Keleti Ujság, 1942. szeptember (25. évfolyam, 197-221. szám)
1942-09-20 / 213. szám
3 mmmmaaaaeamxgsm' ■te TÖKÉLETES KONSTRUKCIÓ ELŐZÉKENY KISZOLGÁLÁS Ei a három alapé!» az ORION*gyár mindenkeri programja. Ezen az úton MA IS TOVÁBB HALADUNK! Meggyőzik Ont arról új k észutóktlpusainV. WNpEN ORION RÁDIOKERESKEPÖ KÉSZSÉGGEL BEMUTATJA A nép, vagy nemzet zenei . kultúrájának fokmérője, hogy miként reagál a zeneművészet uj irányaira, érdeklődésével mennyire tud hozzájárulni annak fejlődéséhez? A kulturközösség zenei kultúráját a városok határozzák meg, melyeknek egyike-másika, társadalmának műveltségi rétegezödése szerint behatóbban tud és akar résztvennt a zene élvezetében és szolgálatában. Kolozsvárt egészen az összeomlásig igen előkelő hely illette meg e tekintetben. Ha végig' lapozzuk régmúlt idők elsárguit krónikáit, az adatok és bizonyítékok garmadája tölthet el büszkeséggel, mert Kolozsvár nemcsak a magyar zenének volt áldozatos művelője, de a Verdi fellépésével kezdődő operai újjászületésnek egyik első európai pillére is volt. A 150 éves magyar színészet történetének egyik gazdag fejezete a kolozsvári színház opera kultusza, amely nemcsak hogy otthont adott e város falai között az európai színpadi zene majdnem valamennyi jelentős alkotásának, de sok tekintetben uj müvek bemutatásával megelőzte egész Európát is. Ennek a nagy lendületű zenei kultúrának gátat szabott az idegen megszállás, de n kisebbségi élet még anyagi, gazdasági lehetőségeinek mcgsemmisüHségében is ragyog j példáit mutatja a komoly zene szolgálatának. E munka lehet, hogy eredményeiben nem volt olyan dús és színes, mint a megelőző időké, de a szándék és a megvívott harc a kincses város művelődéstörténetének egyik legszebb epikus fejezete. A város zenei története a véletlenségeK- nek vagy talán szellemi életéből fakadó törvényszerűségeknek csodálatos példáit mutatja. Ne említsünk mást, mint azt, hogy Kolozsváron született meg az első magyar opera, a „Róla futása“. Ruzlcska Béla magvető munkássága országszerte termékeny talajra talált és ihlette meg a magyar zeneszerzőket. Ennek a munkásságnak áldásos hatását mutatja a színpadi zene alakulása és fejlődése egészen a századfordulóig. A század elejétől azonban a magyar zeneszerzők érdeklődése elfordul az operairodalomtól és jelentősebb alkotások száma igen megcsappant. Véletlen, de talán törvényszerűség, hogy a ma legnagyobb magyar opera sikere ismét kolozsvári muzsikus névéhez fűződik, f arkas Ferenc ,,Bűvös szekrény“ cs annak ma már európai sikerétől viszont azt varjuk, hogy a fiatal magy-ar zeneszerző nemzedék figyelnie Ismét a színpad felé forduljon, abban a mértékben, mint az tt fellendülés korszakában volt. Ha más nem is, ez a kei ínorr.entiiro különleges és fontos helyet jelöl ki a kolozsvári operának és úttörő Irányt szabnak annak, amely nem merülhet ki a régi és bevált müvek Ismétlésében. Az ország csonkaságának egyetlen operaháza nem felelhetett meg maradéktalanul hivatásának. Egymagának kellett kiszolgálnia egy kultúrára éhes nemzet minden igényeit. Nevelnie, szórakoztatni és ugyanakkor tovább fejlesztenie is kellett. Nevelnie az elmaradottakat, uj niveket szereznie annak a magasztos szórakozásnak, amit a színpadi zene nyújtani tud az éhes és elfáradt telkeknek, ki kellett szolgálnia a zeneélvezök