Keleti Ujság, 1942. szeptember (25. évfolyam, 197-221. szám)

1942-09-10 / 204. szám

1942, SZE&JEMREn lO miniszter Urat avató beszéde megtartására tisztelettel felkérem. — A köszönet szavával fordulok még az Országos Irodalmi és Művészeti Tanács felé (élénk éljenzés), melynek telkes segít­sége és kezünket fogó vezetése juttatott el minket e gyönyörű szobor megújulásához, újjáéledéséhez. Es köszönettel gondolunk dr. Say Géza miniszteri tanácsos ur ötnél • tóságára külön is (élénk éljenzés), akinek müvészlelke, örökké díszíteni, szépíteni vá­gyó teremtő keze érvényesült ebben az al­kotásban is. Ugyancsak köszönettel említem Krdey Dezső szobrászművész és Welchingev Károly műépítész tanár urak munkáját, akik lelkűk lelkét adták a szobor feltáma­dásának nemzeti és művészi nagy felada­tához. Kisérje őket ennek a vármegyének becsülése, szeretete és hálája. (Elénk éljen­zés.) — És most, amikor ezt a gyönyörű ké­pet a lelkembe zárom, úgy érzem, hogy a Szilágyság homlokáról most törlődik le a Trianon gyalázatából rákent szégyen uto’sé vonása. (Igaz, úgy van, élénk taps.) — Ide tekintsetek könnyes szemetekkel, sebbzett szivetekkel Szilágyság fiai! Min­denünnen ide tekintsetek — városaitokból, falvaitokból, a megye lankáiról, vggy on­nan. ahova sorsotok és a trianoni átok szétszórt benneteket. — Töröljetek ma le egy könnyet, szögez­zétek dacosra magyar fejeteket és halljátok meg, amikor felétek és a világba kiáltom' Wesselényi ércszobra ismét áll Zilálton! Ali és néz előre a nagy' magyar jövőbe, fis állni fog diadalmasan és örökké! (Hosszan­tartó megújuló élénk éljenzés és tape.) „Tüzet gyújtok Wesselényi igazságának" Utána Szinyei-2Ierse, Jenő vallás- és kör­oktatásügyi miniszter lépett a szónoki emel­vényre és mondotta el avató beszédét. — Midőn a mai nevezetes évfordulón Fad• rusz János nemekét újra talpraállítjuk és visz< szaadjuk Zilah városának. Szilágy vármegyé­nek, a „Tuhutum‘‘ látta hegyeknek és egyben egész Magyarországnak, nemcsak kötelessé­get teljesítünk, hanem telkünkben is felépít­jük Wesselényi szobrát, lelkünk falaira vés­sük Wesselényi tanítását és ünnepét üljük e páratlan nagy magyar férfin szellemi' újjá­születésének. — Azt a férfiút, akit ez a szobor megtes­tesít. „háborgó patrióta“ névvel csúfolták el­lenfelei. Száz esztendővel ezelőtt megyéről- megyére járt és minden Megy egy iüss-n örök magyarság, a független-és szabad ma­gyar lélek igéit hirdette. — Úgy érzem, hogy- a magyar kultuszmi­niszternek is hasonló a feladata és hivatása. Lélekben és amennyiben lehetséges, valóság­ban is, be kell járnom az országot és mint hűséges kóborló patriótának mindenfelé el kell ültetnem az örök magyarságnak, kultúránk­nak és géniuszunknak palántáit. (Iga/., úgy van, élénk éljenzés és taps). — Jelen óhajtok lenni minden iskolában, kuituregyesii létben és kultúrintézményben, minden magyal- lélekben, mint a magyar gé­niusz és magyar lélek hűséges sáfára (éljen* zés) Wesselényi tanít arra, hogy önzetlenül törhetetlen szenvedéllyel é- ha kell áldoza­tokkal járjuk ezţ az örök utat. — Wesselényi Miklós kuiturpolitikus volt, akitől minden magyar kultúrpolitika.