsiknak fele kiégett, vagy harcképtelenné válva & német állások előtt maradt mozdulatlanul. Berlin, okt. 21. (MTI) A Német Távirati Iroda katonai helyi öl közli: A Kaukázus nyugati részében okt. 19-én a német és szö­vetséges csapatok támadó harcait az állan­dó zivatarok és nagy esőzések megnehezítet­ték. A magasabb hegyekben havazás volt és 2 __3 in. mély hófúvások keletkeztek. Mégis a véderő főparancsnoksága csapa­tainak ujabb sikereit jelentheti. Novorosszijszktól délkeletre is előrehaladt a parti ut menten az erődökké kiépített gyá­rak elleni támadás. Két támadó élnek itt is sikerült egyesülnie. A közbezirt ellensé­ges erőket megsemmisítettük. A legutóbbi napok egyikén a bolsevisták vesztesége csak a kaukázusi arcvonalon több mint izer fo­goly, 4 löveg, 250 géppuska és sok más fegy­ver volt. Német repülőgépek a szuszí-öbölben elsüllyesztettek egy angol fartályhajót A lap rámutat a szovjet óriási területi Veszteségeire, s azt hangoztatja, hogy Anglia teljesiti ugyan a szovjet iránt vállalt köte­lességeit, ezt azonban nem lehet elmondani az Egyesült Államokról s ezért a szovjet kormány erős nyomást gyakorol Washing­tonra az anyagszállítások meggyorsítása ér­dekében. Dalton angol kereskedelemügyi mi­niszter az alsóházban közölte, hogy ruhákat, orvosságokat és más közszükségleti cikkeket küldtek Oroszországba, ö is nyilvánvalóan Amerikának szóló szemrehányással tette hozzá, hogy mindezeket azokból a készletek­ből kell elvenni, amelyeket az angol polgári lakosság számára tartottak fenn. Mindez nyilvánvalóan mutatja azokat a szakadékokat, amelyek az angolszász—bol­sevista „szövetségeseket" egymástól elvá­lasztják és azt is, hogy Anglia már kényte­len volt hozzányúlni felhalmazott készletei­hez. A szovjet lakosság és hadsereg hangulata pedig egyre íomlik. A német arcvonal közép­ső részén foglyul ejtett egyik szovjet zász- Jóaljgarancsnok elmondotta, hogy a hangú­zások nagyon megnövelték az angol tengeri összeköttetések veszélyeit. Lényegesen meg­növekedett a repülőgépek hatósugara és tüz- ereje, a buvárnaszádok teljesítőképessége is sokkal nagyobb, mint régebben és végül az ellenséges elaknásitó hadműveletek is fo­kozott veszedelmet jelentenek. A veszteségek — vallotta be - - nagyok még akkor Is, ha azokat az 1914—18. évi viszonyokkal ha­sonlítjuk össze. A Pearl Harbour-i csapás felborította az egész távolkeleti háborús stratégiát. Ezekből a gondolatmenetekből közvetlenül adódott számára a második arcvonal kérdése, hiszen az az angol tengerészet és légi erők hatóképességével áll, vagy bukik. Ezt Ale­xander Is határozottan megállapította s ki­jelentette, hogy a szövetségesek egész stra­tégiája a tengeri utak fenntartásától függ. Végül biztatásul csak annyit tudott mon­dani, hogy egyszer már Anglia is csapás o­Berlin, október 21. A német véderő fő­parancsnoksága jelenti: Az egyipomi arcvonal felett heves légi­csata folyt erős ellenséges repülökötelékek- kel. A német és1 olasz vadászgépek és a lég­elháritó tüzérség a harc során, habár kis veszteségeket szenvedtek, nagy sikereket értek el. A pontos eredmények még nem is­meretesek. A német vadásíok folytatták támadásaikat Málta sziget repülőterei ellen. A Szuezi-öbölben német harcirepülögépek az október SO-ra virradó éjszaka elsüllyesztet­tek egy 5000 tonnás ellenséges tartdlyhajót. Néhány brit repülőgép kedden Észak-Német- ország fölé repült be. A légelháritó tüzérség lelőtt egy repülőgépet. A Shetland-szigetek- től északra bombatalálattal súlyosan meg­rongáltak egy ellenséges kereskedelmi hajót. Az északafrikai arcvonalon október 20-án a nappali Órákban brit bombázók megtámad­tak egy vöröskereszttel világosan megjelölt német főkiitözö helyet és elpusztították a mütösátrat. A sebesültek és az egészségügyi személyzet közül néhány életét vesztette. A véderő főparancsnokságnak ebből a táma­dásból azt a következtetést kell levonnia, hogy o brit kormány nem helyez többé sem­mi súlyt a genfi megállapodás fenntartására. A tengely repülői több tucat angol gépet lőttek le Eszakafrikában Róma, október 21. (MTI) A Ştefani iroda közli az olasz főhadiszállás 878. számú je­lentését: • Az olasz légierő Egyiptomban hatalmas ellenséges kötelékekkel vívott kemény és heves harcban jelentős sikert aratott. Több tucat gépet lőttek le eddig derék és fárad­hatatlan vadászrepülöink, amelyek közül kü­lönösen a 3-ik és 4-ik légiezred tüntette ki magát. További nagyszámú repülőgépet né­met repülök pusztítottak el. Hat repülőgép a légvédelmi ütegek találatai következtében zuhant le. Az ellenséges és saját veszteségek pontos adatai most vannak megál’apitás alatt. Német bombavető kötelékek folytatták támadásukat Málta repülőterei ellen. Angol repülőgépek néhány bombát dobtak le Ca­\

Next

/
Thumbnails
Contents