Keleti Ujság, 1942. szeptember (25. évfolyam, 197-221. szám)

1942-09-29 / 220. szám

Kedd 1942 szeptember 29 'AULam: !? Y n ^ /- i, 4ra fillér ELŐFIZETÉSI ARAK: 1 HORA 2.70, NE­GYED ÉVRE 8, FÉL ÉVRE 16, EGÉSZ ÉVRE 32 PENGŐ. — POSTATAKARÉK- PÉNZTARI CSEKKSZÁMLA SZAMA 72148. HUSZONÖTÖDIK ÉVFOLYAM, 220. SZÁM. KIADJA A LAPKIADÓ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG SZERKESZTŐSÉG, KIADÓHIVATAL ÉH NYOMDA: KOLOZSVÁR, BRASSAI-Ü. 7. TELEFON lí-08. — POSTAFIOK: 7L SZ. KÉZIRATOKAT NEM ADUNK VISSZA Kállay Miklós miniszterelnök: Magyarország rendíthetetlen meggyőződés­sel bízik a hármasegyezmény hatalmainak győzelmében Budapest, szept. 28. A Magyar Távirati Iroda jelenti: A magyar rádió vasárnap délben közvetí­tette a háromhatalmi egyezményt aláíró nem­zetek külügyminisztereinek nyilatkozatát az egyezmény aláírásának második évfordulója alkalmából. Kállay Miklós miniszterelnök és külügyminiszter a következőket mondotta: — A hármas paktum aláírásának évfor­dulóján a magyar nemzet bajtársi üdvözletét tolmácsolom a háromhatalmi egyezményben szövetkezett nemzeteknek. Az 1918-ban el­szenvedett közös sors a páriskörnyékl békék szörnyű igazságtalanságai a romlás szélére vitték Európát, mert olyan népektől, ame­lyek nagy múltjukkal beigazolták az élet­hez való jogosultságukat mint a németek, bolgárok és magyarok, megtagadták az em­beri és nemzeti lét alapfeltételeit. Az akkor elkövetett igazságtalanságok azóta részben jóvátétettek. A háromhatalmi egyezményhez tartozó nemzeteknek egyik legfőbb feladata az igazság parancsainak megfelelő világrend kiépítése. Magyarország, amely a saját testén érezte az igazságtalanságok roppant súlyát, a tengelyhatalmaktól kapta meg an­nak jóvátételét, mert a Versailles! Európá­ban hiába követelte. Természetes tehát, hogy elsőnek csatlakozott a háromhatalmi egyez­ményhez, amely egy igazságosabb és méltá­Ribbentrop birodalmi külügyminiszter rá­dióbeszédében a többi között a következőket tnóndotta: — A cél, amely a háromhatalmi egyez­mény megkötésekor szemünk előtt lebegett, az volt, hogy megakadályozzuk a már akkor kitört háború kiszélesedését és megkönnyít­sük a béke helyreállítását, útját egyengessük a világ átfogó, igazságos ujjárendezésének. A háromhatalmi egyezmény ellenségei másként akarták. Magatartásuk semmi két­séget sem hagyott az iránt, hogy az élethez való jogunkat akarják elvenni. Ebben az or­szágaink számára válságos időben a hároin- hatalml szerződés fényesen megállta helyét. Az elkerülhetetlenné vált létért való küzde­Ciano gróf olasz kü ügyminiszter rádió- Jieszédében többek között ezeket mondotta: -— Ma azzal a megingathatatlan akarattal ünnepeljük ezt az évfordulót, hogy ezt a mü­vünket befejezéshez segítsük. A háromha­talmi egyezmény nem puszta diplomáciai számításból született és nem a közvetlen há­borús szükségességből származott: hanem abból a mélyen átérzett tudatból, amely né­peinkben él. Olaszország, Németország és Japán ezekben az esztendőkben a világtörté­Berlin, szeptember 28. (MTI.) A Nemet Távirati Iroda jelenti: Ribbentrop külügyminiszter a hármas egyezmény aláírásának évfordulóján va­sárnap délután fogadást rendezett. A foga­dáson megjelentek a hármasegyezményben szövetkezett államok képviselői. A külügyminiszter beszédében megemlő­nyosabb rend megvalósítását tűzte ki cél­jául. Csatlakozásunk óta a nagy harc uj fe­jezethez érkezett, amelyben ml Is fegyverrel veszünk részt. Most Is védelmi háborút foly­tatunk, hazánkat, hitünket és kultúránkat védjük, most Is Európa védelmében harco­lunk, mint mindig történelmünk során. Nem mulaszthatom el ebben az ünnepi órában, hogy ne gondoljak a legnagyobb hálával azokra, akik a világ legkülönbözőbb harcte­rein páratlan hősiességgel és önfeláldozással teljesítik kötelességüket és életük árán vé­dik az igaz ügyet. Ez a háború a szövetsé­ges nemzetek minden egyes állampolgárától megköveteli, hogy úgy teljesítse köte'essé- gét, mint a fronton küzdő katonák. Áldoza­tos munka és példás fegyelem jegyében kell mindenkinek hozzájárulnia a győzelemhez; — Magyarország minden áldozatot megho­zott az uj, igazságos Európáért. Tudatában van európai felelősségének és azoknak a kö­telezettségeknek, amelyeket a háromhataliyi egyezményhez való csatlakozásakor vállalt. A páriskörnyékl békék igazságtalanságai el­len elsőnek emelte fel szavát, mert szilárdan meg volt győződve arról, hogy az igaz ügy' előbb-utóbb mindig győz. Ugyanezzel a ren­díthetetlen meggyőződéssel és a Gondviselés­be vetett bizalommal néz a jövő elé. lemben a hármas szerződés hatalmai nagy győzelmeket arattak szárazföldön, vizen és levegőben és olyan hatalmi állásokat terem­tettek, amelyeket nehéz már megtámadni. De még kemény harcok előtt állunk. A hár­mas szerződés hatalmai igazságos ügyük tu­datában és kemény elszántsággal az ellen­séget továbbra is mindenütt meg fogják verni mindaddig, amig be nem látja, hogy a hármas szerződés hatalmainak életterében soha többé semmi keresnivalója nincs. A háromhatalmi szerződés azonban szabadság- harcunk győzelmes befejezése után is az uj világrend alapja marad, záloga népeink bol­dog békekorszakának. nelem megújulásának nagy erőit jelentette és egy mindenekfeletti szolidaritás fűzte ösz- sze őket. Az országok közös küzdelmet vív­nak, hogy egyengessék az utat a nemzetek jogai érvényesítésére és megteremtsék egy uj rend alapjait. Ez volt a célja a három- hatalmi egyezménynek. Elszántan küzdünk ma ezért az ügyért, hogy megvalósuljon a népek vágya az igazságon alapuló világrend után. Fegyvereink győzelme ezt biztosítani fogja Európa és a világ számára. kezett a háromhatalmi egyezmény megkö­tésének évfordulójáról és az egyezményben szövetkezett államfőkről, majd ismertette Németország és szövetségeseinek az euró­pai, ázsiai és afrikai harctereken vívott, si­kereit. Különösen foglalkozott a keleten harcbanálló nemzetek hősies szellemével és a hetek óta tomboló sztálingrádi csatával. — Mi mindnyájan, politikusok és kato­nák és az egész nép tudja, hogy nagy do­logról van szó ebben a harcban. De tudjuk azt is, hogy a német csapatok hősiessége és vitézsége a sztálingrádi csatát is meg fogja nyerni. Egyszer később talán áz eu­rópai szabadság jelképévé fogják avatni ezt a csatát. A város elfoglalásával ugyanis, — amely nagy összekötő központ Észak- és Déloroszország között és az ország föütő- erének, a Volgának ura, — legveszedelme­sebb ellenségünkre olyan csapást mérünk, amelyből többé nem fog felépülni. A szö­vetséges hadseregek ezévi hadműveleteik­nek befejezésével a Szovjetunió rendkívül súlyos helyzetbe fog kerülni. A szovjet­kolosszus már ma erőinek jóval főbb, mint a felét, fontos területei majdnem kéthar­madát vesztette el. Ukrajna, valamint a Donee és a Don, a Don és a Volga közötti területek, a Krim-félsziget és a Kaukázus eddig meghódított részeinek megszállásá­val a Szovjetunió elvesztette kenyérmagvai- nak kétharmad részét, hnsellátásának több mint kétharmadát és csaknem teljes cukor- ellátását. A Szovjet vesztesége vasércek­ben és kőszénben 60—70 százalék, mangán­ércben 95 százalék. A Szovjet tehát mind emberanyag, mind élelmiszer és ipari nyers­anyaggal való ellátása kérdésében a kime­rülés határához közeledik. Az angolszászok Ígéreteikkel csak újabb vérá dozatokra igyekeznek rábírni a Szovjetet. A Szovjetet azonban ez a beállítás nem elégiti ki, mert ndnden Oroszországba tartó hai ókaravánt eddig csaknem teljesen megsemmisítettünk és a jövőben pedig mindent el fogunk kö­vetni, hogy kívülről semmiféle szállítás se élje el többé a Szovjetuniót. A birodalmi külügyminiszter szerint, Berlin, szept. 28. (MTI) A háromhatalmi egyezmény megkötésének második évfordu­lója alkalmából Schmidt követ, a külügymi­nisztérium sajtóosztályának vezetője teán látta vendégül a német és külföldi sajtó képviselőit. A fogadáson megjelent Ribbentrop biro­dalmi külügyminiszter is és a beszélgetés során rámutatott arra, hogy a háromhatal­mi egyezmény már eddig is a világ legerő­sebb államszövetségének bizonyult és két­ségtelen, hogy a végső győzelmet is kivívja. Az utolsó év folyamán a japán szövetséges minden várakozást felülmúló győzelmeket aratott és különösen Amerikára mért na­gyon súlyos csapásokat. — A háború — mondotta a birodalmi kül­ügyminiszter — nem tőzsdeüzlet, amint azt Roosevelt elképzel), hanem kemény és sú­lyos megpróbáltatás. A külügyminiszter an­nak a szilárd meggyőződésének adott kife­jezést, hogy a hadihelyzet a háromhatalmi országok számára minden vonalon rendkí­vül kedvező. Lehet, hogy az angol bombatá­madások következtében még néhány német város súlyos károkat fog szenvedni. Ez az egyének szempontjairól szörnyű dolog, de az egész háború szempontjából nines jelentősé, gc. Churchill egyszer majd súlyosan meg megbízhatók azok a számítások, amelyek megállapítják, hogy a szövetséges hatal­mak az elmúlt esztendőben legalább két­szer annyi — de valószínű még jelentéke­nyen több — kereskedelmi hajót süllyesz­tettek el, mint amennyit az angolok és amerikaiak épiteni tudnak. A hármashatal­mak katonai teljesítményeinek következ­ményei máris mutatkoznak. Amilyen mér­tékben megjavulnak e hatalmak lehetősé­gei felszerelésben és hadászati szempont­ból, ugyanolyan mértékben rosszabbodnak ezek a lehetőségek az ellenség oldalán. Ribbentrop külügyminiszter az általános helyzetet a következőkben foglalta össze: 1. Európának talán legsürgősebb kér­őé se: az élelmezés végkép rendeztetett. Ukrajna, a Don és Kuban vidékének meg­hódításával a jövőben nemcsak Németor­szág és Olaszország, hanem egész Európa élelmezését biztosítják. Az élelmiszerrel való ellátás évről -é /re javul. 2. Ami a hármas egyezmény hatalmai­nak nyersanyagheiyzei ét illeti, 3 Volgáig terjedő európai térség és egész Keletázsia nyersanyagforrásai rendelkezésükre álla­nak. Ma olyan helyzetben vannak, hogy háborús szükségleteik kiegészítésében sem­miféle nehézség nem állhat elő többé. 3. A hármasszerződés hatalmainak hadá­szati helyzetét az a tény jellemzi, hogy a szövetségesek mindenhol bevehetetlen kato­nai állásokat hódítottak meg, amelyekből fel vehetik a harcot, vagy maguk ragad­hatják kezükbe a kezdeményezést és kiűz­hetik az ellenséget további állásaikból. A hármasegyezmény hatalmai egyesülésük­nek második esztendeje végén minden vo­natkozásban urai a helyzetnek, jóllehet még kemény harcok előtt állnak. — Felkészültünk rájuk — mondotta a külügyminiszter — mert a Szovjet elleni háború a szövetséges seregeket nem merí­tette ki, mint ahogyan ellenfeleink állítják, hanem ellenkezőleg, még csak az tette iga­zán ellenállóvá. Európa és Keletázsia min­den terén biztos, erős állásokban állunk. Ribbentrop annak a sziklaszilárd meg­győződésének kifejezésével fejezte be be­szédét, hogy az Idő most végkép a hármas­egyezmény hatalmainak javára dolgozik. fogja fizetni a polgárt lakosság ellen lefily- tatott légitámadások árát. A 3000 kilométe­res keleti front felszabadul s egyszerre más lesz a helyzet nyugaton. Csak egyszer küld­jenek egy légi flottát Anglia ellen, a brit szigeteken nem marad kő kövön. — Egy bizonyos — mondotta a külügymi­niszter — .az, hogy a mélyponton már túlju­tottunk. Ma minden embernek meg .'ehet az a jóleső érzése, hogy ezentúl csak jobb kó- vetkezhetlk. Ukrajna jövőre már olyan óriási terméssel biztat, hogy Európa ellátási helyzete rohamosan megjavul. Nagy tervek vannak máris folyamatban, melyeknek ha­tása hamarosan érezhetővé válik. — Ezt a háborút — mondotta végül a kül­ügyminiszter — nem propagandaszólawok döntik el, hanem a katonai erő. Éppen ezért biztos a háromhatalmi szövetségbe tömörült államok végső és teljes győzelme. * A német és az olasz külügyminisztereken kívül Tani japán külügyminiszter, azonkívül Fllov bolgár külügyminiszter, végül a román, szlovák és horvát külügyminiszterek is rádió­beszédet mondottak az évforduló alkalmá­ból. Ribbentrop I Á háromhatalmi egyezmény záloga népeink békekorszakának Ciaoo gróf: Elszántan küzdünk az igazságon alapuló világrendért! A tengelyhatalmak győzelmei vég­képp rendezték Európa élelmezését „A háromhatalmi egyezmény a világ legerősebb államszövetsége s kivívja a végső győzelmet“

Next

/
Thumbnails
Contents