Keleti Ujság, 1942. szeptember (25. évfolyam, 197-221. szám)
1942-09-20 / 213. szám
s 1942. SZEPTEMBER 20 Elindult bárom kis bafó... Ebben a hónapban, Kisasszony napján volt négyszázötven éve annak, hogy Kolombus elindult történelmi útjára... A tenger aránylóén kék tükrébe lila árnyalatokat kevert az alkonyat s a pálmák karcsú legyezői között izgága ujjal matatott a szél. A sziget, amely smaragdzölden ugrott ki az Óceánból, még tlkkadtan pihent a déli forróság után s alig vette észre a nyugati láthatárban elmerülő három vitorlát, amelyeket lassan elnyelt a pára és a viz. 1492-öt Írtak ekkor. Keleten a félhold roppant árnyéka vetődött az európai horizontra e az idők méhében megérett már Mohács. Itt nyugaton, Herkules oszlopain túl, azonban még sütött a nap. Spanyolország trónján Katolikus Ferdinánd ült s az arab világ s vele együtt a mohamedán kultúra csatát- vesztve adta fel végvárát: Granadát. A három kis hajó pedig ebből az erjedő, messzetekintő Hispániából suhant a végtelen vizen át messzi roppant tengerekre... 450 esztendővel ezelőtt... A vezérhajón, amely Szűz Mária nevét viselte, magashomloku őszülöhaju férfi hajolt egy térkép fölé. Tarkára festett, kézzel rajzolt lap volt, a térképkészítője személyesen rajzolta a hajónak. Pozzo Toscanelllnek hívták a kartográfust s nevét korának minden tudósa ismerte. A térképre hajló homlok alól két izzóteklntetü szem parázslott, sima tükrén olykor ráncok szaladtak át. Nem csoda, hiszen a három hajó rettentő bizonytalanságnak — lelketölő kétségnek vágott neki. A tudós Toscanelll térképén is ez állott az Európától nyugatra elterülő hatalmas kékségen: Nem tadunk arról, hogy a szigeteken (Kanári) túl emberiakta országok lennének, a szabad hajózás ebben az Irányban lehetetlen, mert köd állja el a tengerész útját. A világtérkép pedig, amelyet Fra Mauro rajzolt 1459-ben nyugaton Izland, keleten Ceylon szigetével zárult. A kép, amelyet Afrika nyugati partjain túl elterülő Óceánról vázolt föl, még vigasztalanabb: „Ezektől a szigetektől nem messze kezdődik a sötétség országa, amely ezen a fokon túl (Afrika nyugati csücske) megőrjíti a hajósokat. A három kis hajós mégis elindult az utón, bár kapitány és legényáég egyaránt tisztában voltak a kockázattal. A vezérhajó kapitánya Colon Cristobal nap-nap után aggódva fürkészte a láthatárt, ahol a fűszerekben gazdag Indiának kellett volr.a feltűnnie. Mert India volt a cél, a Jóillatu fűszerek hazája, az aranyország, Zipangau, amelyet csak igy, nyugat felől lehetett akkor elérni, hiszen a szultán birodalma féltékenyen őrizte az odavezető szárazföldi utat. Ki volt ez a férfi, aki hallatlan merészséggel szállt szembe a sötétség tengerével s aki a képzelt India helyett uj világrészszel Amerikával gyarapitotta az akkor ismert világ határait? Tudós volt? Nem. Elméleti tudása megfelelt egy jólképzett hajóskapitány szakismereteinek, de azt meg nem haladta. Kalandor volt, aranyra éhes hidalgó? Ez is, hiszen naplójában, amely másolatban maradt reánk, Így vélekedik a sárga ércről: „a legértékesebb anyag, mert még a purga tóriumból is kl lebet váltani vele a lelkeket,* Egyéniség volt, lángelme, aki felismerte ez utat, amelyet követni kell. Életéről mégis oly keveset tudunk, hogy arcképét is csak vázlatosan rajzolhatjuk meg. Itália