Keleti Ujság, 1942. szeptember (25. évfolyam, 197-221. szám)

1942-09-16 / 209. szám

1942. SZEPTEMBER IS 5 Teljes Jártassággal bíró, őskeresztény gyors- és gépirónőt (férfit te) neonnal felveszünk. Ajánlatok Rose és Kendereosy vasútépítési válla­latakor Alsórépa (Maros-Torda megye) adandók be fizetési igények megjelö­lésével. A sztálingrádi anyagcsata Sem akarunk jóslatokba bocsátkozni, de annyit mégis mondhatunk, hogy mire ezek a sorok napvilágot látnak, a Sztálingrádnál hetek óta dúló küzdelem, a második világ­háború keleti arcvonalának ez az eddig leg­jelentékenyebb csatája német győzelemmel fog végződni. Appen ezért már visszapillan­tást vethetünk a csata néhány tünetére. A jelen háború történetében Sztálingrádot a német hadijelentés első ízben augusztus 21-én említette, amikor azt adta bűül a vi­lágnak, hogy német csapatok Sztálingrád­tól délnyugatra kierőszakolták az átkelést a Don folyón. Ebből vált nyilvánvalóvá, bőgj" a Don kanyarulat megszállásának be­fejezése ntán meginduló uj német hadműve­let első célja Sztálingrád elfoglalása lesz. Ez a nagy Iparváros több okból is megér­demelte, hogy kiragadtassék a Szovjet ke- * zéből. Elsőrangú hadiipari hely volt. Különö­sen nagy nevezetességre tett szert óriási harckocsigyára. Rendkívül jelentős szerepet játszott a Volgái hajózásban, mint ennek fő­állomása. Ez a folyam képviselte a kauká­zusi olajmezők föszállitási vonalát a Szovjet központi területeire. Természetesen vasút is vezetett az említett két terület között. Vé­gül még az is jelentőséget adott a városnak, hogy a szovjet diktátor nevét viselte és Így elestét az orosz tömegek úgy tekinthették, mint a szovjet szendszer bukásának első biz­tos jelét. Mindezért várható volt, hogy a város elkeseredett harcok szmhe'ye lesz. így is történt. A csata folyamán termé­szetesen elhalványult Sztálingrádnak mint hadiipari és közlekedési pontna« jelentősége. Ebben az irányban az első lépést a német légi haderő tette, amikor felszabadult a Don- ménti harcokból és teljes erejével reávetette magát a városra s megbénítva az ott tele­pült hadiüzemeket. A másik lépes a német nehéz tüzérségé volt, mikor olyan állásokim tudott elhelyezkedni, amelyekből a város ipari telepeit hatásosan lőhette. E» a kettős hatás megszüntette a iiadlipar működését. De a Volga sem végezhette tovább utánszál­lítási feladatát. A német repülőgépek sorra süllyesztették el a rajta közlekedő hajókat. Ha pedig egyeseknek sikerült ezt a sorsot elkerülni, a német ágyuk végeztek velük. A Volga elzárása teljessé vált, mikor a német arevonal a várostól mindkét oldalt elérte partját és a német tüzérség a toljam köz­vetlen közelében vonulhatott állásba. Sztálingrád ekkor már egy a szovjet dik­tátor nevét viselő fogalommá vált, amelynek nagy hadászati helyijelcntőségét az. a tény adta meg, hogj’ mindkét fél ide irányította tartalékai zömét és igy itt fejlődött ki a döntő küzdelem a két fél főereje között, te­hát döntöesata lett belőle. Ez a sztálingrádi (valamint a tőle északra dúló rzsevi) csata hadtörténelmUeg még azért is figyelemreméltó, mert nagjon ha­sonlít az első (1914—18-as) világháború anyagcsatáihoz. Azok is a nag.v arcvonal aránj’lag keskeny szakaszára korlátozódlak, azok jellegét is a hosszú időtartam, az óriási mértékű anyagelhasználódás és a támadó­nak Iépésről-lépésre való térnyerése adta meg. A jelen keleti arevonal csatái még azt is bÍ7,onjitják, hogy az első világháború ny u­gati frontjának hosszas anyagcsátái nem véletlen, vagy elszigetelt jelenségek voltak. Ilyenek most is vannak és lesznek, ha a két fél fegyverzetmennjisége és minősége kö­zött bizonyos egyensúlyi állapot jön léire. A győzelem főlényezöje ilyenkor nem a kor­szerű fegyverzet, hanem az egyes katona magasabb harci értéke. Persze ez lassabban