Keleti Ujság, 1942. szeptember (25. évfolyam, 197-221. szám)
1942-09-26 / 218. szám
4 MkzjsTs SIrsjxa 1942. SZEPTEMBER 26 Az európai és a távoikeleti szellem Irta s Spranger Eduard professzor A háború erőpróba, A nemzetek erőforrásai fnár a béke idején is sokrétűek: a lakosság’ száma, emberi minősége, a föld kincsei, az ipari előhaladottság, technikai segédeszközök és sok más egyéb. Mindez egyutta' a. háborút is szolgálja. Végeredményben azonban mégis csak az emberi lélek az a tényező, mely a háborús erőfeszítések terhét hordozza és amelynek egy nemzet katonai energiáit ki kell bontania. Ismeretes, hogy a primitív népek vitézsége más minőségű, mint a magasabb kultúrájú népeké, anélkül azonban, hogy ezért erkölcsileg is más fokozatba tartoznék. A modern eszközökkel viselt háború a tudat legfontosabb éberségét követeli meg, az egészen fiatal népek pedig köztudomásúlag éppen a tudat mámorszerü kialvásának köszönhetik katonai csúcsteljesítményeiket. Am az energiakifejtés terén a kulturfejlödés legmagasabb fokán álló nemzetek között is mélyreható különbségek vannak. A japánok óriási katonai sikerei az utóbbi hónapokban az egész világ bámulatát kivívták, de egyben annak a felismerésnek is utat nyitottak, hogy ebben az esetben a hadviselésnek egy egészen más lelki stílusa volt a siker forrása. Annyit már minden újságolvasó felismert, hogy a japán más viszonyban áll a halállal, mint a nyugati ember. A japán halálmegvetés kiemelése magában véve azonban csak a kérdést veti fel, anélkül, hogy meg is felelne rá. A magyarázatot a mienktől eltérő és éppen ezért nehezen leírható személyi tudatban kell keresni. Természetszerii'eg minden háborús energiakifejtés a személyiség fel fokozásán alapul. Ez azonban különböző utakon lehetséges. Ml, európaiak a személyiség felfokozását csak egy irányban tudjuk elképzelni, abban, melyet legtalálóbban a személyiség magába- zártságának lehetne nevezni. Az egyes embernek erejét saját magából, belülről kell felszínre hoznia. A legegyénibb teljesítmény a legmagasabbfoku akaratmegfeszltés. Az ehhez szükséges leiki tények sorozatát az „én“-nek kell végrehajtania. Már az ,,én“ a7 is, amely fokról-fokra magasabbra haladva mint önálló akaratközpont megteremti magát. A ml elképzelésünk szerint ehhez az îs hozzátartozik, hogy a „természetet“ uralmunk alá vessük magunkban. Mint az egyes emberen felülálló képződmény, egész kultúránk is a természet szuverén uralmán alapszik. Az ént megelégedéssel tölti el, ha tudatában van, hogy megfékezte magában a természetet. Bizonyos, hogy az akarat önfegyelmét erős vitalitás, azaz velünkszületctt életerő nélkül nem tudjuk megteremteni. Azonban meggyőződésünk szerint az is bizonyos, hogy ez az életerő erkölcsi szempontból csak átlelkesltve és a szellemtől áthatva jelent valamit, vagyis nngy feladatok szolgálatába lép. Ez az önmagából való erőmerités, a személyiség belső erőközpontjának feltörése az önálló felelősségvállalás erkölcsi teljesítményében éri el csúcspontját, a valamiért való önodaadásban, a személyes kezdeményezésben, röviden tehát a személyiség előtérbe helyezésében. Ebben az értelmezésben az Individualizmust senki sem akarja kárhoztatni. Az individualizmust csak értékes szervként lehet egy nagyobb, a jelen esetben katonai szempontból vett energiarendszerbe beiktatni, Am emellett természetesen a személyes becsvágy is jogaihoz juthat. Mint ösztönző- erő mindig számításba vett tényező, ápo'á- sát, az egyes ember dicsöségvágyának kielégítését minden nyugati társadalmi rendszer tudatosan programmjába iktatja. Mindez tehát a felfokozott, magába zárt „én“ képét mutatja. Belőle meríti a nagy tömeg is ereje javát. Ez az „én" a háborúban állandóan a halál veszedelmével találja magát szemben, azonban nem minden további nélkül kész magáról lemondani. Az „én önfeláldozásának a nyugati ember előtt csak akkor van értelme, ha egyúttal az élet legfelső fokának érzésével párosul. A nyugati ember mint magába zárt személyiség csak azért tud meghalni, amiért lelke legmélyén él és az élet teljességével csak azért él, amiért a végső döntés pillanatában meghalni is tudna. A japán ember éntudata egészen más. Ennek az éntudatnak nincsenek éles körvonalai. Nem zárt, hanem nyitott, hogy a világmindenség egyetemesebb életét átömleszthessc magába. Ez már magából a japán embernek a természethez vaJó töretlen viszonyából is kitűnik. Vele szemben nem érez elválasztó szakadékot, sem létfprmakülönbséget. Amint a japán ház falait bármikor el lehet tolni, éppúgy a japán léleknek sincsenek falai, melyek a természettől elválasztanák. A korai középkorban nálunk nem volt tájképfeaté- ezet. a lávolkelet művészei azonban az embert és a természetet mindig nagy alaki egységbe fog'alták. A természet leigázásának törekvése ettől a világtól még mindig idegen. Mindezekhez járul még az ősi, de mégis erőteljesnek maradt öskuitusz. A nemzedékek hosszú lánc tatában az egyes ember csak rövid életű átmeneti tag A japán az életet nem az ember születését és halálát elválasztó rövid időköz mértékében, hanem nagyobb dimenziókban méri. Am mégsem úgy, mintha az egyes ember a semmibe olvadna. Az élet és halál számá- i'a inkább csak különböző megnyilvánulási formák az egyetemes lét örök hullámzásában. Az elhunyt ebben az elhatárolatlau egészben tovább létezik és övéinél isteni tiszteletet élvez. Végül maga a japán tennó-mi- tológia is csak ennek az alapvető életérzésnek legmagasabb nemzeti szimbóluma. A • császári család, amelyet a japán hit a napis- ■tennőtől származtat, a japán élet örökkévalóságát, az ország, nép és állam örök egységét szemlélteti és teszi a legegyszerűbb ember számára is kézzelfoghatóvá. Ebben a nagy jelenben a japán ember könnyen hal meg. Ehhez nincs szüksége a személyes becsvágy ösztönzésére, hiszen az isteni hazában, melynek léte oly önként értetődő, úgyis tovább él. Japánban a buddhizmusnak mindenekelőtt az az alakja vert gyökeret, melynek ugyanez a kozmikus létérzés a háttere: a „zenbuddhizmus“. A „nirvána“ itt a minden élőn átáramló mindenség, mely minden magasabb- rendü erő forrása. Ebbe a „világnélküUség- be“ való visszavonulás olyan, mint a mély belélekzés, melyet szükségszerűen a kitéiek- zés követ, a világ felé irányuló fokozott lelki visszahatás. A zenbuddhizmus gyakorlatának (nem pedig „tanának“) a XIII. század óta éppen a japán harcosok vetették magukat alá. Az „élan vital“ nem az egyesek belső akaraterejének végsőkig fokozott megfeszítéséből fakad, hanem abból a „koncentrációból“, mely az én feszültségét annyira feloldja, mígnem a kozmosz beleömlik és rajta keresztül fejti ki működését .«A határozatlan „az“, nem pedig az „én“ a legfőbb energiaforrás. Amint az időben mindenütt örök jelen, éppen úgy a térben mindenütt „közép“, azaz Buddha van. A régi japán lovagi torna egészen ezen az elmélkedés! gyaKolozsvár, szept. 25. A háborús állapot egyik szükségszerű következménye, hogy azokban az anyagokban, amelyek távoli országokból vagy más földrészekről származnak, hiány áll be. A mult világháborúban nyert tapasztalatok alapján az országvezetés tényezői már jóelöre gondoskodtak Ilyen anyagokból megfelelő készletek tarta'ékolá- sáról, csakhogy a dolog természete szerint nem minden vonalon sikerült az anyagok tárolása olyan mennyiségben, hogy a készletből esztendőkre fussa. Ilyen esetben az anyagot pótolni kell mással, hogy hiánya ne okozzon zökkenőt a mindennapi életben. A gyógyszerészeiben ilyen anyag például az amerikai vazelin. Nem csoda, ha a háború negyedik esztendejében nálunk is kifogyott. Hiánya nem nagyon jelentős, mert hazai gyártmányú vazelinnel bőségesen tudjuk pótolni. A mennyiségben nincs is semmi fennakadás, ellenben az okozott á gyógyszerészeti gyakorlatban némi nehézséget, hogy a hazai gyártmányú vazelinből hiányzanak az amerikai vazelin bizonyos tulajdonságai. A gyakorlatban ez a különbség abban nyilatkozott meg, hogy amig az amerikai vazelin alkalmazásával egész sereg Igen fontos kenőcsöt tudtak a gyógyszertárak elkészíteni, a hazai, az úgynevezett „péti“ vazelinnel néhány kenőcs elkészítése egyszerűen csődöt mondott. Az amerikai vazelin bizonyos mennyiségű vizet tud felvenni, mig a péti vazelinből hiányzik ez a fontos tulajdonság. A magyar gyógyszerésztársadalmat a péti vazelinnek ez a magatartása sokat foglalkoztatta, hiszen emiatt a bőrgyógyászatban legfontosabb gyógyító kenőcsök elkészítése körül merült fel rengeteg nehézség. A gyógy- szerésztársadalom szaklapja fel is szólította a magyar gyógyszerészeket, hogy tegyenek meg mindent a péti vazelin e sajátosságának legyőzésére. Most arról adhatunk hirt, hogy Szabó Kálmán kolozsvári gyógyszerésznek sikerült egy korlaton alapult, mely szántunkra majdnem megtanulhatatlan és amelyet még kevésbbé tudunk elméletileg megérteni. Amit tudunk róla, inkább csak sejtjük: a tetterő Itt nem az egyéniség kiáramlást, hanem az univerzum beleömlése a táguló és magát megnyitó lélekbe. Azt is csak sejtjük, hogy itt a fegyverektől kezdve minden technikai felszerelés nem lélektelen eszköz volt, mely fölött az ember uralkodik, hanem valami élő, amelyben az én és a világ érzésben eggyé olvad össze. A japán ember nem kelti sem az óriási vitalitás, sem a mindig megfeszített akarati energia benyomását. Szemén azonban ott látszik a mindenség világával való egytitt- rezgés, mely a legenyhébb hullámgörbébe való belelendiilésre is képessé teszi, ugyanakkor azonban a végtelen türelemben való kitartásra is. A mi nyelvünkön, melynek más szellem- történeti háttér felel meg. sokkal többet nem lehet formába önteni. Ennek a testi és erkölcsi energiának forrásai titokzatosak előttünk, megnyilatkozásai azonban arra tanítanak, hogy ugyanolyan rangú, csak eppen másfajta személyiségtípussal állunk szemben, mint amilyen a mienk. Az individualizmus Japán számára nagy veszedelem s az ellen mély ösztönösséggel védekezik. Nálunk a személyiség kifejtéséről való lemondás egész teljesitménykultu- ránk gyökerestől való felbomlását vonná maga után. Ott, hol személyes nekilendülést nem tudunk kifejteni, nekünk semmi sem sikerül. A „nagy japán türelmet“ helytelenül passzivitásnak értelmezzük.’ Annak a világkultúrának, melynek kezdeteit tulajdonképpen Japán 75 évvel ezelőtt történt feltárásától lehet csak datálni, legfontosabb jelenségei közé tartozik, hogy a nagy faji és nemzeti kulturstilusok a földön mindenütt találkoznak, egymástól tanulnak és a felületi rétegekben áthatják egymást. De súlyosan tévednénk, ha e felületes civilizációs folyamat miatt ezt a kialakulóban lévő „világku’turát“ könnyen kicserélhető kulturális javak és motívumok elmosódott és erőtlen vegyülékének képzelnénk. Aminek nincsenek saját gyökerei, azt már a most pusztító nagy forgószél is el fogja söpörni. olyan egyszerű fogást találnia, amellyel a péti vazelin „víziszonyát“ legyőzte és a hazai vazelint erre egyenértékűvé tette az any- nyira nélkülözött amerikai készítménnyel. Szabó gyógyszerész ezt a nagyfontosságu eljárást a gyakorlatban már számtalan esetben eredményesen alkalmazta és a péti vazelin segítségével készített kenőcsöket szakembereknek és a kolozsvári állami vegyészeti állomás vezetői előtt is bemutatta. Azok a legnagyobb elismeréssel nyilatkoztak az elért eredményről. Szabó gyógyszerész kísérletező munkásságának még több ilyen gyakorlati fontosságú eredménye van. Ezek is megérdemlik a szakemberek figyelmét. Annál is inkább, mert e fiatal kolozsvári gyógyszerész kutató munkájának eredményei a mai nyersanyaghiányos világban a rendelkezésre álló saját gyógyszeralapanyagokkal való gazdálkodásban jelentenének nagy könnyebbségeket. TUKÁN LAJOS Az Eidélyi Kot. Nápszöveiség húsz éves fennállása Kolozsvár, szeptember 25. Krisztus Király tiszteletére s az Erdélyi Róm. Kát. Népszövetség húszéves fennállása alkalmából 1942. október hó végén nagy, lelkeket mozgató ünnepségek rendezését vette tervbe az Erdélyi Kát. Népszövetség kolozsvári központja. Az ünnepségek trideummal kezdődnek 1942. október 22, 23 és 24-éu a Szent Mihály plébánia templomban. Október 25-én délelőtt ünnepélyes istentisztelet a férfiak közös szentáldozásával. Déli 12 órakor diszgyülés a Nyári Színkörben. Délután 3 órakor és este 7 órakor ünnepi díszelőadás szintén a Nyári Színkörben. Bemutatásra kerül Toronyi Gyula: „örök fény“ c. remek színmüve. Az ünnepségek részletes ismertetésére még visszatérünk. Rákóczi filmszínház | Szeptember 26 és 27-én 3.15, 1 5.15 és 7.15 órakor Erdélyi kastély 1 Szept. 27-én d. e. 11 és t és fél j órakor MATINÉ Z' Af^t^Sovas I Hunyadi Sándor színmüve Mmen. Fősz.: Pager Antal, Tasnády F. Mária, Vaszary Piri és Gresnis Z. i. r.ste. ívionuuientális kalan- 1 dor film. Fősz. ■ John Carol és He- 1 len Christian. Ált. belép d j 66 fill, f »»*“ a korbéesos ember iMk resse Oktober A-én d, lelőtt 11 és 1 és fél M érékor kerül bemutatásra Silcerásif ! . . . Egy ko’ozsvérí gyógysz®iést legyőzte a péti vazelin „vi* iszonyét' Eladó házhelyek Előnyös fizetési feltételek mellett Almos-u 65. Értekezni Deák F.-u. 47. emelet ügyvédi irodában- Forrásszenteles a Bácsi-torokban Kolozsvár, szeptember 25. Szeptember 27-én, vasárnap délelőtt 10 órakor avatják fel ünnepélyesen a Bácsi-torokban a Kolping Forrást. A bécsi döntés által húzott határvonal miatt erősen megfogyatkozott kolozsvári kirándulóhelyek között Így első helyre jutott Bácsi-torok forrásának rendezése ezzel véget ér. Annakidején, még 1934-ben a Kolping legényegylet természetjáró szakosztálya ünnepélyes körülmények között szentelte fel a forrást. Annakidején a megszálló hatóságok igen sokat kellemetlenkedtek a forrást helyreállító turistáknak, sőt többeket le is tartóztattak s csupán Bálint József dr. orsz. gy. képviselő közbenjárására bocsátották őket szabadon. A forrást bűnös kezek még két alkalommal rombolták össze s csak most kerülhetett sor a végleges újjáépítésre. A vasárnapi ünnepség sorrendje a következő: Szentmise a szabadban, szentbeszédet mond Bálint József dr. szentszéki tanácsos, a forrás felszentelése, a kolozsvári egyesületek kiküldötteinek beszéde, szavalatok, Anka Ferenc legényegylett dékán átadja a forrást a közhasználatnak, az Erdélyi Egyházmegyei Tanács kiküldöttje átveszi a forrást, a Kolping turista egyesület zászlót cserél a Gyopár turista egyesülettel. A rendező egyesület az ünnepségen szívesen látja az érdeklődőket és természetjárókat. Kél hónapi fogház egy régi bünérf Kolozsvár, szeptember 25. 1938 Julius 27-én nagyszabású betörés történt a kolozsvári Fehér József szűcs, akkori elnevezés szerint Gruja-utca 14 szán alatti lakásán. A betörés alkalmával 30.000 lej értékű készpénz és ékszer tűnt el. A rendőrségnek később sikerült nyomra jutnia, s igy az, ékszerek hiány nélkül megkerültek. A bűntettesek elítélésére azonban csak most került sor. A kolozsvári törvényszék egyes büntetőbbé ja, Lelinér Rlchárd dr. törvényszéki tanácselnök, pénteken foglalkozott az üggyel. A betörés elkövetésével vádolt bűntársak közül ezúttal csak Kis Ferenc kolozsvári elek- crotechnikus kihallgatására került sor, áld jelenleg egy más ügy miatt tölti ki büntetőét. Bűntársa, Nagy Mihály román területen maradt. Kihallgatásakor Kis Ferenc tagadta a terhére rótt bűncselekményt. Állítása szerint a betörést Nagy Mihály egymagában követte el és ö neki csak „tudomása volt“ arról « hallgatási dij fejében kapott Nagytól 3500 pengő értékű lejt. Szacsvay László dr. ügyész vádbeszéde után a bíróság — más terhelőadat hiján —. csupán orgazdaság vétsége miatt Ítélte el Kis Ferencet kéthónapi fogházbüntetésre. Az Ítélet jogerős. KOLOZSVÁRI NEMZETI SZÍNHÁZ MŰSORA 1942 szeptember 26. Szombat este 6 órakor: Boldoggá teszlek. Bemutató bérlet 3. szám. Bemutató helyárak. 1942 szeptember 27. Vasárnap d. u. %3-kor: A vén bakancsos ég fia a huszár. Olcsó hely árakkal. 1942 szeptember 27. Vasárnap este 6 órakor: A Magyar Országos Vöröskereszt Hon- védklvánság hangerversenye. Az előadást a Budapesti Rádió közvetíti. 1942 szeptember 28. Hétfő est-* 6 órakor: Gylmesi vadvirág. A Tizes Szervezetek előadása. Jegyeket a pénztár nem árusít. 1942 szeptember 29. Kedd este 6 órakor: Sevillai borbély. Pátaky Kálmán a M- Kir Operaház tiszteleti tagjának vendégfelléptével. Napi bérlet A. 3..szám. és Opera bérlet 1. szám. A Kolozsvári Gyopár Turista Egyesület szeptember 27-én reggel 8 órai indulással gyalog-túrát rendez a Bácsttorokba, ahol részt vesznek a Kolping-forrás felszentelésén, majd zászlócsere lesz a Gyopár és a Kolping turisták között. Vezető Páll Gusztáv. Gyülekezés a Mátyás király szobor elöl. Ven dégeket szívesen lát az egyesület vezetősége.
