Keleti Ujság, 1942. szeptember (25. évfolyam, 197-221. szám)

1942-09-19 / 212. szám

S so mba i ■3942. sxevtember 19 /írópviaelöház * *• «'* w 34. PABLAMENId EX-TERM " ■ vV .'■■'■■'TFTS' • • • ■ ■:^gprf. könyvtára îgsş^^ ■BUDAPEST V M*r TELJES HETI RUDIO-MUSOR ELŐFIZETÉSI AK AK: 1 HORA 2.70, NE­GYED ÍVRE 8, FÉL ÉVRE 16, EGÉSZ ÉVRE 32 PENGŐ. — POSTATAKARÉK- JPÉNZXARI CSEKKSZÁMLA SZAMA 72148. HUSZONÖTÖDIK ÉVFOLYAM, 312. SZÁM. KIADJA A LAPKIADÓ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG SZERKESZTŐSÉG, KIADÓHIVATAL ÉS NYOMDA: KOLOZSVÁR, BRASSAI-U. 7. TELEFON: 16-08. — POSTAFIÓK: 7L SZ. KÉZIRATOKAT NEM ADUNK VTSSZA A NÉMET CSAPATOK ELFOGLALTÁK SZTÁLINGRÁD HADIANYAGGYÁRAIT Sok ellenséges páncélost semmisítettek meg a honvédcsapatok Olasz gyorsnaszădoh megtámadták a gibraltárl kikötőt HONVÉDCSAPATOK ÁLLJÁK ÚTJÁT a Don arcvonal hosszabb sza­kaszán a bolsevisták támadásainak. A. szovjet hadvezetőség még mindig azt reméli, hogy ezekkel a tehermentesítő próbálkozásokkal segíthet Sztaiinarád reménytelen sorsán. A Donnál, a voro­nyezsi hídfőnél, Rzsevnél és mindenütt a hosszú arcvonal mentén változatlan erővel állják azonban a harcot a szövet­séges csapiatok s közöttük a honvé i haderő is újabb dicsőséges lapokai ic Le történelme könyvébe. A német véderő főparancsnoksága az ezekről a harcokról kiadott részletesebb jelentésében közli, hogy egy helyen as ellenség az erdőből heves tüzérségi elő­készítés után, húsz harci kocsival in­dult támadásra a magyar arcvonal el­len. A honvédcsapatok kivédték a tárna, dást cs 12 ellenséges páncélost pusztí­tottak cl. azokat az ellenséges csoporto­kat pedig, amelyek hadállásaik közéletié férkőztek, a magyar gépesített gy alog - ság verte vissza. A nap folyamán a bol­sevisták újabb és újabb friss tartalé­kokkal ismételték meg támadásaikat, a honvéderők azonban ezeket is súlyos veszteséget okozva utasították vissza és továbbra is birtokukban tartják eredeti állásaikat. A bolsevisták ezeknek a har­coknak során újabb húsz harci kocsit vesztettek. A voronyezsi hídfőnél és a doni arc- vonal más szakaszain német és oiasz csapatok verik vissza a bolsevista os­tromot. Voronyezsinél, a várostól észak­ra és keletre a szovjet nagy légihaderöt is vetett harcba és ezek. bombasoroza- tai után gyalogsága is támadásra in­dult, de mindenütt sulyos veszteséggel kellett visszavonulnia. A német Jégi- haderö kemény visszavágással nagy­mértekben zavarta a bolsevisták üzem anyaggal és lőszerrel való ellátását. A német vadaszrepülők saját veszteség nélkül húsz ellenséges gépet lőttek le. A légiharcok a német légihadető ál­landó fölényét bizonyítják. A legutóbbi két nap alatt a szovjet 146 repülőgépet vesztett, ezzel szemben csak hat néme‘ <gép nem tért vissza támaszpontjára. * A SZTÁLINGRÁDI HARCOKRÓL a né­met hivatalos jelentés szűkszavúan ismét csak annyit közöl, hogy a légi haderő és a földi hadsereg szoros együttműködésben wjabb eredményeket ért el. Az ostromról ér­kező jelentések alapján a svájci sajtó ír.eg­állá pit ja, hogy a város sorsa már megpecsé­telődött s a szovjet csapatok kétségbeesett ellenállása nem változtathatja meg a helyze­tet, csak késleltetheti az elkerülhetetlen dön­tést. Egy német páncélos oszlop már csütör­tökön reggel elérte azt az utolsó magaslatot, amely az észak felől támadó német csapato­kat még a város belsejétől elválasztotta. A magaslat körül példátlanul heves ; karc- tom­bolt. A külvárosok teljesen romolctían hevernek és sorsukat osztja most már a belváros is.' Házsorait egymásután lövi rommá a német tüzérség s pusztítják el a zubauóbombázók robbanó és gyoijtőbombái. A nyugati és a déli irányból támadó német csapatok is egy­re előbbre küzdik magukat most már a bel­város utcáin és elkeseredett Irarcokat vívnak n kétségbeesetten védekező szovjet katonák­kal és a felfegyveriett lakossággal. Sztálin­grád védői tudják, hogy nincsen számukra menekülés és ez kényszeríti őket a vék-ó'kig való kitartásra. A német birodalmi főváros lapjainak első