Keleti Ujság, 1942. szeptember (25. évfolyam, 197-221. szám)
1942-09-23 / 215. szám
MCecmnUrsMa 4 1942. SZEP1EMBEU 23 Méltó módon emlékezik meg Kolozsvár Mátyás király születésének ötszázadik évfordulójáról * Á kolozsvári műcsarnokot a történelmi évfordulón akajdk átadni rendeltetésének A Magyar Tudományos Akadémia alapitó elnöke széki Teleki József, német-római szent birodalmi gróf, a későbbi erdélyi kormányzó mintegy száz esztendővel ezelőtt a Hunyadiakról megjelent hatalmas történelmi munkájában Írja le, hogy .. . akkortájt (t, i. 1443) egy nem nagy jelentőségű esemény történt Erdélyben Kolozsvárott, amely azonban később mégis igen nagy hatással lett hazánk sorsára. 1443. évi március 27-én született ugyanis Kolozsvárott Hunyadi János második fia, a későbbi Mátyás király. Heltal Gáspár is leírja kolozsvári krónikájában a nagyjelentőségű eseményt: „szillé pedig Erzsébet ezt a Mátyást Kolozsvárott, Erdélyben, mikoron Írnának Krisztus Urunknak születése után 1443. Böjt második hava (t. i. március) huszonhetedik napján reggel három órakort.“ Ennek a nevezetes történelmi eseménynek a jövő esztendőben 1943 március 27-én lesz az ötszázadik évfordulója, amelyet Kolozsvár, a nagy ft irály szülővárosa a rendkívüli időkhöz méltó szerénységgel, de a történelmi esemény nagyságához mért méltósággal kíván megülni. A város vezetősége arra gondol, hogy leg- elsösorban is nagyszabású alkotásokkal és nem múlandó ünnepségekkel teszi emlékezetessé ezt az évfordulót. Ezért szerepel a város tervei között legelsősorban Mátyás király szülőházának korszerű átalakítása. Ezekkel a munkálatokkal már meg is bízták Kés Károly jeles építészt. Az átalakítás a Műemlék Országos Bizottságának az ellenőrzése mellett folyik. Kós Károly nyilatkozata szerint az épület jelenlegi külseje stílustalan. Ezt teljesen korhű alakban állítják helyre. A tervek szerint a házat március 27-én adják át rendeltetésének s az épületből Hunyadi Muzeum lesz. A munkát akkorára ugyan még nem fejezik be, mert igen sok az átalakítani való. Mátyás király kolozsvári szülőháza a XV. század negyvenes éveiben épült. 1442-ben fejezték be építkezését, vagyis röviddel a nagy király megszületése előtt. Mátyás király édesanyja éppen átutazóban volt a Szilágyságból Szeged, illetve Nándorfejérvár felé, amikor az örvendetes esemény bekövetkezett. Mátyás király életében igen kedvelte kolozsvári szülőházát, amely egy jómódú szőlőbirtokos tulajdona volt. Kiváltságokkal látta el és adóelengedésben részesítette. Az erdély' fejedelmek Is igen nagy kegyelettel vigyáztak a házra. A zentai csata után, hogy a császáriak Erdélyre is rátették kezüket, az akkori német világban nem igen ügyeltek a házra, hanem hivatalt rendeztek be benne. Ferdinand császár alatt sikerült aztán any- nyit elérni, hogy a hivatalt ott beszüntették. A mult század nyolcvanas éveiben ismét katonai kórháznak rendezték be a városi tanács minden tiltakozása ellenére. Ferenc József kolozsvári látogatása alkalmával méltányolta a kolozsváriak panaszát és megtiltotta a háznak ilyen célokra való igénybevételét, sőt nagyobb összeget adományozott a háznak emléktáblával való megjelölésére, ami ünnepélyes keretek között meg is történt. Az épület nevezetességét az idegen megszállás alatt is büszkén hirdette a stílusos bronztábla. Ez a nemes hajlék most végre hosszú idő után visszakapja régi, korszerű patináját és eltűnnek róla a nagy hozzánemértéssel és stilustalansággal rátapasztott restaurálások. Mátyás király szülőháza, benne a Hunyadi-kor emlékeit felölelő történelmi relikviákkal Mátyás király születésének 500 évfordulójától kezdve igy a magyhr nemzet szent zarándokhelye lesz, ahová minden lelkes magyar örömmel jár majd el, hogy a régi dicsőség fényénél merítsen erőt. A másik nagyszabású ünnepi alkotás, amellyel Kolozsvár városa emlékezetessé akarja tenni a nagy történelmi évfordulót, a kolozsvári műcsarnok, amelyet szintén 1943 március 27-én akarnak átadni renaelte- tésének. Nagy humanista uralkodónk müvcszetsze- retetét és tanulmányszomját kívánja a város ezzel az intézményével kifejezésre juttatni és továbbvinni a további századok: a, hogy az erdélyi magyar kultúra szebbnél- szebb alkotásokkal diszitse fel falait. A hálás utókor ne:n áldozhat szebben és bensőségesebben a nagy uralkodó em' ékének, mintha az uj épületben hajlékot ad Erdély művészeti életének. Valamennyien meg vagyunk győződve arról, hogy az illetékes tényezők együttműködésével könnyű szerrel elő lehet teremteni azt az összeget, ami a már épü'ő intézmény gyors befejezéséhez és berendezéséhez szükséges. A kormányzatnak teljes erővel támogatnia kell Kolozsvár városát ebben a rendkívül nemes tevékenységében, amellyel Mátyás király emlékezetét örökletessé akarja tenni. Mátyás király mindannyiunké, szü'etésének 500. évfordulója megünneplésében az egész magyar nemzet részt kér. Valamennyien úgy érezzük, hogy Kolozsvár városa a legkitűnőbb módon ragadta meg az emlékezés módját, a legnagyszerűbb gondolatot termelte ki Mátyás király emlékezetének megörökítésére. Kolozsvár városa nemhiába hét Erdély fővárosa, mindig tudott áldozni nemesen a magyar kultúráért és az erdélyi szellemi élet fejlődéséért. Ezt látjuk ma is. Ezek a problémák azonban országos problémák. Mátyás király nemcsak Kolozsvárnak, hanem az országnak is egyik legnagyobb szülötte. Szent emlékének megörökítésére sok még a teendőnk. Az ország székesfővárosában például még mindig nincs megfelelő szobra, de azért az egész ország, a nemzet egyetemességének kötelessége, hogy az említett intézmények megalkotásában Kolozsvár városa mellé álljon és őt teljes anyagi és szellemi erejével támogassa. A művészet, a magyar nemzeti művészet a nemzeti géniusznak egyik legnagyobb formáló eszköze. Ennek akar Kolozsvár városa díszes hajlékot emelni. Még Mátyás király emlékének parancsoló kötelezettsége nélkül is nemzeti kötelességünk volna ennek érdekében á,ldoza tokát hozni. Mennyivel inkább fennáll ez ebben az esetben. Bizunk a nemzet kiválóságában és reméljük, hogy Kolozsvár intézményeit a nemzet jóvoltából 1943 március 27-én teljes fényükben és pompájukban adják át rendeltetésüknek. A budai Hollós Mátyás Társaság már régebben nagyszabású tervet dolgozott ki Mátyás király születésének méltó keretek között való megünneplésére. A Hollós Mátyás Társaság is a mai rendkívüli viszonyokra való tekintettel maradandó alkotásokkal kívánná emlékezetessé tenni a nagyjelentőségű történelmi évfordulót. A magyar királyi korI mányhoa intézett előterjesztésében többek között a következőket kéri: Készíttessen a kormányzat Mátyás király emlékezetére emlékbélyegeket, pénzeken, bélyegeken szerepeltesse Mátyás király arcképét és életéből vett jeleneteket. Javasolta a Társaság azt is, hogy Mátyás király születésének 500. évfordulója alkalmából állítsák vissza az ország fővárosának neveként az őst magyar Buda nevet, amelyet éppen a nagy király tett európai hírűvé és amely név alatt az ország fővárosa történelmünk legszebb korszakaiban annyi dicsőséget, fényt és pompát ért meg. A mai kettős névből az oda csak 1872-be-' beszúrt idegen eredetű és csúnya hangzású és a legtöbb Idegen nyelvben dögvészt, nyavalyát vagy pestist jelentő „pest“ névnek az elhagyásával ezt könnyűszerrel el lehetne érni. Végül kérelmezte a Társaság azt is, hogy tegyen a kormány kezdeményezést abban az irányban, — amit egyébként már több törvényhatóság feliratban is sürgetett a törvényhozásnál — hogy Mátyás király születésének 500. évfordulója alkalmából állítsák fel hatalmas lovasszobrát a budai várpalota előtti parkban, ahol ma Savoyai Eugen zentai szobra áll. Ez a szobor most már eredeti helyére, Zenta város főterére kerülhet. Nemcsak Kolozsvár, hanem az összes többi magyar városok is készülnek a nevezetes jubileum megünneplésére. A Magyar Városok Országos Szövetsége köriratban fordult a vidéki polgármesterekhez és kérte őket, kutassák ki, mikor járt falaik között Mátyás király és az évforduló napján emléktáblával jelöljék meg a házat, ahol megfordult, a meglévő emléktáblákat pedig egyszerűbb ünnepség keretében