Keleti Ujság, 1942. szeptember (25. évfolyam, 197-221. szám)

1942-09-10 / 204. szám

1942, SZE&JEMREn lO

miniszter Urat avató beszéde megtartására tisztelettel felkérem.

— A köszönet szavával fordulok még az Országos Irodalmi és Művészeti Tanács felé (élénk éljenzés), melynek telkes segítsége és kezünket fogó vezetése juttatott el minket e gyönyörű szobor megújulásához, újjáéledéséhez. Es köszönettel gondolunk dr. Say Géza miniszteri tanácsos ur ötnél • tóságára külön is (élénk éljenzés), akinek müvészlelke, örökké díszíteni, szépíteni vágyó teremtő keze érvényesült ebben az alkotásban is. Ugyancsak köszönettel említem Krdey Dezső szobrászművész és Welchingev Károly műépítész tanár urak munkáját, akik lelkűk lelkét adták a szobor feltámadásának nemzeti és művészi nagy feladatához. Kisérje őket ennek a vármegyének becsülése, szeretete és hálája. (Elénk éljenzés.)

— És most, amikor ezt a gyönyörű képet a lelkembe zárom, úgy érzem, hogy a Szilágyság homlokáról most törlődik le a

Trianon gyalázatából rákent szégyen uto’sé vonása. (Igaz, úgy van, élénk taps.)

— Ide tekintsetek könnyes szemetekkel, sebbzett szivetekkel Szilágyság fiai! Mindenünnen ide tekintsetek — városaitokból, falvaitokból, a megye lankáiról, vggy onnan. ahova sorsotok és a trianoni átok szétszórt benneteket.

— Töröljetek ma le egy könnyet, szögezzétek dacosra magyar fejeteket és halljátok meg, amikor felétek és a világba kiáltom' Wesselényi ércszobra ismét áll Zilálton! Ali és néz előre a nagy' magyar jövőbe, fis állni fog diadalmasan és örökké! (Hosszantartó megújuló élénk éljenzés és tape.)

„Tüzet gyújtok Wesselényi igazságának"

Utána Szinyei-2Ierse, Jenő vallás- és köroktatásügyi miniszter lépett a szónoki emelvényre és mondotta el avató beszédét.

— Midőn a mai nevezetes évfordulón Fad• rusz János nemekét újra talpraállítjuk és visz< szaadjuk Zilah városának. Szilágy vármegyének, a „Tuhutum‘‘ látta hegyeknek és egyben egész Magyarországnak, nemcsak kötelességet teljesítünk, hanem telkünkben is felépítjük Wesselényi szobrát, lelkünk falaira véssük Wesselényi tanítását és ünnepét üljük e páratlan nagy magyar férfin szellemi' újjászületésének.

— Azt a férfiút, akit ez a szobor megtestesít. „háborgó patrióta“ névvel csúfolták ellenfelei. Száz esztendővel ezelőtt megyéről- megyére járt és minden Megy egy iüss-n örök magyarság, a független-és szabad magyar lélek igéit hirdette.

— Úgy érzem, hogy- a magyar kultuszminiszternek is hasonló a feladata és hivatása. Lélekben és amennyiben lehetséges, valóságban is, be kell járnom az országot és mint hűséges kóborló patriótának mindenfelé el kell ültetnem az örök magyarságnak, kultúránknak és géniuszunknak palántáit. (Iga/., úgy van, élénk éljenzés és taps).

— Jelen óhajtok lenni minden iskolában, kuituregyesii létben és kultúrintézményben, minden magyal- lélekben, mint a magyar géniusz és magyar lélek hűséges sáfára (éljen* zés) Wesselényi tanít arra, hogy önzetlenül törhetetlen szenvedéllyel é- ha kell áldozatokkal járjuk ezţ az örök utat.

— Wesselényi Miklós kuiturpolitikus volt, akitől minden magyar kultúrpolitika.- tanulhat. A zilahi gimnáziumban íőgondnokságot vállalt és főgondnoki tisztjét a legnagyobb odaadással teljesítette. Példaadó buzgalommal gondozta ennek az „ősi scliokr'-nak ügyeit. Buzgó e óharcosa volt az országgyűléseken a magyar nyelvnek. Nemes hevülettel pártolta a magyar irodalmat s ott állott színházi kultúránk bölcsőjénél. Kultúrpolitikai hagyománya végrendelet, .számunkra és számomra: ahhoz mindig hűek kívánunk maradni.

