Keleti Ujság, 1942. október (25. évfolyam, 222-247. szám)

1942-10-18 / 236. szám

I

Győri Károly

tzücsmsster szőrtneüzísíc

WMMtAllfl M. U. 37.

RSi és férfi bundáit, aaKérozds, dtalakilós ds javítások olcsón és pontosan készülnek.

Bálint Ferenc

«ides As szörma- Oziete

Kórnis-ufca t. szdm. (Telefon-palota mellett)

mindenféle szánnék nagy választékban.

* a

(■ yone Islrán Lakberendezési vállalata

Üzleti Hortby-v- 14, Ustmt Horlhy.u. 39«

Telefon 23-77. Telefon -11 -59,

Saját készítésű bútor kiállítása.

\

Móriczné Szigethy Anna

Férfidivat Csitté

Mátyás király-tér 8.

Dúson felszerelt laktór lehéroemüekben ds kalapokban.

. Gyermekrwűáh, fe- hémamüM. harisnyái«

u Ucmzetr Öndllositdsi Hlop- bél nyílt

BERF.CZ BERTA

habi- és női ítlva»- áru üzletében

liolozsvdr, Dedk F.-u. 7. sz.

« ^ 1

Gyorsíró, gépíró, siépjró tanfolya"#k Folbert Éva

iró, gépíró, szópiró szakistoléjábart Kossuth Lajos utca 5.

Államvizsga. — Államérvényes bizonyitvány.

Szőrmék, Bundák, Boák

Krecza Béla

szücsmeslernél

Mátyás király-tér 11, udvarban.

Szőrmét, bundát, szőrmék javítását, festését felelőség mellett vállalom

Gergely János

szűcs

Deák Ferenc- u. 2. sz.

ORVOSI köpeny

MUNKA köpeny

PINCÉR kabát

Bartalis István

ruhaáruhszá&an

Kolozsvár, Egyetem-utca 1. szám.

Minden a lélek...

1AYAG cséplők

eladását megkezdte

AUGUSTICH és NAGY

Gépjármű is tartozékok

KMküzlctt

Mellvéd »i»t«> 1«« a«.

TUDJA-E ÖNT...

... hogy a Vatikánnak 22 udvara 'és 11 ezer terme és szobája van? A Moszkvában tervezett szovjetpalota tehát, amelynek acél- vázát most beolvasztották, 6000 szobájával

még mindig messze elmaradt volna a Vatikán mögött.

... hogy a régi görögöknél a férfiak is hordtak hajtüket. A művészi kivitelezésű arany- vagy ézüstkajtük rendszerint kabóca- ■vagy higyóalakot ábrázoltak.

... hogy a XVIII, századi Paris legnevezetesebb látnivalói közé tartoztak XT. Lajos étkezéseií A királyi étkezés megtekintésére külön belépőjegyeket adtak ki és a nézőközönség a király ebédlőjében egy korlát mögött kapott helyet.

■ . . hogy a középkorban még általános hiedelem volt, hogy a férfinak eggyel'' kevesebb bordája van, mint a nőnek? Azt, hogy ez az állítólagos különbség nem áll fönn, először Vesa'tus, a hires holland orvos bizonyította be 1560-ban.

...hogy Bulgáriában a fúrások egyre több földgáz és petrőleum-kulat nyitnak Meg? Várna közelében hétezer méter mélységben oly gazdag kőolajjal átitatott rétegre bukkantak, hogyha ezt sikerül megnyitna, az ország a közeljövőben óriási petróleinKmeny- ayisigekkel rendelkezik.

• . . hogy a kolbászt, amint Aristophanes görög vígjátékirótól (Kr. e. 450 körül) tudjak, már az ókor is ismerte • és kedvelte? Európában igazi népszerűségre csak a középkor óta tett szert. Azokban az európai országokban, amelyekben a lakosság nagy része irodában és gyárban keresi meg a, kenyerét, a legutóbbi évtizedek folyamán kenőkolbász alakjában jött divatba.