szülötte voit. A genovai Colombo családnak sarja. A Földközi-tenger e forgalmas kikötővárosában töltötte el gyermekéveit s a házon, amelyben nevelkedett, ma emléktábla hirdeti nevét... Iskolába ját, majd takácsmesterséget tanul, aztán szerelmese lesz a tengernek a a végtelen viz hívó szavának, nem tud el- lentáltni. Eleinte aprócska teherhajóva! járja az Aegeis sziget-labirintusát. Később megnősül, jobb anyagi viszonyok közé kerül s bejárja az Északi tengert, majd az angol partokat. Közben matematikát, földrajzot és asztronómiát tanul. Talán ekkor villan át rajta a gondolat nyugatról érni el Indiát, az óceánon keresztül. Az eszme nem hagyja nyugodni s kétségek között hánykolódva kér tanácsot Toecanellitől. A firenzei tudós hosz- szu levélben válaszol neki. Többek közölt ezeket Írja: „Ez a levél megmutatja azt az egész világot, amely Nyugat és India kezdete között van. Belerajzoltam, saját kezűleg, azokat a szigeteket és helyeket, amelyeket útközben lehet találni s amelyeken menedéket találhatnak a hajók, ha ellenszél vagy egyéb baj miatt nem mehetnek tovább. Nem lesz ön meglepetve, ha Nyugatnak nevezem a fűszerek hazáját, bár azt mi mindég Keletnek szoktuk nevezni, mert azok, akik a tengeren Nyugat felé vitorláznak, elérik ugyanazon helyeket, amelyeket Kelet felé szárazföldi utón lehet elérni.* Szinte érthetetlen azonban, hogy a máskülönben pontos tudós mennyire tévedett a távolságok megítélésénél. Szerinte a Kanári- szigetek és Japán között a távolság nem lehet több mint 90 hosszúsági fok, vagyis, a Kanári szigeteknek megfelelő szélességi körön hozzávetőlegesen 8660 km. A valóságban ez a távolság közel 24.000 km. Mégis ez a hatalmas tévedés nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a három kis hajó elinduljon viszontagságos útjára. Bátran feltehetjük ugyanis a kérdést, vájjon a különben oly vakmerő Kolumbus neki mert volna vágni ennek a 24.000 kilométernek csupán a szelek szárnyára és az.ostoba véletlenre számítva ? Egészen a legújabb időkig azt hitték, hogy ennek a sokat jelentő Toscanelli térképnek csupán másolata maradt reánk az úgynevezett „Beheim-féle glóbuszon“. Csupán 20 esztendeje annak, hogy az olasz Sebastiano Crino professzor megtalálta a firenzei tudós eredeti térképét a Casteltani Altafronte család könyvtárában. Kolumbus először n. János portugál királyhoz fordul támogatásért, majd Genovához, aztán a rivális Velencéhez. Mindenütt kétkedő fejcsóválás a válasz. Levélben keresi fel az angol, majd a francia királyt is, de egyiküket sem tudja megnyerni pártfogójának. 1486-ban Madridba utazik s Ferdinánd támogatását kéri. A királynak, de különösen feleségének Izabellának tetszik a vakmerő terv. Csak az összehívott tudósok ankétja minösiti elhatározását képtelenségnek. Granada eleste után Izabella udvarába hívja Kolumbust s hajlandónak mutatkozik öt támogatni. Csakhogy a nagyratörö hajós most már úgy érzi, feltételeket Is szabhat. Feltételei pedig súlyosak. Admirálist cim, a meghódított területek alklrályi tisztsége, a Jövedelem 10 százaléka. A királynő teljesit- hetetlennek tartja őket s Kolumbus sértődötten távozik. Már tiz kilométerre volt a meghódított Granadától, amikor utoléri a királynő futárja s visszahívja öt az udvarba. A kincstárnoknak Luis de Santangel-nek keze volt a