érvényesül. Egyébként a győzelemnek ez a fdtényezője a tengelyhatalmak oldalán van. A sztálingrádi csata eddigi orr dménye is alkalmas arra, hogy a fanaţi :áit orosz ka­tonatömegeket a valóságos állapot felisme­résére bírja. Ezeket a tömegekéi vezetőik a mult évben azzal vigasztalták, hogy a szov­jet haderő a háború kitörésekor még nem volt kész és ezért tudott csak az arevonal Igen nagy térveszteség után uagj tan Lenin­grad, Moszkva, Roeztov vonalak előtt* meg­kapaszkodni. Ha ez nem is volt Igaz, a tö­megek elhitték. Így remélték azt is, hogy az arcvonal már nem fog többé hátrálni. Ez a remény most tűnőben vau. He yette kezd az a tudat ébredezni, hogy a Szovjet a háborút nem nyerheti meg. I nnek első következménye lesz a harci kedv és az el­lenállásra való akarat igen erős csökkenése. A további következményeket le csleges vol­na fejtegetni, JULIEK FERENC JÓ ÁRU ÉS JÓ HIRDETÉS AT APJA A JO ÜZLETMENETNEK Kéfezerötszáz szegénysorsu családot segélyezett augusztusban a város népjóléti ügyosztálya Kolozsvár, szept. 15. A város népjóléti ügyosztálya most tette közzé augusztusi for­galmáról szóló jelentését. A jelentésből kide­rül, hogy az ügyosztály a mait hónapban 2538 szegénysorsu családot részesített támo­gatásban. Gyorssegélyt kapott 36 család 521 pengő értékbeli, 120 családnak ingyen élelmi­szerbeszerzésre jogosító utalványt adtak ki, 27 családnak juttattak ingyen tűzifát. A had­bevonultak hozzátartozóinak megsegítésére 983 pengőt utaltak ki. Ebhői az összegből 54 család részesült gyorssegélyben. A meneküli- ügiii tanácsadó hivatalban is élénk volt a for­gatom a mult hónapban, összesen 4.55 tanács­adást, útbaigazítást adtak a menekülteknek. A népjóléti hivatal kezeli a Magyar Norma alapot is. Eire a eélrs megajánlott összeg 7993 pengő. Befizettek összesen 8801 pengőt. Az alapból kifizettek augusztusban 10.381 pengőt. A számadatokból kitűnik, hogy a vá­ros vezetősége komoly segítségben részesíti a keresetképtelen szegényeket és ezzel a kol- du-kérdést igj-ekszik gyökeresen megoldani. Ugyancsak a népjléti hivatal kezeli a bad- bavonultak hozzátartozói részére megajánlott alapot is. Erre a célra augusztusban 3897 pengőt fizettek be. A lakosság áldozatkész­sége. a hadhavonultak hozzátartozóinak megse­gítésére fokozódik s remélni lehet, hogy ezzel minden gondot levethetünk a hazáért áldoza­tot hozó hozzátartozók vállairól Tegnap az őrnagy ur kapott golyói, ma a főhadnagy ur — A m. kir. honvéd hadi tudósító század közlése — (Valahol a Dón mellett, 1942. szeptem­ber.) Tegnap meleg volt az éjszaka. Talán az tette, hogy felhők mögé bujt a hojd s azt hitték, észrevétlen siklanak át a szov­jet csónakok. De a parti sásban nyitott szemmel, éles füllet húzódtok meg a hon­védek, a Don minden csobbanását meghal­lották. Hamar megtanulták, hogy a Don nem Duna, helyenkint akár át is gázolhat­nak rajta. Már a szovjeték. Hát vártok őket. Aztán hajnalig tartott a haddelhadd. Mire szürkülni kezdett az ég, nem volt eleven orosz a vizen innen. Ma csend van. Az ég felhőtlen, telehold fénye csillog a lomha vizen. Ma éjjel aligha próbálkoznak. Az előretolt őrsze­mek azért ott hasalnak láthatatlanul a sásban, szemük nyitva, tekintetük élésen pásztázza a túlsó partot, a Don lassú hul­lámait. Csend van. Néha messziről egy puskalövés. Pakk. Aztán hármat-négyet vakkant egy-egjr gépfegyver és újra csend. Néha messziről magányos ágyudörgés. Mintha valahonnan messziről vihar köze­ledne. És időnkint — haszontalanul, hi­szen a hold szinte nappali világosságot bo­rit az éjszakára, — egy-cgy felröppenő Sztalin-lámpa. Mélységes a csend. A fűben honvédek. Van, aki hasmánt fekszik, csendesen tépe- geti a füvet. Van, aki hanyatt és tekintete a csillagok között kalandozik. Néha egy- egy szó, halkan, egyszer innen, másszor onnan. Döglesztö meleg után, most egy kis szellő fodrozza a hajukat,, csendesen be­szélgetnek. Már a maguk módján. Ritka szavakkal, a szavak között nagy szünetekkel. Jobbra, talán három lépésre ketten fek­szenek. Barnaképü, kemény paraszt legén j- az egyik. Érzik zamatos hangsúlyán, ne­héz beszédén. A másik városi legény. Ipari munkás lehet, egy vasgyárról beszél, gyári munkáról és főképpen egy gyári lányról. Semmi különös. Egyszerű szavak lassú hintáján lóbázzák magukat a pihentető, csöndes éjszakában. Am egyszerre fülemet egy szó üti meg, felfigyelek. Azt. mondja a városi legény: — Sírtam, te! Könnyes volt a szemem! Szegény hadaprói ur! Civilben nálunk volt igazgatóhelyettes! A paraszti honvéd feléje fordul. — Mi vót? — Igazgatóhelyettes. — Aztán miféle az? hadnagy ur. Aszongyák sebet kapott az „öreg'1 is! Egészen elöl volt. Isten őrizte, hogy rá nem ment. Mellette csapott be az akna! Fiatal hadnagy súgja: — Tudod, ki az „öreg“ —■ Nem. — Vitéz Jány Gusztáv vezérezredes! Ma­guk között „öregnek" hívják! Egy ismerik mint a szakasz.parancsnokukat, mert folyton közöttük van! Nagyon halkan beszél, meg ne hallják. Ki­váncsi, hogy mit beszélnek. — Benne volt az újságban is! — erősíti meg a tnunkás honvéd. — Fene ette volna meg, itt minden fordítva van, mint ahogyan otthon mondták! Az ur velünk gürcöl, ez a „paradicsom“ meg olyan Itt, hogy az ember­nek elcsapja a hasát! Egy sor hallgatás, azután újra pár szó. — Már két tábornok ur fiát is eltemettük. Az egyik volt Suhay hadnagy, a páncélosok­tól. Aztán Faraghó hadnagy ur a tüzérektől. A barna arcú parasztlegény ránéz. — Tábornok vót az aptyuk ? — Tábornok! — Ejha! Látszik, hogy gondolkoznak a dolgon, las­san a másik felé fordul. — Pedig azok megtehették vőna! — Mit? — Hát, hogy jó helyre keriijjenek! Bizto­sabbra! Megtehették vóna! A társa rábólint. — Megtehették vóna!... A paraszti legény elgondolkozva néz maga elé. — Osz.t mégse tették meg! — Nem tették meg! Ebben a pillanatban lent a folyó kanya­rulatban egy kézigránát robban, utána még vagy harminc. Mint a dühös kutyák, úgy vakkannak fel egyszerre a magyar gépfegy­verek. A fiatal hadnagy felugrik, vele a többi honvéd. Egy másodpercnyi tájékozódás, az­tán robban a hang: — Az Isten vert«* volna meg őket, nem itt vannak megint! Vagy harmincán, oroszok gázoltak át a Donon. Már rohan a hadnagy. Mögötte szorosan a többi legény. Legelöl a pesti munkás és a nehéz beszédű vasi paraszt. Szorosan hadnagyuk mellett, mintha vi­gyázni akarnának reá. —- Olyan nagy urat, testvér, életedben se láttál. Az ispánod, intéződ kismiska hozzá! Csodanagy ur! Vagy kétezer mun­kásnak parancsolt! Azt láttad volna-! — belenéz a csillagokba, a hangja csöndes. — Már azt hittük, hogy valamennyi muszkát átzavartuk a Donon. Egyszerre csak a haj­latból lőni kezdtek. Mi oda. elől hadapród ur. Az igazgatóhelyettes. Ki is füstöltük vaüunennjit. Aztán hirtelen megint csak egy lövés. Még valaki volt itt. Egész kö­zel, az Isten verje meg. Szegény hadapród ur csak szétcsapta a két karját, mintha meg akarna ölelni valakit, aztán ^vágó­dott . . . Többet nem jön be a munkaterem­be, hogy „na emberek, hogyan megy a munka ...“ A paraszti honvéd hasmánt fekszik, szót­lanul tépdesi a füvet. Aztán azt mondja: — Pedig aszonták, csák a szegény embert küldik! Az urféle kihúzza magát, — hallgat egy sóit — sokat beszélnek. Aztán az ember látja, hogy a fele se igaz. Elöl vannak a tiszt urak, csakúgy mint mink! Mult héten az őrnagy ur kapott golyót. Vét hete a fö­Orszáq«« érlelt ezFelen vitatják mecf a munliáv főiskolák eiévi tantervét Kolozsvár, szept. 