— Wesselényi arra is példát mutat, hogy mindenütt ott legyünk, ahol vészedéomben forog a magyar élet. A pesti árvíz alkalmával Ó volt a hires „árvízi hajós“, aki a magyar élet megmentése érdekében szembe mert szállni az elemek haragjával. De dacolni mert az önkény hatalmával i~. egészen a börtönig. Bátran felvette a harcot a társadalom halitéleteivel. Nagyszerű férfierőil és lobogó elkét bőségesen áldozta, pazarolta országának, nemzetének é? népének érdekében. Ezt az áldozató- szivü férfiút örökíti meg Fad- rusz szobra, hogy intő jelként álljon nt'nden időknek és minden magyaroknak.

— Széchenyi Istvánnak, a „legnagyobb ina- gyar“-nak hűséges támasza voll Wesselényi. Kölcsey Ferencnek, a Hymnus költőjének meghitt barátja. Kossuth Lajos pályájának úttörője. Szivéből és leikéből, mint n bőség- szaruból, folytonosan adott, lelkének heve egy egész nemzetet táplált. És ez a. férfiú nem kért soha önmagának semmit sem. Ez a szobor a tiszta magyar áldozatkészség szobra, az áldozol* 1 inként és örömmel vá’Ifl n magyar leike, tehát nemzeti létünk létalapját örökit-i meg.

— Wesselényi Miklós báró az elsők között volt. akik a sokat szenvedett magyar nép -.zent ügye mellé állottak. A magyar tour egysorban kaszált jobbágyaival, hogy minden becsületes emberi mwtka tisztessége mellett Met tegyen. Bátran kiáltott jobbágyainak szaDadságs és igaza mellett a megy egy ii csen, az országgyűlésen szóban é- Írásban s minden helyén.

— Ez a szobor példamutató, tiszta valóságot ábrázol: Wesselényi báró valóban -magához emelte a népet és fenntartás nélkül egész emberi lénye odaadásával cselekedte ezt. II tssdéóyi Miklós báró. a magyar főrend fel ismerte és vállalta a magyar munka*’ és sors-, közösséget olyan időkben, amikor ezeket a fogalmakat mégcsab nem is deffiniáHák, cáfolatot adva ezzel arra a ma oly divatos, de téves állításra, hogy a magyar fő- és köznemesség a jobbágyot nem becsülte volna.

— Fodrász János szobra Wesselényi Miket»!ékezetünkbe és arra int bennünket, hogy szeressük népünket, annyira, mint Ő szerette, emeljük fel olyan áldozatos és szent szenvedéllyel, amilyennel 0 felemelte. (Élénk é'jen- zás és taps.)-— Ezt a férfiút férfikora delén megrendítő csapás érte: megvakult, de vakon is tisztán látott. Látta nemzetének tragikus sorsát, látta a fenyegető zátonyokat és örvényeket s utolsó lehellek óig könyörgött és küzdött és nagyszerű tanácsokat adott.

— Mindezekért, mélyen tisztelt ünneplő közönség, kötelességemnek tartom, hogy oe- csrdv e gyönyörű szobor uj leleplezésével hódoljunk nemes emlékének. Wesselényi müvei, sa jnos, rna már nem kaphatók. Számos nagyszerű megnyilatkozása nem is látott könyv- alakban napvilágot. Éppen ezért rövidesen közre kívánom bocsátani Wesselényi Miklós válogatott müveit. (Hosszantartó lelkes éljenzés.) hogy örök magyar igéi túl ez ünnepségen, tartós otthonra találjanak a magyar lelkekben és hevítsenek, világítsanak ismét a kishitüeknek! (Élénk éljenzés és taps.)

— Álljon az ő nemes emléke őrt a leikünkben és álljon őrt ezen a tájon, nlio! cgy'k.or megpihent Tuhutum vezér s amely táj mikent a honfoglalás óta, a magyar vér és a

Töltőtollát

javítássá

Imre Márton

töltötoilspecia isiánál

Kossuth Lajos utca 54. szám.

t

Iskolások és hedvezmér

Használt tollat beveszek

és cseiélek.

