Keleti Ujság, 1942. szeptember (25. évfolyam, 197-221. szám)

1942-09-12 / 206. szám

SCeasnUtsMa. Miéti nincs szálloda és kávéház a 14 ezer lakosú Szhelyen? Székely udvarhely, szept. hő. A szovátaí MAVAUT-állomáson duruzsolni, majd bőgni, dörögni kezd az utasgépkocsi motorja és ami­kor már fortisszimóban ad jelt arról, hogy hegymászó képességének teljes erejében van, hirtelen elhallgat. A sofőr igazit valamit egy csavaron s néhány perc múlva már Parajd felé kanyargunk a szerpentineken. Az autó­busz jócskán megtelt utasokkal. Néhány ki­ránduló Parajdra és Korondra megy,. a só­bánya, az arragonit telep és a színes faze­kasipar vonzza őket. A legtöbben azonban Székelyudvarhelyre igyekszünk, ahol most ünnepli az ősi kollégium fennállásának 350-ik évfordulóját. Minket is ez az alkalom csalt az ősi székely városba. Aki még soha se mutazott ezen az útvona­lon, elbűvölve nézi a gyönyörű tájat, a Kü- küllő völgyét, az erdőkkel bontott hegyeket, amelyek egyre szebbek, minél jobban köze­ledünk a Hargitához. Útközben meséberin- gató* édes kis székely falvakon futunk át, amelyeket jól ismerhet mindenki Nyirö Jó­zsef, vagy Tamási Áron regényeiből, novel­láiból.. Farkaslakán két szépszál székely legény - ke kapaszkodik fel az autóbuszra, ülőhely ugyan már nincs, de állnak ők szívesen. Pe­jükön az udvarhelyi kollégium Bocskay- sapkája, fehérharisnyás lábukon frissen puc­colt esizmácskák. Mennek beiratkozni a kol­légiumba. Az etédi megállónál gyönyörű ná,dszáltermetü székely leány szállt be. Jól megrakott kosarával olyan könnyedén in­dult a tizenegy kilométeres dülőutnak, mint­ha csak rövid sétára menne. Délfelé jár már az idő, amikor tündér! szerpentineken való kanyargás után hirtelen feltűnik a festői szépségű völgyben Székely­udvarhely. S alig öt perc múltán már meg is áll az utasokkal tömött gépkocsi a vá­ros főterén. , Első látogatás Székelyudvarhelyen Az utas megáll a járda szélén s egy váll­rándítással lerázza magáról a fáradságot és utiport, s szétnéz a város főterén, ahol még soha sem járt. És már az első pillantásra ismerősre bukkan. Ott emelkedik a, ference­sek ősi rendháza és temploma s úgy kö­szönti a vándort, mintha hazavárná. Pilla­natra hunyt szemmel áll az utas a déli nap­fényben és arra gondol, hogy Székelyudvar­helyen már a háború előtt is hatalmas kul­túráiét virágzott, hiven ahhoz a múlthoz, amelyben a Ladó Bálintok és Marosvásár­helyi Gergelyek 1593-ban megalapították az ősi kollégiumot s ahol a Biblia magyar for­dítója, Káldi György is tanított egy ideig. Az Aporok, Earthák, Gerébek, MikókOr-, bánok, Ugronok, Urmánciak, gróf Csákyak és sokan mások építették tovább az ösek által lerakott székely műveltség alapjait, íaga előtt látja az utas Sámbár Mátyást, e. kiváló hitvitázót, aki negyvenezer embert térített meg, Baráti Szabó Dávidot, a nem­zeti lélek leányszavu ébresztőjét, — majd századokat ugrik át a képzelet s a messzi­ről jött vándor Horváth Károly közjegyzőre gondol, aki feleségével, a kolozsvári szárma­zású óvár (/-leánnyal elegáns otthonukban gyűjtötte maguk köré Udvarhely, sőt a megye szellemi életének vezéralakjait. Óriási könyvtárukban a modern kultúra minden kincse feltalálható volt. Horváthéknak a román megszállás elől me- nekülniök kellett Székelyudvarhelyről. A ki­váló kultúrájú, szive mélyéig magyar köz­jegyző nem sokkal ezután meghalt. A háború előtt magyar vidéki élet egyik legnagyobb műveltségű alakja veszett el benne. Körséta a mai Székelyudvarhelyen Á távolból jött vándor találomra elindul a városban egy kis körsétára. Látogatóba is kell menni egy nagyon kedves székely csa­ládhoz. Soha se jártunk még Székelyudvar­helyen, de azért megtaláljuk őket. Az első uţ mégis a ferencesek temploma. Onnan nem nehéz eltalálni a kollégiumba,, amely