15. Az országszerte szép eredményt felmutató munkásfőiskolákat az idén is megnyitja a munkásegyetemek létesí­tésének eszméjét fe'vetö Hivatásszervezet. A főiskolák tanmenetét ezideig vidékenként más és más, olykor egymástól lényegesen el­térő program, habár közös szempontok sze­rint állították össze. A jövőben minden ilyen mutatkozó egyenetlenséget ki akarnak kü­szöbölni a munkásoktatásból. Éppen ezért vasárnapra, szeptember ‘J0-ra rendkívüli or­szágos titkári értekezletet hívott egybe Bu­dapestre a Hivatásszervezet, hogy a megnj’i- tásra váró munkásegyetemek uj tanévének tantervét együttesen vitassák meg. Az «1- mu t évi tapasztalatok alapján ezúttal válo­gatják össze az oktatásra kerülő tananya­got, a legfontosabb tárgyak bővített tagla­lásával s a nem megfelelők kiküszöbölésével. A titkán értekezletbe több kiváló tanügyi szakférfiút is bevonnak. 57 éves léi fi KERES eqşy feltétlenül megbízható lehetőleg róm. hat. vallásu házvezetőnőt» hi nagyvállalati gondjai után teljes gond- felejtő nyugalmas oithoot teremt. Erre vál­lalkozók részletes leírású ajánlata nagybánya Rdhóczi-fér 13. K. H. címre ajánlva küldendő. t, r f ' 1t •* I *»t 1 A SZAMOSMENTE . , M MAGYAR FALVAIÉRT csöndes, komoly társadalmi munka főijük. Napközi otthonok és a zöldkeresztes moz­galom siet az elesett kis magjar falvak megerősítésére. A gyerekért folyik a harc, a szegény kis magyar csemetékért. A há­zasságok száma örvendetesen nő. A pap­ság komoly szóvaJ hirdeti: Megmaradásun­kat és jövőnket csak a minél több gyer­mek biztosíthatja a S/.amosmentén! * A GALGÓI REFORMÁTUS EGYHÁZKÖZSÉG uj temploma most épül közadakozásból és ok­tóberre kész is lesz. Szószékre és térítőre azonban nem futja... A „Szamosvidék“ heti­lap a magasztos célra gyűjtést indított.., A gyűjtésbe belekapcsolódhatik bárki. Az ado­mányokat a hetilap címére kell küldeni, ahol azokat hírlapikig nyugtázzák. Felesleges han­goztál ni. hogy mit jelent az elnémult haran­gok földjén egy uj magyar .istenháza ... * A DÉSI NEMZETI SZÍNHÁZ épületének átalakítása ismét szóba került. Az átalakítás azonban olyan nagy összeg­be kerülne, hogy egy uj épület felépítés© sokkal célszerűbb lenne! Ha majd béke iesz — uj épületlel kell megoldani a kér­dést. * A DÉSI MOZGÓKÉPSZÍNHÁZ most keresi magyar nevét!... Legtöbben a „Hajnal Mozgó" eim mellett vannak — ami az uj magyar hajnalhasadást jelképezné. D ÉS AKNA az ország egyik legnagyobb sóbányája és sósfiirdője. Anyaországi látogatói szerint ha kiépítenék, ezrével jönnének ide a für- diízok. A Dés és Désakna közötti ut rendbeho­zatala a főfela«lat, mert az említett ut es- idősza»rint a leglehetellenebb állapotban van. A fürdő Is nag.v átalakítási és korszerű­sítési munkálatokat igényelne. Félszáz ro­zoga. elhanyagolt kabinja van. amit egyet­len kulcs nyit és zár! A magyar uralom alatt ’1914-ben ki akarta építeni a fürdőt, de a világháború és a két évtizedes meg­szállás mindeu szép tervet elsodort. A fürdő ki«-pitése ma már üzleti érdek. Idegenforgalmat, vendégeket jelent s ezért rendbehozatala egyik nagy feladata Hős­nek, amelyhez augusztus óta Désakna közgazdaságilag tartozik. * KÉT SZÍN í ARSUL AT A IS LESZ a Szamosmentének. Désen és Szamosnjváron Thnróezi Gyula nyolc, illetőleg négy betet, Rattyán Kálmán pedig 12—12 napot játsz­hatik. 44 Jó IDÉNYE VOLT az idén a dési part fürdőnek: a jegytöm- bőket ujra és újra kellett nyomatni! A vá­ros uj napozót építtetett, a tornaszereket rendbehozjvtta, úgy hogy a strand igen jó szórakozási lehetőségeket nj'ujtott. Jövő évre a bokorral és bozóttal benőtt strandrészek megművelésének kell követ­keznie, ahol lócák, asztalok várhatnák » piiienőkel . .. Rádiózene se ártana.-* V DÉSI MELLÉKUTCÁKAT végre megjavítják. Több gyalogjáró beton* burkolatot kap. Régi óhaja teljesedik ezzel a városi polgárnak, rneit a mellékutcák 40—60 év alatt úgy kikoptak, hogy az esti «ötétben egyenesen életveszélye- a közlekedés egyes utcákban. (Dés, szept. hő. (a.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents