Keleti Ujság, 1942. szeptember (25. évfolyam, 197-221. szám)
1942-09-16 / 209. szám
Í942. SZEP7£MB£R 16 3  rádióban elhangzó légo utasítások nem a nagyközönségnek szólnak A m. klr. honvédelmi minisztérium légoltalmi csoportfőnöksége az ország lakosságának tájékoztatása céljából közli az alábbiakat: Számos helyen 13-án, vasárnap este a rádióban elhangzott légoltalmi bemondásokkal kapcsolatban az volt tapasztalható, hogy a lakosság annak hallatára anélkül, hogy a hatósági riasztás (szirénák hangja) elhangzott volna, levonult az óvóhelyre és mindaddig ott tartózkodott, amig a rádióban nem közölték a veszély elmúltát. A rádióban elhangzó légoltalmi utasítások nent a nagyközönségnek, hanem kizárólag a városok és községek légoltalmi parancsnokainak szólónak. Azokat tehát a lakosság nem foghatja fel úgy, mint a lakóházak riasztását. Mindenki teljesen nyugodt lehet afelől, hogy az ellenséges repülőgépek közeledtének jelzésére, tehát a szirénák megszólaltatására idejében történik intézkedés. Mindaddig tehát, amig a szirénák üvöltözd hangja nem jelzi a légvédelmi riadót, a lakosságnak az óvóhelyeket elfoglalnia nem szabad, mert ez által időelött és szükségtelenül elhasználják az óvóhely levegőjét és mikor azok használatára valóban sor kerül, az ott-tartózkodást ezáltal igen megnehezítik és lehetetlenné teszik. Tilos a házak és házcsoportok őrség parancsnokainak a lakosságit a hatósági szirénák jelzése előtt az óvóhelyre leküldeni, sőt ellenkezőleg az iránt kell intézkedniük, hogy a légvédelmi riadó említett jele előtt az óvóhelyeken ne tartózkodjék senki és azok szellőztetése, friss levegője biztosítva legyen. Ha tehát a jövőben ismét elhangzik a rádióban a már többször hallott figyelmeztetés a légoköziiletek számára, a lakosság nyugodtan, de figyelve várjon lakásában mindaddig, amig a szirénák légvédelmi riadó jelzéséül háromszor fél percig üvöltöző hangon meg nem szólalnak. A rendelkezésre álló időt célszerű az óvóhelyre levonulás előkészületeire felhasználni. Egészségházak építésével fejezi ki szeretetéf és háláját a hazatért Erdély Bizottság alakul Kolozsváron a Kolozsvár, szeptember 15. A lángban álló világ eseményei azt mutatják, hogy történelmi hivatásunkat csak úgy tudjuk betölteni a Dunamedencében, ha ezt a teret testben és lélekben egészséges nemzettel népesítjük be. Különben a történelem könyörtelen lesz hozzánk. Ha átnézzük népszaporodási adatainkat, megállapíthatjuk, hogy népszaporulatunk örvendetesen jó, , »<V. - .» ' ' '• )"»/ví hv< Ha a csecsemőhalálozás, a fertőző betegségek és a tuberkulózis meg nem semmisítené szaporulatunk jelentős részét, nyugodtan gondolhatnánk a jövőre. A mai magyar államvezetés minden erejé- jével a népszaporodás fokozására törekszik. A sokgyermekes családoknak nyújtott könnyítések, az anyák kitüntetése és számos más szociális természetű intézkedés, mind ezt a célt szolgálja. Az így megnövekedett népszaporulatot azonban meg is kell védelmezni. A trianoni országban az egészségvédelem világszerte elismert csodákat müveit. Erdély a két évtizedes rabság alatt, különösen a magyarlakta területeken erősen bátramaradt az egészség- védelem terén. Ezeket a hiányokat pótolni: nemzeti kötelesség. Mindent meg kell tennünk, hogy a jövendőnket jelentő uj nemzedékeket megmentsük a