Keleti Ujság, 1942. szeptember (25. évfolyam, 197-221. szám)

1942-09-26 / 218. szám

S sea mb a i 1942 szeptember 26 //' A n :v ^ f* 1 » ,# w «- r:0 ::V A »tára / D U L' t V ’ m *r pahlams;;? sxtsh:; * v'* MAs TELJES HETI RÁDIÓMŰSOR /Ira 12 fillér ELŐFIZETÉSI ARAK: 1 HORA 2.70, NE­GYED EVRE 8, FEL EVRE 16, EGfiSZ evre 32 pengő. — postatakarék­PENZTARI CSEKKSZÁMLA SZAMA 72148. HUSZONÖTÖDIK ÉVFOLYAM, 218. SZÁM­KIADJA A LAPKIADÓ RÉSZVENTTARSASAG SZERKESZTŐSÉG, KIADÓHIVATAL EH NYOMDA: KOLOZSVÁR, BRASSAI-U. 7. TELEFON lé-08. — POSTAFIOK: 7L SZ. KÉZIRATOKAT NEM ADUNK VISSZA Vitéz Bartha Károly lemondása után A Kormányzó Ur vitéz Nagy Vilmost nevezte ki honvédelmi miniszternek BUDAPEST, szeptember 25. A Magyar Távirati Iroda jelenti: Magyarország Föméltóságu Kormányzója ezt a legfelsőbb elhatározását mél- tóztatott kibocsátani: A m. kir. miniszterelnök előterjesztésére vitéz dálnokfalvi Bartha Károly m. kir. titkos tanácsos, szolgálaton kívüli viszonybeli vezérezredest m. kir. hon­védelmi miniszteri állásától saját kérelmére felmentem és vitéz nagybaconi Nagy Vilmos m. kir. titkos tanácsos, nyugalmazott vezérezredest m. kir. honvédelmi miniszterré kinevezem. Kelt Budapesten, 1942 szeptember hó 24-én. Erdély fia Ezekben a nehéz, megpróbáltatásos és felelősségteljes napokban, a második világ­háború negyedik esztendejének küszöbén ismét örömhír szállt a hazatért erdélyi ré­szek és a Székelyföld felé: Kormányzó Urunk vitéz nagybaconi Nagy Vilmos nyu­galmazott vezérezredest nevezte ki a vitéz Bartha Károly lemondásával megüresedett honvédelmi minisztérium vezetőjének. Kolozsvárt Erdély szivének szokták ne­vezni. S ha ez a meghatározás igaz, úgy kétségtelen, hogy Erdély szive forró dob­banással, leírhatatlan örömmel fogadta azt a hírt, hogy vitéz Nagy Vilmos érteke* egyénisége ismét fontos szerephez jutott a magyar honvédelem ügyének szolgáltá­ban. S Kolozsvár minden társadalmi rété gének nagy örvendezése teljesen Indokolt. Függetlenül attól, hogy vitéz Bartha vezér- ezredes, akinek hervadhatatlan érdemei vannak a mai magyar honvédség hősi szel­lemének kialakításában és korszerű szer­vezetének felépítésében, mely okok miatt mondott le magas tisztjéről, Kolozsvár és Erdély osztatlan öröme annak a ténynek szól, hogy a honvédelmi tárca megiire,éde­sének betöltésekor az utód kijelölésében olyan férfiúra esett a választás, akit mi, erdélyiek, nemcsak ismerünk, hanem ma­gunkénak is vallunk és nagyra értékelünk. Vitéz Nagy Vilmos, az uj honvédelmi mi­niszter a Székelyföld gyermeke. Igaz. hogy már egészen fiatal gyermekkorban elkerült szülőföldjéről s igaz, hogy a szászváros' kollégiumban letett jeles érettségi óta gyö­nyörű pályát futott meg, de az is igaz, hogy minden érzése, minden szivdobbanása mindig ide kötötte Erdély földjéhez. A pa- rajdi szülőház, a szászvárosi schola falai, a nagybaconi Nagy-kuria virágos udvara, hangulatos kertje, Erdővidék tündérorszá­gának sokszor bebarangolt tájai, ezek a kedves és boldog ifjúkori emlékek — bizto­san tudjuk — egész életén át kisérték és az idegen megszállás két hosszú évtizede alatt fájdalmas, nagy nosztalgiává tették számára az elszakított Erdélyt. Szülő­földje s második szülőföldje: Erdővidek, nem felejtette el s mindig emlékezetében őrizte a nyájas, daliás fiatal honvédtiszt alakját s ismerősei, atyjafiai hitték és tud­ták, hogy ha a történelmi jóvátétel órája üt, Nagy Vilmos lesz az első magyar ka­tona, aki a szent három magyar szint visz- szahozza nekünk. Ez a boldog óra bekövetkezett s a remé­nyek is teljesedtek: valóban vitéz Nagy Vilmos parancsnoksága alatt vonult be a magyar honvédség ércoszlopa, hogy a Tria­nonban elrabolt ősi földet ismét birtokba vegye. Marosvásárhelyen elmondott szavai egy egész ország szivében vertek visszhangot. Tiszta, világos, de kemény és megalkuvást nem ismerő beszéd volt: annak a magyar katonának szava, aki az ezeréves nemzet teljes történelmi igazságának, töretlen er­kölcsi erejének tudatában végre — haza­jöhetett. Erdély akkor zárta szivébe a kiváló ka­tonát, a nagyszerű embert és az öntudatos magyart: vitéz Nagy Vilmos gyalogsági tábornokot, az Erdélybe bevonuló magyar hadsereg parancsnokát. És bár ebbéli minő­ségében csak kevés időt töltött Erdélyoen, Kolozsváron alig néhány hetet, mégis c rö­vid idő elég volt arra, hogy Erdély magyar­sága megkülönböztetett szeretettel, nagyra­becsüléssel és tisztelettel övezze. Nemcsak a katonát láttuk benne, mert közvetlen lé­nye és kiáradó jósága a kivételes embert is elárulta benne. Erdély különös föld s csak az erdélyi légkörben rejlik a titka annak bogy vitéz Nagy Vilmos jelenléte Erdély földjén alakját hatalmas jelképpé: a ma­gyar igazság erdélyi jelképévé növelte. S amikor nyugalombavonulásának ténye nyilvánosságra került, egész Erdély a leg- öszinlébb sajnálkozással vette tudomásul a kiváló katona és a kivételes (tisztelettel öve­zett iol& távozását. De azt is remélt üli. Kormányzó Urunk vitéz Bartha Károly vezérezredeshez a következő levelet intézte: „Kedves vitéz Bartha vezérezredes! ■ őszinte sajnálatomnak adok kifejezést, amidőn a m. kir. miniszterelnök előterjesz­tésére m. kir. honvédelmi miniszteri állásá­tól saját kérelmére felmentem. Felhaszná­lom ezt az alkalmat, hogy közel négy évti­zedes katonai szolgálata alatt háboruhan és békében szerzett kimagasló érdemeiről meg­emlékezzem. ^Különös méltánylássá! gondo­lok arra a körültekintő és eredményes tevé­kenységére, amelyet az utóbbi 10 év alatt mint a honvédelmi minisztérium anyagi cso­portfőnöke, majd katonai főcsoport főnöke, végül mint honvédelmi miniszter a honvéd­ség fejlesztése és korszerű felszerelése te­rén teljes odaadással és sikerrel fejtett ki. E kiváló szolgálataiért, amelyekkel lénye­gesen hozzájárult ahhoz, hogy a ma folyó háborúban a honvédség olyan hathatósan működhessék közben a haza érdekeinek vé­delmében, őszinte, köszönetem jeléül önnek újólagos, különösen dicsérő elismerésemet fe­jezzem ki. Kelt Budapesten, 1942 szeptember 24-én. Horthy sk. Kállay sk. A Föméltóságu Ur vitéz lófö nagybaczoni Nagy Vilmos vezérezredeshez az alábbi le­velet intézte: „Kedves vitéz Nagy vezérezredes! A m. kir. miniszterelnök előterjesztésére m. kir. honvédelmi miniszterré kinevezem. Kelt Budapesten, 1942 szeptember 24-én. Horthy sk. Kállay sk. Vitéz nagybaczoni Nagy Vilmos eskütétele A Kormányzó Ur öfÖméltósága előtt csü­törtökön délután 5 óra 45 perckor mondotta el a hivatalos esküt vitéz Nagy Vilmos m. kir. titkos tanácsos nyugalmazott vezérezre­des, az újonnan kinevezett honvédelmi