Keleti Ujság, 1942. szeptember (25. évfolyam, 197-221. szám)
1942-09-29 / 220. szám
SCsMMntíSrAgăfiea Magyar hősök: «— A m. kir. honvéd hadi tudósító század közlése —* Dunántúli kemény magyarok, acélizmu za- ] !aí legények rohamozták a vörös állásokat. Hullott a gyilkos orosz gránát, kelepéit a bolsi géppuska, szórta az ólomtüzet a vörös golyószóró. De mindhiába. A dunántúli magyar gyerekek rohamra indultak és nincs Írótálam, nincs emberi erő, ami visszatarthatná elsöprő lendületüket. Félelmetesen fölemelő érzés volt látni őket, az ősi erő, a magyar virtus lüktetett ereikben és mindannyiunkat büszke érzés kerített hatalmába... Büszkeség magyarnak lenni... Fut az orosz, menekül ... Bartay Ferencnek hívták az első magyar sebesült tisztet. Zászlós- és egy rohamszakasznak volt a parancsnoka. Kis csapatát az erdőből éppen rohamra akarta vezetni, amikor vállába tépett egy muszka golyó __ A mi autónkon vittük hátra. Amikor fellépett a hágcsóra, ködös tekintettel még visz- szanézett az erdő felé. — Mi lesz a fiukkal?... — suttogta kiszáradt torokkal. így véresen, sebesülten is az embereire gondolt! Azután,elvesztette eszméletét... ' * Villámháborak korát éljük. A front ott ran, ahol az ellenség futtában éppen megáll... A korszerű hadviselés uj követelményeket támasztott. Mind gyakoribb, hogy a hadtest- parancsnok — igy a mi hadtestünkké is — sziikebb törzsével együtt az első vonalakban üti fel harbálláspontját, hogy a harchelyzetnek megfelelően azonnal a helyszínen személyesen intézkedhessél A harejárőrökkel és rohamjárőrökkel együtt elől megy az aknakutató utász is, a hiradók közvetlenül mögöttük már építik a nehéz kábelt és biztosítják, a gyors és pontos híradást. A küzdőcsapatok nyomában pedig az ut- javitók jönnek. Az oroszországi hírhedt ut- t.alan-utak hazájában fontos szerep hárul rájuk ... A harc még el sem ült, amikor már megjelennek a civilruhás, karszallagos zsidó munkásszázadok és javítják, épitik az utat az utánpótlás számára. * A Tim előtti harcokban sebesült meg Arató Pál főhadnagy, egy magaslat áttörésénél. A bolsi golyó sisakja széléről lecsúszott s a fiatal tiszt vállába f'uródott, Mikor hátravittek a kötözőhelyre, igy szólt helyetteséhez: — Vigyázz a századomra, minden emberemre!. .. — és elfutotta szemét a könny. Kemény arcélü bakáinak is könny csillogott a szemében. — Isten vele főhadnagy ur, jöjjön vissza közénk mielőbb! Arató Pál főhadnagy szivébe belemarkolt ez a pár szó. Miután orvosi segélyben részesült — szerencsére nem súlyos a seb — nem bírta ki tovább egy napnál: orvosi tilalom ellenére visszaszökött századához és átvette újra a parancsnokságot. Azóta százada egyik hőstettet a másikra halmozza — emberei a pokolba is követnék . . . * A vörös harcmodor alattomos és gyáva. A bolsi katonái ,,erények“ leginkább ,« védekezésben és orvt/ámadásban nyilvánulnak meg. Természetesen, annál veszedelmesebbek. Elbújnak a föld alá, pincékbe, fák lombjai közé s onnan szórják a tüzet... Egv-egy falu, vagy város védelmére a nők 1? fegyvert ra- ’ gadnak. Az orosz az utolsó pillanatig tüzel az előrenyomuló honvédre, anykűr pedig már látja, hogy megállítani nem tudja, eldobja puskáját és feltartja két kezét. Kedvenc fogásuk: jól kiépített földalatti ■fészkeik elé asszonyt küldenek ki, aki gyermekkel a karján közeledik a magyar baka felé. A honvéd gyanútlanul megy előre, amikor pokoli tűz árasztja el hirtelen a bunkerből és háta mögött az asszony is géppisztolyt ránt elő kendője alól... Ilyenek számára nincs irgalom . . . * A magyar baka nehezen 11 lefödik meg. de amikor először hallotta a „Sztalin-orgonát“, bizony pillanatra megtorpant előrenyomulásában. A „Sztalin-orgona“ egy nagy kaliberű, ERDELY Ma, nagysikerű vígjáték Szeressük eggmási messzehordó, gyorstüzelő ágyú, amely állítólag 3.2, vagy 36 lövést ad le. A lövedékek szallagon futnak. A monstrum-ágyut sínekre épitik be. Ha igazak a hírek, minden lövés- sorozat után szét kell szedni, igy csak minden két órában tüzelhet. Messze a vörös állások mögött foglal tiizelőállást, igy ezideig még nem sikerült zsákmányolni ilyen „Sztalin- orgonâţ“, ahogyan a magyar baka elnevezte. Az oroszok Katjuskának becézik. A hangja különösen vészes, sivitó, remegően búgó, mint az orgona és ha megszólal, bakáink rögtön megjegyzik; — Orgonái már Sztalial... Viszont bakáink erősén kötik magukat, hogy ha Sztálin ennyire ..zenekedvelő“, feltétlenül megtanítják — kesztyűbe dudálni is .... Hosszú sorokban menetelnek hátrafelé az orosz foglyok. Piszkosak, lépettek, riadtak... Magyar bakák kisérik őket. Egyikük, köny- ryebb sebesült, vajaskenyeret eszik. 'Mellette éhes tekintettel nézi a fogoly. Majd kicsordul a nyála . .. Odaszól néki a magyar, kettétörve a karéjt: — Nesze, egyél, te nyavalyás .., Ilyet még hgyee ettél. Magyar kenyér!... h IZÁK LÁSZLÓ főhadnagy „Két lábbal mát nem lehet uj táncot csinálni!" — mondja id. «Jámbor rHihály, az erdélyi lánctanárok nesztora 1942, SZEPIEWB£K 29 heti óraszámára, valamint az oktatás módszerére vonatkozólag is. A kongresszus úgy látta, hopy a szellemi öntevékenység rnunká- lása érdekében legcélravezetőbb, ha as előadásokat fómmszerü vita követi. így az egyéniség nem sikkad el és alkalom nyílik a problémák megvitatására, nem pedig egyoldalú megnyilatkozások alapján kell a résztvevőknek a szóbanforgó tételt elfogad- niok. A hallgatók a rendelkezésükre bocsátott könyvtárakban az előadók vezetésével szemináriumszerü munkát folytathatnak. Az előadóval kialakult vita, valamint a vezetésével végzett külön szellemi munka nagyjelentőségűnek bizonyult és bizonyul a jövőben is, az értelmiségi rétegek felé emelt válaszfalak lebontásában. A résztvevők nagy lelkesedéssel tették magukévá a kongresszus egyes megállapításait és azzal az elhatározással tértek haza, hogy .a múl évben megkezdett, csendben és szerényen folytatót munkát, mindenütt továbbfolytatják és továbbfejlesztik. Kolozsvár, szept. 28. Xd. Jámbor Mihály, az erdélyi tánctanárok nesztora épugy hozzátartozik Kolozsvárhoz, mint például a Szent Mihály templom, vagy Mátyás király szobra. Nem is csoda: ötvenöt év óta tanítja Kolozsváron az aranyifjnságot a táncolás művészetére. Több, mint félévszázad alatt nemzedékeket: apákat, fiukat, unokákat tanított. Tanítványai közül már sokan kidőltek az élők sorából, de Jámbor bácsi ma is töretlen egészségben, fiatalos lelkesedéssel szolgálja hivatását, pedig felette Is ugyancsak eljárt az Idő: immár a hetvenhetedik évét tapossa. A letűnt évek nyárnál azonban nem látszanak meg rajta. Ma is olyan egyenes a tartása, mint a fiataloké, szemeiben is a fiatalság lángja lobog. Csak az öltözéke árulja el, hogy a régi erkölcsi világ szülötte. „Ferenc Jóskát", kemény ingelöt, girardi- kaiapot visel. Ezzel is mintegy Igazolni látszik, hogy attól a bizonyos régi szellemi és erkölcsi világtól nem akar megvá’ni... Megvárom, amig eljön az én időm! __ Jámbor bácsi az idei táncidényben nem nyitja meg iskoláját. Nem is jelentek meg tánciskoláját hirdető plakátjai sem. Akiknek feltűnt, hogy a többi hirdetményei, .nollott nem látják ott Jámbor bácsi tánciskoláját hirdető falragaszokat, azt mondták: bizonyosan visszavonult __ Szemközt ülünk vele az Iparosegylet olvasótermének asztalánál s vallatjuk: — Csakugyan visszavonul, Jámbor bácsi ? — Ki mondta ezt a mesét? — kérdezi in- dignálódva. •— Bizonyára abból a tényből á: lapították meg, hogy nem hirdeti a tánciskoláját sem. Az öreg Jámbor bácsi csavarint egyet ősz bajuszán és legyint: — Az nem jelent semmit. Nem hagyom én abba a tánctanitást, csak átmenetileg felfüggesztettem a munkát. Meg kell várjam, amig eljön az én időin. A mai erkölcsi világ nem nekem való. Tisztultabb erkölcsi felfogásnak, kötelességérzetnek kell jönnie, amikor az ember meggyőződésével nem marad egyedül. .. — Hol van a baj tulajdonképpen — faggatjuk. Erotikát keres a mai fiatalság a táncban — Hát ezt a mai fiatalságban kell keresni. Tessék csak megnézni valamelyik tánciskolában, hogy viselkedik a mai fiatalság! Mindennek lehet azt nevezni, amit azok csinálnak, csali táncolásnak nem. A mai fiatalság a táncolásban csak erotikumot keres. Hossz nézni, hogy mit müvei a mai fiatalság táncolás ürügye alatt! — Mi a véleménye Jámbor bácsinak a mai táncokról ? — Ha a mai táncokról kérdez, mindjárt meg kell állapítanom, hogy egyik sem uj, nem mai. Mindegyik valamelyik régi táncnak a változata. Ott péidánl a rumba. Ez a híres rezgő polka változata. Jámbor bácsi feláll az asztaltól és kecses léptekkel be is mutatja: milyen is volt a rezgő polka. Valóban akárki ráismerhet a mai rumba ütemére. — Azután itt van az angol keringő. Azt hiszi, ez is uj ? Ez meg a mazurka változata. Nem újak a mai táncok. Értse meg, két lábbal uj figurákat, lépéseket már nem lehet csinálni. így nem is lehet uj tánccal .előállni. „Két lábbal nem lehet uj táncot csinálni!“ — Érdekes, hogy a táncmesterek minden évben uj táncokkal állnak elő — jegyezzük meg. — Szédités zjr. egész. Ezzel akarnak közönséget szerezni a táneidényben. És ez sikerülni is szokott. A közönség valóban azt hiszi, bogy uj tánc jön divatba. Ezek a táncok azonban összelopott keverékei a régi táncoknak s kérész édetüek. Egy-egy táne. idényt se élnek túl. Nincs is értelme az uj táncoknak, meg a nyakatekerös figuráknak. A bálokban mindig az egyszerű, korty - nyü, sima táncok jutnak érvényre. A keringő például sohasem fog meghalni. A magyar láncok is mindig divatosak lesznek. A tánciskola jövője A tánciskola jövője iránt érdeklődünk. — A tánciskolának kétségtelenül meg van a jövője. Olyan értelemben, mint mozgás és illenínevélö. Németországban például uj alapokra állították a tánciskolákat. Ott a tánciskola komoly hivatást tölt be. Megtanítja a fiatalságot az illemre, a helyes viselkedésre és nem szolgál az Ifjúságnak találkahelyül. Tessék csak megfigyelni: az emberek jórésze nem is tudja, hogy kel) belépni a szobába, nem tudja, hogy ke|i köszönni! Ez mind a tánemester feladata, hogy megtanítsa erre a fiatalságot. Németországban az ujrendszerü tánciskolákba csak tlzennyolcéves korig lehet beiratkozni Ott a táncoktatás szigorúan az iskolaszc- rüségre törekszik és igy nem lehet ott helye szórakozásnak, „koszorúzásnak". A tánciskola egész idejét a táncJ és illemok- talás tölti ki és ez az igazi hivatása a táne- mesteruek. Amikor elbúcsúzunk, keményen kezetfog és mosolyogva jelenti ki: — Ne felejtse el: nem vonulok vissza, csak megvárom, amig elérkezik az én időm .. ■ VARGA EASZJ.0 Ecységes írunkás'őiskolai tanterv mellett döntött a Hivatásszervezet kongresszusa Főszerepben: Bulla, Erdélyi, Rácz V., Csortos. Gregus, Maktáry Jön! Okt. 1-től K?üger apó Jön! J Munkásmüvelödési tevékenységének továbbfejlesztését jelentette az a kongresszus, melyet a Hivatásszervezet szeptember 20— 21. napján rendezett az ország minden részéből összegyűlt szakértők részvételével. A kongresszust az a kivánalom hozta létre, hogy országszerte egységes tanterv alapján kell a munkásföiskolák nagyjelentőségű munkáját lebonyolítani. A kongresszusnak előzményei vannak. A Hivatásszervezet az elmúlt munkaév folyamán 10 munkásföiskolát szervezett, amelyeken egyetemi tanárok, orvosok, ügyvédek, katonatisztek, Írók szolgálták a munkásfö- iskolai kezdeményezés célját: az ismeretek bővítését, a magyar szellemű művelődés elöbbrevitelét, valamint a testi és szellemi dolgozók összeforrasztását. A munkásföiskolák irányító gondolatait a 150 éves Széchenyi eszméi szolgáltatták. A Hivatásszervezet 10 munkásföiskoláján ösz- szesen 170 előadó működött. Egy iskola látogatottsága 30—150 fő között mozgott. A tantárgyak anyaga az általános alapismereteken kívül felöltötte a nemzeti irodalom, történelem, földrajz, közgazdaság, jog, erkölcstan, társadalom- és biztosltástudomány, honvédelem, nyelvi és népi ismeretek, művészet és a munkáskérdések legfontosabb tételeit. A kongresszus célja az volt, hogy mind a művelődési anyag tartalmában, mind pedig formájában kialakított egységgel hatékonyabbá és eredményesebbé tegyék az iskolák munkáját. Ennek kapcsán egész más kívánalmak merültek fel Erdély, a Dunántúl vagy a Felvidék dolgozóit illetőleg, úgyhogy nem uniformizálás, hanem bizonyos egységkeret megállapítása volt a kongresszus eredménye. Bizonyos alapvető tantárgyak felvételét kötelezőnek mondotta ki a kongresszus, a többit viszont a helyi körülmények mérlegelésével a helyi rendezők belátására bízta. Határozott xnegállanodás történt a főiskolák I Ttio'd Dezső nvur*. vezőrőrnaay | Váratlanul érkezett a hír Désre: ötvenkilenc éves korában Budapesten elhunyt kis- és nagyselmeczl Thold Dezső ny. tábornok, Szolnok-Doboka vármegye volt felszabadító katonai parancsnoka. ... 1940 szeptember nyolcadikán jelent meg ez szikár, tiszta kékszemü katona Desen, erélyes, de rokonszenves intézkedésekkel átvette a megyét, beindította az uj magyar életet, úgy, hogy semmi kisiklás, hiba, zökkenő nem történt, bár a nemzetiségi vidék magában rejtette sötét titkait. Bejárta a falvakat, mindenkit megkeresett és összefogott. Erővel; szivvel, pénzzel segített, életre keltette a lebunkózott magyar társadalmat. A vármegyeháza dísztermében ércesen hirdette: —- Fel a fejjel, az a föld most már újra magyar és az is marad. Falvakat járva döbbent rá, hogy a hajdani Szepesi, Rákóczi, Kiss és Varga nevű magyarok ma már nem azok s égő szivvel elsőnek indította el mozgalmát a szétszórtan élő magyarok megsegítésére. A fővárosi lapokban cikkeket irt, toborzott és lelkesített e vidék szegény magyar népe felemeléséért. Az ősi Szolnok-Doboka magyarsága rajongásig megszerette a lángoló lelkű katonát, aki pár héttel ezelőtt felkereste „civilben" az ősi megyét s elbeszélgetett a magyar élet kormányosaival. Sajtó alá akarta rendezni Szolnok-Doboka magyarságának tragikus pusztulásáról Írott jegyzeteit. A magyar ügy nagy erőt vesztett benne. ti. I. f\ cssh-morva protektorátusban [eloszlatják uz orthodox egyház- községeket FKAUA, szept. 28. (MTI) A Német Távirati Iroda közli: A cseh és morva protektorátusban feloszlatják a szerb és bizánci szertárté- '-<x egyházközségeket. Elsősorban redőnyökéi keli tökösök elsötétítésére feihasrnótni Budapest, szept. 28. Az MTI jelenti: A honvédelmi miniszter légoltalmi csoportfőnöksége szombaton tiz pontban foglalva közölte az újabb és módosított légoltalmi tudnivalókat. Kiegészítésképpen még ezt közük: Az ablaküvegnek és kirakatüvegnek papírcsíkkal való beragasztása azokat a légnyomás és repeszdarabok hatása ellen nem védi meg. mivel a táblaüveg ridegsége miatt a robbanóhullám dinamikus lökésétől, (szívásától! amúgy is eltörik. Az ablakfelület eltakarásának legszakszerübb és legtökéletesebb módja az általában használatos úgynevezett essllngenl íaredöny alkalmazása. Sok helyen az ess'Ingen! redőnyöket azért nem alkalmazzák, mert azok elemei meglazulva a fényt átbocsátják. Az elsötétítést ilyenkoi különböző függönyök és textilanyagok felerősítésével végzik. Figyelemmel arra, hogy a textilanyaggal mindenképpen takarékoskodnunk kell és mert az esslingent redőnyök kijavítása és karbantartása csupán olyan anyagot igényel, amely a gazdaságban rendelkezésre áll, az illetékesek felhívják a lakosság figyelmét, hogy lakása elsötétítését elsősorban a redőnyök felhasználásával, illetve kijavításával biztosítsa. Természetes, hogy a redőnyök esetleges kijavítása mindenkor az ingatlantulaiodonos kötelessége.