dombte­tőn fészkel, mintha a tudományt akarná messzehirdetni onnan: halljad havas, hall­jad! Innen indultak el Székelyország sok nagy férfiai és ide gyűlnek, akik népük, föld­jük, falujuk, hazájuk javára minél több, mi­nél értékesebb munkával akarnak közremű­ködni ... A fővároshoz szokott idegent meglepi, hogy Székelyudvarhelyen egyetlen kávéházat sem talál. Cukrászdát kettőt is láttunk a Kossuth-utcán (az egyikben igen jó és olcsó süteményeket is fogyasztottunk) s* egy tiszta rokonszenves éttermi) vendéglő is van és két jobb szálloda szolgálhatja még az idegenfor­galom' érdekeit. Ez a két hotel azonban — amelyeket csak kívülről láttunk, — nem túl­ságosan vendégmarasztaló külsejű. Meg is kérdeztük vendéglátó házigazdánktól, hogyan lehetséges, hogv a csaknem tizennégyezer la­kosú városnak m cs modern szállodája és kár vékásai A felvilágosítás meglepő volt és a — Ha idegen érkezik városunkba rendesen várja őt egy-két ismerős család. Hova száll­nának hát, mint ismerősökhözf Ez a magyar vendéglátás legszebb megnyi­latkozása. De mit csinálnak azok, akiknek nincs ismerősük Udvarhelyen ? A házigazdám még egy kiadós porciót tesz tányéromra a pompás szilvásgombócból s egészen természetes lenézéssel mondja: — Azoknak jók a meglevő szállodák is! — No, es ha például egy-két napra itt kellene maradnom, őszintén szólva, nem szí­vesen mennék egyik hotelbe sem! Erre a megjegyzésre a háziak szinte egy­szerre tiltakozni kezdenek: — Mit képzel! Csak nem engednénk, hogy szállodában aludjon, mikor nálunk is van hely! És akárkivel beszéltem még Udvarhelyen, — mindenki igen szíves-látású, otthont sze­rető, nem hiányzik itt a kávéház és felesle­gesnek látszik a luxushotelt Már pedig egy kis modernizálás ráférne a városra. Az ut­cákat most kövezik. Ahol nincs kövezett út­test, feneketlen a sár. Mekkora lehet a sár, ha esik az eső! A város megközelitése is ne­hézkes. Egy-két autóbusz beállításával meg lehetne ezt könnyíteni. Most a kollégium ju­bileuma alkalmából idegenforgalmi nevezetes­ség lehetne Székely-udvarhelyből, • amelynek rendkívül gazdag és szép székely népművé­szeti múzeuma is megéri az odautazás fáradt­ságát, nem beszélve a környék festői szépsé­géről. A fürdőpropaganda mellett gondot kellene fordítani az erdélyi városok propa­gandájára is. Székelyudvarhely megérdemel­né, hogy — akár a 350 éves kollégiumi ün­nepség apropójából, — ott kezdjék meg a most két éve hazatért Erdély városainak rész­letesebb ismertetését, nagyobb arányú ide­genforgalmi propagandával. Bizonyos, hogy sok szép, meleg otthon megnyitná kapuját ebből az alkalomból s aki egyszer itt járt, csak szeretettel, forró szívvel gondolhat visz- sza az itt töltött órákra. HÜZELLA ÖDÖN Halállal bűnhődnek azok, akik az elsötétítés ideje alatt vagyon és személy elleni bűncselekményt követnek el BUDAPEST, szeptember IX. A Budapesti Értesítő jelenti: A légoltalmi elsötétítéssel kapcsolatban régebbi rendelkezések szabályozzák a sta- tárüUis eljárást. A készültség, illette elsötétítés elrendelésével egyidejűleg ismét életbelépnek a szigorú intézkedések. Statárlális bíróság elé kerülnek és halállal bűn­hődnek azok, akik az elsötétítés Ideje alatt vágjon- és személy elleni bűncselekményt követnek el. A honvédelmi törvény különböző bűncselekményekre vonatkozó rendkívül szigorú intézkedései szintén érvényben vannak. Â nantes-i törvényszék egyik termében megölték a tárgyalást vezető bírót Pária, szeptember 11. (MTI.) Az Inter­inf. jelenti: Csütörtökön Nantesben a törvényszék tárgyalótermében felháborító éSet történt. A vádlottak padján egy veszélyes terro­rista ült. A tárgj-alás alatt három egyén behatolt a tárgyalóterembe, revolvert rán­tott és megölte a tárgyalást vezető bírót. Két személy a lövés következtében megse­besült. Ezután a három egyén a vádlott terroristát megszöktette. Funk dr, birodalmi gazdasági miniszter hazautazott Budapestről Budapest, szeptember 11. A Magyar Táv­irati Iroda jelenti: Négynapos magyarországi tartózkodás után Funk dr. német birodalmi gazdasági miniszter pénteken a kora délutáni órákban utazott el kíséretével együtt Budapestről. ^ Búcsúztatására a Keleti-pályaudvar feldi- * szitett csarnokában megjelentek dr. Kemé- nyi-Schneller Lajos pénzügyminiszter, dr. Varga József a kereskedelem- és közleke- désügyi minisztérium vezetésével megbí­zott iparügyi miniszter, dr. bárcziházi Bár- czy István m. kir. titkos tanácsos, minisz­terelnökségi államtitkár. Hova kell légitámadás esetén Kolozsváron bejelentéssel, segélykéréssel és fel­világosításért fordulni? Kolozsvár, szeptember 11. Keledy Tibor dr. polgármester, légoltalmi vezető és, Hol- lósy-Kuthy Lajos dr. fökapitányhelyettes, légoltalmi parancsnok aláírásával hrdet- mény jelent meg, amely részletes tájékoz­tatást nyújt arról, hogy Kolozsvár lakossá­gának légitámadás esetén hova keli beje­lentésekkel segélykérés, vagy felvilágosítás iránt fordulnia. Egészségügyi szolgálatot az alábbi helye­ken tartanak: 1. sz. Légo Mentőállomás: Zsidókórház, Szamos-utca 18.. telefon: 29- 87. II. sz. Légo Mentőállomás: Grtlicpéű- kórház, Zápolya-utca 47., telefon: 37-54. Hl. sz. Légo Mentőállomás: Eábaképzó intézet, Magyar-utca 17., telefon: ■’Viril. IV. sz. Légo Mentőállomás: OTI-épület, Eötvös- utca 5., telefon: 25-41. V. sz. Légo Mentő­állomás: Lengyel-szanatórium, Kuun Géza- utca 5., telefon: 22-21. VI. sz. Légo Mentő­állomás: Park-szanatórium, Fürdő-utca 55., telefon: 31-46. Segély-helyek (orvosi szolgálattá1) az alábbi helyeken vannak: állami gyermek- menhely, Rákóczi-ut 33., Kozmutza szana­tórium, Andrássy-ut 51., sebészeti klinika, Mikó-utca 3., sebészeti és urológiai intézet Mikó-utca 4., MAV-kórház, Majális-utca 18., Református Diakonissza kórház, Kálvin- utca 2., Mentőállomás, Mussolini-ut 33., ál­lami anya- és csecsemővédő intézet, Hon­véd-utca 23., Pasteur-intézet, Hóid világ­utca 23., gyermekklinika, Majális-utca 36., tüdöbeteggyógyitó intézet, Magyar-utca 37., járványkórház, Kandó Kálmón-utca 30. iiigy« fölöj.t/hh yflhunző- Első segéljrfc *3*9* torvoşi szol­gálat nélkül): a városi közvágóhidon, Der- mata-Müveknél, a Zsolnai porcellángyár- ban (Kajántól-ut 90.), a Rendőr-bőrgyár­ban (Szamosközi-ut 59—61.) és a Magyar Acélárugyár telepén (Corvln-tér 1.) van­nak. Légoltalmi Liga állomások elsősegély nyújtására az alábbi helyeken vannak: Szentegyháe-utca 25., Tordaiut 34., Majá- lis-uti csillagvizsgáló (Majális-utca 89.), Csokonai-uti elemi iskola, Györgytalvi-uti Zöldkeresztes tanácsadó, Napközi Otthon (Endre király-utca 62.), Soumi-tér 7. (ma­gánház), Hösök-tere 10. (állategészségügyi szérumintézet), Hadak-utja 58. (magán- ház), Téglás-uti reí. elemi iskola, Ráskai Lea-uti állami népiskola, Gyufagyár-uti Zöldkeresztes tanácsadó, Nagy Lajos kl- rály-uti elemi népiskola, Imre kűály-ut 104. (magánház), Kardosfálvi állami nép­iskola, Kálmán király-ut 23. (magánház), Cserkész-utca 4. (magánház), Dcmáth-ut 32. (magánház), Gazdasági Akadémia ma­jorja (Fenesi-ut), Monóstori-ut 100. (óvo­da), Monostori-ut 4. sz. (állami népiskola), Segesvári-uti elemi iskola, Schütz János- utcai leánygimnázium. A légoltalmi központ távbeszélő száma: 27-28. Ide kell bejelenteni minden tűzese­tet, épületekben, hidakban, Útburkolatok­ban, vízvezetéki hálózatban, gázvezetékben és villany-vezetékben esett rongálöaásokat és károkat. A mentő- és segélyhelyeket egyébként az utca felöl megfelelő jelzőtáblákkal jelölték .raelL ÎS42* SZEP7EMBE.n 12 Engesztelő szentmisét mutattak be a szerencsatlenül járt gróf Károlyi Gyula leikiiidvőért Budapest, szept. 