Keleti Ujság, 1942. október (25. évfolyam, 222-247. szám)
1942-10-02 / 223. szám
4 SCsstxn líg&jüG ■kL- 1 11 ............ *1 1942. O KJ O B Sí U 2 Célszerű és igazságos intézkedés Annak felismerése, hogy a mai háborús viszonyok között a közcUátás biztosítását csajt a készletek legszigorúbb, legtakarékosabb felhasználása mellett lehet elérni, a kormányzatot arra készteti, hogy a közellátási rendeleteket és intézkedéseket a minden részletre kiterjedő körültekintés mellett tegye meg. A miniszterelnök csak a minap hangsúlyozta, hogy ebből a háborúból mindenkinek ki kell vennie részét. A mai időkben már nem elég az egyén lelkiismeretére, hazafias érzésére és kötelességtudatára hivatkozni. A nemzet élet-halál harcában nemcsak vállalni kell a különböző terheket, hanem Mindazokat, akik az önkéntes áldozathozatal és teherviselés alól önző módon kibújni akarnak, kényszeríteni kell arra. Ha tehát a kormány a közellátás biztosítása céljából néha szinte kíméletlenül veszi is igénybe. az egyes termékeket, úgy ezt nem abból a szempontból ken felfogni, mintha az intézkedés a termelés és fogyasztás ellen irányulna, mert a cél éppen az, hogy a háborúban való fokozott részvétel mellett minden körülmény között biztosítva legyen lehetőleg a termelés folytonossága és az ellátás zavartalansága. Ha az elmúlt évre visszatekintünk, úgy megállapíthatjuk, hogy számtalan esetben hangzott el felhívás a termelőkhöz és a fogyasztókhoz egyaránt, amelynek során a kormány, vagy a közellátás felelős vezetői mindig a közösségérzetet, az áldozathozatalt és a rendelkezések szellemének megértését kérték a nemzettől. Az idei évi termésrende- let is a magyar gazda lelkiismeretét hívta segítségül, hogy sikerüljön mindenki számára biztosítani a mindennapi kenyeret. A tapasztalatok sajnos azt mutatták, hogy még mindig vannak olyanok, akik nem értik meg a háborús idők intő szavát, akik az egyéni nyerészkedést és önz.ő céljaik kielégítését a münzet sorsdöntő érdekei elé helyezik. Az. a számtalan kibúvás, amelyet az idei gabonatermés számbavételénél észleltek, valamint a kedvezőtlen termés, csak újabb bizonyítékát adták annak a körülménynek, hogy az ország létfontosságú kérdéseinek megoldásánál nem elégséges a kérő szó és nem e'égséges a. jóhiszeműség. A közellátási miniszter feladatát csak a készletek pontos ismeretében láthatja el eredményesen. Ennek a helyzetnek a felismerése késztette a kormányt rrra, hogy a napokban megjelent Uukoricarende- lettel is beszolgáltatási kényszert kénytelen életbeléptetni, amelynek az a célja, hogy az eddiginél szilárdabb és biztosabb alapra helyezze a magyar közellátás második nagy kérdését, a zslrellátást. A beszólgáltatásl kényszer nem teljesen uj intézkedés a termelők előtt. Az idei tor- ményreudelet már megvalósította ezt az árpánál és zabnál. A különbség csak az, hogy míg az előbb említett gabonamagvaknál a | termés nagysága után kellett bizonyos százalékot beszolgáltatni, addig a kukoricánál ezt a kát. hold száma után írják elő. Természetesen a rendelet amikor szigorú a beszolgáltatásnál, ugyanakkor körültekintő módon számot vet azzal, hogy a különböző minőségű talajokon az országban sokhelyütt eltérő terméseredmények vannak. Ezért a földművelésügyi minisztérium legutolsó és hivatalos termésbecslései alapján járásonként állapították meg az egy-egy vidékről beszolgáltatandó kukorica termésmennyiségét. Ezen tulinenően még Igyekezett, hogy