- tanul­hat. A zilahi gimnáziumban íőgondnokságot vállalt és főgondnoki tisztjét a legnagyobb odaadással teljesítette. Példaadó buzgalom­mal gondozta ennek az „ősi scliokr'-nak ügyeit. Buzgó e óharcosa volt az országgyű­léseken a magyar nyelvnek. Nemes hevület­tel pártolta a magyar irodalmat s ott állott színházi kultúránk bölcsőjénél. Kultúrpoliti­kai hagyománya végrendelet, .számunkra és számomra: ahhoz mindig hűek kívánunk ma­radni. — Wesselényi arra is példát mutat, hogy mindenütt ott legyünk, ahol vészedéomben forog a magyar élet. A pesti árvíz alkalmá­val Ó volt a hires „árvízi hajós“, aki a ma­gyar élet megmentése érdekében szembe mert szállni az elemek haragjával. De dacolni mert az önkény hatalmával i~. egészen a bör­tönig. Bátran felvette a harcot a társadalom halitéleteivel. Nagyszerű férfierőil és lobogó elkét bőségesen áldozta, pazarolta országá­nak, nemzetének é? népének érdekében. Ezt az áldozató- szivü férfiút örökíti meg Fad- rusz szobra, hogy intő jelként álljon nt'nden időknek és minden magyaroknak. — Széchenyi Istvánnak, a „legnagyobb ina- gyar“-nak hűséges támasza voll Wesselényi. Kölcsey Ferencnek, a Hymnus költőjének meghitt barátja. Kossuth Lajos pályájának úttörője. Szivéből és leikéből, mint n bőség- szaruból, folytonosan adott, lelkének heve egy egész nemzetet táplált. És ez a. férfiú nem kért soha önmagának semmit sem. Ez a szobor a tiszta magyar áldozatkészség szobra, az áldozol* 1 inként és örömmel vá’Ifl n ma­gyar leike, tehát nemzeti létünk létalapját örökit-i meg. — Wesselényi Miklós báró az elsők között volt. akik a sokat szenvedett magyar nép -.zent ügye mellé állottak. A magyar tour egysorban kaszált jobbágyaival, hogy minden becsületes emberi mwtka tisztessége mellett Met tegyen. Bátran kiáltott jobbágyainak szaDadságs és igaza mellett a megy egy ii csen, az országgyűlésen szóban é- Írásban s min­den helyén. — Ez a szobor példamutató, tiszta valósá­got ábrázol: Wesselényi báró valóban -magá­hoz emelte a népet és fenntartás nélkül egész emberi lénye odaadásával cselekedte ezt. II tssdéóyi Miklós báró. a magyar főrend fel ismerte és vállalta a magyar munka*’ és sors-, közösséget olyan időkben, amikor ezeket a fogalmakat mégcsab nem is deffiniáHák, cá­folatot adva ezzel arra a ma oly divatos, de téves állításra, hogy a magyar fő- és közne­messég a jobbágyot nem becsülte volna. — Fodrász János szobra Wesselényi Mik­et»!ékezetünkbe és arra int bennünket, hogy szeressük népünket, annyira, mint Ő szerette, emeljük fel olyan áldozatos és szent szenve­déllyel, amilyennel 0 felemelte. (Élénk é'jen- zás és taps.)-— Ezt a férfiút férfikora delén megren­dítő csapás érte: megvakult, de vakon is tisz­tán látott. Látta nemzetének tragikus sorsát, látta a fenyegető zátonyokat és örvényeket s utolsó lehellek óig könyörgött és küzdött és nagyszerű tanácsokat adott. — Mindezekért, mélyen tisztelt ünneplő közönség, kötelességemnek tartom, hogy oe- csrdv e gyönyörű szobor uj leleplezésével hó­doljunk nemes emlékének. Wesselényi müvei, sa jnos, rna már nem kaphatók. Számos nagy­szerű megnyilatkozása nem is látott könyv- alakban napvilágot. Éppen ezért rövidesen közre kívánom bocsátani Wesselényi Miklós válogatott müveit. (Hosszantartó lelkes él­jenzés.) hogy örök magyar igéi túl ez ünnepségen, tartós otthonra találjanak a ma­gyar lelkekben és hevítsenek, világítsanak is­mét a kishitüeknek! (Élénk éljenzés és taps.) — Álljon az ő nemes emléke őrt a leikünk­ben és álljon őrt ezen a tájon, nlio! cgy'k.or megpihent Tuhutum vezér s amely táj mi­kent a honfoglalás óta, a magyar vér és a Töltőtollát javítássá Imre Márton töltötoilspecia isiánál Kossuth Lajos utca 54. szám. t Iskolások és hedvezmér Használt tollat beveszek és cseiélek. :s intézetek 30°/o ínyt kapnak. — Jj­C 1 magyar szellem jógán. (Igaz, úgy van. taps.) Emeljétek fel hozzá naponta szemeiteket Zi­lah magyarjai. Wesselényi egykor szivébe zárta ezt a várost, most viszont ti nyissátok mee sziveiteket visszatérő alakja és tanítása előtt. — Wesselényinek élnie kell, mint a ben­nünk folytatódó mult minden nagy, igaz íjá­nak. ha nem akarunk eltévedni a mai válsá­gok és viharok közepette. És élnie, virulnia kell annak a népnek, melyet magához emelt. — Wesselényi nehéz, súlyos megpróbálta­tásokkal telitett életében az igazság bajnoka volt. Tüzet gyújtok Wesselényi igazságának és megfogadjuk, hogy ezt a szent tüzel nem hagyjuk kialudni. (Igaz. úgy van, éljenzés.) *— Ezekkel a gondolatokkal és ezzel a fo­gadalommal adom át újra Wesselényi Miklós báró szobrát Zilah városának és a városon korosztül az egész magyarságnak, kérve a polgármester urat. vegye azt további -zere- tetteljes gondozásába. Álljon itt időtlen idő­kig a nagy példa, mi pedig igyekezzünk, lé­lekben. testben, magyarságban, igazság-aere- tetben és egymás megbecsülésében méltók lenni hozzá. (Hosszantartó, megújuló, lelkes éljenzés és taps.) A kultuszminiszter beszédét sokszor szakí­totta meg tapsvihar és zugó helyeslés. A Ta­nítóegyesület énekkara most Liszt Magyar ünnepi dal-át adta elő a kolozsvári honvédze­nekar kíséretével. A mélyhatásu énekszámot Bcncsik György dr. honvédkarnagy vezényel­te. aki a gyönyörű karének kíséretét művészi érzékkel hangszerelte át fúvós-zenekarra. Kiss Ferenc, a Nemzeti Színház örökös tag­ja. vitéz Somogyvári Gyula ünnepi ódáját szavalta el mély átérzéssel, zengő hangon. A szoboravató ünnepség utolsó szónoka Sóly­mos Károly. Zilah polgármestere, az alábbi szavakkal vette át az ujjáavatott W'esselé- nyi-szöbrot a szoborbizottságtól: csonka Zilah ma ismét egész lett • . lósnak nén felé tárt erős karjait idézi — Ezelőtt két évvel 1940 szept. S-án a dicsőséges magyar honvédség és a zseniális, magyar külpolitika itt Zilahon egy csonka várost szabadított fel. (Igaz, ugyvan!) Csonka volt a város, mert hiányzott belőle Wesselényi szobra, amely össze vau forrva ennek a városnak külső képével é* belső életével. — Külsőleg ez a szobor városunk legfőbb ékessége, legragyogóbb dísze, belsőleg pedig' kifejezője egy mélységes eszmei kapcsolat­nak: Egyfelől a fajtájáért látnoki kétségbe­eséssel aggódó, élte mindent áldozni kést Iegniagyarabb magyar Wesselényi, másfelől az örök magyar- Zilah között. Ezt a kettőt jelentette nekünk és jelenti most is ez a szobor. — A szobornak penészes börtönbe való hureoltatása s onnan való diadalmas kisza­badulása — a látszólagos megsemmisülés, elpusztulás és a valóságos feltámadás — szintén olyan eseménysorozat, amelyhez ha­sonlót félszázadonként megtalálunk ennek a varosnak ezeréves történetében.-— Mérhetetlen erejű történeti tényezők viharai húzódtak el a város felett. Gyakran porig leégett ez a város, sokszor teljesen el­pusztult, nem egyszer idegen járomba ke­rült, de kiderü t azután, hogy mindez a pusztulás csak látszat, csak felületi, mert az itteni magyarság a honfoglalás óta oly mély gyökereket vert ennek a városnak földjében, hogy ezek a gyökerek a vihar el­múltával minden pusztulás után írj, éspedig erős hajtásokat hoztak. — Mélyen tiszte't közönség! Ha Szilágy vármegye történetének lapjait forgatjuk, valami gyötrelme«, szivszaggató sóhaj sza­kad fel e könyv lapjairól. Egy sóhaj, mely mély fájdalommal nyilallik át le’künkön. Ha vaiaki csak egyszer hallotta ezt a aó­hajt. nem alszik sem azon az éjjelen, sem sok más éjszakán. . . A magyar géniusz szivszaggató bánatkitörése ez! — A megye egykori tömör magyarságá­ból évszázadok után helyenként alig ma­radt meg néhány töredék, néhány nyélvszi- get. Egyedül Zilah város az. amely minden vihart tu'élt, minden viharon megmaradt városnak és magyarnak s amely pia éppúgy képes dicsőséges munkáját folytatni a ma­gyar nyelvterületnek ezen a legnehezebb, legsorsdöntöbb pontján, felelőssége tudatá­ban a magyar történeti időknek itteni csa­taterén. amint képes volt erre régebben. — Itt az elnémult harangok vármegyéje, örök magyar székhelyének földjén és leve­gőjében igaz otthont talált és talál a legma - gyarabb magyarnak ércalakja. — A magyar törvényhozás, a magyar kultuszkormány. Szilágy vármegye közön­ségé — élén a vezérrel és kezdeményezővel; dr. Gazda Endre alispán úrral (hosszantar­tó élénk éljenzés és taps) óriási szolgálatot tett a városnak, a megyének és az ország­nak akkor, amikor Wesselényi szobrának visszaállításával meggyógyította ezt a fáj­dalmas. nyílt sebet. — A csonka Zilah ma ismét egész lett és a város boldog közönsége nevében hódolat- tal és mély hálával veszem át ezt a szobrot a Kultuszminiszter Ur őnagyméltóságától és a Wesselényi szoborbizottságtól azzal az Ígérettel, hogy Ztlali város közönsége, mint a múltban ezentúl is igyekszik méltónak lenni az árvízi hajós, a jobbágyfelszabaditó, a Iegniagyarabb magyar örökéleín emléké­hez és péddaadásához. (Hosszantartó élénk éljenzés és tapa.) Megkoszorúzzák Fadrusz remekművét Kólyrnos polgármester beszéde után a kü­lönböző testületek és intézmények képviselő helyeztek koszorút Wesselényi Miklós haza­tért Szobrára Bélát Kálmán gróf, a Felső­ház, Tasnádi Nagy András a képviselőház, Szinyei-Merse Jenő a m. kir. kormány, vi­téz lófő dalnoki Miklós Béla a magyar hon­védség, Lukinich Imre dr. az Akadémia. Fai­rig Béla dr. Rector Magnifikus a ko­lozsvári tudományegyetem. Némethy Ká­roly tanácsnok Budapest székesfőváros, vitéz dr. Endre László Magyarország összes- vár­megyéinek, Keledy Tibor dr. a törvényható­sági jogú városok. Görgey Tivadar « Nem­zeti Bank, Szathmáry Lajos az EMKE. Jó­sika János báró Szilágy vármegye hatóságai, hivatalai és intézményei. Sárkány Gyula szá­zados a sziiágyvármegyei leventeegyesületek, Wesselényi István báró a Wesse lény.-család, Kemény ' János báró a kolozsvári Nemzeti Színház, Szása Árpád a Wesselényi-kollé- gium, Ixida János a tanítóegyesület, nevében helyezett koszorút a szobor alapzatára. KIlio/lítni uram liőilolalái4. Most megható jelenet következett. A szob­rot alkotó Fadrusz János özvegye me.-sze- csengő hangon mondotta a következőket, mi­közben koszorúját letette: —- Elhoztam az uram hóiiolatát. a nagy Wesselényinek és a magyar parasztnak. Ezután még Gazda Endre Szilágy várme- gye, Sólymos Károly Zilah város közönsége, Snrkady Sándor a Nemzeti Munkaközpont koszorúját tette le a szobor talapzatára. Ko­szorút helyezett még a szoborra Szilágyme­gye Vitézi Széke, valamint több környékbeli község is. A koszorúk elhelyezése után az ünnepség a Szózat hangjaival, utána pedig diszmeneţ- t el fejeződött be. Bucsujárás a hazatért szoborhoz Miközben a tribünök közönsége és a fal­vak festői küldöttsége elvonult, Zilah lakos­sága tömegesen tódult az 1934-ben eltávo­lított és most méltó helyére visszakerült szobor felé. Most látszott meg, hegy meny­nyile igaza volt Sólymos Károly polgár- mesternek, hogy milyen csonka volt Zilah városa a nagy Wesselényi emlékét hirdető szobor nélkül. Az emberek meghatva és szeretettel simogatták a szobor köveit es szemükben boldog öröm tükrözött, hogy Mastan Dumitru és társai hóhérmunkájá- nak jóvátétele végre megtörtént. Jellemző, hogy ez a megható bucsujárás még a sötét­ség beálltakor is tartott a szobor körül.