oldalát is a sztálingrádi harcokról érkező hi- rek töltik be. Ezek a közlések egybehang­zóan megállapítják,, hogy a német gyalogoso­kat és páncélosokat többé semmi sem tudja feltartóztatni. Az angol és amerikai lapok — Írja a „Völkischer Beobachter“ legutóbbi száma — tegnap még sokatmondó hallgatásba burkolóztak, ma már. azonban határozottan előkészíti a nyugati országok közvéleményét a \olga fővárosának elvesztésére. Néhány megrögzött katonai szakértő, köztük Gough, az angol híriroda ismert katonai tájékozta­tója, nem képes még most sem szembenézni a valósággal és abban reménykedik, hogy a közelgő tél a sztálingrádi csatát a szovjet ja­vára döntheti el. De ö is kénytelen beismerni, hogy a város eleste sulyos csapás lesz a szö­vetségesekre hadászati, erkölcsi és politikai szempontból egyaránt, * A KUDARCBA FULLADT TOBRUKI KÍ­SÉRLETTEL nagy tervei voltak az afrikai angol hadvezetőségnek. Ugyanabban az idő­ben, amikor az angol csapatok megpróbál­ták a partraszállást és ejtőernyőseik leeresz­kedtek a város környékére, — hogy azután rövid néhány óra leforgása alatt fogságba essenek, vagy véres fejjel meneküljenek vlsz- sza hajóikra — déli irányból könnyű gépe­sített angol osztagok is törtek előre s meg­támadták a tengelyhaderő repülőtereit. A német és olasz repülők azonban résen voltak és rövid idő alatt visszaverték s részben .megsemmisítették, részben a pusztába visz- szakergették az angol páncélosokat. Az angolok tehát azt tervezték és azt re­mélték, hogy a tenger és a sivatag felöl, egybezáródó' harapófogóval körülkerítik a német és olasz állásokat én mápodik arcvo­nalat létesítenek az El Alameinnél álló né­met és olasz csapatok hátában. A terv nagy­vonalú és merész volt, mindössze az volt a hiba, hogy nem számolt az ellenfél erejével és éberségével és így a legrövidebb idő, mondhatni „rekordidő“ alatt omlott össze. öt órával azután, hogy az első ejtőernyősök földet értek és a szállító hajókból az első brit katonák a tobrukl partra tették lábu­kat, már egyetlen küzdő ellenség sem volt Tobruk előtt, az angolok százait szállították a fogolytáborokba s a brit hadvezetöség hat hadihajójának és sok páncélosának elvesz­tésével fizetett reá az afrikai Dieppere. Dünkirchen után Dieppe és Tobruk is bevo­nulhat ilyenmedon az angol „sikerek“ arany­könyvébe s ismerve az angolokat, nem lehe­tetlen, hogy az esemény évfordulóján külön napiparancsban fogják megünnepelni a tob- ruki „győzelmes visszavonulást“. * BRAVÚROS HADITETTET hajtottak végre az olasz haditengerészet rohninegységei. A kis olasz torpedónaszádok, az olasz hajó- ‘hadnak ezek a legkisebb cs legvakmerőbb egy­ségei behatoltak Gibraltár kikötőjébe. Ezzel megmutatták, hogy még a legvédettebbnek gondolt helyen sincsenek biztonságban az an­golszász hajók. Sikerült eköllyeszteuiök egy gőzöst, több más hajót pedig súlyosan meg­rongáltak. Elképzelhető, hogy milyen riadal­mat keltett az olasz hajócskák megjelenése és hogy milyen tűz, zúdult a vakmerő olasz tengerészekre, amikor tevékenységüket észre­vették. Ennek ellenére a hajóeskák legna­gyobb része visszatért támaszpontjára, mi­után sikerült bebizonyitaniok az angoloknak, hogy Gibraltár a tenget felöl sem sebezhe- tette A Terek-f oly ónál a németek megsemmisí­tettek két bolsevista zászlóaljat Berlin, szeptember 18. (MTI.) A Führe: főhadiszállásáról jelentik a Német Távirati Irodának; A véderő főparancsnoksága közli: A Terek-folyó mentén a német páncélos kötetét -k romboló repülőgépek támogatá­sával nagyobbewvbásii támadással megsem­misítették két ellenséges zászlóalj zömét és 41 löveget zsákmányoltak. A Sztálingrá­dért folyó elkeseredett harcokban a égi- haderő és a hadsereg szoros együttműkö­désével újabb eredményeket értünk el. A voronyezsi hídfő ellen intézett újabb ellen­séges támadásokat a szovjet csapatoknak Száz apró csatára bomlott szél a sztálingrádi küzdelem Kóma, szeptember 18. (MTI.) Mint a Te- legrapho berlini különtudósitója jelenti, a Sztálingrádért folyó ütközet száz apró