a járásokon belül is mód legyen arra, hogy a rosszabb talajokon a kataszteri tiszta jövedelmet alapulvéve csökkenthető legyen a beszolgáltatás mértéke. Rőt számot vet az elemi csapásokkal is. amikor az elengedett földadó arányában csökkenthető n kukorica- beszolgáltatás. A bevetett területek nagysága utáni tc-r- mésbcszolgáltatás a legigazságosabb es a legcélravezetőbb intézkedésnek látszik. Igazságos, mert a termelőnek lehetővé teszi, hogy jobh gazdálkodás mellett több kukoricája maradjon vissza, mivel szabadon rendelkezhetik. De célszerű is, mert a közellátás számára olyan készletek begyűjtését kell hogy eredményezze, amelyekkel a tervszerű T-sirgazrtálkodás és ellátás megvalósltliató és biztosítható. A hizlalás! kedv előmozdítását szolgálja a rendeletnek az az intézkedése, hogy az egyes háztartások zsirsziikségleté- nek fedezése céljából a 800 négyszögölnél nem nagyobb Kukoricával bevetett területek és a gazdasági cselédek illetményföldjei egy holdját nem veszi beszolgáltatási kötelezettség alá. Ez a rendelkezés a közellátási miniszternek azt a szociális elképzelését valósítja meg, hogy lehetőséget nyújtson a kisebb termelő zsirszükségletének saját hizlalás utján való biztosítására. A bérhizlalást vállaló gazdáknak pedig a beszolgáltatás! kötelezettség alól való felmentése módot nyújt arra, hogy a kukorica célszerű felhasználása mellett, a termelő egyúttal a leggazdaságosabban értékesíthesse kukoricáját. A közellátási miniszter a közelmúltban éppen a szabadkai beszédében mutatott rá Kolozsvár, okt. 1. Félévszázadon keresztül járták az erdélyi tájakat a Kárpát Egyesület tagjai és bolyongásaik során nem csak ennek a földnek természeti csodáit, páratlan szépségeit tárták föl és hirdették szerte Európában, hanem fáradhatatlan buzgalommal gyűjtögették össze mindazokat a népművészeti remekeket is, amelyeket az égnekmeredő havasok, sudár fenyvesek, mélyzöld tisztások, tajtékzó s rohanó patukok között Erdély népei készítettek. Összegyűjtötték ezek a természetrajongók a legelésző’ nyájak után ballagó juhászok faragványait, szerelmes lányok varrásait, azokat a vásznakat, amelyekre tűvel, színes fonallal sóhajokat, panaszokat s álmokat Írtak. Felkutatták s megszerezték mindazokat a tárgyakat,, amelyeket a mátkaságban levő fiatalok jövendő otthonuk díszítésére s a fiatal házaspár az eljövendő uj hajtás fogadására, apák s édesanyák a esalád és az élet számára valaha is a maguk Ízlése, tudása, szivük s lelkűk érzése szerint alkottak. Egy nagy s értéhében felbecsülhetetlen néprajzi múzeumot létesítettél', amelynek tudományos értéke az első világháborút megelőző években már európaszerte elismert vo\t. Az EKE múzeumában ott sorakozott egymás mellett Erdély népeinek igazi lelkűidé a faragott kövekén, iákon, égetett és színezett cserepeken, a hímzett vásznak rajzaiban, a sokféle vUeletek snjtásainak ez»rfé!e változatéiban benne volt mindaz, amit e föld- darabka népei évszázadok alatt átéltek s megálmodtak. Az EKE tájjárása nem volt holmi filigz- ter-kírándulás a zöldbe, étvágygerjesztőé s szalonnapiritás célzatából, hanem nagyon komoly és megfontolt, rendszeres és értéke« munkálkodás a legnemesebb, testet é« lelket edző gyakorlat. Nem is lehetett más, mert az EKE fenntartói már kezdettől ■ fogva minden tekintetben kiváló emberek voltak. Egyetemi tanárok, tudósok és szakemberek. A tagok kiválasztása pedig gondos rostálással történt. Az EKE néprajzi múzeumának tudományos jelentőségét elismerte Európa minden szakembere. Értékes gyűjteménye azonban valóságos tragédiát jelentett a Trianon utáni időkben. Ha nem lett volna az EKE-nek ez a nagy értékű múzeuma, talán mint egy egyszerű társaskör zavartalanul működhetett volna a megszállás szomorú évei alatt. A múzeum miatt azonban üldözni kezdték. Nem ismerték e! az egyesületnek ,.jogi személyiségét“, egyik otthonában sem tűrték meg a hatóságok. Néha az uj otthonba még jóformán be sem hurcol kod ott, máris kilakoltatták. Ilyen esetekben az EKE tagjai darabonként szállították be a múzeum értékeit s helyezték biztonságba az ősi kollégiumok padlásain és pincéiben. Azokból a tárgyakból, az EKE legértékesebb darabjaiból, százados ritkaságokból. amelyeket a fentebb jelzett módon nem sikerült megmenteni, a hatalom akkori urai megcsinálták a maguk néprajzi múzeumát, a „Muzeul Efnografic“-ot s felállították a sétatéri kioszk nyári vendéglőnek épített helyiségeiben. Onnan pedig kivonulásuk alkalmával tovább szállították, ki tudja, hová? Az EKE néprajzi múzeumának megmaradt anyagát a napokban adták át véglegesen az Erdélyi Muzeum Egyesületnek, amely a Régiségtárral kapcsolatos és Rosky Márton dr. egyetemi tanár vezetése alatt áll. Az EKE tulajdonában jelenleg csak azok a tárgyak maradtak, amelyekkel az egyesület, a város, illetve Keledy Tibor polgármester és Vásárhelyi. László h. polgármester jóindulatú s megértő támogatása folytán kapott, uj otthonának dísztermében helyezhetett el. Fsak néhány cserépedény, kancsó s tányér, néhány varrottas jutott a falakra. A termet még faragott s festett kőrösfői, toroekói és szászföídi bútorok díszítik. Tgy is órákig el- nézegetheti az ember, mert a színes tányérok, többszáz évesek s a varrottas mintáját skó- fiúmmal hímezték ezelőtt, hatszáz évvel; a; íratások mintáján erdélyi magyar asszony képzelete játszóit s hagyott nyomot. A mult beszól itten s mond titkokat. Az egyik sarokban nagy üveges szekrényben az egyesület zászlója, nehéz, minden idővel dacoló selyemből, szinaranyszálakkal kivarrva. Az egyik oldalán a magyar koronás címer, a másikon Erzsébet királyné képe a tühhnzés művészi tökéletességével. A. zászló rudjáa arauysiegek »■rra. hogy a hatóság é* a közönség közötti bizalom milyen nagy szerepet játszik a közellátás nyugalmának biztosításában. Amikor röviddel ezelőtt a zslrfejadagok átmeneti csökkentését bejelentették, ugyanakkor jelezték azt, hogy a közeljövőben uj alapokra helyezik az ország zslrejiátást. Ez a kuko- riearendelet, amely részleteiben talán szigorú, de pontos végrehajtása esetén biztosítékot nyújt arra, hogy a közellátás egyik legégetőbb problémáját, a zsirkérdést megoldjuk. sora. Az első szeg gyopáros pajzsán T. Ferenc József aláírása. Személyesen irta le nevét és személyesén verte be ezt a szöget itten Kolozsvárot ezelőtt ötven esztendővel. A mult beszél és figyelmeztet: az EKE iok évtizedes, sok fáradsággal s áldozattal összegyűjtött kincse nemcsak muzeális érték, hanem összetartó erő is. Hatalmas lelki erő, amelyik megnyilatkozott a közelmúlt kétségbeeséssel, fájdalmakkal telített évei alatt abban a tényben, hogy minden becsületes igaz magyar érzésű embert összefogásra kénysze- ntett. Hiszen a néprajzi muzeum megmentését minden magyar személyes ügyének tekintette, egyéni érdek nélkül s mindenki sietett a maga lehetősége szerint, segíteni a mentésben az egyesület megtartásában. A 3 EKE pénzben kifejezhető vagyona — ez a tisztán közadakozásból összetevődött vagyon — több millió pengő. Csak a brassói osztálynak nemrégen elkonfiskált vagyona hét-nyolcszázezer pengőt képvisel. És hasonlóan nagy összegeket jelentenek azok a vagyonok is, amelyek a fel nem szabadult területeken maradtak. Ezek a súlyos adóterhek s a természetjárást eltiltó rendelkezések miatt sorvadásra vannak Ítélve. .1 legtöbb menedékház berendezését máris adóhátralék miatt elárverezték. A „Muzeul Etnografic.“ vagyona pedig itt van gazdátlanul, de azt az EKE nem kapta meg kárpótlásuk A visszakerült részeken az eltelt két esztendő alatt az egyesület nagyszabású munkákat. végezett az egyesület hagyományai szerint. Most dolgozta ki és terjesztette felettes hatósága: a Magyar Turista Szövetség elé a négymillió 375 ezer pengős költségvetés keretében öt év alatt megvalósítandó tervezetet. Eszerint Erdély t.urfstaéletét korszerűen az idegenforgalmi s különösen a székely és magyarlakta vidékek gazdasági életére vonatkozó érdekek figyelembevételével akarja a legmagasabb fokra, fejleszteni. A tervezet első évére kijelölt munkálatokat máris megkezdte. A jövő legközelebbi célkitűzései a következők: az egyesület elsősorban a magos hegyividékeken, mint a Hargitában, a ftadnai-, a Kelemen- s a Meszes-havasokban akar véd- és menedékházakat építtetni. Jelenleg e helyeken négy-ötnapi járásra talál a turista pihenőhelyet. Az egyesület azt akarja, hogy minden egynapi járás után megfelelő menedékház álljon a turisták rendelkezésére. A turistaság elképzelhetetlen megfelelően képzett vezetők nélkül. Ezért vezetőképző tanfolyamokat rendez. Az erdélyi vezetőkikép- zc.'imk nemcsak turisztikai szempontból van rendkívüli jelentősége. Ezért az erdélyi vezetőképzés és vizsgáztatás anyagát az egyesület nagy gonddal állította össze és felkérte a Szövetséget, hogy ennek figyelembevételével állítsa össze az elkészítendő szabályzatot. Minden munkálatát a vidék lakosságának foglalkozási s életviszonyainak figyekmbevételó- vel úgy végezteti el, hogy a lakosságnak állandó kereset forrása, legyen és azt a nép maga tovább fejleszthesse. Ezért, a legjobb gazdasági szakemberekkel dolgoztatja ki az idevonatkozó terveket. Nagy gondot, fordít a téli. sportok, különösen a sizes fejlesztésére s e tekintetben is a turisztikai szempontokon kiviil a honvédelmi vonatkozásokat is figyelembe veszi. A vándorgyűlések rendezésével az egyesület szakosztályai között való egységes es harmonikus működés kifejlesztését akarja eterni, és minden, közérdekű munkánál: az egyesülettel kapcsolatban álló érdekeit eredményesen szolgálni. Az egyesület, tervezete a szövetségen keresztül már az illetékes minisztérium előtt van es egyes munkálatokra a minisztérium máris véleményt és javaslattételt kért az érdekelt vármegyéktől. A/, egyesület központi elnöke Balogh Ernő dr. egyetemi tanár, a földtani intézet igazgatója, akinek fáradhatatlan- s áldozatos munkássága az egyesült tagjai előtt példa volt a múltban, amikor az egyesület létéért harcolni kellett. És példa most. a jelenben i«, amikor az elvesztett értékek pótlásáért és azért kell dolgozni, hogy az EKE méltó legyen dicsőséges múltjához. TURAN LAJOS JÖ ÁRU ÉS JÖ HIRDETÉS ALAPJA A JÓ ÜZLETMENETNEK Négy és félmillió pengős mmkaietvel valósiI meg az Erdélyi Kárpát Egyesület Beik fallak Kardos Gyula dunanJnneni evangélikust püspököt Balcvssagyarmeit, október 1. Balassagyarmaton csütörtökön iktatták be a dunántnneni evangélikus püspököt, Kardos Gyula balassagyarmati lelkészt és az egyházkerület felügyelőjét, Laszkáry Gyulát. A templomban Kapy Béla dunántúli püspök úrvacsorában részesítette az uj püspököt és a felügyelőt és nagyszabású beszéddel iktatta be őket hivatalukba. Az egyházkerületi közgyűlés ezután a vármegyeházán folytatódott, ahol Hendel Béla feljigyelöhelyettes megnyitó-, Kardos Gyula püspök pedig székfoglaló beszédet mondott. Nasfvbanvai napló NAGYSZERŰ EREDMÉNNYEL járt a téliruha-gyüjtés a nagybányai járási és megyei leventeparancsnokság területén. Készpénzben 14.000 pengő gyűlt ösr- sze, a rulianemüek értéko pedig — több értékes női bunda, jó állapotban levő szőr- mézett férfikabátok, gyapjupolloverek, bakancsok, csizmák és pokrócok vannak az adományok között — meghaladja a hatvanezer pengőt. A várakozáson felüli eredmény jóleső melegséggel tölti el minden nagybányai polgár szívét és minden bizony- nyal felébreszti lelkiismeretét azoknak, akik mereven elzárkóztak az adakozás elől és nem tettek elegét kötelességüknek. * BŐSÉGESEBB DIÖTERMÉS hosszú évek óta nem volt Nagybányán és a vidékén, mint az idén. Hosszú rudakkal mérik az ütéseket a roskadáslg telt ágakra és garmadával hull a dió. Valóságos majáliai zaj van a kertek körül. Az ácsorgó gyermekserek a kerítésen kívül földfekete kézzel szedi, töri, majszolja az Ingyen áldást és vágyakozva néz a téli zsákok felé. * NAGYBÁNYA TESTVÉRVAROSA a gyönyörű fekvésű, kirándulóktól nagyon látogatott Felsőbánya — építkezik... A szélien megindult idegenforgalom arra készteti a várost, hogy tavaly felépített szállodáját nagyarányunn kibővitse. Ezenkívül most kezdik egy mozgóképszínház építését, közel háromszáz férőhellyel. Tervbevették egy városi gőz- és kádfürdő felépítését is. * SZABÓ JÁNOS, Nagybánya országgyűlési képviselője három napig a városban tartózkodott. Behatóan tájékozódott az összes időszerű kérdésekről, számos látogatót fogadott és felvette a hozzáintézett kéréseket és panaszokat. * KILENCVENEZER PENGŐT szárazott meg a vármegye törvényhatósági bizottsága az uj nagybányai szolga- bírói hivatal és lakás felépítésére. Ezzel egyidejűleg megszavaztak rendkívüli segélyképpen két hónapi fizetést és családi pótlékot a tisztviselői kar részére. •* VIDA GÉZA az ismeuuevü fiatal nagybányai szobi ász, aki a Szent István ünnepségek során megrendezett képzőművészeti kiállításon „Favágó“ című szobrával a második dijat nyerte, tanulmányai folytatására egy évre a budapesti képzőművészeti akadémiára ment. A nehéz anyagi gondokkal küzdő művésznek a vármegye tette lehetővé a továbbképzést, amennyiben ösztöndíjat szavazott meg számára. * „TELT HAZ“-AK elölt tartja előadásait vitéz Jakabffy Dezső Nagybányán szereplő színtársulata. A színtársulat már három hete a városban tartózkodik és október közepéig Nagybányán marad. A szintársulat változatos műsorával sok kedves estét szerzett már a nagybányai közönségnek. * SZIL V ALEK V ART főznek minden nagybányai udvaron. Bármerre jár az ember, vékony füstoszlopok szállnak a tündöklő ég felé és ovrcsiklandő illat terjeng a levegőben ... Felgyürt ujju emberek állják körül az üstöt és felváltva keverik a rotyogó, vastag, fekete lekvárt. Békés őszi hangulat. Szép kis ládákba gondosan becsomagolva, hosszú utra elkészítve, harcoló honvédeinknek küldik ezt a csemegét. 1