pusztulástól, itt nem lehet késlekedni és nem szabad habozni. A veszteség pótolhatatlan és behozhatatlan. A 3okezernyi ártatlan kis halottat, akikből a magyarság épitömunkásai lehettek volna, nem lehet feltámasztani. Segíteni kell! A mai rendkívüli háborús viszonyok közepette azonban a társadalom segítsége nélkül lehetetlen megszervezni a korszerű egészségvédelmet. A magyar állam, amelyet a háború és a hazatért területek megszervezése erején felül igénybevett, nem vállalhatja teljesen magára ezt az égetően sürgős feladatot, így született, meg néhány lelkes magyar ember fejében az a gondolat, hogy önmagánk erejéből, a társadalom öntudatos támogatásával oldják meg az egészségvédelem kérdését. A megszületett gondolatot nyomon követte a tett. Elhatározták, hogy ezeréves hazánkhoz történt visszatérésünket nem nemes elgondolás megvalósítására diszes emlékművek és szobrok felállításával örökítik meg, hanem egészséghá/.ak építésével fejezik ki a hazatért Erdély háláját és szeretetét. Lehet, hogy egy pompás művészi alkotás hatásosabb és muta- tósabb bizonyítéka lenne a hazatért Erdély ragaszkodásának, ahol majd orvosok és ápolónők őrködnek a magyar gyermekek egészsége fölött, mindenesetre hasznosabb lesz. A nemes elgondolás megvalósítására „Emlékegészségházak Épitési Bizottsága“ névvel bizottság alakul Kolozsváron. A bizottság elnöke Inczédy-Joksman Ödön dr. főispán. A bizottság által kibocsátott felhívást a négy magyar egyház nevében Sán- • dór Imre róm. kát. püspöki helynök, Tavaszy Sándor dr. református püspökhelyettes, Józan Miklós unitárius püspök és Járosl Andor evangélikus föesperes Írták alá. A közegészségügyi intézmények részéről Lőrincz Ferenc dr. egyetemi nyilvános rendes tanár, az Országos Közegészségügyi Intézet igazgatója és dr. vitéz Dombóy Zoltán közegészségügyi főfelügyelő szerepelnek a felhívás aláírói között. Á bizottság kérő szóval fordul mindazokhoz, akiknek a felszabadulás öröme anyagi előnyt, elhelyezkedési lehetőséget és szabad magyar életet hozott s akik gyermekeiknek jövőjét reményteljesebbnek látják: adakozzanak erre a nemes célra tehetségük szerint. Kérik a megszállás nehéz sorsában átküzdött súlyos évek urán a szabad fejlődés talaját lábuk alatt érző intézményeinket, segítsenek e cél megvalóst • fásában. Kémek minden magyar vezetőt., hogy e nagy feladat megértésével és támogatásával bizonyítsa be vezetésre való hi- tottságát. Szebb, tisztább gondolat kevés született még Erdélyben, mint ez, hogy a felszabadulás emlékét a nemzet jövőjét szolgáló intézménnyel örökítsük meg. A. magyarság a megszállást az egyházak »édösáncaiban vészelte át. Most a négy egyház az országos és erdélyi egészségvédelmi szervezetek irányítóival karöltve e nagy cél támogatására hív fel mindenkit. Az adományokat, a 48.259 számú csekklapra kérik befizetni. Efelbelépetf a mezőgazdaság fejlesztéséről szelő térvény Síjors eg^másulánban megtörténnek oz intézkedések a törvény alkalmazására Budapest, szeptember 15. A Magyar Távirati Iroda jelenti: / A mezőgazdaság fejlesztéséről szóló úgynevezett milliárdos törvény kihirdetése szeptember 11-én történt meg. A Hivatalos Lap szeptember 16-iki száma hozza báró Bánffy Dániel földművelésügyi miniszter rendeletét, amellyel a törvényt azonnal hatályba léptette. A földművelésügyi minisztérium már az év elejétől kezdve céltudatos munkával előkészítette ennek a rendkívül fontos törvénynek végrehajtását, sőt a gyakorlati megvalósitás útjára lépett. Bánffy Dániel báró földművelésügyi miniszter azonnali munkatervet dolgozott ki és a kormány az e célra szükséges kiadások fedezésére még a törvény hatálybalépése előtt jelentékeny összegeket bocsátott rendelkezésre. A hatálybaléptetés rendelet megjelenése után most már a háborús helyzet lehetőségeinek figyelembevételével fokozatosan Intézkedések történnek a törvény célkitűzéseinek megvalósítására. Walter Emil követségi tanácsos a külügyi sajtóosztály uj helyettes vezetője Budapest, szept. 15. A külügyminisztérium sajtóosztályának helyettes vezetőjévé Walter Emil követségi tanácsost nevezték ki, aki legutóbb a pozsonyi magyar követségen teljesített szolgálatot. így szegény magyar falusi fiúcska taníttatását vállalta a kolozsvári Méhkas diákszövetkezet Hogyan lett a bálványosváraljai molnár Balázska a kolozsvári református kollégium diákja Kolozsvár, szeptember 15. A Méhkas Diákszövetkezet kirakatában egy kemény papírlapon, három pufók, pirosarcu diák képe alatt a következő felirás olvasható: „Fiaim, itt vásároljatok, hogy ezzel ti is hozzájáruljatok egy szegény magyar gyermek taníttatásához!“ A kirakat előtt vidám diákcsoport állingál s a kirakatot bámulja. Nem cukor van ebben a kirakatban, hanem roppant komoly dolgok: tankönyvek!... Ezekre van ma szüksége sokezer diáknak ebben az ősi városban, csak úgy, mint az ország bármely városában. A diákok ki s be járnak a Méhkas Diákszövetkezet üzletének ajtaján, akár a méhek a kaptár nyílásán. Akárha megértették volna a komoly felhívás szövegét. De, amint a helyzet mutatja, meg Is értették, mert az egyik diák, miután megvásárolta szükséges dolgait, mindjárt ezzel állott elő: — Hát aztán, kit taníttatnak? — Egy kis szórvány-magyart! — mondja Tóth Samu, a Szövetkezet igazgatója. — Hát az meg milyen magyar, a szórvány-magyar? — érdeklődnek most már többen is a kis diákok közül. — Gyere elő Balázs! — kiáltja Tóth Samu. mire a bolt mélyéből elöbuvik egy kis darócruhés, bakancsos fiúcska. — Ilyen a szórvány-magyar, igaz-e Balázs? — kérdezi s közben megsimogatja, a gyerek arcát. Szegénynek ennyi gyöngédség már elég is, hogy majdnem elsirja magát. Megületődvs áll a sok városi ruhás diákgycrck között s inkább a földet, mint őket nézi.. . De az is igaz, hogy inkáb a földhöz van szokva tekintete: onnan jött, a barázdák árnyékáról... — Szolnok-Doboka-megyéböl. Bálványos- váraljáról való — folytatja Tóth Samu. -— Földműves családból, ahol kevés a föld, de gyerek van elég, hála Istennek. Balázskának is — Molnár Balázsnak —, aki a Méhkas Diákszövetkezet gondoskodása folytán ma már a református kollégium első gimnáziumi osztályának tanulója, még öt testvére maradt otthon. Balázs mostantól fogva a „Méhkas fia“. A Méhkas nevelteti, ruházza s ellátja mindennel, ami csak kell neki, amig végez. Az a célunk, hogy járatunk véle négy gimnáziumi osztályt, aztán ha inkább a kereskedelmi pályához van kedve és tehetsége, beíratjuk a kereskedelmi iskolába. Ha ezt is elvégzi, a kereskedelem gyakorlati részét megkapja itt a Méhkasban — tökét adunk a kezébe és visszaküldjük vagy éppen a falujába, vagy pedig falujának a