-* Az ünnepséget többszáz terítékes köz* ebéd fejezte be a Vigadó hatalmas színház­termében. Az első pohárköszöntöt Jósika János báró, főispán mondotta. Hangsú­lyozta, hogy n Gondviselés után kormányzó Urunknak köszönhetjük, hogy megérhol- tük a honvédség bevonulását. Lelkes sza­vakkal kívánt hosszú életet és jó egészsé­get a súlyos gyásztól meglátogatott Kor­mányzó Urunknak, akivel minden igaz ma­gyar szív együtt érez. A második pohár- köszöntőt Teleld Béla gróf, az Erdélyi Párt elnöke mondotta, méltatva Wesselényi poli­tikáját és annak még ma is kötelező szel­lemét. Ezután a kormány jelenlevő képvi­selőit köszöntötte. Szavaira Tasnádi Nagy András, a képviselöház elnöke válaszolt. Válaszában hangsúlyozta, hogy a magyar kormány mindig igyekezik meghallgatni a nemzet küldötteinek szavát. A magyar parlament különböző formában már ezer éve áll lenn és ha egymást meghallgatva ezer évig itt tudtunk lenni, ez ígéret arra, hogy nagyon sokáig fog ez a parlament ái- lani. Ezer esztendőn keresztül az volt a ta­pasztalás. hogy ha az ország vezetői és a nép meghallgatták és meg is éltették egy­mást. akkor boldog volt ez az ország. Köb­lös Endre zilahi református lelkész, vitéz lófö dalnoki Miklós Béla hadtestparancs­nokot köszöntötte és % magyar honvédség további dicsőségére ürítette poharát. Ezalatt a falvak küldöttségé* a várme­gye és a város látta vendégül a zilahi isko­lák udvarán. Az ünnepség kiegészítéséül kedden dél­után a zilahi polgári leányiskola udvarán kerti ünnepséget tendeztek, a kolozsvári honvédzeuekar és a krasznai Bokréta köz­reműködésével. A kerti ünnepség résztvevői a legjobb hangulatban maradlak együtt még a sötétség beállta után is. * A szoboi avató ünnepség napján és előes­téjén a kolozsvári Nemzeti Színház opera- és prózai együttesének tagjai vendégjátékot rendeztek a Vigadó színháztermében. Mind­két díszelőadás előtt Kemény János báró főigazgató mondott bevezető beszédet. Mél­tatta Wesselényi Miklós emlékét, aki legelső eíöharcosa volt az állandó magyar szlnlát- s zásnak. •ír A Wesselényi szobor ujjáavatásának ün­nepségei tulajdonképpen már hétfőn dél­előtt megkezdődtek a Wesselényi kollégium véndiákjainak országos tálálkozásával, A ta­lálkozón a kollégium 200 régi diákja gyűlt össze az ország minden részéből. A véndiá­kok ünnepsége istentisztelettel kezdődött, amelyen Fodor Béla szilágyballai reformá­tus lelkész hirdette a: igét. Az Istentiszte­let után a ko’légium nevében Szász Árpád igazgató üdvözölte a véndiákokat s azoknak nevében Mihályfalvy Zsigmond dr. buda­pesti orvos, a mai növendékek nevében pe­dig László Bencsik Sándor diák válaszolt. Ezután megalakították a kollégium pártfogó egyesületét, Wesselényi István báró fögcmd- nok és Gazda Endre dr. gondnok elnökök vezetése a'att. A véndiákok mind beléptek az egyesületbe. A találkozó résztvevői ez­után a temetőbe vonultak és megkoszorúz­tak elhuny t tanáraik sirját, majd közebéde» vettek részt a kollégiumban. Az ebéden Gazda Endre dr. a kollégium gondnoka üd­vözölte a véndiákokat, akik között több jó félévszázaddal ezelőtt tette le az érettség! vizsgálatot Zilahon. * A Keleti Újság kiküldött munkatársa a Wesselényi szobor ujjáavatási ünnepségért!! képtudósitásokat is készített. Ezeket a Keleti Újság következő számában közöljük. JÓ ÁRU ES JÓ HIRDETÉS ALAI JA A JÓ ÜZLETMENETNEK

Next

/
Thumbnails
Contents