csa­tára bomlott szét, minthogy minden egyes bolsevista ellenállási központot külön-külön kcII elfoglalni. E bolsevista ellenállási Köz­pontok szétszórása azért megy viszonyia gos lassúsággal, mert a német hadvezato- ség a lehetőséghez képest kímélni akarja a német tiszAck és katonák életét. A leg­több esetben a bolsevisták által védett épü­leteket a föld színével egyenlővé kell tenni. .Sok esetben ezt, a munkál maguk a bolse­visták Is elvégzik, amikor látják, hogy többé nem tudnak már ellenállói. Különö­sen heves harcok folytak .Sztálingrád északnyugati negyedében, ahol a vörös őr­ség és a bolsevista halálzászióalj kóvomsza- kadtáig védelmezte az ágyú gyárat, a lőszer­gyárat és a traktorgyárat. Az épületek minden nyílásába ágyukat, gépfegyvereket és golyószórókat helyeztek el, az épületek p belsejében pedig sokszáz láda bombát, kézi­gránátot és löszért raktároztak fel. A ne­met csapatok 6 órás heves harc után tag­lalták el e három épületet. A sztálingrádi helyőrség eszeveszett ellenállásában a pol­gárt lakosság is résztvesz. A hadijognak megfelelően a németek szabad orvlövész­nek tekintenek minden polgári lakost, akit fegyverrel kezében találnak. A néme.ek ezt röpcédulák utján a polgári lakosság tudomására is juttatták. Ennek esUenete a bolsevisták női zászlóaljakat szervezi -k meg. Ezek a megvaditott nők a harcban olyan kegyetlenségről tesznek tanúságot, amely minden képzeletet felülmúl. Német katonai körökben hangoztatják, aogy azoknak a pontoknak a száma, amelyekre a szovjetorosz védelem még támaszkodnat, rohamosan csökken. Mindamellett a német hadvezetőség csak akkor fogja közölni Sztálingrád elestét, amikor a városban az utolsó puskalövés is eldördüli már. Helsinki, szept. 18. (MTI.) A Német Táv­irati Iroda jelenti: A pénteki finn hadi jelentés a következő­súlyos véres veszteségeket okozva, vissz*- vertüb. Ezen az arcvonalszakaszon szep­tember 15. óta 91 szovjet páncélost semmi­sítettünk meg. A légihaderő támadásai az, ellenség arcvonalmögötti repülőterei ellen irányultak. Az Ilmeny-tótól délkeletre és a Ladogá-tótól délre az ellenség ismételt h.v- lyi jellegű támadásai, amelyeket nagyobb erőkkel hajtott végre, az ellenségnek oko­zott sulyos veszteségek mellett összeomlot­tak. A szovjet légihaderö 16-án és 17-én 116 repülőgépet vesztett. Hat saját repülő­gépünk hiányzik. koppén szól: A keleti arcvonal déli részén csapataink visszavertek az ellenség kísérleteit, hogy ál­lásainkba behatoljon. Az ellenség eddig 1000 halottat vesztett ebben a harcban. Légihad­erőnk tűz alá vette a Finn-öbölben mutatko­zó szovjet őrhajókat. A légelhárító tüzérség a déli arcvonal-zakaszon folyó földi harcok­ba beavatkozva két ellenséges vadászgépet lőtt le. Hamarosan megjelenik a közlemény a Jeges-tengeri angolszász hajókaraván pusztulásáról Róma. szept, 18, (MTI.) A Messaggero berlini tudósítója szerint jólértesült német körök továbbra is azt mondják, hogy a né­met légi és teugerierő a Jeges-tengeren, el­pusztított egy angol-amerikai hajókaravdmt, amely pótlást szállított a Szovjetnek, Berlin­ben minden percben várják az erről szóló hi­vatalos közleményt. Sztálin nem siettetheti a második arcvonalat Stockholm, szept. 18. (MTI.) A Német Távirati Iroda jelenti: A )rNewyork Timesu igy ir a második Erő­vonalról: Törődjünk bele, hogy a Szovjet és a de­mokráciák közti régi bizalmatlanság még min­dig fennállt Londonból befutott hiteltérdesn- lő jelentések semmi kétséget sere hagynak affelől, hogy Moszkva nem ért egészen egyet szövetségeseivel a második arcvonal megte­remtésében, de — folytatja a *Newyork Tv= mcs“ — abban nincs köztük felfogásbeli el­lentét, hogy kivánatos-e a második arevonal, vagy sem. A demokráciák számára a nagy kér­dés csupán az, vájjon most lehetséges-e ez a második arcvonal. Ebben sem az amerikai köz­vélemény, sem Sztálin nem dönthet. A döntés Churchill, Roosevelt és azoknak az emberek­nek keiében van, akik mindkettő bizalmat

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents