Keleti Ujság, 1942. szeptember (25. évfolyam, 197-221. szám)

1942-09-15 / 208. szám

SCjßzxmtiwsMa 8 1942. SZEPTEMBER 15 Lopott az elsötétítés ideje alatt — halálra ítélték Budapest, szeptember 14. (MOT) A buda­pesti büntetőtörvényszék rögtönitélő bírósága szombaton tárgyalta jRigó Mihály 26 éves kö­vezőmester bűnügyét. Rigó as egyik Aréna-uti. lakásból egy pénztárcát lopott az elsötétítés ideje alatt. A főtárgyaláson Rigó Mihály nem ismerte be bűnösségét.. Azzal védekezett, hogy a pénztárcát nem az elsötétítés ideje alatt, lopta, cl s egyébként, részeg volt. A ter­helő tanuk kihallgatása után a. perbeszédekre került, sor. A bíróság rövid tanácskozás után bűnösnek, mondotta ki Rigó Mihályt egyrend- beli lopás és egyrertdbeli lopás kísérlete miatt, és ezért — tekintettel a staláriális ren­delkezésekre — halálra ítélte. Tizenkét jogtalan zsidó iparüzőf ítélt el hétfőn a kolozsvári rendőri bünfefőbiréság Kolozsvár, szept. 14. Az elsőfokú iparható­ság közegei állandó ellenőrzést tartanak a városban, hogy megakadályozzák a jogtalan iparüzök tevékenységét. Az utóbbi időben közel száz kihágás! jegyzőkönyvet vettek fel az ellenőrök jogtalan iparűzés címén. A ki­hágás! ügyekben a városi rendőri büntető­bíróság most hozza meg ítéleteit. Jeszenszky István dr. rendőri büntetöbiró hétfőn tizen­két ipari kihágás ügyében hozott Ítéletet.. Az első kihágás esetében a rendőri bühtetőbiró enyhe ítéletet hozott, de a. visszaesést már szigorúbban bírálja el. Érdekes, hogy r jog­talan iparüzök valamennyien zsidók. Glück Sándorné sz. Erényi Margit, Horthy- Ut 47. sz. alatti lakost 100 pengő pénzbünte­tésre átváltoztatható 10 napi elzárásra Ítél­te, mert iparjogositvány nélkül fényképész- ipart űzött. Baum Elek, Malom-utc.á 22. sz. alatti cipész munkavállalásért 80 pengő pénz- büntetést, illetőleg 8 napi elzárást kapott. Gartner Hermann, Buzogány-utca 10. sz. alatt lakó asztalos 100 pengő pénzbüntetés­sel, illetőleg 10 napi elzárással úszta meg a jogtalan munkavállalást. Weisz Márton, Ar- pád-ut 34. sz. alatti bádogos ^00 pengő pénz­büntetést, illetőleg 10 napi elzárást kapott, Berger Salamon, Hitler-tér 8. sz. alatt lakó szabót 60 pengő pénzbüntetésre átváltoztat­ható 10 napi elzárásra ítélték. Imit Samu, Csertörö-utca 13. sz. alatt lakó pék 30 pen­gő pénzbüntetést, illetőleg 6 napi elzárást kapott. Wartenberg Zoltán, Kossuth Lajos- Utca 34. sz. alatt lakó női szabót 60 pengő pénzbüntetésre, -agy 6 napi elzárásra ítél­ték. Izsák Mária, Forduló-utca 2. sz. alatt lakó női szabót 80 pengő pénzbüntetésre át­változtatható 8 napi elzárásra, Lazarovits | Izsák, Arpád-ut 24. sz. alatti szobafestőt 100 pengő pénzbüntetésre, Illetőleg 10 napi elzá­rásra, Izrael Mihály, Arpád-ut 47. sz. alatti lakost pedig 100 pengő pénzbüntetésre átvál­toztatható 10 napi elzárásra ítélték, mert engedély nélkül tüzifakereszkedelmi ügynök­séget tartott fenn. Léb József, Szamosközi- utca 2. sz. alatti lakos jogtalan cipészipari munkavállalásért 60 pengő pénzbüntetést, il­letőleg 8 napi elzárást kapott. Jeszenszky dr. büntető rendörbiró hétfőn több kolozsvári pékmestert is elitéit, mert este 9 óra után dolgoztak. Az 59.667/924. számú rendelet ugyanis előírja, hogy a pék­ségekben este 9 órától reggel 5 óráig szüne­telnie kell a munkának. A rendelet megsze­gése miatt a rendőri büntetöbiró a következő pékmestereket Ítélte el: Boross György, Téglás-utca 68. sz. alatti pékmestert 50 pengő pénzbüntetésre, illető­leg 5 napi elzárásra, Biró József, Arpád-ut 7. sz. alatti pékmestert 40 pengő pénzbünte­tésre, vagy 5 „napi elzárásra, Tóth István, Dézsma-utca 50. sz. alatti pékmestert 50 • pengő pénzbüntetésre, illetőleg 5 napi elzá­rásra, Vassi Dezső, Dohány-utca 6. sz. alatti pékmester 80 pengő pénzbüntetésre, illető • leg 8 napi elzárásra, Jaksics Pál, Csermalom utca 26. sz. alatti pékmestert 50 pengő pénz- büntetésre átváltoztatható 5 napi elzárásra, Szántay Gyula, Heltai-utca 26. sz. alatti pékmestert 50 pengő pénzbüntetésre, illető­leg 5 napi elzárásra és Guráth Béla, Arpád- ut. 40. sz. alatti pékmestert pedig 30 pengő pénzbüntetésre átváltoztatható 3 napi elzá­rásra Ítélte. Franciaországból eitávoülják az 1936 utón bevándorolt zsidókat Vlchy, szeptember 14. (Búd. Tud.) A fran­ciaországi zsidók helyzetéről az elmúlt na­pokban különböző hírek láttak napvilágot a francia és a külföldi sajtóban. Most közük, hogy a francia kormány elhatározása értel­mében az 1936. óta bevándorolt valamennyi állampolgárság nélküli zsidót eltávolítják az országból. Nemcsak azok ellen indul eljárás, akik zugkereskedelmet űztek, vagy kormány­ellenes tevékenységet fejtettek ki, hanem mindenkire vonatkozik, aki ebbe a csoportba tartozik. A magyar nép és föld Srak közösse­gét jelenti a szentistváni államiság — hiidefte a Délvidéken Antal István nemzetvédelmi propagandaminiszter A Magyar Távirati Iroda jelenti: Vasárnap délelőtt avatták fel a báes- bodrogmegyei Kuia község országzászlóját. A 10.000 lakosú nagyközség ünnepségén az egész Délvidékre kiterjedő jelentőségű megmozdulás történt. Antal István dr. nemzetvédelmi miniszter mondott avatóbeszédet: — A magyar zászló felett ezer esztendő óta ott ragyog a vezérlő csillag — mon­dotta —, a szentistváni európai küldetés es a szentistváni államiság hatása. Ez a kül­detés ma ugyanaz, mint volt ezer év alatt. A magyar birodalom összes anyagi és er­kölcsi javának birtokában biztosítja a né­pek békéjét és együttműködését a Kárpá­tok medencéjében, a szentistváni államiság pedig a magyar népnek és ennek a véráz- tatta földnek eltéphetetlen örök közösségét jelenti. A magyar nemzet e szentistváni államiság rendszerében teljesítette hivatá­sát ezer esztendeig, e gondolat jegyeken éli, fejlődött és vált Középeu;öpa egyik legnagyobb erőtényezőjévé. De nemcsak a magyar nép élt és fejlődött a szentistváni eszme szárnya alatt, lianem nem magyar- ajkú testvéreink is, akiket túlnyomó részt az Európa védelmében kipusztult magyar­ság helyébe lelepitettek le az ősi magyar földre. — A magyar állemvezetés akarata, hogy béke, nyugalom, együttműködés legyen Bácskában, aminthogy az van a voiga- menti harctéren is a magyar és német test­vérek között. — Érezzétek bácskai testvéreink a ma­gyar testvériség minden kötelességét és érezzétek, hogy életetekért, jogaitokért, boldogolásotokért, magyarságotokért kifej­tett nehéz munkátokban nem vagytok egye­dül, nem vagytok elhagyatva, mert mögöt­tetek áll a többi solt-sokmilliő magyar test­véri együttérzése, támogatása, szeretető és mögöttetek az ezeréves magyar szent­istváni állam minden erkölcsi és anyagi ereje és szerető, oltalmazó karja. A miniszter beszédét tomboló lelkesedés­sel fogadták. Nagy Iván képviselő mondott ezután hatásos beszédet, majd a különböző bácsmegyei küldöttségek — köztük több német szervezet küldöttsége is — helyeztek koszorút a zászló talapzatára. Koszorút tett a kulai görögkeleti szerb egyház is.  ruigymágócsi kegyúri templom kriptájában nagy részvét mellett helyezték örök nyugalomra a logikus repülőhalált halt ifj, Károlyi Gyula grófot Szentes, szept. 14. (-MTI) A tragikus re- pülöhalált halt ifj. Károly! Gyulát hétfőn délután temették el nagy részvét mellett Nagymágocson. Ráckevéról gépkocsin szál­lították holttestét Nagymágocsra, ahol szom baton délután a Kegyúri-templomban rava­talozták fel. Vasárnap és hétfőn ezrek za­rándokoltak a ravatalhoz. A koporsót való­ságos koszoru-erdö borította be. A temeté­sén megjelent a hösihalott vitéz Horthy Ist­ván Kormányzóhelyettes özvegye; A gyá­szoló család tagjai a templom szentélyében foglaltak helyet. A koporsó mellett a Horthy Miklós Repülöalap repülői álltak diszőrsé- get. A temetési szertartást Harga Lajos dr. pápai kamarás, az elhunyt nevelője végezte nagy papi segédlettel. A temetési szertartás alatt az operaház férfikara gyászdalokat adott elő. Az egyházi szertartás után ifj. Károlyi Gyulát a nagymágocsi Kegyúri tem­plom kriptájában helyezték örök nyugalom­ra. A gyászszertatás ideje alatt két repülő teszteletköröket irt le Bolgár városokat bombáztak héttőn ismeretlen nemzetiségű repülőgépek Szófia, szeptember 14. (MTI.) A bolgár vezérkar a következő hivatalos jelentést adta ki a bolgár városok bombázásáról: A hétfőre virradó éjszaka ismeretlen nem­zetiségű repülőgépek szálltak el bolgár te­rület felett és néhány helyen, nem katonai célpontokra bombákat dobtak. A támadás­nak a polgári lakosság körében néhány sebesültje van. Egy egész hafókaravánf semm'sHeltek meg az Atlantí-oceánon a német fen várba jók 122 ezer fonnatartalommal 19 száMilóha jó veszett el BERLIN, szeptember 14. (MTI.) A Füh­rer főhadiszállásáról jelentik a Német Táv­irati Irodának: A véderő főparancsnoksága közli: Német tengeralattjárók szeptember 9-én,, mint már különjelentés közölte, az Atlanti óceán északi részének közepe táján An­glia felöl érkező erősen biztosított hajóka­ravánra bukkantak. A nagyrészt fiatal legénységgel bevetett tengeralattjárók — kemény harcokban — szerdától a mai napig üldözték és támadták a hajókara­vánt, ős 19 hajóját, összesen 122 ezer bruttó regiszter tonna tartalommal, valamint az ellenséges biztosítás két rombolóját és egy korvettjét elsüllyesztették, hat másik hajót torpedótalálatokkal súlyosan megrongáltak, A hajókaravánnak csak kis szétugrasztott részei tudtak elmenekülni. MeţyalaLuSf Hécshen az Európai Ifjúsági. Szövetség Becs, szeptember 14. (MTI.) A Német Távirati Iroda jelenti: Bécsben hétfőn az európai ifjúsági szer­vezetek képviselőinek jelenlétében ünnepé­lyesen megalakították az Európai Ifjúsági Szövetséget. Baldur von Schlrach birodal­mi vezető, az ifjúság nevelésének biro­dalmi megbízottja ezzel kapcsolatban nagy beszédet mondott az európai ifjúság alap­vető kérdéséről. Többek között ezeket mon­dotta: Ez a jelképe az uj jobb rendnek, ami békés utón akarja felépíteni Európát. Az évekig tartó fejlődésre, amelyből bajtársi együttműködésük révén az európai ifjúság összefogásának gondolata szervesen bonta­kozott ki, tesszük fel ma a koronát. Az európai ifjúsági szervezetek jelentősége ab­ban van, hogy határozottan nemzeti neve­lésű közösségekből fejlődtek. A népek ne­velésében az itt képviselt szervek nemzeti jellege kezeskedik azért, hogy az európai Ifjúsági Szövetség teljesiti politikai és ne­velő feladatát. Hétfőn délben a bécsi Burgban az euró­pai nemzetek meghatalmazott ifjúsági ve­zetői felkeresték Baldur von Schirach bi­rodalmi vezetőt, Axmann birodalmi ifjú­sági vezetőt és az olasz részről megjelent Vidussonit, a fascista párt főtitkárát és a GIL főparancsnokát, valamint Ricci állam- minisztert. Magyarország képviseletében vitéz Béldy Alajos altábornagy jelent meg. A látogatást megbeszélések követték. Ilii • KI ftALYI NA' 5»Í?£MS£Rí Cssrögi Géza sikerű nagy fcémiilsnje* I Hagyan delgosnak a betörök? Iltöerityős kémek! RebbanSs egy Hadlűsem* ben! Főszerepekben: Erzsi, Kiss Ferenc, Hídvégi Valéria, Főidén^it Semsgyi Mvsi, Makiáry, Pel has. Előtte a legújabb magyar és Uia hiradók, A budapesti orosz légi­támadás pusztításai. A Nemzetvédelmi Kereszt uj kitüntetettjei A Budapesti Közlöny keddi száma közli a Nemzetvédelmi Kereszttel újabban kitünte­tettek terjedelmes névsorát. Szarvason leleplezlek TessecSifc $ Ámuel szobrát Szarvas, szept. 14. (MTI) Tessedik Sá­muel, a gazdasági szakoktatás úttörő mun­kásának születése 200-ik évfordulója alkal­mából Békés vármegye és Szarvas nagyköz­ség Szarvason mezőgazdasági emlékkiállí­tást és vásárt rendezett. A szarvasi öregdiá­kok szövetsége ugyanekkor leplezte le Tes­sedik Sámuel szobrát. Az ünnepség előtt a szarvasi evangélikus templomban ünnepi is­tentisztelet volt, amelyen megjelent Raffay Sándor evangélikus püspök és sok más elő­kelőség. Az emlékkiállítást és vásárt a föld­művelésügyi miniszter képviseletében dr. Herkély Tibor miniszteri tanácsos nyitotta meg. A vásár megtekintése után Tessedik szobrának leleplezése következett. Az ünnepséget a Hiszekegy hangjai ve­zették be, majd Raffay Sándor megnyitóbe­szédében Tessedik Sámuelt, mint lelkipász­tort, mint az Alföld nagy apostolát mél­tatta. Az ünnepi beszédet Czettler Jenő tit­kos tanácsos mondotta. Ismertette azokat az eredményeket, amelyek még ma is éreztetik hatásukat. A nagy tetszéssel fogadott be­széd után a Szózat hangzott el, majd Tesse­dik szobrának megkoszorúzása következett. macedonia több vidékén elrendelték az ostromállapotot Zürich, szeptember 14. Ideérkezett jelen­tés szerint Macedonia több vidékén a meg­szálló bolgár katonai parancsnokságok elren­delték az ostromállapotot a kommunista bandák garázdálkodása miatt. A szerkesztésért és kiadásért telel: JENEI LÁSZLÓ. Szerkesztőség, kiadóhivatal és nyomda: Brassal-utca 7. sz. Telefon: 15-08. Pos­tatakarékpénztári csekkszámla száma: 72148. Postafiók: 7L sz. Kéziratokat nem adunk vissza. A Minerva Irodalmi és Nyomdai Müintézet Bt. nyomása, F. v.: Major József

Next

/
Thumbnails
Contents