dologban, aki időközben hirül vette, hogy a portugáloknak sikerült megkerülni Afrikát s igy tengeren át megközelíteni a fűszerek hazáját. A habozásra nem volt idő. Kolumbns megkapja az expedíció felszerelésére szükséges összeget s ezzel élete belekapcsolódik egy megszülető, expanzív politikát folytató birodalom programjába. Ortega y Gasset, a spanyol irodalom esz- széistája állapítja meg a „Gerinctelen Spanyolország“ c. könyvében, hogy a nagy uralkodók munkaterve, programja, a „király- gondolat“ az, amely mindent elsöprő erővel fogja össze az eszmék sokszor örvénylő áradatát. Ilyen „királygondolat“ volt Kolumbus támogatása is, királyi gondolat, amely alig néhány évtized múlva sárga arannyal és aranynál is értékesebb árukkal töltötte meg az öblöshasu karavellákat. A három kis hajó, amely Palos kikötőjéből indult el kalandos útjára, mai szemmel nézve bizony aprócska kis jószág volt, hiszen a vezérhajó, a „Santa Maria“ sem v *lf több 280 tonnánál. Nem szabad azonban mai szemmel nézni a három hajót és legénységét. André Maurols „Kolumbus Kastól Igazi kalandja** c. könyvében rámutat arra, hogy a kor fogalmai szerint, a három hajó kitünően felszerelt jószág volt, a három kapitány pedig, Kolumbus és a két Pinzon- testvér Hispánia legképzettebb hajósai. A legénység nagyrésze Is önként jelentkezőkből állott. Mégis, csupán ebből a tényből kiindulva, nem adhatunk igazat André Maurols- nak, aki a fölfedezést demokratikus vállalkozásnak nevezi, ezeket Írva: „A felfedezés lényegében nemzeti és népi munka volt, mert a nép vett benne részt, saját akaratából, anélkül, hogy a rendes sorozás! módszerhez, kötelező katonai és tengerészeti szolgálathoz kellett volna folyamodni.“ Több mint kéthónapi bolyongás után érik el San Salvador szigetét s ezzel Amerika felfedezése véglegesen Kolumbus nevéhez fűződik. A történeti hűség és tudományos tárg'/i- lagosság azonban úgy kivánja, hogy a 459 éves évforduló alkalmával se hallgassuk el azt, hogy Eszak-Amerika szárazföldjét először viking hajósok érték el Krisztus ntán 1000-ben. A tengerek vakmerő kalózai voltak ezek a rőthaju, hangosszavu 6’iások akik karcsú hajóikon eljutottak Tzlandba, majd Grönlandba. Egyik királyuknak. Vörös Eriknek flát, Leifet, óriás vihar üzl nyugatra s a halálraszánt hajósok előtt egyszerre csak feltűnnek Labrador sziklás partjai. 1003-at Írnak, amikor viking expedíció indul az uj föld felkutatására. Száznegyven kivándorló száll partra a fiatal Thorfinn vezetésével. Labradort a „Kövek földjé“-ne-í, Hellulandnak, Uj Fouiidlandet az „Erdők földjé“-nek, Marklandnak nevezik el. A ki vándorló telepesek között akadt egy halig-i- tag, kószálni szerető ember, akit „turk“-na,i említenek a följegyzések. Minthogy ezidö“”! bennünket, magyarokat előszeretettel nevez- gettek még turkoknak, feltehető, hogy melyik halanUkcreső honfi társunk tévednetett a messze útra Induló skandinávok közé. Arról is beszámol a krónika, hogy ez a turk magányos sétáiról különös, édes bogyóval tért egyszer vissza. Úgy mutogatta az ámuló skandinávoknak a szőlőt, amelyből az általuk is ismert bor készül. A földet, mely az édes gyümölcsöt termette, el is nevez* Vt „Vinland*‘-nak, amit magyarul Bor-földni*, „Borviránynak“ nevezhetnénk. Az indiánokkal való összetűzések, sajnos, megtizedelték a kis csapatot s a vikingek kénytelenek voltak e’hagym az újonnan felfedezett földet. Feledésbe merült a kő, fa és bor országa s közel ötszáz esztendeig kellett várnia újbóli felfedezésére. Csak a harcosok vitézségét megörökítő feliratos kövek, a rónák bizonyítják a nagyszerű utak történetét. ( Kolombus felfedezése az Atlanti óceánt állította a világ érdeklődésének középpont- ( jába s történelem szintere is lassan ide tolódott át a Földközi-tenger szűknek bizonyult keretei közül. Kolumbus fedezte fel az uj világrészt, de a roppant földrész igazi meghódítása a Fare West legendáshírű pionírjai-1 nak nevéhez fűződik. Ezek voltak Amerika; igazi fölfedező! s ezeket a hősöket állítják i ma példaképül az elkorcsosuló amerikai ifjúság elé. Négyszáz éve annak, hogy a fehér ember elindult hóditóutjára az Újvilág felé s most, a fegyverek zajában is meg kell állnunk egy pillanatra -—. ... emlékezni. Ifj. XANTUS JANOS dr. Színház után a „FÉSZEK“ bárban találkozunk Bombabiztos óvóhely! 15.-tői változott világvárosi műsor. Intim hangulat! Balo^k'Lammert lánrjazz Szolid árak ! Deák F. •n> 53. I Reményik Sándor nevét fogja viselni az uj kolozsvári magyar evangélikus iskola fl küzdelmes kisebbségi években a halhatatlan költő egyik örökbecsű verse sarkalta kitartásra az egyházat Kolozsvár, szept. 19. A Mátyás király-tér sarkán áll félezer esztendő óta őrséget, barokk és empire díszében a luteránus egyház temploma. A templomnak évszázados ódon, súlyos kövei is a mult itt maradt tanúi s igazoló! olyan magyar igazságoknak, amelyeket elleneink rosszindulata annyiszor letagadni próbálkozott. A lélek hajléka őrzője és igazolója a magyar lélek csodálatos erejének Is. A lőcsei Liedeniann Marton leikéből szikráz» hit tettekre tüzelő prédikációinak hatására hordták össze a hivek a köveket s emelték Isten dicséretére ezt a megszentelt hajlékot. Liedemann ugyan német volt s lelkében a legmagasabb fokú német kultúrát, Kant filozófiai s Pestalozzi pedagógiai tanításait hordozta s mégis a magyar kultúrának volt fáradhatatlan s törhetetlen harcosa. Németül gondolkozott s magyarul cselekedett, mert magyarul érzett. Es Liedemanntól végig sorjában következnek európai vonatkozásban is a tudományos életben értékeket jelentő nagy nevek, akik mind-mind származásra németek, de életűk értelme s lényege magyar volt. Hogyan érthetné meg tőlünk idegen ezeket a szent csodákat, a magyar lélek erejének nagy misztériumát? A Bach-korszak magyarravadászó Idején felállt a kolozsvári luteránus templom szószékére egy németszármazásu pap és magyarul hirdette az igét s magyarul könyör- gött az egek Urához védelemért!... Heltal Gáspár németnek született s a legszebb magyar nyelven irt és tanított!... A német luteránusok magyarrá változtatták templomaikat és iskoláikat és a született magyarok elküldötték hozzájuk gyermekeiket, hogy megtanítsák őket németül beszélni. Hát megérthetik a mi gyűlölködő ellenségeink ezt a csodát? Régi patrícius kolozsvári otthonokat keressetek föl s láthattok a vastag ódon falakon egy jóságos mosolyu urat, akiről ha kérdezősködtök, azt fogják mondani: — Hát nem ismeri ? Schuszter István bácsit, a tanitót? Minden családban családtag, mindenütt a legszeretettebb s megbecsültebb, mert ö volt, aki nevelt és tanított, annyi sok éven át a régi Kolozsváron, a kilencvenes években, — mondja Járosi Andor föesperes, a luteránus egyház és Iskolák ügyeinek jelenlegi vezetője. — A felszabadulás után alakultak egy- házjogilag újra — folytatja Járosi főesperes tájékoztatását — az erdélyi magyar evangélikusok, egyházközségei. Hatezer s a szórványokat Is beleszámítva közel hétezer lelket számlál az Északerdélyben élő magyar evangélikusok gyülekezete. A kolozsvári a legnépesebb. Szellemben a régi nagy elődöknek ereje és törekvése tölti be egyházunkat. Lelkészeink többsége dunántúli s északmagyarországi származásúak voltak. legkiválóbb leüti pásztorunk: Hientz György segesvári szász származása volt, a azonban ő adott az egyháznak magyar jelleget. A hivek kezdetben, századokkal ezelőtt ide letelepedett német Iparos és tisztviselő családik voltak. összeházasodás folytán ezek a régi családok elmagyaro- sodtak. Soha erőszakos magyarosításról szó sem volt, hiszen az 1700-as évektől fennálló Iskolánkban mindig németül tanítottak. A magyar intelligencia felekezeti különbség nélkül küldte gyermekeit németszóra iskolánkba. Jelenleg is minden felekezelbdl vannak tanítványaink. Tanítóinkat, Delly- Szabó Gézát, a kiváló muzsikust és tanitót az egész város ismeri és szereti. Kárpáti Emil s az anyaországból ide helyezett Stelzer Hilda, régi kipróbált s hű munkásai a magyar kultúrának. A már említett s rég elhunyt Schuszter bácsiról meg kell még említsem azt, hogy ö volt az első, aki iskolai természetrajzi múzeumot létesített, nagy. természettudós és kutató volt, s munkásságát a magyar minisztérium elismeréssel honorálta. A románok eltiltották a magyar nyelv tanítását. Nagy költőnk, Reményik Sándor — akinek emlékét örökre azzal szándékozunk megőrizni, hogy felépítendő uj Iskolánkat az ő nevéről nevezzük el —j örökszép versében, melynek refrainja: „Ne hagyjátok a templomot, a templomot s az Iskolát!** abban a sivár s küzdelmes korszakban Irta ezt a versét és tüzével sarkalt a harcra. Sajnos, csak annyi eredményt érhettünk el, hogy hetenként egy órát taníthattunk — magyarul is! Ez az egy óra a valóságban azonban sokkal több Ideig tartott, mint más közönséges tanóra. S a tények igazolják, hogy tanítványaink megtanultak magyarul olvasni és Imi, de ami a légióid): magyarul érezni. Államsegélyt nem kaptunk s emiatt bizony sok nehézséggel kellett megküzdenünk. Iskolánk fejlesztésére nem is gondolhattunk. — A magyar élet sok kiválósága tartozott egyházunkhoz s jelenleg is a nagy elődökhöz méltóan s az ő szellemükben Ige» kiváló emberek vezetése alatt áll egyház- községünk. Hintz György dr. egyházunk jelenbeli fögondnoka unokája a nagy lelki- pásztorunknak, kiről már megemlékeztem. A presbitériumunknak tagjai: Koieszár László dr., Krompecher István egyetemé tanárok, Moll Elemér dr. műszaki tanácsos. Sólyom Sándor dr. tiszti főorvos, Schuller' Károly dr. egyetemi tanár, egyházkerületi felügyelő, Sövényházi Ferenc és Szent- királyi Sámuel egyetemi tanárok, az utóbbi az egyházmegye világi felügyelője. — Egyházunk nagy hagyományai, kiváló híveink példái eleven valóságként élnek a lelkekben. Istenben vetett hittel, szeretettel, népünkért s hazánkért való minden áldozatra készen, haladunk a kijelölt utón — fejezte be nyilatkozatát Járosi Andor föesperes. TUBÁN LAJOS