mi­niszter. A szertartáson közreműködött Kál­lay Miklós miniszterelnök és Perényi Zsig- mond báró v. b. t. t. koronaőr, mint zászlós ur. Az eskü szövegét Bárczy István minisz­terelnökségi államtitkár olvasta fel. Az "eskü után a Kormányzó Ur kihallgatá­son fogadta az uj minisztert. A Székelyföld fia az uj honvédelmi miniszter Vitéz lófő nagybaczoni Nagy Vilmos 1884 május 30-án született Parajdon. Édesatyja: Nagy Zsigmond bányamérnök volt. Két fia volt, a néhány évvel idősebb Béla. aki jelen­leg nyugalmazott tábornok és Vilmos. A honvédelmi miniszter már fiatal korában elárulta tudásvágyát., szorgalmát, és kitűnő hogy vitéz Nagy Vilmos nyugállományba való vonulása nem jelenti az ő kivételes pá­lyafutásának végét s Érdél” minden ma­gyarja bizonyosra vette: vitéz Nagy Vilmos értékes képességeivel még szolgálni fogja történelmi időket élő hazája szent ügyét. Erdély szive Jól remélt és a reménység valóra vált: vitéz Nagy Vilmost arra a ma­HORTHY s. k. Kállay s. k. képességeit. Érettségijét jelesen, Szászvároson tette le. 1902-ben a Ludoviea-Aeadémia tagja lett. 1905-ben ezt is jeles képesítéssel végezte, elsőként évfolyamában 1905 augusztus 18-án nevezték ki hadnaggyá. Első állomáshelye Szabadka volt, a Ü-os ■ honvéd gyalogezred kötelékében, 1908-ban felső tisztitanfolyamra Budapestre rendelték és ő ezt a tanfolyamot 1909-ben teljes képesítéssel elvégezte. Köz­vetlen ezután a bécsi Hadiiskola vezérkari tanfolyamán vett részt és azt 1912-ben igen jó minősítéssel, a honvéd tisztek; között első­ként fejezte be. Ekkor már főhadnagy volt és mint ilyet, a Hadiiskola elvégzése után a vezérkarhoz osztották be. A háború Budapes­ten érte. Ekkor a 79-ik honvéd gyalogdan- dárnál teljesített szolgálatot. E beosztásban érte a mozgósítás 1914-ben. Dandáréval résztvett a Szerbia elleni első háborúban és működéséért 1914 októberében I. Ferenc Jó­zseftől dicsérő elismerésben részesült. 1915 januárjában a Kárpátokban meginduló tá­madó hadjárat részese lett. Közben 1914 őszén vezérkari századossá nevezte ki I. Fe­renc József. 1915 augusztus végétől tíz hó­napig a honvédelmi minisztérium szervező osztályán teljesített szolgálatot, majd a Szur- may-hadtest parancsnokságának Volihiniában résztvett a lueki áttörés után vívott súlyos harcokban, majd 1916 karácsonya előtt az erdélyi harctéren a 61-ik honvédhndoszfály parancsnokságába helyezték át. A 61-es hon­véd hadosztály átszervezésekor, az akkor ala­pított 16-os honvéd önálló gyalogdandár első vezérkari tisztje volt 1918 februárjáig, ami­dőn újból a honvédelmi minisztériumba he­lyezték. Itt érte az összeomlás. Ezidőtől kezd­ve részt vett a székely nemzeti tanács mun­kájában, majd támogatta a „székely hadosz­tály“ ügyeit és annak irányításában is részt vett. A tiszai harcok katonai elgondolásai jó­részt hozzá, mint vezérkari tiszthez fűződnek. gas posztra helyezte Kormányzó Urunk bölcs választása, ahol rajongó magyarsága, erős Székely szive, nagy tudása és felké­szültsége a legtöbbet használhat a magyar nemzet felemelkedésének. Erdély magyarsága úgy tekinti vitéz Nagy Vilmos kinevezését, mint nagy elégtételt. S ahogy hadsercgparaacsjioiikéat jacgszerezte Vitéz nagybaczoni Nagy Vilmosnak az új­jászületett magyar nemzeti hadseregben igen nagy szerepe volt. 1920-ban vezérkari őr- naggyá, 1923-ban vezérkari alezredessé, 1925- ben vezérkari ezredessé, 1934-ben tábornokká, 1937-ben altábornaggyá nevezte ki őt szol­gálatainak elismeréséül 'Magyarország Legfel­sőbb Hadura. 