:s intézetek 30°/o ínyt kapnak. — JjC 1

magyar szellem jógán. (Igaz, úgy van. taps.) Emeljétek fel hozzá naponta szemeiteket Zilah magyarjai. Wesselényi egykor szivébe zárta ezt a várost, most viszont ti nyissátok mee sziveiteket visszatérő alakja és tanítása előtt.

— Wesselényinek élnie kell, mint a bennünk folytatódó mult minden nagy, igaz íjának. ha nem akarunk eltévedni a mai válságok és viharok közepette. És élnie, virulnia kell annak a népnek, melyet magához emelt.

— Wesselényi nehéz, súlyos megpróbáltatásokkal telitett életében az igazság bajnoka volt. Tüzet gyújtok Wesselényi igazságának és megfogadjuk, hogy ezt a szent tüzel nem hagyjuk kialudni. (Igaz. úgy van, éljenzés.)

*— Ezekkel a gondolatokkal és ezzel a fogadalommal adom át újra Wesselényi Miklós báró szobrát Zilah városának és a városon korosztül az egész magyarságnak, kérve a polgármester urat. vegye azt további -zere- tetteljes gondozásába. Álljon itt időtlen időkig a nagy példa, mi pedig igyekezzünk, lélekben. testben, magyarságban, igazság-aere- tetben és egymás megbecsülésében méltók lenni hozzá. (Hosszantartó, megújuló, lelkes éljenzés és taps.)

A kultuszminiszter beszédét sokszor szakította meg tapsvihar és zugó helyeslés. A Tanítóegyesület énekkara most Liszt Magyar ünnepi dal-át adta elő a kolozsvári honvédzenekar kíséretével. A mélyhatásu énekszámot Bcncsik György dr. honvédkarnagy vezényelte. aki a gyönyörű karének kíséretét művészi érzékkel hangszerelte át fúvós-zenekarra. Kiss Ferenc, a Nemzeti Színház örökös tagja. vitéz Somogyvári Gyula ünnepi ódáját szavalta el mély átérzéssel, zengő hangon. A szoboravató ünnepség utolsó szónoka Sólymos Károly. Zilah polgármestere, az alábbi szavakkal vette át az ujjáavatott W'esselé- nyi-szöbrot a szoborbizottságtól:

csonka Zilah ma ismét egész lett • .

lósnak

nén felé tárt erős karjait idézi

— Ezelőtt két évvel 1940 szept. S-án a dicsőséges magyar honvédség és a zseniális, magyar külpolitika itt Zilahon egy csonka várost szabadított fel. (Igaz, ugyvan!) Csonka volt a város, mert hiányzott belőle Wesselényi szobra, amely össze vau forrva ennek a városnak külső képével é* belső életével.

— Külsőleg ez a szobor városunk legfőbb ékessége, legragyogóbb dísze, belsőleg pedig' kifejezője egy mélységes eszmei kapcsolatnak: Egyfelől a fajtájáért látnoki kétségbeeséssel aggódó, élte mindent áldozni kést Iegniagyarabb magyar Wesselényi, másfelől az örök magyar- Zilah között. Ezt a kettőt jelentette nekünk és jelenti most is ez a szobor.

— A szobornak penészes börtönbe való hureoltatása s onnan való diadalmas kiszabadulása — a látszólagos megsemmisülés, elpusztulás és a valóságos feltámadás — szintén olyan eseménysorozat, amelyhez hasonlót félszázadonként megtalálunk ennek a varosnak ezeréves történetében.-— Mérhetetlen erejű történeti tényezők viharai húzódtak el a város felett. Gyakran porig leégett ez a város, sokszor teljesen elpusztult, nem egyszer idegen járomba került, de kiderü t azután, hogy mindez a pusztulás csak látszat, csak felületi, mert az itteni magyarság a honfoglalás óta oly mély gyökereket vert ennek a városnak földjében, hogy ezek a gyökerek a vihar elmúltával minden pusztulás után írj, éspedig erős hajtásokat hoztak.

— Mélyen tiszte't közönség! Ha Szilágy vármegye történetének lapjait forgatjuk, valami gyötrelme«, szivszaggató sóhaj szakad fel e könyv lapjairól. Egy sóhaj, mely mély fájdalommal nyilallik át le’künkön. Ha vaiaki csak egyszer hallotta ezt a aóhajt. nem alszik sem azon az éjjelen, sem sok más éjszakán. . . A magyar géniusz szivszaggató bánatkitörése ez!