hatalmas tömegét, gondoskodnia kellett egy fölénye» biztonságú zenei műveltség mindennapi táplálékáról, és ugyanakkor szemmel kellett tartania a nemcsak politikailag, de szellemileg újjáéledő Európa rohanó zenei fejlődését is. Természetes, hogy egyedül ezt az óriási munkát nem tudhatta elvégezni az év 366 napján és itt-ott megalkuvónak kellett lennie. A kolozsvári opera újjászületésével azonban segítőtársra talált a budapesti dalszínház. Segítőtársra a maga igaz hivatástudatában, bőséges anyagi és erkölcsi felszereléssel, körülragyogva a szép iránt lelkesedéstől átitatott város szeretetének éUctő napsugarával, birtokában egy csomó fiatal művész töretlen ambíciójának. Az elmúlt évadban a felszabadulás mámorától ittasan élveztük dalszínházunk munkáját. Élveztük a nagyszerű zenekait, a pompás rendezéseket és a szcbbnél-szebís szinpadi képeket. Élveztük mindezt a muzsikára, az operára kiéhezettek farkas étvágyával. Élveztük szinte öntudatlanul és anélkül, hogy a jövőbe néztünk volna es kerestük volna azt, hogy a rég nem hallóit zene mennyire list előre bennünket a fejlődés utján ? Az önfeledt boldogság ünnepnapjai elmúltak és itt állunk a második évad szürke köznapjainak a küszöbén. A szürke hétköznapok küszöbén, amelyek az alkotó munkát kell, bőgj' jelentsék, amelyeken át fejlődik, erősödik nemzetünk kultúrája. Erre a fejlődésre kétszeresen, sőt sokszorosan van nekünk szükségünk, akik két évtizeden át csak távoli szemlélői, de részesei opera műsorához nem voltunk a magyar művelődés fejlödé- awfeir utunk » A napokban elkezdte működését Operánk is. Vizsgáljuk meg, hogy az idei színi évad zenei téren mit nyújt nekünk a fejlődéshez ? A színház müsortervezete az 1942.4£, sziDházi évadra a Rigoletto, Trubadur, Car- men, Lakmé, Bűvös szekrény, Bajazaok, Parasztbecsület, Figáró házassága, Turan- dot. Bolygó hollandi című operák bemutatásával kecsegteti a bérlőket és közönséget. A Turandot és Bűvös szekrény kivételével mindegyik dalmüvet, -mint kedves régi ismerőst köszöntjük, A műsorterv magyar vonatkozása sajnálatosan kimerül egy dalmű, a. nagysikerű tavalyi operaházi újdonság, a Bűvös szekrény bemutatásában. Alig hihető, hogy a magyar zeneszerzők a Bánk bán óta teljesen átaludtak volna az időt és a Hárj' János és Bűvös szekrényen kívül már opera ne került volna ki magyar muzsikus tolla alól. Vagy talán kikerült, de nem méltó az előadásra? Ezt az ítéletet látszik valószínű- siteni színházunk zenei vezetőségének határozata, amely két évad műsorába összesen csak három magyar operát volt hajlandó felvenni. A Bart ha Dénes szerkesztésében megjelenő ,,Magyar Zenei Szemle“ idei szeptemberi száma közli a magyar zenemüvek jegyzékét 1920-tól 1941-ig. Ez a kimutatás az ellenkezőről győz meg bennünket. Igaz, hogy a zenei termés túl bőségesnek néni nevezhető, de mégis felsorol 25 zeneszerző*, akik valamilyen, esetleg több müvei Is, szaporították a magyar szinpadi zenemüvek számát. Ha ebből a felsorolásból töröljük is azokat a komponistákat, akiket törvény tilt cl a színpadtól, jócskán marad magy ar mii a kolozsvári Opera részére, amit a közönség nem ismer, de amelyeket nagyon szeretne megismerni. Nekünk két évtizeden át tabu Volt mindaz, ami magyar. Mikor pótoljuk be sors- kenyszeritette mulasztásunkat a magunk értékeivel szemben, ha már az első évek