vidékére. Mert azt akarjuk, hogy oda kerüljön vissza, abba a környezetbe, de tudással felvértezve, ahonnan kiemeltük! Még akkor is, ha esetleg orvos, vagy pap, vagy tanító szeretne inkább lenni. A fontos az, hogy a fajtáját boldogítsa és öntudatositsa. Molnár Balázs taníttatása csak a kezdet. Az a célunk, hogy minden évben — lehetőleg más-más vidékről — behozunk egy-egy tehetséges földműves fiút és kipalléroztatjuk. Ha pedig még jobban felvirágzik a boltunk, esetleg kettőt is évenként. Mi az üzletet non öncélnak, hanem közvagyonnak tekintjük s kiven akarunk sáfárkodni véle. Ezzel S puszta ténnyel is ezt akarjuk bebizonyítani, mert úgy érezzük: erre kötelez minket az uj magyar élet és a szebb magyar jövendő... Hát yan-e magyar boltnak, magyar üzletnek szebb, igazabb és magyarabb „reklámja“, mint éppen a Mátyás király-téri Méhkas Diákszövetkezetnek? Bizony nincs. Pedig milyen üdvös dolog volna, ha más magyar bolt, üzlet és vállalat is követné példáját. Ró Gondatlanságból okozott emberölésért két hónapra Ítéltek egy kolozsvári üzemvezetőt Kolozsvár, szept. 15. Gondatlanságból okozott emberölés miatt vonta felelősségre a kolozsvári törvényszék Szabó András dr. elnökletével ülésező büntető hármastanácsa Töpfer Róbert kolozsvári gyári üzemvezetőt. A vád szerint 1941 szeptember 8-án Töp- ler Róbert üzemvezető mulasztása okozta Péter Károly üzemi fiirészmunkás halálát. Pétert, a gépek olajozásakor használt hordozható villamos lámpa sújtotta halálra. Ez a lámpa az Erba Fumirgyár pincehelyiségében volt felszerelve — mint a vizsgálat meg- állapitotta — szabálytalan magasságban, mert minden középtermetű ember elérhette. A lámpa bakelit-foglalata lassanként letöredezett s igy a vele foglalatoskodót elektromos áramütés fenyegette. Erre Török Pali János gépkezelő munkás figyelmeztette is a művezetőt, de az elmulasztotta a dróthálóvédőbu- rok alkalmazását. Az említett nap reggel hét órakor Török Pali János gépkezelővel néhány fürészmun- kás is lement a pincébe, közöttük Péter Károly, aki uj körtét akart, csavarni a lámpába. Eközben érte a halálos ütés. A törvényszék előtt Töpfer Róbert tagadta a terhére rótt mulasztást, a kihallgatott tanuk vallomása alapján azonban a bíróság megállapít ofta, hogy a vádlott valóban elmulasztotta a köteles gondosságot. A haláleset okát illetően meghallgatták a rendőrség és törvényszék owaoseaateértőst is, A bizonyítási eljárás befejeztével Sandl. Elemér dr. ügyész vádbeszédére a, bíróság kéthavi fogházbüntetésre Ítélte el mulasztásért Töpler Róbertét, Az üzemvezető az ítéletben megnyugodott. Nyoíeszóz banditát lőttek agyon a boszniai tisztogató műveletek során Bérűn, szeptember 15. (MTI.) A Német Távirati Iroda jelenti: A boszniai területen tervszerűen a tisztogató műveletek. Az elmúlt héten újabb terület megtisztítása zárult, le Brod- tól délre. A műveletek során 800 banditát agyonlőttek. Egyes banditák kísérleteit, hogy rombolásokat hajtsanak végre vasútvonalakon és az ellátás szempontjából fontos más berendezésekben, idejében felismerték és meghiúsították. Magányos tanyák, vagy egyes munkáscsoportok ellen intézett néhány helyi támadástól eltekintve, nyugalom uralkodik. Sok osztagot a lakosság közreműködésével fogtak el és agyonlőttek. JÓ ÁRU ÉS JÓ HIRDETÉS ALAPJA A JÓ ÜZLETMENETNEK