koszoruzzák meg. Néhány hónap múlva tehát az egész magyar nemzet fenkölt lélekkel emlékezik egyik legnagyobb fia, leghatalmasabb nemzeti királyának Jubileumáról és lélekben ott lesz Kolozsvárott, ahol a tervek szerint az államfő helyezi el az egész ünneplő magyar nemzet koszorúját Mátyás király kolozsvári lovasszobrára. SZfcLL SANBOK DK. >1 Örvendetesen javul az és a takarékossági adómorál érzék Kecskemét, szeptember 22. (MTI) Szász Lajos dr. titkos tanácsos, pénzügyi államtitkár, Kecskemét országgyűlési képviselője vasárnap résztvett a MSP kecskeméti szervezetének ülésén és ott beszédet mondott. Az időszerű gazdasági kérdéseket sorravéve örömmel mutatott rá az adómorál javulására. Az adófizetési készség oly erősen nyilvánul meg, hogy az szinte példa nélkül áll. A kivetett adók ma száz százalékig befolynak. A másik kedvező jelenség, hogy' nagyon kezdik thezaurálni a pénzt. Ma 500 millió pengőre lehet becsülni a thezaurált pénzt, ez azonban hiba is. Ez a felesleg némileg káros hatású is. mert inflációs látszatot kelt. Ez a pénz úgy szolgálná a közérdéket és az egyéni érdeket egyaránt, ha thezaurálás helyett pénzintézetekbe kerülne. Nagyszabású tekéző-vaisenyt rendez honvédéin'« javara a Wesselényi Lövész Egyesület Kolozsvár, szeptember 22. A Wesselényi Lövész Egyesület az Erdélyi Tekéző Alszö- vetség támogatásával nagyszabású tekézö- versenyt rendez s annak tiszta jövedelmét a harctéren küzdő honvédeink téliruha-akció- jára kívánja fordítani. A nemes célra való tekintettel az Egyesület felkéri mind az Ertasz kötelékébe tartozó, mind a kívülálló egyesületeket, asztaltársaságokat, úgyszintén valamennyi társadalmi egyesületet és azokat, akik a tekesport iránt érdeklődnek, hogy minél nagyobb számban vegyenek részt ezen a versenyen, amelynek jövedelméből messze földön küzdő véreink szenvedéseit próbáljuk némiképp enyhíteni. A versenyt az Ertasz szabályai szerint, a következőképpen tartják meg: 1. Csapat és egyéni verseny. (Egy csapat négy emberből áll.) 2. A verseny 10 dobás telibe (minden dobás után állítva) és 10 dobás tarolásra (egyfolytában) 9 bábra. A 20 dobás összege adja a végeredményt. 3. A verseny helye a Wesselényi L. E. megjavított, uj golyókkal és bábokkal felszerelt kettős pályája, amely a versenyzőknek a benevezési dijakon kívül teljesen díjtalanul áll rendelkezésre, éspedig a kezdéstől kezdve minden héten három nap: vasárnap reggel 9-töl este 12-ig, hétfőn 6-tól 12-ig, csütörtökön 6—12-ig. A versenyeket két csoportban bonyolítják le. Az I. csoport az Ertasz által elismert szövetségi egyesületek, asztaltársaságok, baráti körök stb. és egyének, akiket az Ertasz egyesület még nem igazolt le. 5. Egyesület több négyes csoportot is benevezhet a versenyre, de csak ugyanabba az osztályba. amelybe tartozik. 6. Minden csapat az első ledobáson kivül, ha akar, még ötször ismételhet, tehát összesen hatszor dobhat. Az első ismétlésnél minden csapat egy játékost cserélhet, de csak olyan játékossal, aki még a versenyen nem szerepelt. További ismétlésnek helye nincs. Egyének a versenyben tízszer ismételhetnek. 7. A verseny mindenben a Matesz és Ertasz szabályai szerint folyik le. Olyan játékosok, akik az Ertász valamelyik egyesületének a tagjai, csak saját egyesületükben szerepelhetnek. 8. A verseny szeptember 28-án, vasárnap reggel 9 órakor kezdődik. Benevezési határidő: szeptember 25 Benevezni lehet a Wesselényi Lövész Egyesületnél (Unió-utca 12 sz.) 8-tól 2-ig (távbeszélő: 24—02), vagy az Ertász titkárságánál délután 6—7 óra között (Szentegy- ház-utca 33 sz.) 9. Benevezési dij csapatok részére 4 P, ismétlés 2.80 P. Egyéneknek 1 P, ismétlés 0.80 P. Az I. csapat részére egy serleg, a n.— IV. csapat részére emlék-plakett a dij, azonkívül négy egyéni V.—IX. emlékérem. A II. csoport I.—III. csapáta emlék-plakettet kap, azonkívül nyolc egyéni emlékérmet osztanak ki. A verseny lezárásának idejét a verseny- intézöság a benevezés megtörténte után állapítja meg. JÓ ÁRU ÉS JÓ HIRDETÉS ALAPJA A JÓ ÜZLETMENETNEK Színházi napló Kolozsváron az úgynevezett „szinhAiba-- járó“ rétegen ki\iil van egy másik csoportja is a közönségnek, amely elsősorban a zenei események iránt érdeklődik. Sokan vannak, akiket ott láthatunk minden hangversenyen és operaelőadáson. U-cknek a zenerajongóknak a Nemzeti Színház most külön operabérletet állított be, minthogy ennek a kísérletképpen bevezetett bérletrendszernek már az elmúlt évben is igen nagy sikere volt. Az újításnak a közönség zenei nevelése szempontjából rendkívüli jelentősége van. ■* Tárgyalások folynak a színház vezetősége és Yenczel Antal országgyűlési képviselő között munkáselőadásók szervezésére is. A kolozsvári munkásság legnagyobb része — mint ismeretes — nincsen olyan anyagi helyzetben, hogy rendszeresen látogathassa a színház előadásait. A munkáselőadásók kiküszöbölik ezt a nehézséget s megfelelően összeállított műsorral igyekeznek majd szolgálni a munkásság művelődését. Az ilyen előadások résztvevői földszinten 25, erkélyen 50 százalékos engedményt kapnak. A tavalyi munkás- előadások tapasztalatai nyomán remélni lehet, hogy a siker az idén sem marad el. * Fülöp Sándor, a kolozsvári Nemzeti Színház tehetséges operett-rendezője, akinek tavaly néhány daljáték rendezésével igpn nagy sikere volt, Budapesten járt, s megnézett több uj operettet. A látottak alapján, néhányat megvásárol majd előadásra a kolozsvári színház, bogy ilyen módon kielégítse a könnyebb müf jókat kedvelők igényeit, * A Nemzeti Színház igazgatósága érintkezésbe lépett Meissner Theodorral, a nagy német rendezővel s .felkérte, hogy rendezzen egy német klasszikus előadást Kolozsváron. Meissner tavaly rendkívüli sikert aratott a budapesti Nemzeti Színházban s remélhetőleg nem utasítja vissza a kolozsvári ajánlatot sem. Ez azonban elsősorban elfoglaltságától függ. A színház vezetősége Schiller „Teli Vilmos“-át szeretné Meissnerrel rendeztetnr ţ Amennyiben sikerül az időpontokat összeegyeztetni, a kolozsvári közönség teljesen hiteles szinpadi formában láthatná a remekművet s ezenkívül Ízelítőt kapna a legújabb német szinpadi törekvésekből is. * A színház, ten bevette az idei évadban egy Pirandello darab bemutatását. Kolozsváron, a világsikert aratott „Hat szerep keres egy szerzőt“ óta a közönség nem láthatta a nagy olasz drámaíró egyetlen müvét sem. Pillanatnyilag még nincsen döntés arról, hogy melyik Pirandello-darabot választják, de színházi körökben máris hire terjedt annak, hogy Heszke Béla, a kitűnő fiatal iró és műfordító nemrégiben fejezte Pirandello egyik legérdekesebb darabjának fordítását s a darabot most lektb- rizálják. Heszke Béla különben az elmúlt évben a Madách színház részére fordított egy francia darabot, A bemutató r.tán a pesti lapok nagy elismeréssel Írtak a fordításról. Heszke Béla, most a Pira::de!lo- darab lefordítása után ismét az egyik fővárosi szinház megbízásából dolgozik egy francia darab fordításán. * Sallai Kornéliával, a kolozsvári Nemzeti Szinház tehetséges fiatal színésznőjével tárgyalásokat kezdett az egyik budapesti film- gyártó-cég. amely egy rövid film főszerepét akarja rábízni. A napokban távbeszélőn keresztül hosszú, tárgyalást bonyolítottak le s amennyiben a szerződést, megkötik, még októberben megcsinálják a felvételeket. * „Al-légvédelmi riadó“ volt néhány nappal ezelőtt a kolozsvári Nemzeti Színház egyik előadása alatt. Villanyszerelő munkások bizonyos munkálatokat végeztek a szinház épületében s ennek következtében néhány percre kialudt a villany. A közönség azt hitte, hogy légiriadó van és teljes fegyelmezettséggel ki akart vonulni a kijelölt óvóhelyekre, sőt maguk a szinészek is elfoglalták helyeiket az óvóhelyen Ekkor derült ki, hogy- légiriadóról szó sincs A lámpák ismét kigyultak s az előadást nyugodtan folytatták. A színházi légiriadó tehát tényleg csak „szinház“ volt. Többmillió frank kdrf okozott a fűz egy épülő francia villamostelepen Vichy, szeptember 22. (MTI) A Német Távirati Iroda jelenti: A Paris—Lyon—Marseille között most épülő vilamos telepberendezésben tűz keletkezett. A kár többmillió frank. V