ílj’en mostoha elbánásban részesítik a magyar muzsikát? Minél jobban kiépül Operánk müsofti, annál parancsolóbban jelentkezik a modern müvek bemutatásának a szükségessége. Hogj'an fog tudni magj'ar kötelességének megfelelni majd akkor, ha a háború után ismét megnyílnak a határok és a művelődési önellátás kényszergazdaságából áttérünk az ujjárendezett Európa szellemi életében való intensiv részvételre, ha elmulasztjuk a inai napon nj-ujtotta előnyöké;, érvénj'esitenl a nemzeti művelődés paliéio- zására ? Sajnos, a műsorterv az idegen szer.ök tekintetében ír,gok hibában leledzik. Készséggel elismerjük, hogy minden dalszínház műsorának sarkpilléré: Verdi, Puccini, Wagner és Mozart. Nélkülük el sem képzelhető operai műsor. Mégis túlzás, hogy csak ők alkossák az egész műsort. A kolozsvári Nemzeti Színház operai tagozata az idei évad végéig bemutatja, Puccini csaknem összes müveit és Verdiéből azokat, amelj'ek világszerte állandó műsor- daraboknak számítanak, ugyanaltkor, mikor összesen három magj'ar szerzőt szólaltat meg és tudomást sem vesz arról, hogj' mást ne mondjunk, miszerint Német és Olaszországban a fasclzmos, Illetne nemzeti szocializmus győzelme óta az Opera színpad renaIssanceját éli fiatal tehetségek müveinek sorozatos bemutatásával és rég elfelejtett mesterek müveinek korszerűvé való átdolgozásával. Ezen a téren még kísérletezésre nincs szükség, mert az ősbemutatók és az azt követő sikerek Útmutatóul szolgálhatnak minden törekvő zenei vezető részére. Schulze Fekete Péterje, (ierstér Busch Ardenjc, vagy a „Die Hexe von Passau“ c. operája diadalmasan járták r égig a német operaszinpadokat, éppúgy, mint Egk müvei: a Zaubergeige, a Colombus vagy a Peer Gynt. Olaszországban Is gazdag a termés és mi ebből semmit sem ismerünk. Pizettl: La straniero, Fra Ghorardo, stb. Mahpiero: Sette canzoni, Giulio Cesaze, II flnto Arlecchino, stb. Respighi: La fiámmá, Campana Sonunersa, Lucrezi?; 7,andorrai: Francesca da Rimini, Giulietta c Romeo; Casella: La donna serpentc, a fiatal generációból Petrass! és Dallapiccola müvei mind rendelkezésre állanak, csak értük kellene nyúlni... Régi Ismerősként liöazöntjük a műsorterv operáit, mert ha nem is személyesen, de apáink elbeszéléséből és légi krónikákból talán Déryné idejéből ismerjük már egjdlcet másikat. Mi azonban a második év küszöbén többre vágyunk. A régi mesterek mellett ismerni szeretnék azokat a csodálaté»» harmóniákat is, amelj'ek feszítik a nagy' német és olasz színpadok ortodox világát, tudni szeretnek, bőgj a két világháború között mit f-jlödött, mennyit nemesedett a muzsika és be szeretnék pótolni, azt a nagy mulasztást, amit az Idegen uralom tetszhalálában elszenvedni voltunk kénytelenek. Erre annál több joggal számíthattunk, mert azt hittük, hogj' a színház két tagozatának szétválasztása ezt a célt szolgálja. Hiszen mással nem ts lehet indokolni a szétválasztást, mint azzal, hogy ezáltal a zcn.'i is teljes önállósághoz jutva maradéktalanul megvalósíthassa nagy terveit. Ebben a reményünkben azonban csalatkoztunk. Az idei műsorterv magán viseli a bélj’egét annak, hogj' aki összeállította nem Évzáró vizsga a Szociális Testvérek Társaságának katolikus női társadalomtudományi szakiskolájában Kolozsvár, szept. 