1940 májusában elérte a leg­magasabb rangot: a gyalogsági tábornokét. Ezalatt az előléptetési folyamat alatt a ve­zérkari irodában volt beosztva. 1925 és 1927 között a honvédelmi miniszter szárnysegéde volt. 1927—1931 között az első honvéd ve­gyesdandár vezérkari főnökeként szolgálja a magyar haza és a magyar hadsereg érdekeit. 1931—1933 között már a honvédség főpa­rancsnokának szárnysegéde. 1933—1935 kö­zött a gyalogsági kerékpáros osztagok pa­rancsnoka. 1936-ban a honvédelmi miniszté­riumban a szervezeti csoport főnöke és ugyan­ez év végén a budapesti hadtest parancsnoka lett. Ilyen minőségében vett részt a Felvidék ViH'gszálIásában. 1938 novemberétől 1939 vé­géig gyalogsági szemlélő, 1940 március elseje óta pedig az I. hadsereg parancsnoka. Ugyan­ez év márciusában nevezték ki valóságos belső titkos tanácsossá és 1940 őszén a felsőház tagja lett. Vitéz nagybaczoni Nagy Vilmos tünemé­nyes katonai pályafutását lankadatlan szor­galmának és veleszületett katonai képességei­nek köszönheti. Mindenkor nagvrabecsült tisztje volt a magyar nemzeti honvéd had­seregnek. Katonai pályafutása alatt felettesei megbecsülését és alantasai szeretőiét méltán kiérdemelte. Vitéz Nagy Vilmos mint katonai szakiró is hatalmas érdemeket szerzett. A magyar katonai és haditörténeti szaklapokban írott cikkein kivül is tekintélyes katonai irodaimi munkásságot Fejtett ki. Nagy figyelmet ke>- tittek hadtörténeti munkái: az ,,1914-es szer­biai hadjárat“ (4 kötet), az „1915-ös szer­biai hadjárat“ (2 kötet), az „1916—17-es ro­mán hadjárat“ (3 kötet) és a „Támadás“ eimü hadászati müve. Mint irót, a Magyar Tudományos Akadé­mia is megtisztelte azzal, hogy tiszteletbeli tí-g;,ává avatta. Érdekes és jellemző az uj honvédelmi mi­niszterre, hogy soha nem félt a bizonytalan jövőtől. Amikor a világháborút követő zűr­zavarban a hadsereg felbomlott és a vörös uralom alatt a tényleges tisztikar sorsa bi­zonytalanná vált, nagybaczoni Nagy Vilmos önszorgalmából megtanulta a cipész mester­séget, még pedig olyan alaposan, hogy gyer­mekeinek néhányszor meg is talpalta a cipő­jét. 1921-ben avatták vitézzé. Jelenleg tulajdo­nosa a magyar érdemrend nagykeresztjének, a magyar érdemrend csillagos középkeresztjé­nek. a magyar érdemrend lovagkeresztjének, a III. oszt. vaskoronarendnek a kardokkal, a III. oszt. katonai érdemkeresztnek, kétszer az ezüst Signum Laudis-nak, a bronz Signnm Laudis-nak, a katonai diszjelvényes vöröske­reszt éremnek, a háborús emlékéremnek, a* 1912. évi háborús emlékkeresztnek, az 1908. évi jubileumi keresztnek és a 30 éves szolgá­lati keresztnek. Ezeken kívül számos külföldi kitüntetés is disziti mellét, köztük a német Vaskereszt és az olasz Koronarend csillagos lovagkeresztje. szülőföldje forró szeretetét, bizalmát és nagyrabecsülését, a honvédelmi miniszter bársonyszékében is számíthat Erdély törhe­tetlen együttérzésére. Mert vitéz Nagy Vilmos személye és egyé­niségének súlya ma még inkább jelkép az erdélyi ember szemében, mint valaha.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents