Keleti Ujság, 1942. szeptember (25. évfolyam, 197-221. szám)

1942-09-25 / 217. szám

u

SCjStETA HfSÁCG

Ilyen a szovjef sajtó

‘ A német hadsereg ellenállhatatlan szovjet- föidi előnyomulása lehetővé tette, hogy bepillantást nyerjünk sok mindenbe, amit eddig a azovjetparadiesom-hazugsággal takartak ei a világ elől. Lehetővé tette, hogy nap- tényre kerüljön az igazság. Fény derült a többek közt a szovjet sajtóviszonyokra is.

A „Deutsche Zeitung im Ostland" mértékadó orosz lapok külsejéről, tartalmáról közöl cikket. A cikk „A leleplezett szovjetsajtó" címmel sok érdekes adatot és megjegyzést tartalmaz. Érdemes vázlatosan végigtekinteni raj t a.

Tulajdonképen csak két moszkvai napilappal: az „Izvesztijá“-val (Hirek) és a „Pr/it- <tá“-val (Igazság) foglalkozik, de ez a két lap jellemző és mérvadó az egész szovjetsajtóra. Elöljáróban elég annyit megjegyezni, hogy már évekkel ezelőtt ismert volt Moszkvában egy gúnyos szójáték: „A „Hirek"-ben nincs semmi igazság, az ,,Igazság“-ban nincs senrmi. hir.“ ,,A szükreszabott lapterjedelmet

— írja a német újság a két szovjetorgánum - ról, — az ülésekről szóló végnélküli jelentések töltik ki, csakúgy, mint a háború előtt, pedig teljesen elegendő volna egy szónok beszédét közölni, mert a másik és a tiza.lik is ugyanazt ismétli... Szembeötlő, hogy igen kevés kép van az újságokban. Háborús kép egyáltalán nincsen, ehelyett hadgyakorlatokról közölnek felvételeket — köztük nem egyet a nőt mesterlövészekről — és unalmas csoportképeket iktatnak a szöveg közé.“ Ami * háborút és a háborús híreket illeti — olvassuk tovább, — német értelemben vett hadit tudósítás itt ismeretlen, a hivatalos közlemény igen rövid és homályos, és csak a legritkább esetben felel meg a valóságnak. ,.A külföldi híranyag, — folytatja tovább » német lap, — elsősorban a Reuter-jelentésekre támaszkodik és igy. moszkvai feldolgozásban még egyofdslubb és a valóságot méginkább eltorzítja.“ Azt is érdemes megemlíteni, hogy az angol hadijelentéseket nem közük a moszkvai lapok, nyilvánvalóan azért, mert ,,az angol szövetségesekről olyan kevés lelkesítő dolgot lehetne mondani, hogy egy valóságos helyzetkép esetleg nemkívánatos hatást váltana ki a szovjet,tömegekből“. A katonai kiegészítő jelentés és kommentár, ami a német lapoknak egyik jellegzetességét teszi, „a stov je (újságokban, néhány szerencsétlen ki- magyarázkodástól eltekintve^, teljesen hiányzik". Ebből is látható az az ég és föld különbség aközt, amit Szovjetoroszország alattvalóival közölni mer, és a között, amit minden középeurópai újság naponkénü kötelességének érez olvasóival szemben.

Miután ily módon nem lehetne megtölteni az újságot, igen gyakori jelenség a keleti bőbeszédűséggel szerkesztett tárca, amely egész oldalt vesz génybe, s amellyel — állapítja meg a ,,Deutsche Zeitung t'm Osiland"

— nemcsak „a pozitív politikai hiranyng hiányát palástolják, hauem eltakarják a negativ jeilegü híreket is“.

A kiállítás, kivitelezés siralmas. NemesAk azért, mert a két lap tartalmilag szinte szó- ról-széira egyezik, úgyhogy joggal kérdezhető: miért kell megjelennie mind a kettőnek, hanem azért is, mert a zsidó sajtóemberej. még annyi fáradságot, sem vesznek maguknak, hogy a hivatalos Tass-iigynókség által leadott címeket megváltoztassák, s igy ezeket a hét újság egy betű. eltérés nélkül átveszi. Ezzel is homlokegyenest ellenkezik az Európában általánosan elfogadott alnpelv, amely eze,rinţ még ha szó szerint veszünk is át egy eikket, legalább a címeket meg keil változtatni, nemcsak azért, bogy külsőleg eltérő legyen az esemény, hanem azért is, mert a kiilön- féleképen fogalmazott cím a különféle szellemi színvonalú olvasókhoz a maguk nyelvén tud szólni.

A hirdetési rovatról c/jak annyit mond a *Deutsche Zeitung Ún Oltland", hogy ez az amngy is szükreszabott rész már teljesen eltűnt a lapokból. Az európai sajtóban is megrövidült a hirdetési rovat terjedelme, s a csökkentett összterjedelemben, csak az, őt arányosan megillető helyet foglalhatja el. Mégis, ez fi. rovat mindenütt tükre maradt az élénk gazdasági és kulturális élelmek. A szovjet- sajtó hirdetési részének eltűnése azt is mutatja, hogy a népi élét gazdasági és kulturális megmozdulásait semmiféleképen nert lehet propagálni és hogy a háború és a bolsevista uralom minden effajta megmozdulást elfojtott.

Végül hirt kapunk a nagyság- cs a terje- óeiemkorlátozásról. .4 naponként egyszer megjelenő lapok terjedelme vem lehet több négy oldalnál. A nyersanyaghiány tehát gyorsan és erőteljesen éreztette hatását a szóvjet- sajtóbán, s ez a hatás a bábom további folyamán nemhogy gyengülni, hanem erősbödni fog.

Eladó háiheNfe*

Előnyös fizetési feltételek mellett Álmos, u 65. Értekezni Deák F.-u. 47. emelet ügyvéd irodábau

4

1942. SZEPTEMBER 25

Romániának ma nincs alkotmánya

Romdn törvényrendelet a Semmitoszék alkotmdnyvédő jogának

felfüggesztéséről

BUKAREST, szept, 24. (MTI) A Német Távirati Iroda közli:

A szerdán megjelent és az egész kormány által aláirt dekrétum-törvény újból megerősíti az egész törvényhozói hatalom cgybe- fogását Antoneficu tábornagy kezében. A törvény az uj alkotmány kihirdetéséig felfüggesztette a legfelsőbb állami törvényszéknek azt a jogát, hogy

Ítéletet mondhasson arról, megfelelnek-« az alkotmánynak a II. Károly-féle alkotmány hatályon kívül helyezése után hozott törvények, dekrétum-törvények és dekrétumok.

A kormánynak Antoneacu tábornagyhoz intézett Jelentése megállapítja, hogy

Romániának ma nincs alkotmánya és ennek megfelelően tárgytalanná vált a semmltőszéknek az a hatásköre is, hogy őrködjék a törvényhozás alkotmányos volta felett.

I Rákóczi f

I Szept 24, 25, 26 és 27-én 3.15, 1 * 5.15 és 7.15 órakor

1 Erdélyi kastély

ilmszlnház 1

1 Szept. 27-én d. e. 11 és 1 és fél 1 órakor MATINÉ

..Z“Af^»t9lovas

1 Hunyadi Sándor színmüve Mmen- B Fősz.: Pager Antal, Tasnády F. ■ Mária, Va‘zary Piri és Grenus Z.

1. részé. Monumentál's kalandor film. Fősz. • John Carol és Helen Christian. Ált. belépt d!j 66 fill.

I „Z“ A korbácsol «mbar li*lk rtus október 4-én ci3lelőtt 11 ta 1 és fél

árakor körül bomutatés-a

Egészségtelen tünet a polgári iskolák túlnépesedése s a nyolc* osztályos népiskolák gyenge , beiratási eredménye

Koíotsvár, Szept. 24. Bismarck mondta, hogy az 1870—71-es porosz-francia háborút

a német iskolamesterek nyerték meg. A kijelentés értelmezése szerint tehát egy nemzet népoktatásán áll, vagy bukik.

Kormánytényezőink régóta ezt az elvet vallják. A magyar oktatásügy vezetői KlQ- belsberg Kunótól kezdve azért vetették minden erejüket latba, hogy a költségvetés tanügyi kiadásait a honvédelmiekkel megfelelő arányú szintre emeljék.

Az alsófoku népoktatásban az egykori „rlemt iskola“ elnevezés meg az elmúlt tanévben véglegesen lekerült az épü'etek homlokzatáról, hogy a bővített tanterv szerint kiegészült általános ismeretközlésnek megfelelő „népiskola“ elnevezéssel cseréljék fel. Mert ezek az iskolák ma már valóban Jóval többet nyújtanak az alapismereteknél. Átfogó tudást adnak, befejezett ismeretközlést, aminek birtokában a nép továbbtanulni nsrti tudó fial Is kellőképpen megállhatják helyüket.

A nyolcosztályos népiskola feladatai

A hatosztályról nyolcosztályura növelt népiskola felső tagozata ennek az elgöndö*

lásnak fokozottabb kivitélére készült s különösen a mezőgazdaság és a különbőz ) iparágak utánpótlásának biztosítását tűzte ki céljául.

Az idei belratások most közzétett eredményei azonban döbbenetesen mulatnak rá arra a szakadékra, mely a kormánytényezők elképzelése és társadalmi felfogása között mutatkozik.

Csak nemrégiben ismertettük az uj tanévet megkezdő 17 kolozsvári középiskola behatási adatait, amelyekből kiderül, hogy a majdnem 4000 főre menő ko’ozsvári közép- iskolás közül több mint 25 százalék az újonnan életrehivott fíu- és leány polgári középiskolákat járja, míg a 17 iskola egyetlen Ipari szakirányú középiskolájára mindössze 148 növendék, tehát a tanulóknak alig 4 százaléka jut.

E2 a fe'fogás ráveti árnyékát á népiskolai beiratkozásokra ts. A 3.1 kolozsvári népiskola 8800 eztdén beiratkozott növendéke ai'g egy-két százzal múlja felül a nmltévl létszámot, holott a kötelezővé tett két felső — V-lk és Vl-lk — osztá’yok bevezetésével legalább ezer növendék többlettel számoltak Ez a szám természetesen nem enyészett el nyomtalanul és éppen az előbb említett polgári iskolákban tala juk meg. Mintha a négy- osztályos polgári iskolák valami megbecsülhetetlen képesítést nyújtanának hallgatóiknak.

A csábító polgári iskola

Erről az egészségtelen ál'apotról a tanfelügyelői jelentés a következőkben szánról be a főigazgatóságnak:

„A népiskolák tanulóinak létszámát nagymértékben csökkentette az a körülmény, hogy a visszatért területen mutatkozó tiszt- viselőhiány megszüntetése végett kedvező lehetőségek adódtak a polgári iskola négy osztályának elvégzésével az elhelyezkedésre. Ezért magánúton, de a népiskola felsőbb osztályaiból is különbözetit téve feltűnő nagyszámban végzik a polgári iskolát. A kisebb tisztviselői pályákra való túlzott törekvés az ipari szakmákban jelentkezők számát károsan befolyásolja és annak szomorú következménye az ipariskolák egészségidén elnéptelenedése lesz.“

Ez a következmény bizonyos fokig már meg is valósult. Ipartestületünl: jelentése szerint Kolozsváron 23 olyan ipari szakma ván, amelyben egyáltalán nincsen tanonc. Ezeknek az ipari szakmáknak elhalása tehát teljes bizonyossággal bekövetkezik. De a többi szakmákban Is igen nagymérvű a tanonchiány. Városunkban és az ipartestület vidéki körzetében legalább 800 tanoneigény- lés van, amire nem akad jelentkező.

— Sajnos, társadalmunk nem ismeri — mondotta ezzel kapcsolatosan Kiss Károly tanügyi főtanácsos, vezető tanfelügyelő — hogy mire kell holnap készülnie. A legegészségesebb előképzés természetesen a nyolc- osztályos népiskola volna, mély becsületes magyar iparágaink toVábbvirágoztatásának is előfeltétele. Az uj beiratkozások emelkedése és süllyedése ezzel szemben városrészenként beszédesen igazolja azt az egészségtelen Irányú fejlődést, amelyet a felsza-: badult Erdély társadalma választott.

Amiről számszerű adatok beszélnek

A legjellemzőbb adatokat kiragadva megállapíthatjuk. hogy a Pap-utcai népiskolában — a bevezetett két uj osztály ellenére nyolcvanhárommal csökkent a beíratott tanulók létszáma, mely ezidén csupán 560 a tavalyi 623-al szemben. A Holthy Miklós-uti állami iskolában 96 a létszámcsökkenés. 1941-ben 541, 1942-ben 455. A Honvéd-utcában 20, a Magyar-utcai református népiskolában 50, a Berde Mózes-utcai unitárius népiskolában 27, a Kossuth Lajos-utcái magyar- nyelvű ágostai evangélikus népiskolában pedig 82.

Ezzel szemben örvendetes emelkedést mutat a Petöfi-utcai, Vasvári Pál-uti, Méhes- utl, Téglés-utl állami, a Hidelvei és Téglás- úti népiskolák tanulólétszáma. A növekedés iskolánként 21-töl 177-lg terjed.

A párhuzam tehát nyilvánvaló. A magyar Dépi erőkből táp'álkozó városrészek (Kidéivé, Hóstát ) ösztönösen átérzik a nagy idők szavát. Proletárt tálódott városrészeink lákói azonban az észszerű elgondolással Szeműén a polgártasödás csalóka fényköre után tájékozódnak.

* Kolozsvár thj. sz. kir. város közigazgatási bizottságának kisajátítási albizottsága. Szám: 987/1942. kb. A Mélies-Utca 97—99. szám alatti 3381/4. hrsz. alatti terület kisajátítása. Kolozsvár thj. sz. kir. város kérésére a m. kir. iparügyi miniszter ur 53.278/XV. 1042. szám alatt a Méhes-utca 97—99. sz. a. 3381/4. hrsz. területre a kisajátítási jogot az 1937 :VI. te. 12. §-ának (1) bekezdés a) és c) pontja alapján engedélyezte. A kisajátítandó terület Nagy György és felesége szül. Kiült Zsuzsanna kolozsvári, Méhes-utca 97—09. szám alatti lakosok tulajdona. A kisajátítási küldöttség az ügyben 1942 szeptember 30-án d. e. 12 órakor a helyszínen fog eljárni. Értesítem érdekelteket, hogy a kisajátítási terv és összeírás a városháza 35. sz. szobájában megtekinthető. Kolozsvár, 1942 szeptember 23. Dr. ln- Czédy-JpJcáütaa Ödön s, k. föispáa-eluök.

Színházi napló

Örömhírekkel van tele a kolozsvári Nemzeti Színház környéke. Ezek az örömhírek azonban ezúttal ldzárólag családi természetűek. Az egyes számú örömliir az, hogy Tompa Miklósnak, a színház kitűnő fiatal rendezőjének csütörtökön hajnalban kisfia született. Úgy az anya, mint a kisfiú tökéletesen egészségesek. A boldog szülőket számosán keresték fel szerencsekivánataikkal.

A másik szinházköriill családi esemény himenhlr. Keresztes Katalin és Bodó György, a kolozsvári Nemzeti Színház tagjai szombaton, szeptember 26-án délután hat órakor tartják esküvőjüket a Farkas-utcai református templomban.

*

Hatalmas sikert aratott a berlini Schiller Színházban» a „Csongor és Tünde", Vörösmarty Mihály drámai költeménye. A magyar remekmű Klein-Krautmann fordításában került színre, mig a színpadra alkalmazás és rendezés munkáját Németh Antal dr., a budapesti Nemzeti Színház igazgatója végezte. Az előadás kolozsvári vonatkozása az, hogy a német fővárosban bemutatott mii kísérőzenéjét, ami külön nagy sikert aratott. Farkas Ferenc, a kolozsvári Nemzeti Színház karigazgatója szerzetté. A szinpompás díszleteket és jelmezeket Pe- káry István, a római Teatre Regale del Opera magyar díszlettervezője készítette, A budapesti Nemzeti Színház tavaly magyar nyelven mutatta be a darabot. Berlinben nagy sikerrel. A németnyelvű előadás most ezt^a sikert is felülmúlta. A közönség szűnni nem akaró tapssal ünnepelte a magyar géniuszt s a pompás rendezést. A német sajtó igy ir a bemutató után: Mozarti grácia és shakespearei fensöbbség jel- ** lemzi ezt a nagy költői müvet. Németh Antal újabb megbecsülést szerzett német földön a magyar művelődésnek.“

*

A nagyváradi Szigligeti színház szeptember 30-án kezdi meg az évadját. Ebbfl az alkalomból érdekes vita indult meg a nagyváradi lapokban. Tabéry Géza és Daróezi Kiss Lajos hírlapírók ugyanis cikkben szólították fel az átállítás folytán jelentős Jövedelemre szert tett magyar kereskedőket és iparosokat, hogy fokozottabb mértékben támogassák a színházat. A kereskedők nyílt levelekben válaszolnak és panaszkodnak. Hivatkoznak arra, hogy nagy a verseny, kevés a jövedelem, továbbá, hogy éppen eleget támogatták a kisebbségi időkben a színházat. A vita egyelőre még folyik a sajtóban. Remélhetőleg az lesz az eredmény, hogy végül mégiscsak elegendő látogatója lesz a nagymulttl Szigligeti Színháznak.

*

Marosvásárhely és Nagyvárad után Debrecen is igényt tart a kolozsvári opera vendégszereplésére. Kolozsvár második zenei központtá való kiépülése tehát már kezd élő valósággá válni és*remélhetőleg be it tudja majd tölteni a neki szánt szerepet. *

A berlini Schiller Színház, ahol most mutatták be nagy sikerrel a Csongor és Tündét, európai körútra készülődik. Heinrich George, a nagy német színész, a színház főintendánsa nyilatkozatot állott az európai kőrútról s ezek szerint a körút állomás«. Budapest, Helsinki, Szófia és Bukarest. A kolozsvári Nemzeti Színház igazgatóságának közbe kellene járnia, hogy legalább egy estére megnyerje Kolozsvár számára is a nagyhírű német társulatot. A Budapest, Szófia, Bukarest közötti utón könnyen be lehetne iktatni az utiprogrammba Erdély fővárosát is.

*

Hrmeté Zacconi, az európai színjátszás nagy ijreg embere, $5 esztendős. Zacconi sók évtizedes színészi pályája alatt 3000 Szerepet játszott él. Olaszország és talán egész Európa legöregebb színésze még mindig nem vonult Vissza a színjátszástól, amire, ilyen magas korban, eddig legfeljebb Szentgyörgyi Istvánnál volt még példa. Legutóbb Párisban vendégszerepeit, ahol eljátszotta Sacha Guitry legújabb film jő* nek, a „Gróf Monte Öhristó"-nak Faria abbé szerepét. Zaccóni születésnapját pagg ünnepséggel ülte meg a- olasz színjátszás,

át

A Nemzeti Színház legközelebbi bemutatója felújítás: Vaszary „Boldoggá teszlek" ciinU bohózata. A darabot már az elmúlt évad végén előadták. Most Mihályit Béla igazgató, aki tavaly közel kétszázszor Játszotta ezt a darabot Budapesten, ujrarende*- te az előadást. Mihályi! szerepét, amit tavaly Kubányi György játszott, Borovszky veszi át, mivel Kubányi katonai szolgálatát teljesít.

JÓ ÁRU ÉS JÓ HIRDETÉS ALAPJA A Jó ÜZLETMENETNEK