19. A Szociális Testvérek Társaságának katolikus női társadalomtudományi Rttkóczi-ut 39. szám alatti szakiskolájában szeptember 21-én, hétfőn délelőtt 9-töl 1-ig és délután 4-től 7-ig zajlik le az évzáró vizsga. Huszonöt fiatal leány, aki a hároméves tananyagot — a szociális gondozónőkben való nagy hiány miatt — 12 hónapra sűrítve, 16 kollokviumban dolgozta fel, kemény munkáról és minden bizonnyal nagyszerű eredményről tesz ezúttal tanúságot. A vizsgabizottság elnöke Sándor In »re római katolikus püspöki helj'tartó, mig a belügyminisztérium kiküldöttjeiként Broots Gézáné és Cser János dr. országos szociális felügyelők vesznek részt az évzáró vizsgán. A vizsgáztató bizottság tagjai: Weress Marianne, a Szociális Testvérek Társasága erdélyi kerületének fönöknője, Kovrig Béla dr., a Ferenc József Tudományegyetem rektora, Heller Erik dr. cgj’etemi tanár, Várkooyi Hildebrand dr. egyetemi tanár, Baráti* Béla dr.- kanonok, teológiai tanár, íMartonyi János dr. egyetemi tanár, Kuós Adrienne szociális testvér és Színi Lídia szociális testvér. A vizsga Írásbeli tárgya: két hónapos vidéki gyakorlaton készített szakdolgozat, amelyet Yenczel József dr., tiönczi Mária és Színi Lidia tanárok néztek át cs minősítettek. A vizsga szóbeli tárgya: szociális gondozás (társadalometikával, szociális közigazgatássá! .és társadalompolitikav_a'.), volt és nincs tisztában Koíozsvár zeael hagyományaival s nem érezte meg, hogy mire szomjas ennek a, városnak a lelke. Ez a műsorterv alkalmas lehet arra, hogy egy fiatal operaegyüttes fejlődjék általa, alkalmas lehet arra, hogy a fiatal karmesterek, korrepetitorok és rendezők repertoirt sze. edzenek magúiénak, sőt még arra is alkalmas lehet, hogy a közönségnek remek előadásokkal felejthetetlen élvezetet szerezzenek, csak éppen arra nem lehet alkalmas, hogy égj' lépéssel megközelítsük, vagy csak ,utáaa lefussunk azoknak a művelődési központoknak, amelyek egy álgondok és céltudatos dalszínház! munka révén osztályosai lettek a muzsika meg-megujuló áldásainak és két. évtized hatalmas fejlődésének. lélektan (ember- és hclyzetismcrettel ás társadalomneveléstannal). A vizsga sikeres kiállása és rövid kéthetes pihenő után hivatásának tudatában indul cl mindegyük hallgató, hogy kivegye részét népünk jobb jövőjének építéséből. Az uj tanév október 15-én kezdődik. Fél- vételi kéréseket és ösztöndíjas pályázatokat, érettségizett, vagy ennek megfelelő képzettségű lánj'ok október elsejéig nyújthatnak be az iskola igazgatóságához. (Kolozsvár, Rákóczí-ut 39.) Berlini szakorvos vizsgálja meg ITtenemencsoglu török külügyminisztert Ankara, szeptember 19. (MTI) Az OFT jelenti: Mencmencsoglu külügyminiszter, mint már jelentették, néhány napja gyengélkedik. Betegsége ugj’an nem ad okot nyugtalanságra, mindamellett az a terv, hogy egy berlini szakorvossal vizsgáltatják meg. Betegsége alatt Sevki Berker eddigi szófiai Követ helyettesíti. Hagy sikerrel mulatták be az ,flsten rabjai" cimü filmet Budapest, szept. 19. (MTI) Pénteken délután háromnegyed 6 órakor mutatták be a Nemzeti Apolló filmszínházban Gárdonyi Géza hires regényéből átdolgozott uj magj'ar filmet „Isten rabjai" címmel, meijmek zenéjét vitéz Náray Antal ny. vezérőrnagy', a Magj'ar Távirati Iroda és a Rádió Rt. elnöke szerezte. A díszbemutatón előkelő közönség gyűlt egybe, mély nagy elismeréssel és érdeklődéssel szemlélte a kitűnő filmet.