... hegy a Nílus vízállása akkor éri cl cgnagyobb szintjét, amikor a nap az oroszán jegyébe lép? A régi egyiptomiak ezért, — amint ■Plutarchos feljegyezte, — az oroszlánt a via jelképének tették meg és. forrásaikat oroszlán fejalakra faragott csurgatócsövei látták el. Ez a szokás a görögök és rómaiak közvetítésével később az európai civilizáció egész területén elterjedt.

. . . hogy a ló patkó-kovácsolás idöúámitá- o-wnk kezdetén először a rómaiaknál honosodott meg, de akkor még nem szegekkel verték tel, hanem kötözéssel erősítették a lovak patájáraf

. • . hogy a fülbevaló a legrégibb időkben a rabszolgaság jelvénye volt és ennek megfelelően eltávolíthatatlan módon erősítették a fülbe? Alakja a rabszolga tulajdonosának megjelölésére szolgált. A női fülbevaló divatja Itasónlóképen abból az időből származik, amikor a társadalom a nőt, a férj szolgálójának tartotta.

... hogy egy kétszáz évvel ezelőtt megjelent külföldi könyv, amely o különböző országokban divatos udvari szertartásokat tár- gyalja, a következő érdekes tudósításban számol be „a fejedelmi személyiségek reggeli felkelésiről és esti lefekvéséről“:

»Egyes fejedelmi házaspárok egy szobában mszanak, mások ellenben egymástól teljesen elkülönített szobákban és a felséges férjeknek nagy szertartásossággal kell megszerez- niölc az engedélyt, hogy feleségük hálószobájába beléphessenek. Spanyolországban például a király csak a következő módon keresheti fel feleségét: hálóruha helyett, amelyet az illem éppen úgy tilt, mint a papucsot, fekete köpenyt kell viselnie. Balján pajzs függ és szalagra kötve egy üveg. amely nem írásra, hanem egészen más célokra .szolgál. Ugyancsak baljában egy kis mécsest visz magával, jobbjában peclig hosszú töri fart. Ma mindezekkel a kellékekkel fel van szerelve, akkor beléphet a királynő lakosztályába.“ (MN)

Könyvesboltjaink kirakataiban bildeten, szinte átmenet nélkül jelennek meg olyan olvasnivalók, melyek bár kétségtelenül a nagyközönség számára Íródtak, mondanivalójuk mégis csak keveseknek szól. Egy megszületendő', vagy talán már meg is született eszmeáramlatnak, egy* uj korszak T.övetei ők, egy roppant szellemi forradalomnak, amely vakmerő biztonsággal tör be a természettudományok és szellemtudományok eddig csöndes csarnokaiba. Nem uj ismereteket hirdetnek ezek a könyvek, inkább csak átértékelik azt, amit a részletkutatások eddig felhalmoztak. Éles fényüket a homályba merülő sötét sarkoknak irányítják s a fáklya soha nem sejtett távlatokat világit be, éppen azokon a kutatási területeken, amelyeket eddig talán végeseknek, vagy éppen kimeritetţeknek hittünk.

Indiának, a rejtelmes Egyiptomnak s' az annyit vitatott Atlantisznak varázsos misztériumai bontakoznak ki az olvasó előtt, aki először valami riadt kétségbeeséssel látja egész eddigi gondoiatfüzésének zátonyrajutá- aát, hogy aztán mindent elsöprő erővel) ragadja magával őt is ellnek ais eszmeáramlatnak nagyszerű távlatokat sejttető építménye.

Az eszme maga sem uj. Inkább csak visszatérést. vagy ha úgy tetszik: megtérést jelént abból a kietlenül hideg korból, amelyet történeti vagy természettudományi materializmus korának nevezhetünk. Uj lelkiséget hoz, a szellem csodálatos erejének felismerését nemcsak a jelenben, hanem a történelem hajnalába vesző korokban is. Átértékel&ét mind- «hnnak, amit a töri,énelem folyamán babonának, szemfényvesztésnek vagy éppen bálványimádásnak hittünk s amelyekről ina éppen a legauyagelVübbuek látszó orvostudomány jelenti ki, hogy megérdemlik még a kísérleti tudományok fémjelzését is.

Bruntonnak 'páratlan sikert elért könyv- sorozata (India titkai, A íelsőbbrendü. én, Egyiptom titkai), a Budapesten élő fiatal 'hindu orvosnak: Seliva, Kaja Yesudian-nak „Sport és yoga“ c. munkája, Tölgyesi Ferenc dr.-nr.k, n világhírű magyar ideggyógyásznak egész irodalmi munkássága, Wcnin- ger Vilmosnak és Baktay- Ervinnek könyvei 'mind ennék az eszmének szolgálatában állanak s a megmerevedett és zsákutcákba vezető anyageiviiség helyébe biztos kézzel álütják az uj időknek jelszavát: minden a lélek.

Nehéz dolog egy eszmének a fenntartás nélküli hódolatot, megadni, hiszen európai műveltségünknek szinte alapeleme a kételkedés, amely a már kétségtelenül felismert igazság mögött is feltételeket sejt, vagy ellentmondásokat gyanít.

Kétszeresen nehéz a dolga annak, aki középiskolai vagy pláne főiskolai tanulmányait mindig csak a kézzel fogható, fizikai próbákkal ellenőrizhető jelenségek vizsgálatával és boncolgatásával töltötte.

Egész mai műveltségünk, különösen annak természettudományos oldata a legridegsbb és legsivárabb anyagéIvüstgen épült fék Bonyolult sejtebnóleíeket kovácsoltunk, törvények szűk börtönébe szorítottuk életjelenségeinket, egyenletekkel próbáltuk érzelmeinket kifejezni, mindent megláttunk és kimutattunk, amit csak hajszáJfinomságu műszereink megengedtek. Csak az örök mozgatóval, az utolsó okkai, a lélekkel nem vetettünk számot.

E sorok írójának alkalma volt hosszú éveken -keresztül betekintést nyerni a természettudományok munkamódszereibe. Egyéni meglátáson keresztül sokszor fájdalmasan tövises útvesztőket megjárva nyomoztam mindig, rni az, arái a legrészletesebb kutatások melléit is nyugtákul'tó kérdőjelként jelentkezett előttem. Hirtelen, szinte villanásszerűen döbbent akkor belém a felismerés, bőgj’ sem a növényi, sem pedig az állati étet megmagyarázása nem történhetik anélkül, hogy az élőlények lelki alkatát figyelembe ne vennénk.

Felmerül a kérdés: mi az, ami arra ösztönzi napjaink kutatóit és kutatóintézeteit, hogy hátatforditva a kitaposott ösvényeknek, uj utakat keressenek? Kétségkívül a keserű kiábrándulás mindabból, ami csak az anyagot

boneolja és analizálja, mértékre szedve a végtelent s nem látja mindezek mögött a két örök mozgatót: a lelket és a szellemet.

Egy újságíró, egy orvos és egy lélekbúvár vállalkozott arra a nehéz feladatra, hogy nagyközönségünk elé tárják mindazt, amit tudnunk kell ma a tudomány uj útjairól.

Az ő szemükön keresztül próbáljuk most szemiigyre venni a merőben uj és szokatlan elgondolásokat s egy cikksorozat keretében megismerkedni azokkal a sorsdöntő és olykor páratlanul izgalmas kérdésekkel, amelyek feleletet próbálnak adni a test és lélek csodálatos kapcsolataira, a lélek rejtett erőinek misztériumaira, a történeti idők kezdeteinek homályos sejtéseire.

Utunk nem lesz könnyű, hiszen állandóan a legkülönbözőbb tudományágak határterületein kell mozognunk. Éppen ezért elkerülhetetlen lesz, hogy az olvasóban fölmerüljön az a gondolat, vájjon meddig szabad ehnennünk anélkül1, hogy a kontárság vádjába keveredjünk.'

Mégis meg kell; járnunk ezt az utat, hiszen •a ma tudományának legégetőbb két problémája éppen a határterületek senki földjének kikutatása s a helyes munkamódszer megválasztása.

Ember nem járta bozót ez, amelyet tíz egymás köreitől félő szakemberek messze elkerülnek. Ariadne-íonálként csak egy lebeghet szemünk előtt: a lélek, amely minden élet- jelenség és minden történeti tény örök motelja és végső oka.

Csodálatos élményeket sejttét ez az ut s azon — a régi hindu közmondás szerint —* egy lépés sem hiábavaló.

■ Lássuk, mintegy bevezetőül, Brun ionnak, a zseniális újságírónak, a. modern idők nagy kétkedőjének útját, amelyet visszafelé tett az időben,- régen elfeledett keleti misztikus tudományok útvesztőiből. Vele kell tartanunk, hegy megérthessük ennek az uj szellemiségnek lényegét.

Bruuţou Egyiptomba és Indiába vezet bennünket, de ezen. túl, a csodálatos; Atlantisz tájaira is. Innen pedig már csak egy lépés választ cl bennünket n dólamerikai ősi kultúrák nyomaitól, amelyeknek hatalmas szellemi kisugárzása még ma is termékenyen hat művelődésünkre.

A megszokott történelmi beállítottság arra

ösztönöz bennünket, hogy a múltban visszafelé haladva egy állatidé és fokozatos szellemi decrescendoját. lássuk az emberi műveltségnek. A valóság ezzei szemben az, bogy minden időben voltak müveit, és műveletlen népek, szellemi sivatagok és kultüroázisok. Az időgép Szinuszán visszafelé menve olykor bámulatos csúcspontokon tanulmányozhatjuk azt a szellemi felsőbbséget, amely ma is rejtve marad előttünk, azok előtt, akik mindent cliţţasitunk magunktól, ami fizikailag nem tapasztalható vagy le nem mprhető.

Egyiptom szinte végtelen távlatokat nyújtó Ozirisz misztériuma, India bölcseinek számunkra érthetetlen tudománya: a yoga, mind-mind megérdemli, hogy velük komolyan foglalkozzunk. Meg kell tanulnunk a keleti ember életből esés gégét s be keli hatolnunk oda. ahová eddig európai ember alig hatolt, a lelki jelenségek misztériumokba vesző mélységeibe. A természettudományok ellenőrző módszereit, kell alkalmaznunk ott, ahol ez lehetséges, de lm ezek már cserben hagynak bennünket, nem szabad kijelentenünk, bogy ezentúl már ..utunk a nagy Nihil, a semmi“. Uj módszereket kel'.! keresnünk vagy belekapaszkodnunk abba, ami még ezután is megmarad: a feltétlen hitbe.

Bátraknak kell- lennünk elméleteink megalkotásában. hinnünk keli olyasmiket is, ami eddig képtelenségnek számított.

Ki hitte volna azt, hogy amit ma szinte feltétlen - bizonyossággal állíthatunk, hogy Amerika felfedezése nem Kolumbus, sőt nem is a vikingek nevéhez fűződik, hanem már a föuikiai hajósuk, sőt a. görögök is jártak az uj világ földjén.

Ki merte volna állítani, hogy az egyiptomi műveltség nem végződik az első fáraók piramisaival, hanem mélyen ' visszanyúl az évezredekbe s elvezet bennünket az Atlanti-kul- tura bölcsőjéhez. Nem 5—0 ezer évről van itt szó, hanem 30.000, sőt 50.000 év távlatáról, amikor már el is hagyjuk a jelenkor földtani életterét s utunk már-már a harmad- kort súrolja.

Ezeket a kérdéseket kell most megvizsgálnunk a lélektannak, élettannak, a történettudománynak és geológiának módszereivel. A végső következtetés feleletet fog adui mindenre, amit megállapíthatunk, s kijelöli az utat ott, ahol még titkok homálya lappang. Végezetül idézzük talán Brunton egyik könyvet, amelynek néhány mondata szinte össze- fogiuhii látszik mindazt, amit eddig elmondottunk, vagy' amit el fogunk mondani:

„Tudományos, lélektani és bölcseleti kafa- fások sokban megváltoztatták a nyugati kul- turvilág felfogását olyan dolgokkal szemben, melyeket valamikor egyszerűen a képzelet ostoba szüleményeinek tekintettek. Ez a kutatás véget vetett az ősi korok eszmei iránt táplált érdemtelen lekicsinylésnek. A régiek látszólagoson zagyva eszméiben kezdünk értelmét találni. Kezdjük belátni, hogy az emberi szellem erejére és tulajdonságára vonatkozó tudásuk bizonyos irányokban fölötti állott a miénknek. Hitetlen korunkat egyre- másra érik a meglepetések *z immateriális erők részéről. Legkiválóbb tudósaink és legelső vonalbeli gondolkodóink kezdenek csatlakozni azok soraihoz, akik azt tártján, „hogy az életnek lelki alapja van“.

. Amit ma még kevesen vallanak, azt holnapi tömegek fogják már hinni. Ez. a hit pedig csak úgy fogalmazható meg: minden a lélek.

IFJ. XANTES JANOS Dr,

A KOLOZSVÁRI NEMZETI SZÍNHÁZ MŰSORA

Okí. 18-áü, vasárnap délután fél 3-kor: tízévé piros rózsa. (Olcsó helyárak.)

Okt. IS-án, vasárnap este 6-kor: Vén diófa. (Bérletszünet. Rendes helyárak.)

Okt. 19-én, hétfő este 6-kor: Háry Jáos. A Tizes Szervezet előadása. Jegyeket a pénztár nem árusít. Bevezetőt mond: Csortán Márton dr. városi tisztviselő, íötizedes.

Okt. 20-án, kedd este 6-kor: Vén diéta.' (Na* ptbérlct A. Sorozatszám 6. Rendes liely- árak.)

Okt. 21-én, szerda este 6-kor: Vén diófa (.Napi bérlet B. Sorozatszám 7. Rendes hslyáiak.)

f-kc. 22-én, csütörtök este 6-kor: Tűzvész. Págcr Antal vendégfellépésével (Bemutató bérlet 7. szám. Bemutató helyárak.)

Okt. 23-án, péntek este* 6-kor: Tűzvész. 'Pá- ger Antal vendégjátéka. (Napi bérlet A. Sorozatszám S. Bemutató helyárak.S

Okt. 24-én, szombat délután fél 3-kor: Az ember tragédiája, ifjúsági előadás. Jegyeket a pénztár “nem árustt.

Cin. 24-én, szombat este 6-kor: Tűzvész, tfáger Antal vendégjátéka. (Napi bérlet B. Sorozatszám 8. Bemutató hely- árak.)

Okt. 25-én, vasárnap délelőtt "r iO-kor: Az ember tragédiája. Az Erdélyi Gyáripa- íosok Szövetségének munkás előadása. Bevezetőt mond Dr. Szabó Gyula képviselő. Jegyeket a pénztár nem árusít.

Okt. 25-én, vasárnap délután fél 3-kor: Tűzvész. Págev Antal vendégjátéka. (Rendes esti helyárak.)

Okt. 25-én, vasárnap este 6-kor: Tűzvész. Pager Antal bucsufellépése. (Bérletszü- net. Bemutató helyárak.)

Okt. 20-án, hétfő este 6-kor: Boldoggá teszlek. A Tizes Szervezet előadása. Bevezetőt mond Bartha Sándor tanár, fő- tizedes. Jegyeket a pénztár nem árusít.

Okt. 27-én, kedd este 6-kor: Vén diófa, (Bér- - letszünpt. Rendes hely árak.)