11. A repülöszerenccétlen- ség áldozatául esett gróf Károlyi Gyula lelki- üdvéért pénteken délelőtt mutatták be az ünnepi engesztelő szentmisét a belvárosi fe- rencrendi templomban. Ugyanakkor a gróf Károlyi család összes kegyúri templomaiban gyászmise volt. A budapesti gyászmisén megjelentek Auguszta királyi h-rcegasszony, vitéz Horthy Istvánná, a Kormányzóhelyet - tes özvegye, Kállay Miklós miniszterelnök, vitéz Bariha Károly, Varga József, Szinyei- Merse Jenő, Lossonczy István, báró Bánffy Dániel, Lukács Béla és Antal István minisz­terek, Uray István, a kabinetiroda főnöke és sokan mások. A szentmisét Harza Lajos pá­pai kamarás, hitoktatási felügyelő mutat­ta be. Sehol uram, sehol!,.. — Pásztor vagyok uram, juhászboj­tár — határozza meg szabatosan foglal­kozását a törvényszéki tanácselnök kér­désére a tiltott határátlépésért felelős­ségre vont Negrea'nu Tódor. Törődött, fehéredő hajú 73 éves öregember hatal. más lefelé konkurba csigázó bajusszal, aminőt valamikor régen az osztrák csá­szári gránátos őrmesterek viselték. — Mit keresett hát odaát? — val­latja tovább a büntető hármastanács el­nöke. — Csak szegödtetés után jártam ... Faluról-fálura, hátha gazdára akadnék, aki szemet vessen teám. — S hol jutott szerződéshez? — Sehol, uram, sehol... Pedig vé­giggyalogoltam az egész Szamos men­tét. — Miért nem gondolt a határra?! — Minden háznak, minden falunak megvan a maga mesgyéje — vélekedik az öreg Tódor — de az ország határá­nak nincsen sorompója. Honnan tud­hatja a magamfajta írástudatlan, sze­gény öregember, mikor téved a tilosba... Egyszerre azon vettem észre magamat, hogy még az urak is mindenütt toríiánul beszélnek, munkát mégse kaptam se­merre. Visszafordultam újra. Felektől egészen Veresszentgyörgyig vándorol­tam, ahol végre beszegődtem a falu nyá­jához. Ott tudta meg a csendőrség, hogy hol s merre jártam. A bírák összehajolnak s hamarosan kész a szentencia: 30 napi fogházbünte­tés, amit három esztendei próbaidőre felfüggesztenek. Negreanu értetlenül hallgatja. — Ez a büntetés csak jelképes — ma­gyarázza az elnök. — Ha három évig semmi rosszat nem csinál, egészen elen,. gedjük. De, ha ez alatt az idő alatt bár­miért megbüntetik, ezt a hónapot is le kell ülnie. — Le kell ülnöm ... mormogja bele- törődötten az öreg bojtár —. Hát ha már bezárnak, vigyenek legalább Zi- lahra. Közelebb esik hozzám. — De hiszen most nyugton haza­mehet •— biztatgatja a bíróság — ám vigyázzon, hogy újból bajba ne keve­redjék. * — Bajlódok én eleget a birkákkal, minek keresnék még más bajt is ma­gamnak, — huzza ki magát az öreg és örvendve a visszakapott szabadságnak, csendesen kiballag a tárgyalóteremből... r. L Hogyan képbeli el Benes az uj Európát Rendkívül érdekes tanulmány jelent meg a Külügyi Szemle legutóbbi számában Vaska Gyula tollából az Uj Európáról, ahogyan azt Benes és társai Londonban elképzelik. Az ő Uj Európájuk természetes alapköve Cseh­szlovákia régi nagyságában való visszaállí­tása, sőt domináló szerepének biztosítására még egy csehszlovák-lengyel államszövetsé­get kiván létesíteni. Kérdés természetesen itt az, hogy mit szól ehhez a lengyel nemzet? Ettől eltekintve Európát két részre osztja és a nyugati felét az angolszász népeknek szolgáltatná ki, mig a keleti és középső részt a szovjetnek. Világosan láthatjuk ebből, hogy Emesék semmit sem tanultak az 1918-ás pá­risi békeszerződések lehetetlen megalkotásán és gyors bukásán, mert Ismét az itt élő nem­zetek megkérdezése nélkül akarják Európa uj arculatát felépíteni. Ez a tanulni nem aka­rás hozza magával azt, hogy Benes és társai mégegyszer már nem tudják sötét és csak az európai népek békéjét veszélyeztető ter­veiket megvalósítani. JÖ ÁRU ÉS JÜ HIRDETÉS . ALJügjA A ßÓ „ .ÜZLETMENETNEK

Next

/
Thumbnails
Contents