Keleti Ujság, 1942. szeptember (25. évfolyam, 197-221. szám)

1942-09-03 / 199. szám

JOnamtlrMma Folyókon voló átkelések a háborúban A folyók nem tudják oz előnyomulást megakadályozni W4Z, SZEPTEMBER 3 /Tteléti hadszíntér.) A Donee, a Timm, az Óskdl, a Don. a Kubán! Ismét öt folyó, melyről az utóbbi napok győzelmes hadmű­veletei során annyi hadijelentés emlékezett meg. Ezek a nevek méltán csatlakoztak azoknak a folyóátkeléseknek hosszú sorá­hoz, amelyek örökké emlékezetesek marad­nak a haditörténelemben. Nagy hadműveletek terveiben és végre­hajtásában a folyók mindig jelentős szere­pet töltöttek be. Ennek ellenére mégsem je­lentenek olyan nehezen leküzdhető akadályo­kat, mint például a hegyek. Ezt nem ki­sebb hadvezér, mint Napoleon is világosan kifejezésre juttatta, abban az utasttásában, amellyel visszavonulása után mostohafiára bízta Németország védelmét: „Tényként kell «mm előtt tartanod, hogy «* ellenség ott és akkor tud átkelni ae El­bán, amikor csak akar. Egy folyót még so­hasem tartottak olyan akadálynak, mely égy hadsereg előnyomulását néhány napnál töb­bel késleltetni tudná. Napóleonnak igaza volt. A haditörténeiem csakugyan nem ismer esetet, hogy egy aka­raterő* hadvezért egy folyó hosszú Ideig fel tudott volna tartóztatni. Ha Aspernnél az átkelés nem is sikerült egészen, a második próbálkozás Wagramnál annál teljesebb si. kerrel járt. Mindez azonban természetesen nem je­lenti, hogy egy átkelés kierőszakolása egy­szerű művelet lenne. Túlságosan fájdalmas veszteségek nélkül csak jól átgondolt terve­zés, megfelelő taktikai és technikai előké­sztés és erélyes végrehajtás esetén sikerül. A szerencse nem mindig ad ép hidakat as ellenség sarkaiban maradó előcsapatok ké­sért, mint annyiszor Lengyelországban, a nyugati hadjáratban és Oroszországban, a műszaki csapatoknak sem mindig sikerül az utolsó pillanatban eloltani as aláaknázott hidak alatt füstölgő gyújtó zsinórt. Nem egy­szer előfordul, hogy éppen az üldözök orra előtt repül levegőbe a hid, de még gyakrab­ban már a légi felderítéseknek kell megálla- pitaniok, hogy az ellenség messze körzetben minden átkelési alkalmatosságot elpusztított. Egyes esetekben még Ilyenkor is meg van a lehetőség az átkelésre, még ha helyenként átcsapnak is a hullámok a páncélkoesik fö­lött, ha a gyalogság a gázlókon is nyakig érő vízben kénytelen átgázolni, legtöbbnyire azonban mégis csak a műszaki csapatoknak kell az előfeltételeket megteremtentök. Az újkort technika ilyenkor szívesen látott se­gítséget nyújt. A légitérkép már a hely ki­választásában is értékes szolgálatokat te­het. Ami még hiányzik, azt a csapatparancs- nokok, vezérkari tisztek és műszaki tisztek megfigyelései pótolják. A repüiöjclentések az ellenség elháritórendszabályairól, csapatmoz dulataiíol, erőviszonyairól, ütegállásairól és repülőtereiről számolnak be. Ilyen módon a felelős parancsa ok átkelési tervét biztos alapokra építheti. Előkészületeit: a támadó fegyverek elhe­lyezését, a messzehordó igyuk, a mozsarak, könnyű és nehéz gvánátvetők előretolását, a felvonulási utak rendbenozását, a roham- és tömlocsónakok készen létbehelyezését, a műszaki oszlopokat és az éjszaka mindent eltakaró leple védi az ellenséges folyóörség kémlelő szemei elől. Pontosan az előre megállapított pillanat­ban nyitják meg azután tüzűket a nehéz fegyverek, néha hosszú tüzérségi előkészí­tésül, máskor csupán rövid tüsrajtaütésre. A harci gépekkel 'és zuhanó bombázókkal karöltve elpusztítják az ellenség tilzáUdsait és ellenállási fészkeit, használhatatlanná te­szik repülőtereinek futópályáit és hangárait, megbénítják közlekedési és parancskiadási központjait. Az ellenfél szemelt lehetőleg gondosan ke­rülve, a nádasban rejtőzködve, a hajnali szürkületben, vagy mesterséges füstfelhők mögött a vízre siklanak o rohamcsónakok. Nyílegyenesen száguldanak a hullámokon. A védők pokoli össztüze egylküket-másíku- kat elsüllyesztheti ugyan, többségük azonban mégis célhoz ér. Még mielőtt orruk a parti fövényben megcsikorduina, már ki is ugrál­nak belőlük a falaik mögött lapuló roham­csapatok, hogy fegyverrel a kézben megtör­jék az ellenség utolsó ellenállását is és a félig szétlőtt kíserődökben, lövészárkokban hevenyészett hídfőállásokat építsenek ki. Ezalatt a roham- és tömlocsónakok szaka­datlanul szállítják az utánpótlást és újabb csapatokat tesznek partra. A hídfőállás ol­talma alatt, amelyben mindkét oldalon a páncél- és légelháritó ütegek is ['észtvesznek, most már akadálytalanul folyik az átkelés. A műszaki csapatok már régen lázas mun­kában vannak. A magukkal vitt felszerelés­ből gyorsán összeállított, vagy éppen ren­delkezésre olló fntömsekből hevenyészve rög- tónsöH tutajokon további erősítéseket, ne­héz fegyvereket és lőszert szállítanak át á folyón. A tutajokból csakhamar hidrészek lesznek, a hidrészek néhány óra alatt egy­szerre csak szilárd htddá kapcsolódnak ösz- sze és nyomban megindulhatnak a gyalog­ság oszlopai is. Ha az ellenség a földről vagy a levegőből akarná ezt a munkát zavarni, a messzehordó ágyuk, a légvédelmi ütegek, vadászrepülők és zuhanóbombázók gondos­kodnak arról, hogy minden kísérletet már csirájában elfojtsanak. A műszakiak hadihidja rendszerint nem hosszú életit. Külön hldépitöcsapatok állnak munkába, hogy’ az ellenségtől szétrombolt hidakat nyomban Üzembe állítsák, fijt-nap- pallá téve fáradhatatlanul dolgoznak és mun­kájuk befejeztével még a műszakiaknak is segítenek a hadihidak és más alkatrészek kocsira rakásában, mert minderre már má­sutt is nagy’ szükség van. Ez a kép azonban nem minden esetre ér­vényes séma. A vízállás, a folyó sebessége, a pártalakulás, az ellenség ereje és felké­„NEW-YORK GRILL £6 Bl újból megnyílt Siisy Martell «« m öigfY«fer® Judith l fővárosi énekesnők felléptével­Tánc záróráig. szüksége mindig módosíthatja a helyzetet a jól kiképzett műszaki csapatokra támasz kodó parancsnok azonban mindig megta lálja a módját, miképpen oldhatja meg fel adatát a leggyorsabban és a legbiztosabban? (MN) • » m K©«cI©I©lsI©ff a knituszminisziérium a* ErdélY® Népművelési Hízolfságot Át intézmény elvégezi© a rárófl munkát s így betöltötte hivatását Kolozsvár, szept. 2. A kultuszminisztérium egy újabb rendeletével megszüntette az Er­délyi Népművelési Bizottságot. A Kelemen Lajos levéltári főigazgató, Do­mokos Pál Péter állami tanítóképző intézeti igazgató és Dadtty Lóránd szolnokdoboka- vármegyei tanfelügyelőből megalakított há­romtagú bizottságot az e'mult évben egy esztendei időtartamra állították fel. Erre a szervezetre hárult, hogy a bécsi döntés után felszabadult erdélyi-őszi területeken bevezes­sék az anyaországban már hosszú évek ó'a meghonosodott iskolánk! vilii népnevelési munkát, teklntotbevéve az adott körülmé­nyekét. Ez a munka a törvényhatóságonként megalakult népművelési titkárságok révén teljes lendülettel meg is indult és az évvégi beszámolók adatai szerint felette szép ered­ményű ért el. Az Erdélyé Népművelési Bizottság tehát elvégezte megbízatását. Azok a különleges szervezetek, amelyeket a különböző szakmi­nisztériumok felügyeletével a visszacsatolt területek az anyaországi berendezkedéssel való azonos szintre hozása céljából létesítet­tek, mint Ismeretes, most egymásután szá­molnak fel, mert az elmúlt hónapok a'att végzett kiegyenlítő munkásságukkal felesle­gessé tették ezt a közvetítő szerepet. így a minisztériumok — az egész országban azo­nos elvek szerint — közvetlenül intézkednek összes alantas szerveikkel. A népművelés terén most hasonló helyzet állt elő. Ez annál inkább érthető, mert a kü­lönböző népművelési titkárságok törvényha­tóságonként létesültek és Így miudeniknek autonom joga van tekintettel lenni azokra a körülményekre, amelyeket a tájegységek megkövetelnek. A háromtagú Erdeyi Nép­művelési Bizottság megszűnése tehát itt is közvetlenebbé teszi a kapcsolatot az anyaor­szággal és meggyorsítja majd azokat az in­tézkedéseket, amelyeket a kultuszminiszté­rium a jövőben egyenesen gyakorol a tör­vényhatóságok vezetői utján. Az ország lelki egységének kialakításában természetes fo­lyamat ez és a meginduláskor szükséges át­hidaló Intézkedések fe’eslegessé váltéval a dolgok rendjéből önként következik, Az Erdélyi Népművelési Bizottság felszá­molásának adminisztratív jellegű munkála­tait szeptember elsejével miniszteri megbí­zott végezte el Százezer daráknál több,a budapesti féliruhanemü-gyüjtés öt napi eredménye Budapest, szeptember 2. A levenlehirköz- pont közli: Noha a téli ruhagyűjtést szeptember ő-én befejezik, Budapesten augusztus 31-én óriási lendületet vett az akció. A gyűjtés egy napi eredménye meghaladja ae előző négy napi gyűjtés összegét. Olyan hatalmas mennyi­ségű anyag gyűlt össze, hogy az átszámol ás Igen nagy feladatot jelent. A részletes je­lentés a következő számadatokat tartalmaz­za: érnielegitö 20)9, gyapjnharisnya 658), lábaeárvédö 959, fül védő 689'/, kötött-szövött alsónadrág 2226. kötött-szövött ujjas 5160. tábori takaró ? i/, sífelszerelés SÖ6, sicipő 61, hószemüveg ))1, szőrmés kesztyű 282), szőrmés mellény 3)3, szőrmés sapka 6)), férfi bunda 225, női bunda 16Ó, bundát élés 96, lábzsák 53, muff 663, boa ))8, gyapjú- fonál 2) kiló, szőrmés bőr 325, nyaksál 695 és égyéb téli holmi. Összesen 51.556 darab. Az ötnapi gyűjtés eredménye 119.218 darab és 1128 kilő gyapjufonál■ Munkácson harmincezer pengő értékű téli ruhanemű gyűlt össze a honvédek részére Munkács, szept. 2. (MTI) Igen *agy si­kerrel folyik a honvédeknek á téli ruhagyűj­tés. Eddig sok bunda, két métermázsa prém, köztük kékróka, vadmacska, rengeteg ujjas, aJsóruhft, gyapjuharianya. ködnaön és számos ■ gvéb téli ruhanemű gyűlt össze kora beli 3Ű.00Ő pengő értékben. •Hol folytatódik ma Kolozsvárott a téliruhagyiijtés? Kolozsvár, szeptember 2. Ma, csütörtökön áz alábbi utcákban folytatódik a téliruha- gyüjtés; Arpád-u. második fele, Ándrássy-. Kun Géza., Pekri-, Ráday-, Trömbitáá- és Wass Ottilia utcákban. A románok magúknak igényelik a plevnal győzelmet Bukarest, szept. 2. A „Porunca Vremii“ azt írja, hogy ÍS77-ben Plevnánál az orosz hadsereg csak azért győzött, mert a román hadsereg a már nagyon szorongatott oroszok segítségére sietett. As oroszok győzelmét te­hát tulajdonképpen a román katonák vívták ki. Erre a segítségre az oroszok azzal 1 elei­tek, -b«re elrabolták Romániától azt a három besszarábiái megyét, amelyet az egész európai közvélemény Romániának adott annál is in­kább, mert román volt. Ez az árulás, volt a románok oroszok elleni gyűlöletének forrása, mert a román nép gyűlöli az árulást ás meg­veti az árulókat. A fegyverba rútságot g ro­mán katona szentirásként tiszteik Hogyan készül a német ág\/u-öriás ? A Szebasztopolţ bombázó tüzérség látoga­tása közben elénk került egy hatalmas ágyú: valóságos gyárnak látszott s a kezel őlegcny- ség úgy tiint fel rajta, mintha egy kolosszu­son törpék foglalatoskodnának. Valóban „ko­losszus“ ; egyúttal azonban a mai háború egyik legtökéletesebben működő harcigépe. Valaha — mint az akkori idők legszívósabb és legszilárdabb fémjéből — bronzból készí­tették az ágyukat. Az ágyuöntés mértföldes léptekkel haladt előre, a bronz hamar eltűnt a löveggyárakból s helyét a megbízhatóbb acéil foglalta el, amint a kezdetleges kő-ágyu- golyókat is kiszorították a vasból készült bombák és gránátok. A mai korszerű ágyú- öntvényt Krupp fedezte fel, aki a világhá­ború alatt csöndben megépített mozsaraival a ,,Páris-lövegakkó“ méltán feltűnést keltett. Ezek az ágyuk 120 km. távolságra is elhord­ták s röppáJvájuk a 40 kilométeres magas­ságot is elérte, bár gránátjai egy jól meg­termett ió súlyát is elérték. Áz első világháború szerencsétlen befeje­zése után sokáig szünetelt a központi hatal­mak ágyú gyártása s csak néhány esztendővel ezelőtt kezdődött meg újra. A korszerű ágyuk előállítása egyébként igen érdekes. Az anyagnak rendkívül keménynek és rugalmasnak kell lennie: ehhez ma már az úgynevezett elektroacélt használják, amely a legkeményebb követelményeknek is megfelel. Öntés után a sajtóiéba teszik ki: az eljárás célja sűrűbbre kovácsolni az anyagot s kikü­szöbölni az öntés közben keletkezett kristá­lyos képződményeket. Ezután következik a löveg legkényesebb ré-ze. a cső. Itt bizony komoly igényeket kell kielégíteni, mert a cső­nek rendkívül! ellenállónak keli lenni a lövés közben fejlődő gázok nyomásává! szemben. Hogy a cső ellenálló erejét növeljék, egy tu>- hevített acél köpenyedbe teszik, amelynek bel­ső átmérője hideg állapotban valamivel ki­sebb, műit a cső külső átmérője. Hevítés közben a külső acéíköpfcnyeg kitágul: utána gyorsan lehűtik, miáltal összehuzódik és ösz- szepréseli az ágyuesövet is. Jlyképen azután a eső gázokkal szembeni ellenállása tetemesen megnő. A kikováesolt formát ezután hatalmas for­gópadokon fúrják és csiszolják; majd hevítve olajfürdőbe mártják, ami edzi az acélt. Ké­sőbb újra hevítik s ezzel az acél rugalmas­sága eléri a kívánt mértéket anélkül, hogy az a tartósság rovására menne. Közben termé­szetesen egész isor anyagvizsgálatot tartanak s az Üyképen félig megmunkált eső csak ak­kor kerül további feldolgozásra, ha az anyag­próbák kielégítő eredménnyel jártak. Ezután készül eil a eső „lelke“, a huzago- lás: ettől függ az ágyú lövőképessége és a cső élettartama, ennek megfelelőén azután erre fordítják a legtöbb gondot. De kelj is, mert a lőporgázok rendkívül gyors és nagy hőmérsékletű elégése, valamint a löveg sebes­ség? alaposan igénybeveszi a huzAgolást. Vé­gű! a befejező munkálatok következnek: az ágyú láfettákkal, irányzóké«zü!ékekkel, ©!- sütő-zerkérettél, stb. való ellátása, amelynek felszerelése után megint vizsgálat alá vetik az ágyút, K - ha minden próbát kiadott — el­hagyja a műhelyt, hogv betöltse rendelteté­sét.* (TEK.) Cqy anqol hajó udvariaflansáqa Lourenzo Marquese, szept. 2. (MTI) A Stéfani-iroda jelenti: Az ,,El Nil“ nevű angol hajó Lourenzo Marquesebe érkezett, ahol felveszi a Japán­ból hazaszállított angol diplomatákat. A por* fugái kikötőbe érkezéskor a nemzetközi jo­gokkal ellentétben nem vonta fel a portugál lobogót. Ez a* udvariatlanság sok megjegy- iésre adott alkalmat. y i

Next

/
Thumbnails
Contents