— A megye egykori tömör magyarságából évszázadok után helyenként alig maradt meg néhány töredék, néhány nyélvszi- get. Egyedül Zilah város az. amely minden vihart tu'élt, minden viharon megmaradt városnak és magyarnak s amely pia éppúgy képes dicsőséges munkáját folytatni a magyar nyelvterületnek ezen a legnehezebb,

legsorsdöntöbb pontján, felelőssége tudatában a magyar történeti időknek itteni csataterén. amint képes volt erre régebben.

— Itt az elnémult harangok vármegyéje, örök magyar székhelyének földjén és levegőjében igaz otthont talált és talál a legma - gyarabb magyarnak ércalakja.

— A magyar törvényhozás, a magyar kultuszkormány. Szilágy vármegye közönségé — élén a vezérrel és kezdeményezővel; dr. Gazda Endre alispán úrral (hosszantartó élénk éljenzés és taps) óriási szolgálatot tett a városnak, a megyének és az országnak akkor, amikor Wesselényi szobrának visszaállításával meggyógyította ezt a fájdalmas. nyílt sebet.

— A csonka Zilah ma ismét egész lett és a város boldog közönsége nevében hódolat- tal és mély hálával veszem át ezt a szobrot a Kultuszminiszter Ur őnagyméltóságától és a Wesselényi szoborbizottságtól azzal az Ígérettel, hogy Ztlali város közönsége, mint a múltban ezentúl is igyekszik méltónak lenni az árvízi hajós, a jobbágyfelszabaditó, a Iegniagyarabb magyar örökéleín emlékéhez és péddaadásához. (Hosszantartó élénk éljenzés és tapa.)

Megkoszorúzzák Fadrusz remekművét

Kólyrnos polgármester beszéde után a különböző testületek és intézmények képviselő helyeztek koszorút Wesselényi Miklós hazatért Szobrára Bélát Kálmán gróf, a Felsőház, Tasnádi Nagy András a képviselőház, Szinyei-Merse Jenő a m. kir. kormány, vitéz lófő dalnoki Miklós Béla a magyar honvédség, Lukinich Imre dr. az Akadémia. Fairig Béla dr. Rector Magnifikus a kolozsvári tudományegyetem. Némethy Károly tanácsnok Budapest székesfőváros, vitéz dr. Endre László Magyarország összes- vármegyéinek, Keledy Tibor dr. a törvényhatósági jogú városok. Görgey Tivadar « Nemzeti Bank, Szathmáry Lajos az EMKE. Jósika János báró Szilágy vármegye hatóságai, hivatalai és intézményei. Sárkány Gyula százados a sziiágyvármegyei leventeegyesületek, Wesselényi István báró a Wesse lény.-család, Kemény ' János báró a kolozsvári Nemzeti Színház, Szása Árpád a Wesselényi-kollé- gium, Ixida János a tanítóegyesület, nevében helyezett koszorút a szobor alapzatára.

KIlio/lítni uram liőilolalái4.

Most megható jelenet következett. A szobrot alkotó Fadrusz János özvegye me.-sze- csengő hangon mondotta a következőket, miközben koszorúját letette:

—- Elhoztam az uram hóiiolatát. a nagy Wesselényinek és a magyar parasztnak.

Ezután még Gazda Endre Szilágy várme- gye, Sólymos Károly Zilah város közönsége,

Snrkady Sándor a Nemzeti Munkaközpont koszorúját tette le a szobor talapzatára. Koszorút helyezett még a szoborra Szilágymegye Vitézi Széke, valamint több környékbeli község is.

A koszorúk elhelyezése után az ünnepség a Szózat hangjaival, utána pedig diszmeneţ- t el fejeződött be.

Bucsujárás a hazatért szoborhoz

Miközben a tribünök közönsége és a falvak festői küldöttsége elvonult, Zilah lakossága tömegesen tódult az 1934-ben eltávolított és most méltó helyére visszakerült szobor felé. Most látszott meg, hegy menynyile igaza volt Sólymos Károly polgár- mesternek, hogy milyen csonka volt Zilah városa a nagy Wesselényi emlékét hirdető szobor nélkül. Az emberek meghatva és szeretettel simogatták a szobor köveit es szemükben boldog öröm tükrözött, hogy Mastan Dumitru és társai hóhérmunkájá- nak jóvátétele végre megtörtént. Jellemző, hogy ez a megható bucsujárás még a sötétség beálltakor is tartott a szobor körül.-*

Az ünnepséget többszáz terítékes köz* ebéd fejezte be a Vigadó hatalmas színháztermében. Az első pohárköszöntöt Jósika János báró, főispán mondotta. Hangsúlyozta, hogy n Gondviselés után kormányzó Urunknak köszönhetjük, hogy megérhol- tük a honvédség bevonulását. Lelkes szavakkal kívánt hosszú életet és jó egészséget a súlyos gyásztól meglátogatott Kormányzó Urunknak, akivel minden igaz magyar szív együtt érez. A második pohár- köszöntőt Teleld Béla gróf, az Erdélyi Párt elnöke mondotta, méltatva Wesselényi politikáját és annak még ma is kötelező szellemét. Ezután a kormány jelenlevő képviselőit köszöntötte. Szavaira Tasnádi Nagy András, a képviselöház elnöke válaszolt. Válaszában hangsúlyozta, hogy a magyar kormány mindig igyekezik meghallgatni a nemzet küldötteinek szavát. A magyar parlament különböző formában már ezer éve áll lenn és ha egymást meghallgatva ezer évig itt tudtunk lenni, ez ígéret arra, hogy nagyon sokáig fog ez a parlament ái- lani. Ezer esztendőn keresztül az volt a tapasztalás. hogy ha az ország vezetői és a nép meghallgatták és meg is éltették egymást. akkor boldog volt ez az ország. Köblös Endre zilahi református lelkész, vitéz lófö dalnoki Miklós Béla hadtestparancsnokot köszöntötte és % magyar honvédség további dicsőségére ürítette poharát.

Ezalatt a falvak küldöttségé* a vármegye és a város látta vendégül a zilahi iskolák udvarán.

Az ünnepség kiegészítéséül kedden délután a zilahi polgári leányiskola udvarán kerti ünnepséget tendeztek, a kolozsvári honvédzeuekar és a krasznai Bokréta közreműködésével. A kerti ünnepség résztvevői a legjobb hangulatban maradlak együtt még a sötétség beállta után is.

*

A szoboi avató ünnepség napján és előestéjén a kolozsvári Nemzeti Színház opera- és prózai együttesének tagjai vendégjátékot rendeztek a Vigadó színháztermében. Mindkét díszelőadás előtt Kemény János báró főigazgató mondott bevezető beszédet. Méltatta Wesselényi Miklós emlékét, aki legelső eíöharcosa volt az állandó magyar szlnlát- s zásnak.

•ír

A Wesselényi szobor ujjáavatásának ünnepségei tulajdonképpen már hétfőn délelőtt megkezdődtek a Wesselényi kollégium véndiákjainak országos tálálkozásával, A találkozón a kollégium 200 régi diákja gyűlt össze az ország minden részéből. A véndiákok ünnepsége istentisztelettel kezdődött, amelyen Fodor Béla szilágyballai református lelkész hirdette a: igét. Az Istentisztelet után a ko’légium nevében Szász Árpád igazgató üdvözölte a véndiákokat s azoknak nevében Mihályfalvy Zsigmond dr. budapesti orvos, a mai növendékek nevében pedig László Bencsik Sándor diák válaszolt. Ezután megalakították a kollégium pártfogó egyesületét, Wesselényi István báró fögcmd- nok és Gazda Endre dr. gondnok elnökök vezetése a'att. A véndiákok mind beléptek az egyesületbe. A találkozó résztvevői ezután a temetőbe vonultak és megkoszorúztak elhuny t tanáraik sirját, majd közebéde» vettek részt a kollégiumban. Az ebéden Gazda Endre dr. a kollégium gondnoka üdvözölte a véndiákokat, akik között több jó félévszázaddal ezelőtt tette le az érettség! vizsgálatot Zilahon.

*

A Keleti Újság kiküldött munkatársa a Wesselényi szobor ujjáavatási ünnepségért!! képtudósitásokat is készített. Ezeket a Keleti Újság következő számában közöljük.

JÓ ÁRU ES JÓ HIRDETÉS

ALAI JA A JÓ ÜZLETMENETNEK